„Szemle a büntetőeljárásban” Kerekasztal-beszélgetés Pusztai László emlékére
Szemle a büntetőeljárásban címmel az Ügyészek Lapja, az Országos Kriminológiai Intézettel közösen, Pusztai László, az OKRI korábbi igazgatója halálának évfordulóján kerekasztal-beszélgetést szervezett. A téma aktualitását adta, hogy a tavalyi év folyamán jelent meg Fenyvesi Csaba Felismerési kísérlet a bűnügyekben és Gárdonyi Gergely A bűnügyi szemle című könyve, ahol a szerzők Pusztai László több kriminalisztikai tárgyú munkáját, de elsősorban a szemlével kapcsolatos írásait idézik.
Pusztai László 1939-ben született, 1962-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően, az 1996 januárjában bekövetkezett haláláig, az OKRI-ban kutatott, 1967-től pedig Alma Materében – az intézeti munkájával párhuzamosan – kriminalisztikát, majd büntetőeljárási jogot oktatott. A rendszerváltást követően, 1991 novemberétől haláláig, alig több mint négy éven át vezette az OKRI-t. E rövid időszak alatt mégis sok változást vezetett be az új igazgató, többek között kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező modern kutatói bázissá fejlesztette az intézetet.
Pusztai egyik fő kutatási területe a büntetőeljárás fontos jogintézményére, a szemlére irányult, amelynek eredménye egy sokat citált monográfia lett.1
A szerző könyvében a szemle hazai történeti fejlődésének áttekintését követően kitér az eljárási intézmény pontos definíciójára, szerepére, és elhelyezi azt a bizonyítási eljárásban, érintve magát a bizonyítás tanának teoretikus kérdéseit is. Az elmélet mellett gyakorlati szempontokra is fókuszál, és külön fejezetben foglalkozik a szemle végrehajtásával, majd a szemle megállapításainak rögzítésével.
A monográfia talán legnagyobb érdeme, hogy a szemle kapcsán a büntetőeljárási és kriminalisztikai kérdések együtt jelennek meg, bizonyítva ezzel azt is, hogy a két terület szorosan összefügg, egyik sincs meg a másik nélkül, de a jogi és kriminalisztikai megközelítésen túl az egyéb forenzikus tudományoknak a szemlék végrehajtásánál hasznosítható eredményeire is támaszkodik a szerző. Ez a komplex tárgyalási mód iránytű a későbbi hasonló témájú kutatások számára.
A könyv egyik kiemelkedő része a szemle és a nyomozási verziók szerepe, ahol a büntetőeljárás első szakaszára helyeződik a hangsúly, de ez nem jelenti azt, hogy Pusztai László ne elemezné a jogintézményt a bírósági szakaszban is. A nyomozási mellett ugyanis kitér a tárgyaláson végrehajtott alakszerű szemlékre is.
A szerző könyvében többször utal a szemlék foganatosítási gyakorlata körében végzett felméréseire, mely 500 – reprezentatív mintán alapuló – szemlét ölel fel.
A kerekasztal-beszélgetésen a meghívottak Pusztai László szellemiségének felidézésén túl aktuális kriminalisztikai problémákat is megvitattak. A rendezvény eredményeképpen – a résztvevők együttes elhatározása alapján – megalakult a Kriminalisztikai Műhely, ahol kéthavonként aktuális szakmai kérdésekről beszélgethetnek a meghívottak. A következő ilyen műhely a mesterséges intelligencia és a bűnözés kapcsolatáról szól.
A januári beszélgetésen az alábbi meghívottak vettek részt:
- Barabás A. Tünde,
- Fenyvesi Csaba,
- Finszter Géza,
- Gárdonyi Gergely,
- Kármán Gabriella,
- Kiss Anna,
- Kovács Gábor,
- Nagy László Tibor
- Petrétei Dávid
A kerekasztal-beszélgetést Fenyvesi Csaba vezette.
A rendezvényen elhangzottakról a részletes beszámolót az Ügyészek Lapja következő számában közöljük.
Kiss Anna PhD, tudományos főmunkatárs, OKRI, strasbourgi tutor