A legfőbb ügyész 2021. évi

tudományos pályázati felhívása

Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére.

A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató és fiatal jogász. A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint:

• az általános tagozatra minden ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott;
• az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és jogi szakvizsgával nem rendelkező 30 év alatti diplomás jogász;
• a joghallgatói tagozatra egyetemi osztatlan képzésben jogi tanulmányt folytató – hallgatói jogviszonyban álló – egyetemi hallgató.

Minden pályázó csak egy, magyar nyelvű tanulmányt nyújthat be, akár önállóan, akár társszerzőként pályázik. A többes pályázatok kizárásra kerülnek. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet, irodalomjegyzékkel, lábjegyzetekkel, mellékletekkel együtt. Végjegyzet használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően. A pályaműben hivatkozni kell a felhasznált forrásokra, és irodalomjegyzékkel kell ellátni. Az internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát. A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.

Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani:

Büntetőjogi terület

Büntető anyagi jog

1. A büntetőjog célja, feladatai
2. A társadalomra veszélyesség és az anyagi jogellenesség
3. A tényállásszerűség és a (büntető) jogellenesség viszonya
4. A bűncselekményegység megítélése a jogirodalomban és a joggyakorlatban
5. A hanyag gondatlanság mércéi a bírói gyakorlatban
6. Az elvárhatóság vizsgálata konkrét büntetőügyekben
7. Egyes bűncselekmények előkészületének értelmezési problémái
8. Az előkészületi cselekmények rendszere a Büntető Törvénykönyvben
9. Bűnpártolás/pénzmosás/orgazdaság újraszabályozva – várható értel-mezési problémák
10. Vagyoni hátrány számítása az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekményénél
11. Belátási képesség és beszámítási képesség a 14. életévüket be nem töltött személyek bűnelkövetésénél
12. A beszámítási képesség értékelésével kapcsolatos kompetenciakérdések
13. A kényszerítéssel elkövetett bűncselekmények elhatárolásának gyakorlati problémái. A kényszerítés mint önálló bűncselekmény
14. Jogos védelem az EBH2017. B. 10. és EBH2018. B. 11. számú elvi bírósági határozatok tükrében
15. A végszükség megítélése a joggyakorlatban
16. A büntethetőség elévülésének megállapításával kapcsolatos jogértelmezési kérdések
17. A tevékeny megbánás alkalmazásának gyakorlata; a sértettek által elfogadott jóvátételek jellege
18. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés emberi jogi és büntetőjogi kérdései, a büntetés gyakorlatban felmerülő dilemmái
19. Az életfogytig tartó szabadságvesztés nemzetközi szabályozása
20. A sportrendezvények látogatásától eltiltás nemzetközi gyakorlata
21. A bűncselekményből származó vagyoni előny lefölözése. A vagyonelkobzás
22. A XXI. századi büntetőjog speciális szankciója: az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
23. A kényszergyógykezelés aktuális büntetőjogi és gyakorlati kérdései
24. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések gyakorlati problémái
25. Az összbüntetés jelene és jövője
26. Fiatalkorúság a büntetőjogban. A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi szabályozás története, a büntethetőségi korhatár megítélésének változása és a hatályos szabályozás a nemzeti jogban
27. Az iskolai kortárserőszak büntetőjogi és kriminológiai vonzatai Magyarországon
28. Bűncselekmények a közösségi oldalakon
29. Az emberölések alakulásának nemzetközi tendenciái és annak okai
30. A kiskorú sértett sérelmére elkövetett élet és testi épség elleni cselekmények megítélésének változásai a büntető anyagi jogban
31. Az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűncselekmények
32. Az új típusú kábítószerek és a jogalkalmazás
33. A kábítószer-fogyasztás büntetőjogi értékelésének változásai
34. Az emberkereskedelem elhatárolási kérdései
35. A szexuális erőszak minősített esetei, különös tekintettel a 19/2017. (VII. 18.) AB határozatra
36. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak elhatárolása; a szexuális kényszerítés erőszakkal történő elkövetése
37. A gyermekpornográfia bűncselekményének elkövetési magatartásai, az internet útján történő elkövetés minősítése és gyakorlati problémái
38. A kiskorú veszélyeztetése bűntettének elkövetési fordulatai és bizonyítási problémái
39. Az önhiba elméleti és gyakorlati megítélése a tartási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény esetén
40. A gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi dokumentumai és hatásuk a magyar büntető jogrend szabályozására és működésére
41. Büntetőjogi beavatkozás kiskorúval való kapcsolattartás esetén
42. A veszélyeztetési eredmény értelmezése a kiskorú veszélyeztetése büntető törvényi tényállásban
