tudományos-szakmai folyóirat

Beszámoló a HERCULE Nyári Akadémiáról


Szerző(k): Jacsó Judit, Lindt Roland

A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar (a továbbiakban: ME-ÁJK) és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) közös szervezésében 2022. június 20-án került megrendezésre A nemzetközi bűnügyi együttműködés az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni nyomozás hatékonyságának a növelését szolgáló intézményi és eszközrendszere, különös tekintettel az OLAF, az Eurojust, az Europol és az EPPO tevékenységére című nemzetközi Nyári Akadémia.

A szakmai rendezvény az ME-ÁJK által koordinált, Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények (a csalás, a korrupció, a pénzmosás és az Unió pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekmények) külső, belső és bűnügyi nyomozásának egyes kérdései, különös tekintettel az OLAF, az EPPO, az Eurojust és az Europol tevékenységére című projekt1  egyik kiemelt eseménye volt, amely a COVID19-járványhelyzet végét követően első, nagyobb volumenű tudományos rendezvényként jelenléti formában valósulhatott meg.

A projekt sikeres megvalósításában nyolc uniós tagállam (Ausztria, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Románia) elméleti és gyakorlati szakértői vettek részt.

Magyarországi kooperációs partnerek voltak: Legfőbb Ügyészség; Országos Bírósági Hivatal; Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága; valamint a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda; LeitnerLeitner Partner Budapest.

Az alábbi külföldi partnerek vettek részt a projektben: Heidelbergi Egyetem, Németország; Mannheimi Ügyészség, Németország; Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem, Ausztria; Linzi Egyetem, Ausztria; Thesszaloniki Egyetem, Görögország; Zágrábi Egyetem, Horvátország; Krakkói Jagelló Egyetem, Lengyelország; Római Egyetem, Olaszország; Nagyváradi Egyetem, Románia.

A projektben közreműködött továbbá (mások mellett): Frank Meyer professzor (Heidelbergi Egyetem); Wolfgang Brandstetter professzor (Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem); Hans-Heiner Kühne professzor (Trieri Egyetem); Kai Cornelius pro-fesszor (Hamburgi Egyetem).

A projekt keretében elhangzott előadások írásos változatát angol nyelvű kötet tartalmazza.2  Az alábbi beszámolóban a HERCULE Nyári Akadémián elhangzott angol és magyar nyelvű előadásokat ismertetjük röviden.3

A Maastrichti Szerződés hatálybalépése 1993. január elsején magával hozta – az Európai Unió létrejöttén kívül4  – a tagállamok együttműködésének új, három pillérből álló szerkezetét: az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség, valamint az Euratom triászából álló Európai Közösség mellett megszületettek a közös kül- és biztonságpolitika, továbbá a bel- és igazságügyi együttműködés rendszerei. A Lisszaboni Szerződés jelentős változást hozott e területen. Ez utóbbi égisze alatt fontos szerepet játszik a tagállamok közötti bűnügyi együttműködés fejlesztése, melynek jogi alapjait az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 82–86. cikkei rögzítik.

A Lisszaboni Szerződés logikáját követve a tárgyalt együttműködési forma három irányban valósul meg. Elsőként kiemelendő az eljárásjogi együttműködés,5  amely magába foglalja az eljárási jogsegélyek széles körét, valamint a határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó szabályokat. Az EUMSZ 83. cikkében található felhatalmazó rendelkezés lehetővé teszi továbbá az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében büntető (anyagi) jogi minimumsztenderdeket megállapító irányelveket fogadjanak el „az olyan különösen súlyos bűncselekmények esetében, amelyek jellegüknél vagy hatásuknál fogva a több államra kiterjedő vonatkozásúak, illetve amelyek esetében különösen szükséges, hogy az ellenük folytatott küzdelem közös alapokon nyugodjék.” Végül az EUMSZ a tárgyalt cím alatt tartalmaz rendelkezéseket az uniós bűnüldözési hatóságokra vonatkozóan: a 85. cikkben az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (a továbbiakban: Eurojust) alapvető feladatait, míg a 86. cikkben az Európai Ügyészség (a továbbiakban: EPPO) jövőbeli megalakításának lehetőségét rögzíti.

