Az emberkereskedelmi ügyek jellemzői a jogalkalmazók szemszögéből

A kerekasztal-beszélgetésünk célja volt, hogy gondolataik megosztásához a jogalkalmazók teret és lehetőséget kapjanak az emberkereskedelemmel kapcsolatban. Vendégeink a Belügyminisztériumból, az Országos Bírósági Hivatalból, az Országos Rendőr-főkapitányságról, a Nemzeti Nyomozó Irodából és a Legfőbb Ügyészségről érkeztek. A napi életben előforduló nehézségeket, problémákat, jó gyakorlatot pedig az általunk kiválasztott három érintett megye – a Békés Megyei és a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Főügyészség és a BAZ Megyei NNI¹ – képviselői ismertették.²

2018 októberében a Legfőbb Ügyészség kiadta a KSB 3771/2018/5-I. – NF. 3889/2014/11-es számú iránymutatását, amelyben az emberkereskedelem esetében a kizsákmányolás és a kiszolgáltatott helyzet értelmezése, a kerítés bűncselekményétől való elhatárolása olvasható.

Ezt követően 2019. májusban egy kiegészítő iránymutatás (KSB 3771/2018/45-II. – NF. 3889/2014/17-II.) készült az emberkereskedelem bűntette sértettjeinek azonosításával, valamint annak kiemelésével kapcsolatban, hogy ezen sértettek különleges bánásmódot igénylő személyként kezelése nagy valószínűséggel a legtöbb esetben fennáll.

A megbeszélés egyik fontos pontja volt a hivatkozott iránymutatások megbeszélése, hatásuk, eredményeik bemutatása.

Az iránymutatás megjelenését követően a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálatot rendelt el minden kerítéses ügy esetében, amelynek eredménye a statisztikai mutatókban is látható lesz. Az amerikaiak által készített, ún. TIP-jelentés³ és a 2019. szeptember végén megjelent GRETA-jelentés⁴ is az emberkereskedelmes ügyek alacsony számát: a nyomozások és a súlyos, elmarasztaló ítéletek nagyságát fogalmazták meg kritikaként.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az iránymutatás felülvizsgálatát követően számos ügyet minősítettek át kerítésből emberkereskedelemmé, olyanokat is, amelyek már bírósági szakban voltak; ez egyes esetekben az eljárások további elhúzódásához vezet(het). Utólag ugyanis a kiszolgáltatott helyzet bizonyítása, a sértett felkutatása már nehézségekbe ütközik. Igaz ugyanakkor, hogy a megbeszélésen részt vevő megyékben – a korábban kerítés bűncselekménye miatt indult eljárás során is – a nyomozó hatóság gyakorlata a kiszolgáltatott helyzet részletezésére is kiterjedő teljes körű sértetti vallomások megtételére irányult.

Jó kezdeményezésnek bizonyul az, hogy bár az emberkereskedelmes ügyek megyei hatáskörbe tartoznak, a járási ügyészségeken a kerítéses ügyekben jártas ügyészek, esetleg többéves tapasztalattal rendelkezve, az átminősített ügyeket tovább viszik.

Az említett iránymutatás rendkívül előremutatóan fogalmazta, világította meg a kizsákmányolás fogalmát, de a kiszolgáltatott helyzet megítélésében a jogalkalmazók számára kell még idő, hogy a gyakorlatban is a mindennapi rutin részévé váljon ez a szemlélet. A kiszolgáltatott helyzet, a kizsákmányolás bizonyítása többletfeladatot ró a nyomozó hatóságra, és az átminősítések kapcsán pedig a bíróságra, hiszen szükséges az, hogy az ügynek az erre vonatkozó részét jól körüljárják annak érdekében, hogy az emberkereskedelem bizonyítható legyen.

A kiszolgáltatott helyzetet a szabolcsi nyomozók, illetve a borsodi NNI nyomozói videóra rögzített, az életkörülményeket teljes körűen feltáró vallomásban rögzítik, amely gyakorlat átvétele megfontolandó, hasznos és időkímélő lenne más megyékben is.

