tudományos-szakmai folyóirat

Állatvédelem a szlovák büntetőjogban


Szerző(k): Zoltán Gallo

Bevezetés

A környezetvédelem világszerte aktuális téma. A természetvédelem egyik természetes összetevője az állatok védelme. Elég csak egy pillantást vetni a számos nemzetközi egyezményre, amelyek – főleg az elmúlt időszakban – lázasan próbálják utolérni az e téren elvesztegetett időt. Az állatvédelem területén kiemelt jelentőséggel bír a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló 1973-as egyezmény, a CITES, amelynek célja e kereskedelem közös ellenőrzés alá vonása és a vadon élő állatok védelmének biztosítása. Eddig több mint 180 ország írta alá az egyezményt.

Az Európai Unió is számos szabályozást fogadott el az állatvédelem különböző formáira vonatkozóan, és már alapdokumentumában, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. cikkében is rögzíti az állatok mint érző lények jólétének követelményét, tiszteletben tartva az egyes tagállamok törvényeit és szokásait.

Megállapítható, hogy minden fejlett ország, illetve minden állam rendelkezik az állatok védelméről a jogrendszerében, ez alól természetesen a Szlovák Köztársaság sem kivétel.

A Szlovák Köztársaság Alkotmánya 1992-től – a 44. törvénycikkben – a környezet és a kulturális örökség védelméről beszél, az állatokkal kapcsolatban pedig külön kimondja, hogy az állam a vadon élő állatok védelméről is gondoskodik.

Az állatok védelmére vonatkozóan az alábbi speciális törvények említhetők:

  • Az állatorvosi ellátásról szóló törvény; és a
  • Törvény a természet és a táj, valamint a vad védelméről.

Természetesen ezeket a törvényeket rendeletek, irányelvek egész hálózata követi, amelyek az egyes állatvédelmi intézkedések részletesebb szabályozására hivatottak, például szállítás, állatkezelési kérdések, engedélyezett leölési módok stb. Megjegyzem, maga az állat definíciója sem egységes az egyes törvényekben.

A Polgári Törvénykönyv 2018-ig az állatot dologként határozta meg, a 2018. évi módosítást követően az állat saját érzékszerveivel észlelni képes élőlény, amely a polgári-jogi kapcsolatokban különleges státusszal rendelkezik. Az élő állatra az ingóságra vonatkozó rendelkezések irányadók, kivéve ha ez ellentétes az élő állat mint élőlény természetével.

Polgári jogi szempontból az állattulajdonos jogköre ott ér véget, ahol az állat közjogi jogköre, illetve a büntetőjogi védelme kezdődik. Ebből a szempontból az állat különleges státusszal rendelkezik, és a tulajdonos jogai korlátozottak.

A szlovák Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban Btk.) az állatot a 130. § (1) bekezdés a) pontjában dologként határozza meg, ha e törvény egyes rendelkezéseiből más nem következik.

Ezekből a definíciókból az az erőfeszítés és elmozdulás látható, hogy jogilag ne dologként definiáljuk az állatot.

A fenti speciális törvények közül az Állatorvosi ellátásról szóló törvényre, azaz a haszon-, társ- és kísérleti állatok védelmét szabályozó törvényre szeretném felhívni a figyelmet.

Az állatorvosi ellátásra vonatkozó 39/2009. számú törvény

A törvény államigazgatási szervekként határozza meg a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumát (MVM), valamint az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerügyi Hivatalt (ÁÁÉH), amelyeknek minden járásban vannak kirendeltségei. Az ÁÁÉH foglalkozik a szabálysértésekkel és a közigazgatási szabálysértésekkel ezen a területen, és 50 000 és 160 000 euró közötti bírságot szabhat ki. A törvény például az alábbi tilalmakat és egyéb szabályokat határozza meg:

