Tanulmányok
Disputa
Figyelő – Szakértői aktualitások
Figyelő – Kriminalisztika
Figyelő – Nemzetközi kitekintő
Könyvismertetés
Könyvajánló
Csák Zsolt | Szabó Judit | |
A szakvélemény hiteltérdemlőségének kihívásai a bíróság szemszögéből Első büntetőeljárási kódexünk miniszteri indokolása szerint, ha a bíró hivatásszerű és általános ismeretei nem elegendők a büntetőügy szempontjából fontos tények és jelenségek észleléséhez, vagy a megfigyelés eredményének megítéléséhez, akkor szakértőt kell alkalmazni. Szakértőként a legkülönbözőbb hivatáskörök – nem csupán a tudományos és művészeti foglalkozások – gyakorlói alkalmazhatók, mert „szakértővé mindennemű ismeret, empiricus tapasztalat és ügyesség képesíthet”… |
A szakvélemények értékelésének jó gyakorlatai bírói szemmel (esetismertetések) A szakértői bizonyítás a jogalkalmazás tükrében című kutatási anyag mentén – bírói szemmel – három fókuszpont köré szeretném csoportosítani a tanulságos jogeseteket: így a szakértői kompetencia, a kompetens szakértő megtalálása, illetve a szakvélemény relevanciája köré. Az alábbi jogeset a szakértői kompetencia határainak megítélésére szolgál alapul… |
|
Schmidt Gábor | Szokolai Zoltán | A szakvélemények értékelésének kérdései ügyészi szemmel Napjaink erősödő tendenciája, hogy az elkövetett bűncselekmények egyre összetettebbek, bonyolultabbak, az elkövetési magatartások felderítéséhez és megértéséhez, a bűncselekményekkel okozott kár, vagyoni hátrány megállapításához, valamint az elkövetők büntetőjogi felelősségének tisztázásához a büntetőügyekben eljáró hatóságok tagjai részéről alapos felkészülés és gyakran több szakterületre kiterjedő tudás, ismeretek szükségesek. Ha mindezen feltételek rendelkezésre állnak, akkor is számos ügy igényel speciális szakértelmet a bizonyítandó tények megállapításához és megítéléséhez, ami felértékeli a büntetőeljárások során kirendelt szakértők szerepét… |
A szakértő kirendelésének gyakorlati kérdései a rendőrség szemszögéből Werbőczy István Tripartitumában a 16. század legelején így fogalmaz az ítélésről: „[A]hhoz, hogy az ítélés az igazság cselekvése legyen, háromféle dolog szükséges. Először, hogy az igazságra való hajlandóságból; másodszor, a bíró hatalmából és joghatóságából származzék; harmadszor, hogy az ész józan megfontolásának kifolyása legyen. Mert ha az ítélés akár az egyenes igazsággal ellenkezik, akár olyanoktól ered, akiknek ítélő hatalmuk nincsen; akár pedig a józan megfontolást nélkülözi, akkor nem helyes, hanem hibás és tiltott ítélésnek tartjuk.”… |
Pályi Krisztina Katalin | Kiss Anna | Esetpéldák a szakértői bizonyításra a NAV bűnügyi szerveinek gyakorlatában Kármán Gabriella a szakértői bizonyítás témájában készült kiváló munkájában tudományos alapossággal dolgozta fel a múltat és a jelent, sőt távolabbra tekintett a jelennél és hazánk határainál is. A kötet olvasása egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szerveinek a szakértő igénybevételével kapcsolatos tevékenységének átgondolására késztetett, másrészt az új kihívásokkal történő szembenézésre is… |
A terhelt jogai és az áldozat méltósága Kerekasztal-beszélgetés Király Tibor emlékére A terhelt jogai kontra az áldozat méltósága témakörében az Ügyészek Lapja, közösen az Országos Kriminológiai Intézettel, valamint a Magyar Jog- és Államtudományi Társasággal, 2023. december 13-án az OKRI-ban kerekasztal-beszélgetést szervezett Király Tibor jogtudós emlékére, aki több éven át az Ügyészek Lapja szerkesztőségének a tagja volt… |
Lontai Márton, Kosztya Sándor József | Fülöp Péter, Ujvári Zsolt, Petrétei Dávid, Kiss István, Dudás-Boda Eszter, Metzger Máté, Fullár Alexandra | Az intézményi szakértés kihívásai a technológiai fejlődés tükrében Kertész Imre 1972-ben A tárgyi bizonyítékok elmélete a büntetőeljárási jog és a kriminalisztika tudományában című munkájában2 az alábbi gondolatokat írta: „A tudományos-technikai forradalom napról napra bővíti a tárgyi bizonyítékok vizsgálatánál igénybe vehető módszerek körét. Az analitikai eljárások utóbbi években elért fejlődése ugrásszerűen megnövelte a vizsgálatok mind abszolút, mind relatív érzékenységét és a kriminalisták is egyre több lehetőséget kaptak a technikai és a természettudományok újabb és újabb eredményeinek alkalmazására.”… |