43. A kapcsolati erőszak és a kapcsolatban élők között megvalósuló egyéb bűncselekmények elhatárolási problémái
44. A közösség tagja elleni erőszak dogmatikai kérdései
45. A magánélet büntetőjogi védelme
46. A társadalomra veszélyesség megítélése a véleménynyilvánítás szabadságának tükrében
47. Az internet és a szólásszabadság. Véleménynyilvánítással összefüggő bűncselekmények az interneten. Minősítési kérdések, gyakorlati problémák
48. A zaklatás büntetőjogi kérdései
49. A közszereplők becsületének büntetőjogi védelme
50. A közlekedési norma védelmi célja. A rizikó-összefüggés a közlekedési bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban
51. Ok-okozati összefüggés a közlekedési bűncselekmények körében
52. A közúti veszélyeztetés bűntette az ítélkezési gyakorlat tükrében
53. A megtévesztő sebesség megállapításának feltételei a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége esetén
54. Az ittas, illetve bódult állapotban elkövetett közlekedési bűncselekmények büntetőjogi és kriminológiai jellemzői
55. A környezetkárosítás tipikus formái, a bűncselekmény dogmatikai kérdései
56. A természetkárosítás megítélése, a természetvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi jogszabályok és szerződések szerepe a büntetőjog alkalmazása során
57. A korrupciós cselekmények megítélése a hazai és a nemzetközi jogszabályokban, illetve a joggyakorlatban
58. A korrupciós bűncselekmények elhatárolási kérdései a befolyás vásárlása hatálybalépésének tükrében
59. A hivatali bűncselekmények bizonyítási nehézségei a katonai büntetőeljárásban
60. A befolyással üzérkedés
61. A terrorcselekménnyel fenyegetés jogértelmezési kérdései, elhatárolása a közveszéllyel fenyegetéstől
62. A terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntetőjogi szabályozás
63. A rémhírterjesztés és a járványügyi szabályszegés tényállása a pan-démia tükrében
64. A rémhírterjesztés módosított tényállásának érvényesülése a gyakorlatban
65. A garázdaság tényállásának jogalkalmazási problémái
66. Az illegális migráció a nemzetközi jog és az alkotmányos büntetőjog tükrében
67. Bűnözés és illegális migráció. Milyen hatások tapasztalhatók a magyar bűnözés terjedelmében, struktúrájában?
68. Az emberkereskedelem új tényállásának dogmatikai kérdései
69. Az embercsempészés törvényi tényállásának dogmatikai és bizonyítási problémái. A bűncselekmény és az illegális migráció összefüggései
70. A járványügyi szabályszegés vétségének (Btk. 361. §) jogalkalmazási és dogmatikai kérdései
71. Bizonyítási nehézségek és elhatárolási kérdések a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények körében
72. A megsemmisítésre szánt dologra elkövetett vagyon elleni bűncselekmények értelmezési és bizonyítási kérdései
73. A pazarló gazdálkodás megítélése a büntetőjogban
74. A vagyoni hátrány értelmezése, megítélése a hűtlen kezelés miatt indult eljárásokban
75. A hűtlen kezelés és a „sajátjakénti rendelkezéssel” elkövetett sikkasztás elhatárolása
76. A színlelt gazdasági tevékenységgel elkövetett bűncselekmények köre
77. A gazdasági csalás a gyakorlatban
78. Az uzsora elleni fellépés büntetőjogi eszközei
79. A szerzői jogi jogsértések aktuális büntetőjogi kérdései
80. A költségvetési csalás elméleti és gyakorlati kérdései
81. A pénzmosás dogmatikai kérdései. Új bűnözési trendek, a pénzügyi ügynöki tevékenység értékelése a joggyakorlatban
82. Az önkormányzati vagyon kezelésével összefüggő bűncselekmények jogalkalmazási kérdései
83. A gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények dogmatikai problémái és a bizonyítás nehézségei
84. Az információs rendszer által elkövethető bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazási kérdések
85. Csalás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás az interneten. Elhatárolási kérdések, a bizonyítás nehézségei, gyakorlati problémák
86. „Személyazonosság lopás”, avagy az internetes regisztrációk és azokon belül kezelt adatok jogosulatlan felhasználása – minősítési kérdések, gyakorlati problémák
87. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel és elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggésben elkövetett bűncselekmények az interneten. Minősítési kérdések, a bizonyítás nehézségei, gyakorlati problémák
88. A kiberbűnözés elleni küzdelem kihívásai napjainkban
89. Dark Web – rejtőzködő bűnözés az internet sötét oldalán
90. A mesterséges intelligencia, a robotika és a büntetőjog
91. A bűnszervezet fogalmának változása
92. Az erőszakos elkövetés értelmezési kérdései a joggyakorlatban
93. A büntetőjogi kár meghatározásának problémái
94. A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetés megítélése, bizonyításának gyakorlati kérdései
95. A „rendszeresség” fogalma és tartalma az egyes bűncselekmények joggyakorlatában (kuruzslás, kapcsolati erőszak, zaklatás stb.)
96. A koronavírus járvány kihívásai a büntetőjog terén

Büntetőeljárási jog

97. Alapvető rendelkezések a büntetőeljárási törvényben
98. Az önvádra kötelezés tilalmának jelentősége és érvényesítési nehézségei a büntetőeljárásban
99. Fegyveregyenlőség a büntetőeljárásban
100. A bíró kizárása az alkotmánybírósági határozatok tükrében
101. A terhelt közreműködési és jelenléti kötelezettsége a büntetőeljárás során
102. A védő kirendelésének és helyettesítésének szabályai a gyakorlatban
103. A büntetőeljárási cselekvőképesség
104. Az eljárásban részt vevő személyek jelenléti jogának változása
105. A különleges bánásmódot igénylő személyek jogai, a sértetti érdekek fokozott védelme
106. Nyilvánosság a büntetőeljárás különböző szakaszaiban
107. Telekommunikációs eszköz használata a büntetőeljárásban
108. Elektronikus kapcsolattartás vagy elektronikus ügyintézés? Elektronikus okiratok és ügyiratok a büntetőeljárásban
109. A büntetőeljárásban közreműködő szervezetek tevékenységmérésének hatásai a statisztikai adatszolgáltatás pontosságára és hitelességére
110. A bűnügyi nyilvántartási rendszer és alrendszerei mint lehetséges statisztikai adatforrások
111. Informatikai eszközök és módszerek alkalmazása és alkalmazhatósága a nyomozás felügyeleti tevékenység és az ügyészségi nyomozás során
112. Szakértői bizonyítás. Magánszakértői vélemény a jogalkalmazás tükrében
113. A bizonyítás mellőzésének lehetőségei, korlátai és kockázatai a büntetőeljárási törvényben
114. A kényszerintézkedések új megközelítése
115. Távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet. A kényszerintézkedés nemének megválasztása
116. Az óvadék szerepe a büntetőeljárásban
117. A letartóztatás alternatívái, figyelemmel a szabad mozgáshoz való jogra
118. A bűncselekményből származó vagyoni előny biztosítását célzó kényszerintézkedések és azok gyakorlata. A vagyonelkobzás és a polgári jogi igény viszonya a kényszerintézkedések alkalmazásának tükrében
119. A lefoglalással és annak megszüntetésével kapcsolatos gyakorlati kérdések, problémák
120. Az elektronikus pénz lefoglalásának problémái
121. Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel alkalmazásának, végrehajtásának tapasztalatai
122. Az elektronikus adatokra vonatkozó kényszerintézkedések szabályozása és jogalkalmazási kérdései
123. A hatékony büntetőeljárás eszközei a nyomozás irányítása során
124. A nyomozás során hozott határozatok hivatalbóli felülvizsgálatának régi-új szabályai
125. Szűkül vagy bővül a nyomozás során igénybe vehető jogorvoslati lehetőség az új szabályozásban?
126. A polgári jogi igény érvényesítése
127. A magánindítvány főbb jellemzői, a sértetti nyilatkozatok magánindítványként való értékelése
128. A gyanú gyanúja, avagy előkészítő eljárás a büntetőeljárási törvényben
129. Ügyészi felügyelet és irányítás – a nyomozás befejezettségének a kérdése, figyelemmel a Be. 352. §-ában írtakra
130. Osztott nyomozás – ügyészi felügyelet és irányítás lehetőségei a büntetőeljárási törvényben
131. Az ügyész felelőssége a nyomozás gyorsításában
132. A túlbizonyítás elkerülése a büntetőeljárásban
133. Az előkészületi bűncselekmények nyomozásának kérdései
134. A leplezett eszközök alkalmazása során beszerzett bizonyítékok felhasználásának lehetőségei és határai, összevetve az 1998. évi XIX. törvényben írtakkal
135. Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök
136. Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
137. A tettazonosság és annak jelentősége a büntetőeljárásban
138. A bizonyosság fejlődése és jelentősége a büntetőeljárásban, a vádemeléshez szükséges bizonyosság megítélése
139. Az ügyész szerepe a bűncselekmények által védendő jogtárgyak oltalmában. Régi és új ügyész – avagy az új Be. szemléletformáló hatásai (egyezségkötés vs. vádalku, eljárást gyorsító lehetőségek)
140. Az ügyész mint közvádló szerepének változása
141. A terhelttel kötött konszenzuális megállapodások a vádemelés előtt és után
142. Formális és informális egyezség a büntetőeljárási törvényben
143. A közvetítői eljárás megváltozott szabályai
144. A közvetítői eljárásra utalás gyakorlati tapasztalatai a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárásokban
145. A feltételes ügyészi felfüggesztés. A diverzió szabályai a büntetőeljárásban
146. A vádemelés mint utolsó eszköz. Alternatívák a bírósági út elkerülésére
147. A kötelezővé tett előkészítő ülésben rejlő lehetőségek a büntetőeljárási törvényben
148. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lehetőségei, figyelemmel a beismeréshez nem kötött és a beismeréshez kötött alkalmazás differenciált szabályozására
149. A bizonyítás a büntetőeljárás bírósági szakában
150. Kihallgatható-e tanúként hivatali vesztegetés bűntette miatti eljárásban az „alapügyben” eljárt védőügyvéd? A Be. 170. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése a nyomozási alkut kötött védő eljárásjogi szerepét illetően
151. A bírói tanácskozás és szavazás titoktartási kötelezettsége alóli felmentés jogosultja a Be. 173. §-ának értelmezésében
152. A szexuális bűncselekmények bizonyítási nehézségei
153. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény nyomozásának, bizonyításának tapasztalatai
154. A korrupciós bűncselekmények felderítésének nehézségei
155. A költségvetési csalás kapcsán megjelenő új bűnözési trendek, és a visszaszorításuk érdekében alkalmazott eljárások során felmerülő bizonyítási problémák
156. A nemzetközi árufogalomhoz kapcsolódó költségvetési csalások felderítésének és bizonyításának sajátosságai
157. Az interneten elkövetett gyűlölet-bűncselekmények nyomozási nehézségei
158. A határokon átnyúló informatikai bűncselekmények felderítése és bizonyítási problémái
159. A minősítő körülmények kétszeres értékelésének tilalma a változó ítélkezési gyakorlatban
160. A külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatos jogalkalmazási problémák
161. A határozatok jogerejének és véglegességének problémái a gyakorlatban
162. A megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség hiányának elhatárolása, következményei
163. Ügyészi mozgástér a másodfokú eljárásban folytatott bizonyítás során
164. A fellebbezések korlátai, a felülbírálat terjedelme
165. A perújítási eljárás sajátosságai
166. Kitől származik a perújítási indítvány? A perbeli legitimáció vizsgálata a perújítási indítványok elbírálásakor
167. Perújítási eljárások halmozódása miatt felmerülő problémák
168. A határidők jelentősége az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban
169. A tizennyolcadik életévet be nem töltött személyekkel kapcsolatos bizonyítás rendszere
170. A bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú elleni büntetőeljárás sajátosságai, gyakorlati kérdések, problémák
171. A katonai büntetőeljárás szabályozása a rendszerváltástól a 2017. évi XC. törvényig
172. A parancsnoki nyomozás felügyeletének és irányításának kérdései, a katonai vétségek fegyelmi jogkörben történő elbírálásának gyakorlata
173. A büntetőeljárást gyorsító eszközök alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai
174. A beismerő terhelt bíróság elé állítása kontra egyezség kötése
175. A vádlott távollétében folytatott eljárások
176. A migrációra vonatkozó különös büntetőeljárásjogi szabályok elemzése
177. A vagyonvisszaszerzés lehetőségei a büntetőeljárásban
178. A vagyonvisszaszerzés aktuális hazai, illetve nemzetközi (gyakorlati) kérdései
179. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, a sértetti reparáció hatékony formái
180. A pótmagánvád a büntetőeljárásban; ezzel összefüggésben a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető határozatok megalapozottsága
181. A mesterséges intelligencia hatása a tisztességes eljáráshoz való jogra: a mesterséges intelligencia körébe vonható jogi döntések köre, az algoritmusok átláthatósága és a fegyverek egyenlőségének elve
182. Mesterséges intelligencia igazságszolgáltatási szerepkörben: az észtországi és az amerikai „robotbíró”
183. A pandémia alatti rendkívüli jogrend hatása a büntetőeljárásokra
184. Az ügyészség eljárása veszélyhelyzetben. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény alkalmazásának tapasztalatai, tanulságai
185. A járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel született büntetőeljárásjogi szabályok érvényesülése a gyakorlatban

