A nemzetközi összekötő ügyész feladata
Az IAP konferencia harmadik, Az ügyésze szerepe a határokon átnyúló nyomozásokban című témájához kapcsolódó II/B workshop a nemzetközi összekötő ügyész feladataival kapcsolatos kérdések megvitatását tűzte céljául, Nicola Staub, a svájci Schwyz kanton képviselőjének elnökletével.
Az ülést Mats Jansson, a svéd Korrupció Ellenes Csoport ügyésze moderálta. Az alábbi résztvevők ismertették tapasztalataikat a nemzetközi összekötő ügyészek szerepét illetően:
Jacques Lemire, a Kanadai Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Együttműködési Csoportjának szenior tagja; Shenaz Muzaffer, Anglia és Wales Királyi Ügyészségének főügyész helyettese; Gilles Charbonnier, a párizsi legfőbb ügyész helyettese; Mike Grant, az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumának jogi tanácsadója
A beszélgetésből kiderült, hogy az összekötő ügyészek több módon vethetők be. Franciaország és Kanada például leginkább az operatív funkció érdekében, míg az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok mind operatív, mind kapacitásnövelési céllal alkalmazza ezen ügyészeket. Az összekötő ügyészek közül van, aki általánosan, mindenfajta bűncselekménnyel foglalkozik, de az is előfordul, hogy egy speciális területre szól a küldetés.
Az operatív célból kirendelt ügyészek általában a nemzeti ügyészségek tapasztaltabb szakemberei közül kerülnek ki, és túlnyomórészt koordinációs segítséget nyújtanak a nemzetközi vonatkozású büntetőügyekben. Elősegítik a küldő és fogadó ország közötti bűnügyi együttműködést, és kapcsolatot alakítanak ki a fogadó ország hasonló funkciót betöltő ügyészeivel. Mindemellett mindkét ország ügyészei számára oktatási és továbbképzési tevékenységet is elláthatnak.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a legjobb eredmény elérése érdekében az összekötő ügyészek kirendelésének helyét előre jól meghatározott kritériumok szerint kell eldönteni. Szintén ellenvetés nélkül állapították meg, hogy az összekötő ügyészek nagyban elősegítik a kommunikációt a fogadó és küldő ország között, és ez lehetővé teszi a gyors és hatékony reagálást a határokon átnyúló bűncselekmények esetén.
A kapacitásnövelési célból szolgálatot teljesítő összekötő ügyészek rendszerét illetően az Amerikai Egyesült Államok már 1991 óta élen jár, hiszen az Igazságügyi Minisztérium Bűnügyi Részlegének keretein belül ekkor hozták létre a Külföldi Ügyészi Fejlesztési, Segítségnyújtási és Képzési Hivatalt (OPDAT1 ). Ezt az intézményt a nemzetközi bűnözés elterjedése hívta életre. Elsősorban a terrorizmus, a korrupció és a nemi bűncselekmények elleni harc a feladata. Napjainkban megközelítőleg ötven OPDAT-program működik szerte a világon. Fő feladatuk, hogy erősítsék az együttműködést a büntető igazságszolgáltatási rendszerek között, és támogassák a jogállamiságot, kapacitásnövelő funkciójukban a bonyolultabb ügyek megoldását segítsék, oktatási és továbbképzési tevékenységet végezzenek.
Habár a nemzetközi bűnügyi együttműködésben a személyes kapcsolatok is fontosak, mégsem szabad ezeket túlbecsülni, de a beszélgetés résztvevői abban egyetértettek, hogy az összekötő ügyészek alkalmazása a küldő és fogadó országok közötti együttműködést a személyes jelenlétükkel nagyban elősegíthetik. Kiemelték, hogy az operatív feladatot ellátó ügyészek tevékenysége érzékelhető eredményekkel jár, és e terület fejlesztésében a Nemzetközi Ügyészi Egyesületnek, az IAP-nak is szerepe lehet.
Tankó Bojána, ügyész, Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség, az ÜOE Nemzetközi Bizottság tagja.