Az igazságügyi szakértői szemléltetés modern eszközei és lehetőségei A modern technológia fejlődése szorosan összefonódik a számítógépek számítási kapacitásának növekedésével. A fejlődés ütemét egészen napjainkig az ún. Moore-törvény írta le, miszerint a számítógépes chipekben található tranzisztorok száma kétévente megduplázódik. Ez a törvényként ismertté vált összefüggés mára már az érvényességének a határait feszegeti, egyes vélemények szerint el is érte, ugyanis a fejlődés fenntarthatóságának egész egyszerűen a fizika szab gátat… |
Csesztregi Tamás, Rompos Éva, Ujvári Zsolt | Décsy Gabriella | Aktuális kihívások és eredmények a kábítószerek igazságügyi szakértői vizsgálatában Hazánkban évente 10-15 ezer eljárás fejeződik be kábítószerrel kapcsolatos ügyekben. Ezen ügyek jelentős részében az eljáró hatóság olyan anyagot is lefoglal, amelyről meg kell állapítani, hogy tartalmaz-e a Btk. szerint kábítószernek, új pszichoaktív anyagnak, esetleg kábítószer-prekurzornak minősülő összetevőt, azaz ellenőrzött anyagot. A kábítószerek és az új pszichoaktív anyagok esetén a büntetési tétel alapvetően a tiszta hatóanyag mennyiségének függvénye, ezért a beazonosítás mellett meg kell állapítani az eljárás szempontjából releváns összetevők mennyiségét is… |
Visibility3D szimulációs program a korlátozott látási viszonyok modellezésére Az emberi látás kulcsfontosságú érzékelési mód, amely az információk legnagyobb részét biztosítja és alapvető szerepet játszik a közúti közlekedés során a tájékozódásunkban. Az emberi látás egy rendkívül összetett folyamat, melyben a szembe érkező fényt a retina az agyi központok segítségével feldolgozza. Ez a komplex rendszer teszi lehetővé az ember számára a világ háromdimenziós, színes észlelését, valamint a gyors és adaptív reakciót a környezet változásaira… |
Bánhegyi Attila, Petrétei Dávid | Kármán Gabriella | A VMD mint új nyomkutatási módszer A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK) Daktiloszkópiai Szakértői Intézete 2020-ban szerezte be a West Technology Forensics brit cég VMD560 típusú berendezését. Ebben a tanulmányban a vákuumos fémgőzölés (Vacuum Metal Deposit; a továbbiakban: VMD) ujjnyomkutató módszert szeretnénk bemutatni; azaz hogy a készülék használatával „mit sikerült megoldani”… |
A szakvélemények értékelésének szempontjai – aktuális megoldások nemzetközi kitekintésben A Science Magazin 2023. évi novemberi számában, a Science, justice, and evidence című szerkesztői vezércikkében számolt be arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok szövetségi bizonyítási törvénye 2023. december 1-jétől módosul, ennek részeként az igazságszolgáltatásban meghatározó szerepet betöltő tudományos, szakértői bizonyítékok felhasználhatóságának szabályai változnak… |
Kiss Anna | Jónás Irén | Fenyvesi Csaba: Felismerési kísérlet a bűnügyekben A kriminalisztikai témájú művekhez tartozóan, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában, Finszter Géza lektorálásával megjelent Fenyvesi Csaba Felismerési kísérlet a bűnügyekben című könyve. A szerző szerint a múlt megismerésének, pontos feltárásának, azaz rekonstrukciójának fontos mozzanata lehet az a felismerési processzus, amelynek „elhibázása, a téves kiválasztás justizmord végkimenetellel is járhat… |
Válogatás a szakirodalomból BÜNTETŐJOG / Büntetőeljárási jog / kriminológia / Kriminalisztika Belovics Ervin: Büntetőjog I. Általános Rész Ötödik, hatályosított kiadás (2023. októberi kiadás) ORAC Kiadó, Budapest, 2023 Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész Kilencedik, hatályosított kiadás (2023. szeptemberi kiadás) ORAC Kiadó, Budapest, 2023… |