A sértetti vallomás kérdése, annak visszavonása és az ügyre való kihatása kritikus pontja a legtöbb emberkereskedelmes ügynek, amelynek nyomozása egyébként is nagy türelmet, aprólékos, hozzáértő rendőri munkát igényel: a kihallgató nyomozó/ügyész neme, a megfelelő hangnem, stílus, az eljáró felkészültsége, érzékenysége, mind-mind fontos lehet az eljárás további kimenetele szempontjából. Így mindenképpen szükséges a nyomozók-ügyészek-bírák esetében a sértettekkel szembeni érzékenyítés. A megbeszélésen elhangzott, hogy az új büntetőeljárási törvény nagyon sokat oldott ezen a helyzeten. Korábban ezekben az ügyekben nem történt olyan figyelmeztetés, hogy ez a vallomás akkor is felhasználható lesz a bírósági eljárásban, ha azt a későbbiekben a sértett megtagadja. 2018 júliusától így kell kioktatni minden tanút, ily módon később nem lesz lehetőség, hogy elvesszen a vallomásuk: többek között ezért is változtatott a jogalkotó, mert nagyon sok esetben ezek voltak – a bírósági ítéletek nagy részéből kitűnően – az egyetlen értékelhető bizonyítékok.

A kiszolgáltatott helyzet megítélésével kapcsolatban említésre érdemes az az eset, amit az iránymutatást követő felülvizsgálatkor továbbra is kerítésnek minősítettek. Ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség kiemelte, hogy az a 11 éves korától prostitúciós tevékenységet folytató, 12 éves korától gyermekotthonban elhelyezett kiskorú, aki 13 évesen gyermeket szült, majd ezt követően pár héttel a gyermek apja őt további prostitúciós tevékenység végzésére kényszerítette, nem az „általános társadalmi megítélés” szerinti, életkorának és ebből következő szellemi, érzelmi, lelki, testi szükségleteinek megfelelő környezetben élt (és volt kénytelen felnőni); így éppen helyzeténél és életkoránál fogva nem volt szabad döntési akarata, elfogadható választási lehetősége. A kiszolgáltatott helyzet nem függ a másiktól, az már amiatt adott, mert a sértett a gyermekotthonban van, és nincs választási lehetősége.

Az ügyészek részéről elhangzott, hogy a védők már nagyon jól ismerik a Legfőbb Ügyészség iránymutatását ebben a kérdésben és arra irányulnak a kérdéseik, hogy milyen választási lehetősége volt a sértettnek. A választási lehetőség megítélésével kapcsolatban a kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint az adott sértett személyes viszonyaihoz mért lehetőségek mérlegelését kell szem előtt tartani. Az önkéntesség a 18 év alattiak esetében a nemzetközi elvárások, a 2011/36/EU Irányelv alapján sem merülhet fel ezen esetekben.

Az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben a szervezettség szinte minden esetben tetten érhető, azonban a bűnszervezetben való elkövetés minősítése és vádban történő megjelenítése már igényel némi felkészültséget. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az eredményes ügyeket komoly komplex felderítő munka előzte meg.

A bűnszervezet a beszélgetőtársaink gyakorlata alapján igen sokszor előfordul. A bűnszervezettel kapcsolatban felmerült az új fogalom bizonyításának nehézsége, a konspiráció tettenérhetősége is. Elhangzott az is, hogy a konspiráció a büntető anyagi jogtól egy eléggé távol álló fogalom, ez egy rendészeti definíció, nehéz értelmezni az anyagi jogi keretek között.

A vendégeink felvetették, hogy a szervezet elkövetése eleve konspiratívan működik (sőt minden kisebb „sejt” is konspirál), ám a jelenleg hatályos szabályozás szerint még azt is bizonyítani kell, hogy az egész szervezet maga konspiratív; gyakorlati probléma, hogy a bűnszervezet nem egy stabil szerveződés, állandóan változik. Kiemelték a hanganyagok jelentőségét, azzal a kitétellel, hogy az új bűnszervezet-fogalom szerint nem elég az egyszerű cselekményleplezés, hanem a csoport egészének a működését kell konspiratívan megszervezni.

