tudományos-szakmai folyóirat

Könyvismertetés Kelemenné Csontos Laura A magyar vádalku című könyvéről


Szerző(k): Kiss Anna

p style=”text-align: justify;”>2024-ben jelentette meg az ELTE Eötvös Kiadó Kelemenné Csontos Laura könyvét, fő címét tekintve a hazai vádalkuról (A magyar vádalku), de a szerző ennél nagyobb témára terjesztette ki a vizsgálódási területét, mert a könyv alcíme tágabb körre utal: Egyszerűsítés a büntetőeljárási törvényben.

A kiadvány beharangozója – és fülszövege is egyben – tévesen arra utal, hogy az olvasó lényegében tanulmányt fog olvasni; a könyvet kézbe véve és az utolsó, a 326. oldalra lapozva viszont már sejthető, hogy itt azért többről lesz szó: nem csupán a magyar vádalku tanulmányban történő körbejárásáról, hanem számos elmélet és jogintézmény kifejtéséről, annak hazai és külföldi bemutatásáról. A tartalomjegyzék áttekintését követően pedig ez már egyértelművé válik, hiszen a szerző nemcsak a magyar vádalkuról szól, hanem a hazai büntetőeljáráson belül bemutatja az összes beismerésre épülő konszenzuális jogintézményt (ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése; egyezség a bűnösség beismeréséről; közvetítői eljárás; feltételes ügyészi felfüggesztés; „mértékes indítvány”; bíróság elé állítás; büntetővégzés), sőt ezen túlme­nően a német jogrendszerben működő megoldásokat, valamint egy óceánon túlit; az amerikai vádalkut is megismerhetjük.

Mivel az ügyészségi belső vizsgálatokat nem teszik nyilvánossá, ezért a szerző alapos kutatás nélkül, nem reprezentatív mintára épülő ügyvédi tapasztalatra hivatkozva nem találkozhatott azzal a problémával, ami az egyezség kapcsán a mindennapok joggyakorlatában felmerült. A szerző nem ismerhette még a 2024 augusztusának utolsó napján napvilágot látott körlevelet1 , ami éppen az egyezség alkalmazásának elősegítése érdekében, minden ügyészségre kiterjedően szabályozza a jogintézményt2 , mivel a könyv alapjául szolgáló kézirat lezárása valószínűleg ezelőtt történt.

Az említett körlevél választ kíván adni a joggyakorlatban előforduló anomáliákra;3  kiadását megelőzően egy belső felmérés tárta fel, hogy az egyes ügyészségek nem egységesen alkalmazzák a jogintézményt.

Az OKRI-ban több kutatás is érintette a hatékony büntetőeljárás kialakítását, ezen belül is az eljárás egyszerűsítését lehetővé tevő jogintézményeket, többek között az egyezséget is, és persze érthető, illetve nem várható el, hogy minden publikáció valamennyi szakirodalmat feldolgozza, de hadd hívjam fel az olvasó figyelmét Farkas Krisztina egyik OKRI kutatására: A büntetőeljárás időszerűségét célzó egyes újítások empirikus megközelítésben4 . Ez a kutatás reprezentatív mintára épülő aktavizsgálat és ügyészekkel készített interjúk segítségével hívta fel a problémákra a figyelmet éppen azokkal a jogintézményekkel kapcsolatban, amelyekre Csontos Laura figyelme is irányult (ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése; egyezség a bűnösség beismeréséről stb.), külön kitérve a megyei főügyészségek tapasztalataira.

Visszatérve Csontos Laura dolgozatához, az ELTE Eötvös Kiadó Jogi sorozatában megjelent könyv szerkezetileg nyolc nagyobb fejezetre oszlik:

I. Bevezetés
II. Az egyszerűsített eljárások
III. Igazságelméletek contra egyszerűsítés és gyorsítás
IV. Az amerikai vádalku
V. A német megegyezés
VI. A magyar vádalku történeti fejlődése
VII. Konszenzuális jogintézmények a hatályos kódexben
VIII. Gondolatok a konszenzuális eljárások jövőjéről

Ma nagyon nehéz helyzetben van az a hallgató vagy oktató, illetve kutató, aki nagyobb lélegzetvételű elemzést és vizsgálatot folytat egy-egy jogintézmény kapcsán, és bár hatalmas szerencsével, de az értekezés végéhez közeledve még mindig ugyanaz a törvény van hatályban, mint amikor elkezdte a dolgozatát, de publikációjának megjelenésekor viszont már minden értékes megállapítását felülírta a törvényhozó alkotói dömpingje, hol a jogszabályt igazítva a gyakorlathoz, hol pedig éppen fordítva.

Kiss Anna PhD, tudományos főmunkatárs, OKRI, strasbourgi tutor

  1. A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes 1/2024. (VIII. 31.) LÜ h. körlevele. Ügyészségi Közlöny, 2024/8., 140–145. o.
  2. Lásd Kármán Gabriella – Kiss Anna: Az egyezség alkalmazásának elősegítéséről. Ügyészek Lapja, 2024/6., 61–64. o. Véleményem szerint a körlevél az eredeti jogalkotói szándéktól eltérően, annál jóval „szigorúbban”, több feltételhez kötve „szabályozza” az egyezségkötést, mint amit maga a Be. előír.
  3. Az OKRI egyik 2024. évi kutatása is kitért ezekre a jogalkalmazási nehézségekre néhány megye vonatkozásában. Lásd Kármán Gabriella – Kiss Anna: Az egyezségkötés meghiúsulásához vezető okok és megfontolások a terhelt és a vádhatóság oldalán. Kutatási beszámoló, kézirat. OKRI, Budapest, 2024
  4. Farkas Krisztina: A büntetőeljárás időszerűségét célzó egyes újítások empirikus megközelítésben. Kriminológiai Tanulmányok, 58. szám, 2021, 136–156. o. https://okri.hu­/images/stories/KT/KT58_2021/KT58_honlap.pdf


Your browser does not support the canvas element.