Az EPPO az igazságügyi bűnügyi együttműködés – az előbbiekben tárgyalt – harmadik dimenzióját merőben megújította, melynek következtében indokolttá vált, hogy – a jelen beszámoló tárgyát képező – önálló tudományos konferencia keretében kerüljön feldolgozásra a napjainkban rendelkezésre álló, az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő eszközrendszer, amely tematikus rendezvény középpontjában elsősorban a szupranacionális szinten működő intézmények álltak. Az esemény színvonalát a hazai és külföldi tudományos élet ismert szereplőin túl a magyar, valamint az Európai Unió bűnüldözéssel foglalkozó szerveinek képviselői emelték. A program kiemelkedő mivoltát és sikerét mutatja, hogy a több mint 150 fős hallgatóság tagjai között több ország szakmai tekintélyei foglaltak helyet, továbbá az előadások után élénk diszkusszió bontakozott ki.

A Nyári Akadémia megnyitásaként a Miskolci Egyetem rektora, Horváth Zita köszöntötte a résztvevőket, valamint kiemelte a projekt vezérgondolatának és nemzetközi dimenziójának fontosságát, amelyet követően az ME-ÁJK dékánja, Csák Csilla osztotta meg gondolatait a projekt jelentőségéről, továbbá kiemelte a nemzetközi tudományos együttműködés eredményeit. Az előadások előtt szintén felszólalt Magyarország legfőbb ügyésze, Polt Péter, aki felhívta a figyelmet a hazánk és az EPPO közötti speciális együttműködési megállapodás jelentőségére, valamint az ezzel összefüggő további megoldásra váró kérdésekre, a program szerint az OBH elnöke, Senyei György Barna zárta a köszöntések sorát. Valamennyi előadó hangsúlyozta annak esszenciális mivoltát, hogy a magyarországi jogi szakember-képzésbe beépítsük az Európa Unióval kapcsolatos – mind büntetőjogi tárgyú, mind más jogterületeket érintő – ismereteket, ezáltal felkészítve az új jogász generációt a 2020-as évek kihívásaira, egyúttal naprakész ismereteket biztosítva a jelenlegi generáció számára a továbbképzések keretei között. A nyitóceremónia lezárásaként az ME-ÁJK egyetemi tanára és a rendezvénysorozat projektvezetője, Farkas Ákos fejezte ki háláját, hogy a szóban forgó esemény ilyen színvonalon megvalósulhatott.

Az esemény öt szekcióban került lebonyolításra. A délelőtti órákban először az EPPO létrejöttével, működésével és jövőjével összefüggő dilemmák kerültek terítékre, majd a nemzetközi bűnügyi együttműködés korlátait ismertették a neves előadók, központba állítva a jogállamiság eszméjéből, valamint a ne bis in idem elvből fakadó nehézségeket. A rendezvény második felében kifejtésre kerültek az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő szervezetek működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok, valamint a pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények elkövetőivel szemben folytatott büntetőeljárások egyes problematikus eljárásjogi aspektusai. A konferenciát a terület német nyelvterületről származó szakértőinek összegző megállapításai zárták.

Az első szekció Farkas Ákos vezetése alatt zajlott, mely során a bűnügyi együttműködés legújabb fejleményei és aktuális kérdései kerültek bemutatásra.

Elsőként az Európai Bizottság képviseletében Csonka Péter József főosztályvezető tartott előadást az EPPO múltját, jelenét és jövőjét illetően. Prezentációjában többek között rámutatott, hogy az Európai Rendőrségi Hivatal (a továbbiakban: Europol), az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) és az Eurojust önmagukban elégtelennek bizonyultak a határon átnyúló bűncselekmények kezelésében, mivel önállóan nem folytathatnak nyomozást, míg a tagállami hatóságok gyakran a szuverenitás térbeli határai okán bizonyultak eredménytelennek, ezért szükséges volt az EPPO felállítása. A hatáskörök és az eljárás ismertetésén kívül külön figyelmet fordított a fokozott együttműködésben részt nem vevő államok helyzetére is.