Nyilván azokban a folyamatban lévő ügyekben, ahol bűnszervezeti elkövetés a vád, a bizonyításnak az új fogalomnak megfelelően kell történnie, ugyanakkor félő, hogy sokszor azt nem lehet bizonyítani, valamint további eljárás-elhúzódásokat is eredményezhet, netalántán azt is, hogy a bűnszervezeti elkövetést nem fogja megállapítani a bíróság az új fogalom alapján.

De elhangzott az is, hogy ha a szervezettséget az új fogalomnak mindenben megfelelő nyomozási adatok alátámasztják, akkor nem lesz bíró, aki nem ítéli meg. Az új fogalomhoz való közelítés már a nyomozás során is fontos.

A konspirációra jó példaként említették: a külföldön keresett és a Western Unionon keresztül más nevére utalt pénz esetében nyilvánvaló, hogy az elkövető nem akarja, hogy az hozzá köthető legyen, hiszen el akarja rejteni a vagyont, mert ő is tudja, hogy bűncselekményből származik.

Az emberkereskedelem elkövetési magatartásai közül a toborzás értelmezési kérdései merültek fel, amellyel kapcsolatban a bírák kiemelték, hogy a Pécsi Ítélőtábla jogerős ítéletében⁵ – a tiltott toborzás bűncselekménye kapcsán – utal az első fokon eljáró Szekszárdi Törvényszék ítéletének e körben tett részletesebb indokolására.

Felmerült az is, hogy egyes főügyészségeken eltérő elvárások fogalmazódnak meg a szembesítés kérdésével kapcsolatban: sok esetben ez nem jár(t) eredménnyel, néhány megyében így ez már nem is elvárás, sőt egyes vélemények szerint a szembesítések elmaradása az ilyen ügyeket egy kicsit felgyorsítja a nyomozati szakban.

Az ügyészek kiemelték a jó szakmai kapcsolat fontosságát azon felkészült, aktív nyomozókkal, akik proaktív nyomozási technikákkal, lehallgatási jegyzőkönyvek segítségével támasztják alá a vádiratot. A bizonyítási eszközök közül a résztvevők a lehallgatás hanganyagának kiemelkedő fontosságát emelték ki. Elhangzott ugyanakkor, hogy bírói szakban nemcsak a bűnszervezetes emberkereskedelmi ügyek, hanem az „alap” emberkereskedelmi ügyek is nagyon hosszasan elhúzódnak. Ehhez kapcsolódóan a megbeszélésen felvetődött a sértettek nyomozati szakban történő lehallgatásának lehetősége és annak – a bűnszervezeti elkövetés bizonyításának szempontjából várható – eredményessége.

A gyermekotthonokban élő 18 év alattiak különlegesen veszélyeztetettek, érzelmi stabilitásuk hiánya miatt rendkívül könnyen megvezethetők, beszervezhetők ezen deliktum elkövetői által. A szabolcsi ügyészek említették, hogy a mátészalkai Gyermekvédelmi Központban tett látogatásuk mind az ott dogozók, mind az ügyészek számára hasznos, az együttműködés szempontjából kiemelt jelentőségű volt és a többi megye számára is jó példaként szolgálhat.

Itt merültek fel azok a bűnmegelőzési programok, amelyek az utóbbi egy-két évben pályázati pénzekből valósultak meg. Elsőként a Kiállok érted című előadást érdemes bemutatni, amely egy komplex társadalom-érzékenyítő és prevenciós előadás program a prostitúció és a szexuális kizsákmányolás veszélyeiről. Célja éppen a gyermekotthonban élő gyermekek és környezetük, továbbá a velük foglalkozó szakemberek figyelmének felhívása a prostitúcióra és a szexuális kizsákmányolásra, az áldozattá válás folyamatától egészen az emberkereskedelem működéséig. Emellett létezik a „Ne hagyd” kampány, ami a társadalmi tudatosságnövelést igyekszik megvalósítani.⁶