  • A prémes állatok prémszerzés céljából történő tenyésztésének tilalma. A Szlovák Köztársaságban 1 prémesállat-farm működik kb. 3500 állattal, a telepnek 2025. december 31-ig be kell szüntetnie működését;
  • a láncon tartott kutyatartás tilalma – idős kutyák esetében 2024. január 1-jétől;
  • a kutyák kötelező chipezése;
  • fellépés az illegális kutyatenyésztés ellen;
  • állatorvos lakásba való belépés lehetősége bántalmazás gyanúja esetén, valamint a bántalmazott állat tulajdonostól való elvételének lehetősége;
  • vadállatok nyilvános megjelenésének tilalma;
  • élő állat csaliként való felhasználásának tilalma;
  • az állatok versenyben nyereményként való felhasználásának tilalma;
  • az állat elhagyásának tilalma;
  • a nem kívánt állatot véglegesen csak állatorvos altathatja el, de azt is csak akkor, ha alternatív ellátás igénybevétele nem lehetséges;
  • a haszonállatok levágását 1 munkanappal korábban be kell jelenteni;
  • az önkormányzat köteles a kóbor állatok befogásáról és karanténállo­máson vagy menhelyen történő elhelyezéséről gondoskodni.

Az állatok büntetőjogi védelme

Az állatok büntetőjogi védelme a Szlovák Köztársaságban fejlődésen ment keresztül. Az 1961-től 2005-ig érvényes Büntető Törvénykönyv eleinte nem tartalmazott kifejezetten külön rendelkezéseket az állatok védelmére vonatkozóan, büntetőjogi szempontból az állat dolognak minősült, így az állat elleni erőszak vagyon elleni bűncselekménynek számított, szocialista tulajdonban lévő vagyoni kárként minősült, illetve valaki más tulajdonában okozott kárt, ha az állat értéke elért egy bizonyos küszöböt (1500 csehszlovák korona, vagy később a minimálbér összegéhez kötött érték). Ha egy állatot nyilvánosan bántalmaztak, akkor ez a cselekmény garázdaság bűncselekményének minősült.

Csak a rendszerváltás után, 1990-ben vezették be a környezet veszélyeztetésének bűntettét, amely az állatvédelmi előírások megsértését is büntette. 1992-ben vezették be az állatkínzás bűntettét, amely az idők során fejlődött.

Jelenleg a 2005. évi Btk. van érvényben, amely több állatvédelemmel kapcsolatos rendelkezést tartalmaz. Az állatok elleni bűncselekmények a környezet elleni bűncselekmények közé tartoznak. Az állatok elleni bűncselekmények:

  • 305. § növény- és állatvédelem megsértése (elsősorban vadállatokra vonatkozik);
  • 305a. § állatkínzás;
  • 305b § állatgondozás elhanyagolása;
  • 305c § állatviadalok rendezése.

A Btk. 305 § a)–c) pontjai értelmében állatnak a kutya, macska, haszonállat és fogságban tartott védett állat minősül. E bűncselekmények elkövetése folytán 2021-ben összesen 25 személy ellen emeltek vádat.

Az állatkínzás bűntettét a Btk. 305a. §-a értelmében olyan személy követi el, aki

  • állatot bántalmaz, és az elmúlt huszonnégy hónapban ilyen cselekmény miatt elítélték vagy szabálysértésért követett el ezen a téren;
  • állatot kegyetlen módon bántalmaz;
  • állatot bántalmaz annak halálát okozva.

A szabadságvesztés 6 hónaptól 3 évig terjedhet.

Az említett szakasz (2) bekezdésében a jogalkotó a bűncselekmény minősített eseteit sorolja fel:

  • több állaton követik el;
  • nyilvánosan követik el;
  • fokozottan védett állaton követik el.

A szabadságvesztés 1 évtől 5 évig terjedhet.

Mindegy, hogy az állat az elkövetőé, egy másik személyé, vagy kóbor állat. Magát a kegyetlenséget és annak módszereit az állatorvosi ellátásról szóló törvény pontosan meghatározza.

Az indokolt orvosi és kísérleti okok kivételével minden olyan intézkedés büntetendő, amely:

  • maradandó vagy hosszan tartó károsodást okoz az állat egészségében vagy nem megújuló szervezetrészében;
  • maradandó vagy tartós viselkedési zavart okoz;
  • indokolatlanul túlzott fájdalmat és szenvedést okoz;
  • korlátozza az állat táplálkozását és itatását;
  • szükségtelen szenvedést okoz az állatnak;
  • szenvedést okoz az állat élő csaliként való felhasználásával.