Ezt követően az EPPO tisztségviselője, Florin-Razvan Radu számolt be az EPPO az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel összefüggő tevékenységével kapcsolatos tapasztalatairól. A hatásköri, illetékességi és szervezeti kérdések tisztázását követően – ez utóbbi témakörön belül kitüntetett figyelmet élveztek a decentralizáció jegyében a tagállamokban működő szervezeti egységek – részletesen bemutatásra került az EPPO által lefolytatott eljárás menete a feljelentés megtételének módjától a vádemelésig, majd megtudhatta a közönség, hogy a rendezvény idején ötszáznál is több eljárás volt folyamatban, mely számnak a növekedését prognosztizálta az előadó az elkövetkező évekre nézve.

A szekciót lezárandó Polt Péter ismertette az EPPO és Magyarország együttműködésének specialitásait. A prezentációban hangsúlyozta, hogy az EPPO szerepe a nyomozásban szubszidiárius szerepet tölt be a nemzeti hatóságokhoz képest. Szintén kiemelte, hogy a kölcsönös elismerés és kölcsönös bizalom alapelvein nyugvó együttműködés legnagyobb eredményei közé sorolhatók a közös műveletek megszervezése és a hatékony információcsere.

A második szekció – a Heidelbergi Egyetem professzora, Gerhard Dannecker elnökletében – a nemzetközi bűnügyi együttműködés határaival foglalkozott részletesen.

Farkas Ákos az integrált büntetőeljárás feltételeiről tartott előadást a határon átnyúló büntetőügyek esetében, melynek során gyakorlati példákkal demonstrálta, hogy a szupranacionális szinten folytatott eljárásból származó bizonyítékok felhasználhatósága gyakran akadályba ütközik, mivel az azok megszerzését biztosító cselekmények nem minden esetben felelnek meg a tagállami joganyagokban megjelenő eljárási garanciáknak. Éppen ezért szorgalmazta az eljárási jogok és garanciák közelítését az Európai Unió tagállamaiban.

Gerhard Dannecker a ne bis in idem elvének hatásait vette górcső alá a párhuzamosan folyó büntető- és közigazgatási eljárásokra nézve. Előadásában felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a különböző jogágakhoz tartozó szankciók alkalmazása megfelelően koordináltan történjen, hogy a szankcionálás más-más funkciói valósuljanak meg, ezáltal az egyes szankciók kvázi kiegészíthetik egymást. Rámutatott arra, hogy e követelmény nehézségét elsősorban a nemzeti büntetőjogok és közigazgatási jogok szankciórendszereinek változatossága okozza a különféle büntetések és intézkedések széles palettájával. Szintén foglalkozott a természetes és jogi személyek szankcionálásának dilemmáival, valamint a több szerv által, párhuzamosan folytatott eljárások okozta nehézségekkel.

Végül a Budapest Környéki Törvényszék bírája, Kis László beszélt a bíróságok bűnügyi együttműködéssel összefüggésben ellátott feladatairól. A számos releváns aspektus közül kiemelte a bizonyítékok elfogadhatóságának értékelését, a „fair tárgyalás” nemzetközi szinten kötelező elvei betartásának biztosítását, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága ítéleteinek értelmezését. Emellett az Európai Unió Bíróságának több döntését is bemutatta, melyek hatással voltak a bírósági szakban kötelezően érvényesítendő eljárási garanciákra.

A harmadik szekció – a Bécsi Gazdasági és Üzleti Egyetem professzora, Robert Kert vezénylete alatt – az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni fellépés gyakorlati tapasztalataival foglalkozott.

