Nemzetközi együttműködés az operációs tevékenység során

A világ minden részéről érkeztek ügyészek a Nemzetközi Ügyészi Egyesület 24. alkalommal megrendezett éves konferenciájára, hogy kicseréljék tapasztalataikat a különböző jogrendszerek közötti nemzetközi együttműködésről. Az IAP Katonai Ügyészek Hálózata (NMP)¹  által rendezett ülésen Lisa Ferris, az új-zélandi katonai ügyészség igazgatója, Sara Root, az amerikai hadsereg legfőbb ügyésze, Michel Guedes, a párizsi törvényszék ügyészhelyettese, valamint Bruce MacGregor, a kanadai katonai ügyészség igazgatója tartott előadást.

Levezető elnökök: Lars Stevnsborg, dán katonai legfőbb ügyész; Bruce MacGregor, a Kanadai Katonai Ügyészség vezetője

Előadók: Lisa Ferris, az új-zélandi Katonai Ügyészség vezetője; Sara Root, az USA Hadseregének vezető ügyésze; Michel Guedes, helyettes ügyész, a francia Párizsi Büntetőtörvényszék Katonai Büntető Ügyek Szekciójának vezetője; Bruce MacGregor, a Kanadai Katonai Ügyészség vezetője

Rapportőr: Dominic Martin, a Kanadai Katonai Ügyészség helyettes vezetője

A szekcióülésen vizsgálták a különböző jogrendszerek közötti nemzetközi együttműködés formáit, valamint a hadszíntéri partnerekkel történő kooperációt. Az előadók ennek keretében górcső alá vették a vizsgálandó események helyszínére való kijutás nehézségeit, a bizonyítékok összegyűjtését, az egymással versengő jogrendszereket, a háborús egyezmények rendszerét és a szövetségi rendszerben együttműködő partnerektől szerzett bizonyítékok felhasználásának lehetőségeit. Minden előadó a saját véleményét fogalmazta meg, ezek nem feltétlenül tükrözték azoknak a katonai szervezeteknek az álláspontját, amelyeknél dolgoznak. Bár a konferencián Új-Zéland, az USA, Franciaország, valamint Kanada is részletes tájékoztatást adott a külföldön állomásozó – több ország katonáiból álló – katonai egységeinél történt katonai bűncselekmények nyomozási nehézségeiről, valamint azok lehetséges megoldásairól, jelen összegzésben csak Új-Zéland és az Egyesült Államok által tett megállapításokat szerepeltetjük.

Új-Zéland

Új-Zéland egy kis létszámú nemzeti hadsereg szemszögéből mutatta be a katonai műveletekkel összefüggő nyomozásokat – különös figyelemmel a többnemzetiségű katonai műveletekre – mivel az új-zélandi hadsereg körülbelül 10 000 egyenruhásból áll, és emiatt ritkán települnek önállóan katonai műveleti helyszínekre.

A vizsgálatok az alábbi kihívásokat tárták fel:

• Egyrészt problémaként merül fel az időtényező, ugyanis a jogsértő cselekmény ismertté válása akár évtizedekkel követi csak azok tényleges bekövetkeztét, ami jelentős kihívás elé állítja a nyomozó hatóságokat, valamint az ügyészeket egyaránt.
• Az elmúlt évtizedekben megváltoztak a hadszíntéri információátadás formái is. A parancsnokok már nem vezetnek írásos háborús naplót, hanem döntéseiket, iránymutatásaikat és a releváns információkat e-mailben közvetítik, illetve szóban továbbítják az érdekelteknek.
• A több ország katonáiból álló katonai egységek szerkezeti felépítése és bevetési gyakorlata szintén kérdéseket vet fel a vizsgálatok lefolytatásakor. Az országok közötti együttműködési politika, az irányelvek és jelentések kulcsfontosságú információt nyújthatnak a nyomozások vagy a büntetőeljárások során. A NATO-ban vagy más katonai együttműködési rendszereknél meglévő bizonyítékok felkutatása nagy kihívást jelent a büntetőeljárások során, ugyanis nem minden esetben lehetséges azon tanúk kihallgatása, akik más ország fegyveres erőinek kötelékébe tartoznak. A katonai műveletekben együttműködő partnerek adatainak kezelése és a minősítés nélküli közzététel tekintetében szintén nincs egységes gyakorlat a különböző országok között.
• Ugyancsak problémát jelent a helyszínvizsgálatok elvégzése és a befogadó országok állampolgárainak tanúkénti kihallgatása mellett a műveleti helyszínekről való hiteles információk beszerzése.

Új-Zélandon a fegyveres erők tagjai által elkövetett bűncselekmények esetében belső katonai nyomozást folytatnak, amit a Katonai Rendőrség végez, ennek hatásköre azonban nem terjed ki a háborús bűncselekmények vizsgálatára. A Nemzetközi Büntetőbíróság, amelynek Új-Zéland is tagja, szintén rendelkezik hatáskörrel egyes katonai bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások lefolytatására. Új-Zélandon jelenleg is folyamatban van egy a fegyveres erőktől független kormányzati vizsgálat, különösen olyan kérdéseket fókuszba helyezve, mint az operatív információbiztonság és az aktív fegyveres konfliktusok területén végzett nyomozás.