Európai és nemzetközi büntetőjog

186. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntető anyagi jogi védelme
187. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott büntetőjogi tárgyú ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra
188. A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok és irányelvek szerepe, gyakorlati alkalmazásuk problémái
189. A 10 éves Stockholmi Program célkitűzései és azok megvalósulása
190. Az Európai Ügyészség szerepe és várható működése az Európai Unióban
191. Az Európai Ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok
192. Az Európai Ügyészség és az Eurojust kapcsolata
193. Az igazságügyi bűnügyi együttműködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban
194. Az egyes nemzeti jogrendszerek szervezeti, eljárásjogi és anyagi jogi eltérésének hatása a jogsegélyek végrehajtására a nemzetközi bűnügyi együttműködés során
195. A bűnügyi együttműködés eszközei a BREXIT után
196. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a közös nyomozócsoportok tevékenysége tükrében
197. Eljárási jogsegély kontra közös nyomozócsoport
198. Vagyonvisszaszerzés a pénzmosás bűncselekménye kapcsán az EU-ban
199. Az Eurojust és más uniós szervek szerepe az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekmények elleni fellépés területén, és az együttműködés fejlesztésének lehetőségei
200. A vagyonvisszaszerzés a nemzetközi bűnügyi együttműködésben
201. Terrorizmus elleni harc: trendek, az online terrorista tartalmak és azok hozzáférhetetlenné tétele
202. A nemzetközi bűnügyi együttműködés aktuális kérdései, problémái
203. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a kiberbűnözés területén
204. Az „e-evidence”-re/digitális bizonyítékokra vonatkozó új szabályozás az Európai Unióban: adatvédelem, emberi jogok, az USA „Felhő törvénye”
205. Az európai bűnügyi együttműködés az informatikai bűnözés vonatkozásában, különös tekintettel a kriptovaluták és a deep web segítségével elkövetett bűncselekményekre
206. A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi és eljárásjogi szabályok nemzetközi dokumentumoknak való megfelelősége
207. Magyar állampolgárok által külföldön elkövetett bűncselekmények joghatósági kérdései
208. A bitcoin kapcsán alkalmazható bűnügyi együttműködési eszközök és nyomozási technikák
209. Az Európai Nyomozási Határozat a kölcsönös elismerés elve tükrében
210. Az Aranyosi-ítélet: az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása és a magyarországi börtönviszonyok
211. A digitális adatok beszerzése a büntetőeljárásban és az önkéntes hozzájárulás
212. Büntetőjogi felelősség és EU-jog
213. Joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése – különös tekintettel a kiberbűncselekményekre
214. Transznacionális ne bis in idem és a külföldi ítélet érvénye
215. A joghatóság jelentősége az európai egységes igazságügyi térségben
216. Jogi terminológia és az EU másodlagos jogforrásainak különböző nyelvi változataiból fakadó eltérések
217. A locus regit actum, forum regit actum és a határokon átívelő bűncselekmények
218. Az ügyészség a nemzetközi térben
219. Igazságügyi diplomácia
220. A jogi szaknyelv eltérései az angolszász és az euro-angol jogi terminológiában