Az Eurojust magyar nemzeti tagja, Venczl László megosztotta a munkája során szerzett tapasztalatait az Európa Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni fellépéssel összefüggésben. Előadásában tisztázta az Eurojust hatáskörét, amely lényegében valamennyi transznacionális jellegű bűncselekményre kiterjed, ugyanakkor kiemelte a tagállamok közötti koordináció elősegítését, mint fő feladatot. Emellett a közös műveletek elősegítése, valamint az információgyűjtési és adatelemzési tevékenységek is röviden bemutatásra kerültek. Végül a közönség betekintést kaphatott az Eurojust és más bűnügyi együttműködés területével foglalkozó uniós szervek közötti kapcsolatok hálózatába.

Az Országos Rendőr-főkapitányság nemzetközi koordinátora és az Europol Magyar Összekötő Irodájának korábbi vezetője, Vas Zsolt rendőr alezredes az Europol munkavállalóinak szemüvegén keresztül osztotta meg gyakorlati tapasztalatait a vizsgált tárgykörben. Az Europol egyes funkcióinak bemutatása után ismertetésre került a szervezet bűnügyekkel szembeni fellépést elősegítő kapcsolatrendszere globális szinten. A prezentáció fókuszában többek között az ún. SIRIUS platform állt, amely online rendszer lehetőséget biztosít a szakma számára nemzetközi bizonyítékokhoz való hozzáférésre, továbbá ezek értékelésére. Az említett platform nóvumán kívül terítékre kerültek egyéb, az információáramlást támogató megoldások is.

A szekciót Szőnyi Amira, az OLAF osztályvezetőjének előadása zárta, amely során összefoglalta az OLAF történetét, szervezeti felépítését és tevékenységének főbb dimenzióit, így például a nemzeti csalás elleni koordinációs szolgáltatást (National Anti-Fraud Coordination Service, AFCOS), az ellenőrzéssel foglalkozó szerveket, továbbá a büntetőeljárások lefolytatását támogató funkciót. Ezt követően az előadó felvázolta az OLAF jogi viszonyrendszerét az EPPO-val és az Eurojust-tal, végül egy megtörtént eljárás részleteivel engedett betekintést a szervezet gyakorlati működésébe.

A negyedik szekciót az ME-ÁJK intézetigazgató egyetemi tanára, Róth Erika vezette, mely során a tárgyalt bűncselekményi kör elleni fellépés büntető-eljárásjogi kérdései képezték a vizsgálat tárgyát.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájának főosztályvezetője, Simonka Gábor az általa vezetett szervezeti egység tapasztalatait osztotta meg a pénzmosás elleni harccal összefüggésben. Az Iroda működésének összefoglalása végett bemutatta, ahogy a magánszektor által biztosított pénzügyi információkat a büntetőeljárásokban is felhasználható adatokká alakítják, valamint azt, hogy ezeket az adatokat milyen módon értékelik, illetve osztják meg más tagállamok azonos hatáskörű hatóságaival. Rámutatott ugyanakkor, hogy a szervezet hatáskörén kívül esik a nyomozás, valójában az eljárás megindítása tekintetében játszik kulcsszerepet. A prezentáció a vonatkozó uniós irányelv,6  valamint annak hazai jogunkba való átültetésének bemutatásával ért véget.

A NAV Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának igazgatója, Salamon Péter az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem kérdéseivel foglalkozott. Az előadás során felvázolta a NAV által végzett nyomozási tevékenység főbb szakaszait, illetve részletesen ismertette azok tartalmát. A tevékenység domináns aspektusaiként említette többek között a bűnszervezetekkel szembeni fellépést, a kármegelőzést, a reparációt, az ügyek elhúzódásának megakadályozását és a nyomozás során a korszerű technikai eszközök alkalmazásának szükségességét. Szintén a közönség elé tárta a vagyonbiztosítás és a vagyonkutatás eszközeit és nehézségeit. Érdekességként hangsúlyozta, hogy a nyomozásban mekkora jelentőséggel bírnak adott esetben az online közösségi felületeken a felhasználók által megosztott tartalmak.

