„Állampolgárság-biznisz”, avagy az egyszerűsített honosítási eljárás és az illegális migráció összefüggései
Bevezető gondolatok az „állampolgárság-bizniszről”
Az illegális migrációval összefüggő jelenségek Magyarországon elsősorban Csongrád és Bács-Kiskun megyét érintik,1 de az ide tartozó bűncselekmények nemcsak a „drótkerítés átvágásával” valósulhatnak meg, hanem – egy teljesen más megközelítésben − az egyszerűsített honosítási eljárással kapcsolatos visszaélések nyomán is.
Ez utóbbi elkövetési mód nem más, mint az „állampolgársági biznisz”, mely köznyelvi kifejezés arra a büntetőjogi jelenségre vonatkozik, amikor szervezett bűnözői csoportok arra nem jogosult külföldi állampolgárokat – a legtöbb esetben anyagi ellenszolgáltatás fejében – hozzásegítik a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2011 és 2013 között számos visszaélés történt az egyszerűsített honosítási eljárás lehetőségével a fenti célból.
Jelen tanulmány érdemben az ezzel összefüggésben megvalósuló bűncselekményeket és a felmerülő gyakorlati kérdéseket tárgyalja, különös tekintettel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tapasztalatokra.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország legkeletibb megyéje, amely észak-keletről Ukrajnával, dél-keletről Romániával határos. Ezen földrajzi elhelyezkedése – valamint az a körülmény, hogy Ukrajnát és Romániát az ún. külső schengeni határ választja el Magyarországtól – különleges helyzetet teremt a megyében, és tömegesen megjelenő speciális bűncselekményeket eredményezhet: az eddig ismert jövedéki termékek csempészete, valamint az embercsempészés mellett mindez a napjainkban az „állampolgársági biznisszel” újonnan megjelenő bűncselekményeket jelenti.
Normatív alapok – Az egyszerűsített honosítási eljárás
jogszabályi háttere
Az egyszerűsített honosítási eljárásról a magyar állampolgárságról szóló törvény (továbbiakban: Ápt.)2 rendelkezik, amelynek értelmében az alábbi feltételek együttes fennállása esetén honosítható kedvezményesen a nem magyar állampolgár:
- büntetlen előéletű;
- honosítása Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit nem sérti;
- felmenője magyar állampolgár vagy valószínűsíti magyar származását; továbbá
- magyar nyelvtudását igazolja.3
Az állampolgársági kérelmeket az Ápt. rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet4 alapján − annak mellékleteiben − megállapított nyomtatványon kellett előterjeszteni a települési önkormányzat anyakönyvvezetőjéhez, illetőleg 2011. március 15-től a megyei kormányablakok ügyfélszolgálati irodáján is lehetőség nyílt a kérelmekkel kapcsolatos ügyintézésre. Az állampolgársági kérelem átvétele során történő eljárás további részletes szabályait – így különösen a szükséges magyar nyelvtudás meglétének ellenőrzését, valamint ennek igazolását – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (jelenleg: Igazságügyi Minisztérium) egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztosa által kiadott „Módszertani Útmutató” határozza meg.5 Az útmutató alapján a magyar nyelvtudás ellenőrzése a kérelem átvétele során történhet a kérelmezővel folytatott beszélgetés, illetve a – magyar nyelven, saját kézzel írt – önéletrajzzal vagy a magyar nyelven kitöltött nyomtatvánnyal kapcsolatos kérdések alapján. A fenti − írásbeli és szóbeli − megnyilatkozásokból a közepes szintű magyar nyelvtudás lemérhető, ennek meglétét és megtörténtét az átvevő a nyomtatványon aláírásával igazolja.6
Az egyszerűsített honosítási eljárás folyamata a gyakorlatban
A honosítási kérelem a mellékleteivel – magyar nyelven saját kézzel írt önéletrajz, valamint igazolás a magyar felmenőkről – az anyakönyvezető általi befogadását követően átkerül a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (továbbiakban: BÁH). A BÁH (jelenleg BMH) az állampolgársági ügyekben a Ket. szabályai7 alapján eljárva indokolt előterjesztéssel továbbítja a honosítási kérelmet és mellékleteit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztály Hatósági és Állampolgársági Ügyek Osztályához. Ezt követően a minisztérium felterjeszti az iratokat a köztársasági elnök részére.8 A köztársasági elnök ellenjegyzéssel látja el a honosítási okiratot, majd az állampolgárság megszerzésére az állampolgári eskü letételével kerül sor.