221. Az Európai Unió Bíróságának precedensei – a ratio decidendi és az obiter dictum

Közjogi terület

Büntetés-végrehajtási jog

222. A reintegrációs őrizet alkalmazásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában
223. A javítóintézeti nevelés perspektívái
224. A magyar büntetés-végrehajtást övező jogállami garanciarendszer felépítése és jelentősége
225. Jogalkalmazási problémák és végrehajtási nehézségek a közérdekű munka végrehajtásával kapcsolatos gyakorlatban
226. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekkel kapcsolatos jogértelmezési problémák és azok lehetséges megoldásai
227. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának sajátosságai
228. Az ún. egyes jogoktól megfosztó büntetések végrehajtásának gyakorlati nehézségei
229. A CPT magyarországi látogatásai és azok hatása a hazai jogalkotásra és jogalkalmazásra
230. A büntetés-végrehajtási mediáció jelenlegi gyakorlata és alkalmazásának akadályai
231. Az ügyészi törvényességi felügyelet szerepe a büntetés-végrehajtás jogállamiságának megőrzésében
232. A Bv. Kódex reintegrációt elősegítő intézményei
233. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának hazánkat érintő legfontosabb döntései és azok hatása
234. A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos jogalkalmazás múltja és jelene
235. Járványügyi szabályok a büntetés-végrehajtásban

Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége

236. A polgári eljárások elektronizációja – az ügyészi elektronikus kommunikáció elmélete és gyakorlata a közérdekvédelmi szakterületen
237. Az elektronikus ügyintézés garanciái
238. Az ügyész eljárásjogi helyzete a polgári peres és nemperes eljárásokban (a hatályos szabályozás)
239. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény hatályosulása – a peres és nemperes eljárások gyakorlati tapasztalatai egy-egy választott ügycsoportban
240. Ügyészi feladatok a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény hatálya alá tartozó egyes nemperes eljárásokban
241. A cselekvőképességet érintő gondnokság elrendelésének szükségessége a hatályos szabályok alapján, a járásbíróságok és a törvényszékek által mérlegelt szempontok, a Kúria ítélkezési gyakorlata
242. A szülői felügyelet szabályozása, garanciák, gyakorlati problémák
243. A Ptké. 53/A. §-a szerinti közérdekű keresetindítás elméleti problémái
244. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogszabályi korlátok kijátszásának megakadályozását célzó ügyészi eszközök
245. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyészi eszközök
246. A közlekedési szabályszegések miatti szabálysértési és közigazgatási szankciók alkalmazásának gyakorlati kérdései
247. A gyermekvédelmi jogszabályok érvényesülésének problémái, a jelzőrendszer működésére vonatkozó tapasztalatok
248. A közigazgatási hatósági döntések törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos ügyészi jogkör
249. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok
250. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján indított keresetindítás elméleti problémái
251. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján indult állatvédelmi tárgyú keresetek tapasztalatai

