A kiberbűnözés kihívásainak kezelése

Ahogy ez az előző számból is kiderült, a Nemzetközi Ügyészi Egyesület (IAP) legutóbbi, 24. Világkonferenciáját Buenos Airesben rendezte meg. A konferencia 4 fő témája közül az első a Különböző büntetőeljárási rendszerek – azonos kihívások címet kapta. Az IAP elsőként létrehozott szakmai webhálózata, a GPEN¹  (Ügyészek Elektronikus Bűnözés Elleni Hálózata) témájában is tartottak előadásokat.

A szekció levezető elnöke: Edith Van Den Broeck, IAP tanácsadó

Előadók: Mariano Manfredi, ügyészségi nyomozó, Buenos Aires Autonóm Város, Argentína; Daniela Dupuy, kiberbűnözéssel foglalkozó ügyész, Buenos Aires Autonóm Város, Argentína; Lavly Perling, Észtország Legfőbb Ügyésze; Anusha Rawoah, vezető tanácsos a Legfőbb Ügyész Hivatalában, Mauritius; Yonghwa Hong, vezető tanácsos a Világbanknál

Rapportőr: Maria Paula Cevasco, igazságügyi tisztviselő, Buenos Aires Autonóm Város Ügyészsége, Argentína

A tanácskozáson Buenos Airesben dolgozó ügyész kollégák szólaltak fel többek között, s a megbeszélésen arról értekezhettek a résztvevők, hogy a különböző jogrendszerekben működő ügyészek hogyan küzdenek meg a kiberbűnö-zés jelentette kihívásokkal.

A kiberbűnözés kifejezést ebben a körben tágan értelmezték. Ide sorolták a kizárólag informatikai eszközzel elkövethető cselekményeket, ami alatt az informatikai rendszerekbe történő jogosulatlan behatolással és az ilyen rendszerek működésének akadályozásával járó cselekményeket kell érteni, mint például a számítógépes vírusok terjesztését, vagy a szolgáltatás-túlterheléses támadásokat. Továbbá a kiberbűnözéshez sorolták az informatikai környezetben elkövetett egyéb cselekményeket, amelyek esetében az informatikai hálózatokban történő elkövetést mint a hatékonyságot növelő eszközt alkalmazzák olyan, már ismert elkövetési magatartások végrehajtásához, mint amilyen például a csalás.

Az ülés egy videó bemutatásával kezdődött. A felvételen az elkövető különböző specifikus kibertámadásokat; célzott adathalászatot (spearphishing), túlterheléses támadást (denial of service) indít és zsarolóvírusokat (ransomware) terjeszt.

A videó komplex műveleteket mutatott be, amiket mégis relatíve könnyen végre lehet hajtani, illetve elrejteni az elkövetésre vonatkozó nyomokat a felelősségre vonás elkerülése érdekében.

Az elkövetőket sokszor a kiberbiztonsággal kapcsolatos jogi szabályozások és gyakorlatok hiányossága is segíti.

Kiemelte a videó azt is, hogy milyen kihívásokkal találkozhatunk az eljárások során, ha digitális bizonyítékokat, így például előfizetői adatokat kell beszerezni magáncégektől az ennek kikényszerítését lehetővé tevő jogi eszközök nélkül.

A hozzászólók összességében több nehézséget, kihívást jelöltek meg a kiberbűnözéssel kapcsolatosan. Ezek az alábbiak:

• A kiberbűnözés határon átnyúló természete, amelynek következtében a bizonyítékok több állam joghatósága alatt szóródnak szét az elkövetőkkel és a sértettekkel együtt, s mindez rendkívül megnehezíti az eljárás hatékony lefolytatását. Ezért hangsúlyozták, hogy a megelőzés hatékonyabb, mint a már kialakult helyzet kezelése, ezért célszerű proaktívan felkészíteni a társadalmat, hogy a hasonló támadásoktól megvédhessék magukat.
• A digitális bizonyítékok könnyen mozgatható, megsemmisíthető, módosítható dokumentumok. Ezért szükséges olyan eljárásjogi eszközök bevezetése, amelyek segítségével a bizonyítékok megőrzéséről gyorsan lehet gondoskodni, a bizonyítékokat összegyűjteni. Ebben a körben fontos annak elérése, hogy akár a bűncselekmény elkövetése közben, folyamatosan rögzíthetők legyenek a bizonyítékok, illetve a kibertérben is bevethetők legyenek fedett nyomozók.
• A digitális bizonyítékokat rendszerint internetes tartalomszolgáltatók tárolják, akik az adatokat csak bírósági határozat vagy kutatási parancs ellenében adják át. Ezért javasolták, hogy a szolgáltatókkal együttműködési megállapodásokat kössenek annak érdekében, hogy az általuk tárolt adatok megőrzése és biztosítása lehetséges legyen.
• A technológia folyamatosan fejlődik és a kiberbűnözők az újabb támadások érdekében kihasználják a sebezhető gyengeségeket. Ezért szakképzett kibernyomozókra és ügyészekre van szükség, akik folyamatosan képzéseken vesznek részt, hogy naprakészek legyenek, és a feladatukat hatékonyan lássák el.

Kökényesi-Bartos Attila, csoportvezető ügyész, Pest Megyei Főügyészség; az ÜOE Nemzetközi Bizottság elnöke.