A gyakorlati tapasztalatok alapján már a kérelem beadásakor felmerülhet bűncselekmény – közokirat-hamisítás − elkövetése, hiszen a kérelmet átvevő ügyintéző a fentiekben ismertetett szabályok szerint köteles meggyőződni az elvárt szintű magyar nyelvtudás meglétéről, amelyet aláírásával igazol. A leggyakrabban előforduló visszaélések során az eljáró ügyintézők a magyar nyelvtudás meglétét igazolják hamisan.
A visszaélések büntetőjogi megítélésének kérdései
Az ügyészség és a bíróság eltérő jogi álláspontra helyezkedett abban a tekintetben, hogy a fenti folyamatban mi minősül közokiratnak. Az uralkodó ügyészségi álláspont szerint a honosítási kérelem nem felel meg a Pp. vonatkozó rendelkezéseiben9 foglalt követelményeknek, így nem tekinthető közokiratnak. A köztársasági elnök által ellenjegyzett honosítási okirat ugyanakkor a kedvezményes honosítási eljárás feltételeinek való megfelelés tekintetében nem tartalmaz adatokat, ezért közokiratnak kizárólag a BÁH, valamint a miniszter honosításra irányuló előterjesztése minősül. Ezen közokiratokba kerül valótlanul, hogy a kérelmező valamennyi törvényi feltételnek megfelel. Ezzel szemben az eljáró bíróságok már magát a honosítási kérelmet is közokiratnak tekintik.
Az eltérő álláspontok a cselekmények jogi minősítése tekintetében az alábbiakat jelentették.
Az ügyészség jelenlegi gyakorlata alapján minden esetben intellektuális közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat a kérelmet átvevő ügyintézővel szemben, hiszen közreműködött abban, hogy valótlan adatok kerüljenek a miniszteri előterjesztésbe mint közokiratba. Ezzel szemben a Nyíregyházi Törvényszék álláspontja az adott ügyekben rendre az volt,10 hogy már maga a honosítási kérelem is közokiratnak minősül, így a – hivatalos ügykörében eljáró – ügyintéző hamis közokirat készítése miatt vonható felelősségre.
A kétszeres értékelés tilalmára figyelemmel intellektuális közokirat-hamisítás bűntette már nem valósulhatott meg, míg a kérelmező cselekvősége a bűncselekmény tekintetében bűnrészesi lehet.
A 2014-ben az egyszerűsített honosítási eljárások során tapasztalt visszaélések büntetőjogi megítélésével összefüggésben kiadott legfőbb ügyészségi iránymutatás11 óta szerzett gyakorlati ismeretek, tapasztalatok, valamint a fentieknek megfelelően formálódó joggyakorlat alapján felvetődik a kérdés, hogy továbbra is fenntartható-e az uralkodó ügyészségi álláspont? Helyes-e az a gyakorlat, amely szerint továbbra is kizárólag a miniszteri előterjesztést tekintjük közokiratnak, a honosítási kérelmet ugyanakkor nem − annak ellenére, hogy a kérelmen szereplő aláírásával az ügyintéző nem kizárólag azt igazolja, hogy a kérelmező a saját nyilatkozata szerint megfelelően beszéli a magyar nyelvet? Az eljáró ügyintéző ugyanis igazolja mindazt, hogy az előtte személyesen megjelent kérelmező magyar nyelvtudását − a rá irányadó szabályok szerint − leellenőrizte, az megfelelő volt, így a kérelmező a feltételeknek megfelel és jogosult az egyszerűsített honosítási eljárásban való részvételre.
Figyelemre méltó álláspontra helyezkedett a Mohácsi Járásbíróságon ténybe-lileg azonos tényállás alapján indult büntetőügyben12 eljáró bíró: a büntetőeljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte jogszabályi rendelkezés alaptörvénnyel ellentétes megállapítása és alkalmazásának kizárása iránt. Álláspontja szerint az Ápt. magyar nyelvtudásra vonatkozó megfogalmazása nem felel meg a Jat. 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott rendelkezéseknek,13 hiszen a honosítási kérelmezők valamint ügyintézők – mint címzettek – számára a jogszabályi rendelkezés még a magyarázatul kiadott tájékoztatók, útmutatók alapján sem értelmezhető egyértelműen. A nyelvtudás megkívánt szintje bizonytalanságot eredményezett a gyakorlatban, a törvény szövegezésének határozatlansága pedig sérti a jogbiztonság követelményét. Az egyedi normakontroll eljárás során14 az Alkotmánybíróság az Ápt. 4. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést visszautasította az indítványozó jogosultságának hiányára történő hivatkozással. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanis az indítványozó bíró kezdeményezésében mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség fennállását kifogásolta, bírói kezdeményezés azonban folyamatban lévő ügyben csak jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányulhat. Erre tekintettel a vonatkozó rendelkezés a mai napig változatlan formában van hatályban.
Az anyakönyvvezető vádlottak gyakori védekezése részben egybevág a fenti okfejtéssel, eszerint ugyanis kezdetben nem állt rendelkezésükre olyan belső szabályzat − illetőleg nem részesültek olyan oktatásban −, amely alapján egyértelműen megállapítható lett volna a magyar nyelvtudás elvárt szintje. Azonban a hivatkozott módszertani útmutató a terhükre rótt bűncselekmények elkövetésének időpontjaiban minden esetben több formában rendelkezésükre állt és részletesen kifejtette a helyes eljárást, valamint az elvárt szintű nyelvtudás leellenőrzésének módszereit.
Az egyszerűsített honosítási eljárások tekintetében történt visszaélésekkel kapcsolatos büntetőeljárások során a kívánt nyelvtudás meglétével kapcsolatban sok esetben nehézséget jelent annak bizonyítása, hogy a kérelem benyújtásakor a kérelmező ténylegesen nem rendelkezett a középszintű nyelvtudással annak ellenére sem, hogy a kérelmező, valamint az anyakönyvezető vádlottak a tárgyaláson egybehangzóan ennek ellenkezőjét állítják. Még inkább nehezíti az ügyész dolgát, ha a kérelmező a tárgyaláson már érti és beszéli is az elvárt szinten − vagy azt legalább megközelítően – a magyar nyelvet.
A magyar állampolgárság megszerzése után
Az egyszerűsített honosítási eljárás az arcképet nem tartalmazó honosítási okirat köztársasági elnök általi ellenjegyzésével, majd az állampolgársági eskü letételével zárul. Ezt követően a honosított személy a jogosulatlanul megszerzett magyar állampolgársággal pedig alanyi jogon szerez különböző jogosultságokat, így többek között részesülhet társadalombiztosítási ellátásokban (nyugdíj, egészségügyi ellátás) valamint igen egyszerűen magyar okmányokat kaphat.
A magyar okmányok közül a magyar útlevél megszerzésének kiemelt jelentősége van, hiszen a magyar úti okmánnyal az Európai Unió tagországaival együtt összesen 131 országba van lehetőség vízummentesen utazni − köztük a legnépszerűbb célpontok az Egyesült Királyság, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok.
A magyar útlevél „megszerzésének” két alternatívája van. Az egyik lehetőség szerint maga a kérelmező − a jogosulatlanul honosított személy − váltja ki saját részére a magyar okmányokat. Egyre több esetben fordul elő ugyanakkor a másik, az ún. „klón személy esete”, amikor a jogosulatlanul honosított személy a − fényképet nem tartalmazó − honosítási okiratát eladja egy – esetenként akár több, magyar állampolgárság megszerzésére egyszerűsített honosítási eljárás keretében szintén nem jogosult − harmadik személynek, aki a saját arcképével, de a jogosulatlanul honosított személy adataival magyar okmányhoz, így többek között útlevélhez is jut. A klón személy ezáltal új személyazonosságra is szert tehet, amellyel könnyedén kivonhatja magát a bűnüldöző hatóságok látóköréből.
Előfordul továbbá olyan eset is, amikor a honosított személy valóban jogosult az egyszerűsített honosítási eljárás keretében magyar állampolgársághoz jutni, amelyet azonban kizárólag abból a célból szerez meg, hogy azt később áruba tudja bocsátani, vagyis „a magyar állampolgárságával bizniszeljen.”
A „klón személy esete” és az eljáró ügyintéző cselekvőségének
jogi megítélése
Amennyiben az eljáró ügyintézőnek tudomása van arról, hogy az útlevél megszerzése érdekében az előtte megjelent személy nem azonos a honosított – és az okmányokra így jogosult − személlyel, ennek ellenére jogtalan előnyért kiállítja a valótlan úti okmányt, bűncselekményt követ el.