Az ügyészi szervezetet érintő peres és nemperes eljárások

252. A jogalkalmazás egységességének biztosítása érdekében hozott legújabb rendelkezések a polgári jog területén
253. Személyiségvédelem a polgári jogban
254. A személyes adatok védelméhez fűződő jog szabályozása
255. A személyes adatok védelméhez fűződő jog és az iratmegismerési jog egymáshoz való viszonya a polgári perekben
256. Hol a határ a közéleti kérdés megvitatása és a magánélethez való jog védelme között?
257. Kártérítés a személyiségi jogi perekben

Az ügyészi szervezet jubileumi éve – a 150 éves ügyészség

történetéből

258. 150 éves a magyar ügyészség
259. A modern ügyészi szervezet középkori előzményeiről
260. A közvádlói tevékenység jogtörténeti gyökerei Magyarországon (1871 előtt)
261. A szabadságharctól a kiegyezésig átalakuló közvádlói szerep
262. A királyi ügyészség kialakulása és fejlődése
263. A bűnvádi hatáskörök az első folyamodásu bíróságok rendezéséről szóló 1871. évi XXXI. törvénycikk, az első folyamodásu kir. törvényszékek és járásbíróságok életbeléptetéséről szóló 1871. évi XXXII. törvénycikk és a királyi ügyészségről szóló 1871. évi XXXIII. törvénycikk alapján
264. Az ügyészségi jogkörök változásai az első bűnvádi perrendtartástól napjainkig
265. A nyomozás felügyeletével, irányításával kapcsolatos ügyészségi jogkörök fejlődési irányai az első bűnvádi perrendtartástól napjainkig
266. Az ügyészség és a sajtónyilvánosság – a királyi ügyészségtől napjainkig
267. Az államszervezet és a jogrendszer 1945 utáni szovjet mintájú átalakítása
268. Vészkorszak és meghurcoltatás
269. Ügyészség a rendszerváltozásban
270. Csatlakozás az Európai Unióhoz – új kihívások az ügyészség életében
271. A jövő ügyészsége – a XXI. század kihívásai
272. Az informatika szerepe és jelentősége a XXI. század harmadik évtize-dének büntető igazságszolgáltatásában
273. Az elektronikus ügyintézés jövője az ügyészségen
274. Az ügyészi szervezet jellemzői és nemzetközi modelljei
275. Az ügyészi szervezet egyes szakterületeinek kialakulása, módszerei, eszközei
276. Az ügyészi hivatásrend kialakulása
277. Az ügyész társadalmi státuszának alakulása az elmúlt 150 évben
278. Változó társadalmi szerepek – nők az ügyészségen
279. Az ügyészség tudományos szerepvállalása az elmúlt 150 évben
280. Tudós ügyészek – az ügyészség vezetőinek tudományos tevékenysége
281. Kozma Sándor élete és munkássága
282. Híres koronaügyészekről
283. Híres bűnügyek – híres ügyészek
284. Érdekképviseleti előzmények az igazságszolgáltatásban – az Országos Bírósági és Ügyészségi Egyesület tevékenységéről
285. A Bíró és az Ügyész utca titka a Kis-Svábhegyen
286. Az ügyészség jelképeiről
287. Jogtudomány és haditudomány
288. A magyar katonai büntető- és fegyelmi jog története
289. A katonai büntetőjog fogalmának alakulása
290. Az életfogytig tartó szabadságvesztés szabályozásának története a magyar jogban
291. Az ügyész szerepe az eljárásjogokban
292. A fiatalkorúakra vonatkozó büntető igazságszolgáltatás alakulása Magyarországon
293. Fogyasztói szerződések a polgári jogi kodifikáció és az ügyészség közérdekvédelmi tevékenységének tükrében
294. Környezet- és természetvédelem – az ügyész büntetőjogi és közérdekvédelmi tevékenységének kapcsolódási pontjai
295. A szabálysértési jog jogrendszerben elfoglalt helye, kapcsolata más jogágakkal
296. A bűnügyi együttműködés kezdetei – a kétoldalú kiadatási egyezményektől a multilaterális nemzetközi egyezményekig
297. Az elítéltek munkáltatása
298. „Zöld” börtönök