Az ME-ÁJK egyetemi tanára, Jacsó Judit a pénzmosás elleni harc legfrissebb fejleményei kapcsán a jelenleg hatályban lévő uniós joganyagról, valamint a jövőbe tekintve Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (Anti-Money-Laundering Authority, AMLA) felállításáról szólt. Hangsúlyozta, hogy a legújabb releváns szabályozás rendeleti formában fog megszületni, vagyis az eddigi irányelvi szabályozáshoz képest egy sokkal inkább harmonizált rendszer van kialakulóban. Az új hatóság (AMLA) kapcsán leszögezte, hogy elsősorban egy közvetett felügyeleti tevékenységet ellátó, a pénzügyi információs egységek és felügyeleti hatóságok közötti koordinációt szolgáló, szupranacionális intézményről van szó, amely előreláthatólag 2026-tól megkezdi közvetlen felügyeleti tevékenységét is egyes határon átnyúló pénzügyi műveleteket bonyolító szolgáltatók fölött. Szintén kiemelte a Hatóság bírságoláshoz való jogát, amely szinte unikumként jelenik meg az uniós intézmények körében.

A konferencia eredményeinek számbavételét célzó ötödik blokk a Trieri Egyetem professzora, Hans-Heiner Kühne elnöklete alatt zajlott. A rendezvény konklúzióit és az általa felvetett kérdéseket a jövőre nézve a Hamburgi Egyetem professzora, Kai Cornelius foglalta össze. Gerhard Dannecker – az esemény gondolatmenetét kiegészítendő, illetve új kutatási irányokat felvázolandó – a többsebességes Európa okozta nehézségekről szólt röviden. A diskurzust Farkas Ákos összefoglalása és köszönetnyilvánítása zárta.

Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme a 21. század fejleményei tükrében napjainkban égetőbb kérdéskör, mint bármikor ezelőtt. Az elhangzott előadásokból tisztán kitűnt, hogy e tendenciát az uniós döntéshozók is felismerték, ennek következtében egyre több, a vonatkozó bűncselekmények felderítésével foglalkozó, valamint a pénzügyi műveletek jogszerűségét ellenőrizni képes szerv, hatóság kerül felállításra. Ezek közül kiemelendő az EPPO, mellyel hazánk jelenleg egy speciális megállapodás keretében működik együtt. Az ismertetett statisztikák is rámutattak, hogy a szupranacionális szervek és a tagállamok fokozott együttműködése számos új, eddig felderíthetetlennek tűnő bűncselekmény kapcsán bizonyult hatékonynak. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg az uniós jogharmonizáció előtt álló kihívásokról sem, ugyanis a bizonyítékok megszerzése és egyes, a terheltek jogait védő eljárási garanciák között állandó dogmatikai feszültség áll fenn. Éppen ezért – a megfelelő intézményrendszer és eljárásrend kidolgozása mellett – megkerülhetetlen feladat a tagállami büntetőeljárási rendszerek összehangolása az eljárások sikerességének és a szankciók céljainak megvalósítása érdekében.

Összességében elmondható, hogy a nemzetközi Nyári Akadémia beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen a hallgatóság átfogó képet kaphatott az Európai Unió pénzügyi érdekeit védő intézményrendszerről és az ezekkel kapcsolatos aktuális kérdésekről, megoldandó dilemmákról, továbbá az előadásokat követő élénk diszkusszió is arra enged következtetni, hogy a kutatók és a gyakorlati szakemberek körében egyaránt sikerült demonstrálni a témakör esszenciális mivoltát, ezáltal mintegy megalapozva a jövőbeli tudományos rendezvények sikerét.

Jacsó Judit, tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Bűn-ügyi Tudományok Intézete, Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék; Lindt Roland, PhD hallgató, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Iskola, kutató, Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet.


Your browser does not support the canvas element.