Az ügyészek biztonsága és függetlensége
Az Ügyészi Egyesületek Hálózata (FAP) és az ÜOE Nemzetközi Bizottságának tagjai, valamint más IAP-webhálózatok fórumának előadói Az ügyészek biztonsága és függetlensége témában osztották meg tapasztalataikat az IAP-konferencián, amelynek levezető elnöke az Argentin Ügyészek Egyesületének az elnöke, Marcelo Varona Quintián volt.
A fórumon előadás tartottak:
María Fernanda Poggi, fiatalkorúak ügyésze, Argentína; Susana Marta Pernas, főügyész, Fiatalkorúak Ügyeit Tárgyaló Bíróság, Buenos Aires Autonóm Város, Argentína; Maite De Rue, rendőrtiszt, Open Society Justice Initiative; Diego Garcia-Sayan, ENSZ-referens, Special Rapporteur on the Independence of Judges and Lawyers; Peru; Kelly Theologitou, vezető helyettes ügyész, Kalamata Fellebbviteli Bírósága, Görögország
A levezető elnök a kölcsönös megértés fontosságát húzta alá, mivel – állítása szerint – lehetséges, hogy ugyanaz a törvény az ügyészi függetlenséget illetően hátrányosnak tekinthető valamelyik országban, ugyanakkor mégsem minősül ennek egy másik országban. Ahhoz, hogy megértsük egymás nehézségeit, szükséges a problémák természetének és mélységének ismerete. Ezért az ügyészek függetlenségét érintő legfontosabb kérdésekről az Argentin Ügyészi Egyesület a konferencia előtt elektronikus felmérést végzett, majd a tapasztalatokat összegezte.
Az ügyészi szervezetek közötti különbségek oka döntően az egyes kormányok eltérő belső szervezeti felépítésében, a kormány alkotmányos ágazati felépítésében rejlik. Eltérő lehet az egyes országok ügyészi szervezetének az említett kormányzati struktúrákhoz való viszonya, a törvényhozás szervezete. Fontos, hogy az ügyészek függetlenségét törvény garantálja-e; szempont az ügyészi szervezetek hierarchikus felépítése és az a mód, ahogyan az egyes országokban kinevezik az ügyészi szervek vezetőit, továbbá a kinevezésből és tisztségből való felmentés rendszere; az önfenntartó képesség, illetve a finanszírozás rendszere, a nyugdíjba vonulás és a nyugdíjas ügyész helyzete; a felelősségre vonhatóság rendszere stb. Ezek azok a kérdések, amelyek meghatározóak lehetnek.
A UN Special Rapporteur on the Independence of Judges and Lawyers – a Bírák és Jogászok Függetlenségének ENSZ-referense a témához kapcsolódóan – rámutatott az ügyészek alapvető szerepére a korrupció és a szervezett bűnözés folyamatos fenyegetése elleni harcban, amely véleménye szerint jelentős tényező az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzésében.
Az Argentin Ügyészi Egyesület (AFFUN) előadói felvázolták az ügyészek függetlenségének és biztonságának nemzeti és nemzetközi jogi kereteit, s az ügyészi egyesület szemszögéből megvilágították a hátteret, amely az Ügyészek Latin-Amerikai Egyesületének (FLF) létrehozásához vezetett. Alberto Nisman argentin ügyész tragikus meggyilkolása számtalan ügyészi egyesületet ösztönzött arra, hogy képviselői összegyűljenek Buenos Airesben és felajánlják segítségüket. Napokon belül felmerült egy egyesületi szövetség létrehozásának a gondolata azzal az erős meggyőződéssel, hogy egy nemzetközi szervezetnek nagyobb esélye van a nyomás elhárítására, különösen ha az politikai természetű és bármelyik országot érintheti.
Az FLF megalakulása óta sikeresen dolgozik az ügyészek és az ügyészi szervezetek függetlensége érdekében.
Az Open Society Initiative (Nyílt társadalom Kezdeményezés) elnevezésű civil szervezet a jog eszközét használja az igazságszolgáltatás és az emberi jogok védelmére. A vonatkozó jogszabályok hatályában és elemeiben meglévő különbségek ellenére az ügyészek függetlensége kiegészítője a bírák függetlenségének. E függetlenség összetevői: 1) a szervezeti függetlenség a kormányzat más ágaitól; 2) a szervezeten belüli függetlenség; és 3) az egyéni függetlenség.
A Görög Ügyészi Egyesület képviselője egy példán keresztül mutatta be, hogy a sajtóból és a szociális médiából eredő belső nyomás milyen káros módon befolyásolta az ügyészeket. A hamis hírek (fake news), a félretájékoztatás vagy az inkorrekt, hibás és eltorzított tények ártottak az igazságszolgáltatás jó hírnevének, amely – válaszlépésként – meg nem engedett nyomásgyakorláshoz vezetett. Az igazság helyreállítása ugyanakkor lassú és csendes folyamat, általában éveket vesz igénybe, amíg az ügy nyilvános tárgyalása megkezdődik. Az olyan érzékeny időszakokban, mint amilyenek a választások, a félretájékoztatás elbizonytalaníthatja a közvéleményt és ezzel aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Amikor az ügyészeknek a rágalmazás és a megalázás nyomása alatt kell dolgozniuk, akkor megszűnnek függetlennek lenni.
Egyensúlyt kell teremteni az igazságszolgáltatás függetlensége és az információhoz való hozzáférés joga között. Ez az egyensúly elérhető lehet azáltal, hogy formális csatornákat létesítünk az igazságügyi információ számára, megtiltva más nyilvános hivatkozást az igazságszolgáltatási eljárásokra és biztosítva az ellenőrzött igazságügyi információ megfelelő áramlását.
Az IAP dél-amerikai alelnöke felvázolt egy olyan törvénymódosítási javaslatot Brazíliában, amely lehetővé teszi, hogy a nyomozás során előforduló bizonyos mulasztások és késedelmek többé ne adminisztratív eszközökkel, hanem büntetőjogilag legyenek szankcionálhatók, akár 4 évig terjedő börtönbüntetéssel. Ez a rendelkezés várhatóan lemondásra bírja majd a nyomozókat és visszatartja őket abban is, hogy ügyészségi állást pályázzanak meg. Az FLF Szövetség legtöbb tagszervezetének elnöke aláírta ezt a javaslatot támogató kezdeményezést.
Takácsné Diófási Ágnes, IAP szenátor 2016-tól, IAP VB-tag (2010–2016), az ÜOE nemzetközi kapcsolatok alelnöke (2009–2020).