A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat.

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet e pályázat beküldési határidejét megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázatra, illetve szakdolgozatként, évfolyamdolgozatként vagy más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból (ide értve a munkaidőben, munkaköri feladatként készült tanulmányt is), továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Pályadíjak

Valamennyi tagozaton – külön a büntetőjogi, külön a közjogi témákban – egységesen:

adható ki.

A jubileumi témakörben benyújtott dolgozatok közül valamennyi tagozaton egy-egy 400 000 Ft értékű ünnepi különdíj adható ki.

A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf. 438).

Postára adási határidő:

2021. március 1.

A pályázatokat egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE 2021”. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két – tűzött vagy bekötött – példányban. Mellékelni kell egy kisméretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, valamint fel kell tüntetni a fentieken kívül

• ügyészségi szolgálati viszonyban álló esetében beosztását, szolgálati helyét;
• fiatal jogász esetében születési dátumát, jogi diplomájának dátumát és munkahelyét;
• joghallgató esetében oktatási intézményét, mellékelve a hallgatói jogviszony-igazolást.

Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni:

• a jeligét;
• a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
• a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi, jubileumi);
• azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik.

A pályázaton más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet.

A mellékelt kisméretű boríték felzetén jól olvashatóan rögzíteni kell:

• a jeligét;
• a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
• a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi, jubileumi);
• azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, továbbá
• nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, a pályázó azonosításához.

A postai benyújtás mellett a dolgozatot RTF- vagy PDF-formátumban fel kell tölteni a Legfőbb Ügyészség által biztosított elektronikus felületre is (www.kozmapalyazat.ugyeszseg.hu), ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül. A pályázó a pályamű beküldésével tudomásul veszi, hogy dolgozatát a bírálat során elektronikus plágiumkeresésnek vetik alá, és ennek érdekében megismerhető adatbázisba töltik fel.

Amennyiben a pályázó nem, vagy tévesen jelölte meg a téma sorszámát, a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelően össze is vonhat).

A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói jogviszony tekintetében a 2021. március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.

Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.

A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja.

A pályadíjak kiosztására 2021 júniusában, az Ügyészség Napja alkalmából rendezendő ünnepségen kerül sor.

A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl. a lektori vélemény megismerésére, továbbképzési pontok bejegyzésére) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az érdeklődők azokba – a szerzők hozzájárulásával, a díjkiosztás után 2 évig – a Legfőbb Ügyészség könyvtárában betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható.

A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny és az ügyészség hivatalos honlapja (www.ugyeszseg.hu).

A Kozma Sándor Tudományos Pályázat lebonyolítása során az adatkezelő a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya. Címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.; telefon: 06-1-354-5566, 06-1-354-5654; e-mail: tko.szemtovig@mku.hu.

A pályázó a pályázat benyújtásával tudomásul veszi az ügyészség adatkezelési tájékoztatójában foglaltakat:

http://ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/adatkezelesi-tajekoztato/.