Cselekménye jogi minősítésének kérdésben azonban eltérő megyei álláspontok alakultak ki:
- A valótlan útlevél kiállításával elkövetett bűncselekményt kizárólag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség minősítette embercsempészés bűntettének, figyelemmel arra, hogy cselekményével az ügyintéző segítséget nyújt határátlépésre jogosító okmánnyal nem rendelkező, harmadik országbeli állampolgárnak schengeni tagállamba való utazásához. A kialakított álláspont szerint az okmányirodai ügyintéző tudatában legalább a valószínűség szintjén meg kell jelennie annak, hogy az okmány kiállításával segíti a külföldi állampolgárok illegális határátlépését, ezzel az illegális migrációt. A Legfőbb Ügyészség álláspontja15 azzal osztja a fenti Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyakorlatot, hogy ügyenként és személyenként vizsgálni szükséges az ügyintézők tudata tekintetében megállapítható tényeket.
- Az eljáró ügyintéző azon magatartásának minősítése vonatkozásában, hogy egy közvetítő személytől (kapcsolattartó az ügyintéző és az okirat készíttetője között) kapott adatok alapján jogosulatlanul, céljától eltérően lekérdezi a hatósági nyilvántartásokból az eredeti jogosultak személyi adatait, szintén eltérő megyei álláspontok alakultak ki. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség az ügyintéző fenti jogellenes magatartását személyes adattal visszaélés bűntettének minősítette, más főügyészség hivatali visszaélésnek, de a legtöbb főügyészség e részcselekményt egyáltalán nem minősítette.
- Felmerül továbbá a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette Eltérő megyei álláspontok alakultak ki abban a tekintetben is, hogy a Btk. 343. § (1) bekezdésének a) illetve c) pontjában meghatározott fordulat a helyes minősítés, de volt olyan álláspont is, amely a kettő között fennálló bűnhalmazatot is megállapíthatónak látta (az okmány kiállítása valamint ezzel egyidejűleg a közhiteles nyilvántartásba vétel nyomán). Az egységes legfőbb ügyészségi álláspont szerint16 ugyanakkor nem képzelhető el jogszerűen, hogy az ügyintéző az útiokmány-nyilvántartás meghamisítása nélkül állítson ki valótlan/hamis útlevelet, ezért a cselekmény két rendbeli közokirat-hamisítás bűntetteként nem minősülhet. Figyelemmel továbbá arra, hogy az így kiállított közokirat nem alakilag hamis, hanem valótlan tartalmú, a cselekmény a 343. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének megállapítására lehet alkalmas.
- A fentieken kívül továbbá korrupciós bűncselekmények gyanúja is fennállhat, valamint ezekre a bűncselekményekre általában jellemző a szervezett bűnelkövetés valamely formája
Eredményes bizonyítási technikák
Az egyszerűsített honosítási eljáráshoz kapcsolódó bűncselekmények felderítésében kiemelkedő jelentőségűek a leplezett eszközök alkalmazása során beszerzett bizonyítékok, mely tekintetben az új büntetőeljárási törvény szabályai a jövőben várhatóan elősegítik a szükséges információk beszerzését, valamint azok bíróságon történő felhasználhatóságát. A bizonyítás fontos eszközei továbbá a tanú-, illetve gyanúsítotti kihallgatások során készített videófelvételek (különösen a magyar nyelvtudás megléte vagy teljes hiánya tekintetében).
A fentiekhez kapcsolódóan említésre méltó példa a Kisvárdai Járási Ügyészségen B.2821/2013. szám alatt folyamatban volt ügy, amelynek felderítését egy megbízhatósági vizsgálat segítette elő: a záhonyi okmányirodai kormánytisztviselő pénzért működött közre az egyszerűsített honosítási eljárásokban és segített hozzá arra nem jogosult külföldieket a magyar állampolgárság megszerzéséhez. Az elkövető a megbízhatósági vizsgálat keretében való pénzátvételt követően beismerő vallomást tett, így a terhére sikeresen 184 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettét, valamint 10 rendbeli vesztegetés elfogadásának bűncselekményét lehetett – ez idáig nem jogerősen – bizonyítani.