A Btk. 305b. szakasza – az állatgondozás elhanyagolása – olyan gondatlan cselekményt érint, amely saját állatának vagy olyan állatnak halálát vagy súlyos következményekkel járó sérüléseket okoz, amelynek gondozására az elkövető köteles, és egyúttal ilyen bűncselekmény miatt az elmúlt 24 hónapban már elítélték. A törvény a büntetőtétel első bekezdése értelmében 2 évig terjedő büntetést szabhat ki.

A Btk. 305c. szakasza (állatviadalok szervezése) – reagál a Szlovákiában az utóbbi időben elterjedt illegális kutyaviadalokra. A törvény a büntetőtétel első bekezdése értelmében 2 évig terjedő büntetést szabhat ki.

A 91/2016. törvényben foglaltakra hivatkozva, a jogi személyek büntetőjogi felelőssége kapcsán, az ügy természeténél fogva a jogi személyek csak a törvényben kimerítően felsorolt bűncselekményekért viselnek büntetőjogi felelősséget. (A Btk. 305. és 305a. §-ai szerinti bűncselekményeket jogi személyek is elkövethetik.)

A Btk. 310. §-a szerinti orvvadászat bűntett is a témához kapcsolódik. A jogszabály a vadászati jog gyakorlása keretében bünteti a jogosulatlan vadászatot, a védelmi idő alatti és a tiltott módon történő vadászatot. Az úton lévő elütött állat elszállítása is tiltott cselekménynek számít..

Jelenleg zajlik a Btk. átfogó módosítása, amely elsősorban a 2005-ös Btk.-módosítással bevezetett drákói büntetések egy részének mérséklését célozza, de ez a javaslat érinti az állatvédelem kérdését is.

Az állatvédelem kapcsán bővül az eddigi bűncselekmények köre. Ennek oka, hogy megnőtt a háziállatok exportja az Európai Unió más országaiba. Egyre terjedő trendet regisztrálunk az egzotikus állatok, különösen a nagytestű macskafélék vagy főemlősök tenyésztésében. Ezeket az állatokat gyakran olyan körülmények között tartják és tenyésztik, amelyek nem alkalmasak jó egészségük, megfelelő mozgásszabadságuk és társas kapcsolataik megőrzésére. A kérdéses import sérti a Szlovák Köztársaság jogszabályait.

A jelenlegi jogszabályok az ilyen cselekményeket csak szabálysértési cselekményként büntetik. Ebből a tevékenységből nagy hasznok származnak, szervezett csoportok vesznek részt benne, és mindenekelőtt maguk az állatok szenvednek ettől a tevékenységtől. E tények figyelembevételével szükségesnek tűnik az ilyen jogellenes cselekményt bűncselekményként minősíteni.

Kiemelem még, hogy Szlovákia keleti részén, az eperjesi régióban néhány elmaradott roma településen a kutyahús fogyasztásának – és a különféle, úgymond gyógyászati célú kutyazsír készítésének – a hagyománya fennmaradt. Ezeknek a tevékenységeknek a dokumentálása a településeken nagyon bonyolult, de azt tudjuk, hogy a tiltó rendelkezések ellenére ma is „húsra” tenyésztenek kutyákat, sőt a környezetükben előfordulnak kutyalopások, többnyire nagyobb fajtákból.

Az is bizonyítja, hogy a környezet elleni – különösen az állatvédelemmel összefüggő – bűncselekmények fokozott figyelmet kaptak, hogy ezt a bűncselekménycsoportot a rendőrség speciális egysége, a Környezetvédelmi Bűnügyi Osztálya vizsgálja felül, amely a Rendőrség Elnökségénél jött létre, kirendeltségei pedig a területi rendőrkapitányságokon találhatók.

Az állatvédelem széles körű, aktuális téma, amely nem ismer országhatárokat. Kötelességünk a jövő nemzedékeivel szemben is, hogy minden eszközzel – beleértve a jogi eszközöket is – a lehető legtöbbet megtegyük ebben a kérdésben.

Zoltán Gallo, ügyész, Rozsnyói Ügyészség, Szlovák Köztársaság


Your browser does not support the canvas element.