A beszélgetés során sokszor elhangzott, hogy a megfelelő nyomozati anyagok az eljárás eredményességének alapjai. A rendőri helyi szervek ismerik ugyan a problémát, de sok esetben nem tudják, hogy mit kellene vele kezdeniük. Erre kezdtek el Borsod megyében közös koordinációs pontokat kijelölni, hangsúlyozni azokat a gócpontokat, azokat a lehetőségeket, ami alapján hatékonyan tudnak együttműködni és ennek eredményeképpen eredményesebben felszámolni ezeket a bűnözői csoportokat. Ezt segítheti a regionális NNI a saját eszközeivel. Felmerült ezzel kapcsolatban annak a 2006-os módszertani útmutatónak az aktualizálása, amely az emberkereskedelmes ügyek nyomozásához nyújt segítséget és az egységes gyakorlat kialakításához elkerülhetetlen, sőt a helyi szintű rendőrségeken történő ismertetése szintén kiemelt feladat. Erre épülhetne a járási ügyészségeken hasonló kezdeményezés, ott éppen az iránymutatások bemutatása, átadása, a fogalmak tisztázása lenne szükségszerű.

Az emberkereskedelem egy igen nagy haszonnal járó deliktum, a felhalmozott vagyon visszaszerzése is fontos. Elhangzott, hogy ha szexuális kizsákmányolás esetén egy prostituálttal havi szinten 3-4 millió forintot lehet keresni, akkor ez az elkövető nem fog mást csinálni. A megbeszélésen kiemeltük, hogy – ez a nemzetközi fórumokon is rendszeresen elhangzik – a vallomások mellett további bizonyítékok beszerzése is szükséges, és mivel az ilyen típusú ügyekben az elkövetők jellemzően anyagi haszon érdekében fejtik ki tevékenységüket, ez részben a bizonyítékok beszerzésének módszereit is irányítja. A már említett lehallgatási anyagok mellett a gyanús személyek pénzügyi tevékenységének, gazdasági hátterének vizsgálata szolgálhat bizonyítékul. A 2019 szeptemberében napvilágot látott második GRETA-jelentésben ajánlásként szerepel, hogy a sértettet lehessen kártéríteni az elkövetőtől lefoglalt vagyonból. Jelenleg a sértett polgári peres eljárást indíthat a büntetőeljárástól függetlenül, mégis felmerül az, hogy a lefoglalt vagyonból rövidebb idő alatt történjen meg a kompenzáció. Az előzetes értékesítés lehetősége, annak mérlegelése, ennek a jogintézménynek gyakoribb alkalmazása is eredményes lehetne ezekben az ügyekben. Például a Versace-bútorok, márkás autók lefoglalását követően azok értékesítése és esetlegesen a sértettek ebből történő kompenzálása is megfontolandó javaslatként fogalmazódott meg.

A Btk. 192. § tényállás módosításával kapcsolatban feltett kérdésünkre a résztvevők részéről nem mutatkozott nagy igény. A felhasználó, a kliens szankcionálásának beépítése, ezzel a nemzetközi elvárásoknak való megfelelésünk határozott ellenállásba ütközött: ettől az ügyek elhúzódása, a nehezebb bizonyítás várható, semmint a kereslet csökkentése véleményük szerint.

A kutatásunk eddigi eredményei alapján kitűnik, hogy alapvetően minden jó gyakorlat avagy hiányosság az ítéletben érhető tetten, innen fejthetők vissza azok a tényezők, hogy mire kell (adott esetben kellene) a hangsúlyokat helyezni többek között a nyomozásban, a nyomozás felügyeletében, a bizonyítékok értékelésében, illetve, hogy a jogi dogmatika milyen kihívásokkal áll szemben. Ezeket próbáltuk a beszélgetés során körüljárni.

Számos témát nem érintettük ezen a találkozón, amelyekre mindenképpen vissza kell térnünk: többek között a bizonyítási szempontokra, a megelőzés lehetséges módjaira, ezért további megbeszéléseket tervezünk.

Deres P. PhD, tudományos főmunkatárs, OKRI; Windt Sz. PhD, tudományos főmunkatárs, OKRI