A jövőben a több ország katonáinak részvételével végzett katonai műveleteknél az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük:

• A katonai együttműködések során a kölcsönös hozzáférést biztosító információkezelési rendszer kialakítása, valamint megállapodás az információk megőrzésének határidejéről. Egyértelmű iránymutatás a bírósági ügyek anyagának nyilvános kiadására, az ügyek nyilvánosságra hozatalára és az együttműködő partnerek közötti információ-megosztásra vonatkozóan.
• Együttműködési politikák, SOP-k² , irányelvek és egyéb anyagok hozzáférhetősége a nemzeti vizsgálatok lefolytatásához.
• Megállapodás a tanúk kihallgatásának és a tanúvallomásokhoz való hozzáférés lehetőségéről az együttműködésben részt vevő felek között, valamint a többnemzetiségű katonai egységet befogadó ország részéről is.
• A koalíciós szintű vizsgálatoknál a jelentések és más bizonyítékok hozzáférésének és kiadásának egységesítése az együttműködésben részt vevő felek között.
• Megállapodás a helyszínvizsgálatokról és a tanúk helyszínre jutásáról.
• Különféle szerződéses kötelezettségek, különös tekintettel az információ-megosztásra és a minősített anyagokhoz való hozzáférésre.

Noha a nagy nemzetek rendszerint folyamatosan figyelemmel kísérik a lehetséges polgári áldozatokat, akár erre kijelölt egységek útján is, a kis nemzetek hadereje általában nem rendelkezik kellő erőforrással ilyen szervezeti egység működtetéséhez. Ez alapján a nyomozások támogatásához is szükségük lehet arra, hogy a nagyobb erőforrásokkal rendelkező együttműködő partnerekre támaszkodjanak az eljárásuk során.

Amerikai Egyesült Államok

Az amerikai hadseregnek körülbelül 500 000 katonája van aktív szolgálatban, ide nem értve a haditengerészet, a légierő, a tengerészgyalogság és a parti őrség tagjait. Az amerikai hadsereg JAG-hadtestéhez hozzávetőlegesen 1900 egyenruhás ügyvéd tartozik.

Az USA hadseregének a világ számos országában állomásoznak katonái, és kiemelt figyelmet fordítanak a katonai fegyelem fenntartására. A katonai igazságszolgáltatás rendszere a parancsnokok aktív szerepén alapszik, akiknek feladatuk a fegyelem folyamatos fenntartása a katonák között.

A SOFA-k, a kölcsönös jogsegélyről szóló szerződések (MLAT) és más megállapodások megkönnyítik a nyomozást és biztosítják a tárgyalások megfelelő folyamatát. Erre példák az alábbiak:

• A Németországgal kötött MLAT széles körű együttműködést biztosít, például vallomások vagy nyilatkozatok felvétele, dokumentumok, nyilvántartások és bizonyítékok biztosítása, tanúk felkutatása, házkutatá-sok és lefoglalások végrehajtása tárgykörében.
• Dél-Korea elsődleges büntető joghatósággal rendelkezik a katonák által – szolgálaton kívül – elkövetett helyi bűncselekmények esetében.

Bizonyítási és vizsgálati nehézségek:

• Különböző nyomozási rendszerek. A fogadó országnak nincs mindig erőforrása olyan vizsgálatok lefolytatásához, amelyek bizonyítékként felhasználhatók az Egyesült Államok hadbírósági eljárásaiban. Problémát jelenthet az áldozat elérhetőségének megszerzése, az orvosi jelentések nem specifikus terminológiahasználata, hiányzó dokumentációk, illetve a bizonyítékok nem kellő ideig történő megőrzése.
• Ha a befogadó ország dönthet először arról, hogy folytat-e nyomozást az ügyben, akkor az amerikai hadsereg arra illetékes hatóságai nem nyomozhatnak addig, amíg a helyi ügyészség nem határoz az eljárás megindításáról. Ekkor problémaként merülhet fel, hogy az időmúlás a sikeres nyomozás esélyét csökkenti.
• A helyi orvosi szolgáltatók feljegyzései és megállapításai nem elég konkrétak, sokszor csak általánosságokat fogalmaznak meg.
• Egyes országokban az adatvédelmi törvények megakadályozzák a nyomozókat abban, hogy a vizsgálat minden részletét megismerjék.
• Az amerikai állampolgárok nem kötelezhetők arra, hogy az Egyesült Államokon kívül tanúskodjanak. Ha nem lehet tanúként idézni az amerikai állampolgárokat a koreai, németországi, olaszországi vagy kuvaiti bíróságok elé, ez az egész ügy végkimenetelét alapjaiban változtathatja meg.
• A fogadó ország büntető igazságszolgáltatási rendszere jelentősen eltérhet az Egyesült Államok kontradiktórius rendszerétől.
• Problémát jelent a büntetőeljárás során a bizonyítékok hitelesítése.

Nyíri Klára, katonai ügyész, Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség.