Bevezetés

A modern technológia fejlődése szorosan összefonódik a számítógépek számítási kapacitásának növekedésével. A fejlődés ütemét egészen napjainkig az ún. Moore-törvény¹  írta le, miszerint a számítógépes chipekben található tranzisztorok száma kétévente megduplázódik. Ez a törvényként ismertté vált összefüggés mára már az érvényességének a határait feszegeti² , egyes vélemények szerint el is érte, ugyanis a fejlődés fenntarthatóságának egész egyszerűen a fizika szab gátat.³  (Nem lehetséges tetszőlegesen kis helyre nagy számú, bonyolult áramkört összesűríteni.) Tulajdonképpen a számítási kapacitás exponenciális növekedése hozta magával az ahhoz kapcsolódó műszaki és természettudományos méréstechnika és vizsgálati módszerek robbanásszerű fejlődését, mely körülmény részben a szakértői törvény újraalkotásában is közrejátszott.

A közoktatásban is régóta alapkövetelmény, hogy a mai kornak megfelelő, modern pedagógiai eszközök, módszerek segítsék a tanítási-tanulási folyamatokat, amelyek egyik hangsúlyos eleme az infokommunikációs technológia (IKT) alkalmazása az oktatásban és a szemléltetés során. „Az IKT magába foglalja a teljes körű technológiai tervezést az információhoz való hozzáféréstől a feldolgozáson át az átadásáig: az információ gyűjtésének, tárolásának, továbbításának és prezentálásának hardver-, szoftver- és médiafeltételeit, legyen az információ formája hang, adat, szöveg vagy kép. Magában foglalja a telefonok, mobiltelefonok, hardverek, szoftverek világát egészen az internetig.”⁴  Az IKT legfontosabb eszközei lehetnek az asztali számítógép, a laptop/notebook, a tablet, az okostelefon, a digitális fény­képezőgép, a multimédia-lejátszó (projektor) és az ezekhez kapcsolódó perifériák (pl. 3D nyomtató), valamint különböző célszoftverek stb.

Természetesen felmerül az igény a jogalkalmazók részéről is, hogy a tudományos igényességgel elkészített, modern szakmai ismereteket tartalmazó szakértői véleményeket közérthetően, szemléletesen és hitelt érdemlően interpretálják a szakértők a szakvéleményben és a tárgyalóteremben egyaránt.⁵  A szakértők a törvényi előírás alapján írásban vagy szóban terjeszthetik elő szakértői véleményüket.⁶  Az írásos szakértői vélemény nem csupán a szakvélemény végén elhelyezkedő, a feltett kérdésekre adott válaszok lényegét összefoglaló „vélemény” címmel jelzett fejezetből áll, hanem a törvény szerint annak szerves részét képezi az ügy adatait összefoglaló leleti rész, amit a vizsgálati módszerek, szakmai ténymegállapítások rész követ.⁷  Az utóbbi két szakaszban a szakértő kifejtheti azt, hogy az adott vizsgálati eredményhez milyen megismerési úton jutott el (pl. milyen módszereket, eszközöket alkalmazott, milyen részeredmények keletkeztek). A szakvélemény ezen része így lehetőséget ad a szakértő számára, hogy alkalmazza az IKT nyújtotta lehetőségeket. A szöveges leírást a szövegtörzsbe illesztett táblázattal, grafikonnal, ábrával egészítheti ki, vagy ahhoz akár különálló, de a szakvélemény részét képező mellékletet (pl. fényképmelléklet) csatolhat. A szóbeli interpretáció a szakértői gyakorlatban a tárgyalótermi szakértői véleményalkotást is jelentheti, ami általában már az írásos szakértői véleményre épül, annak a bíróság által feltett kérdések alapján történő kiegészítéseként értelmezhető. Be kell ugyanakkor ismerni, hogy a szakértők többségének ez a fajta véleményközlés nem mindennapos tevékenysége, az ügyek csak kisebb százalékában szükséges a tárgyaláson való megjelenés. Itt a verbális és a nonverbális kommunikáció mellett a vizuális kommunikáció jelentősége is óriási. A kriminalisztika alapvetően megismerő tevékenység⁸ , az emberi gondolkodás pedig elsősorban perceptuális, eredetileg az emberi kommunikáció is a vizualitáson alapszik⁹ . A vizuális kommunikáció nem korlátozódik a kétdimenziós állóképekre,¹⁰  bár a kriminalisztika ezeket is lényegében a kezdetektől alkalmazza.¹¹  Az utóbbi években a világjárvány hatására a tárgyalótermeket digitális eszközökkel bővítették a távmeghallgatások számának növelése céljából, ami lehetőséget teremt a szakértők számára az IKT-eszközök tárgyalóterembe történő integrálására.

A tanulmányban felsoroljuk és esettanulmányokon keresztül bemutatjuk, hogy milyen IKT-eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésére a szakértők számára, melyek segítik a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságnak az absztrakt, nehezen vizualizálható szakértői megállapítások megértését. Kitérünk továbbá a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban (a továbbiakban: NSZKK) működő szakértői területek gyakorlatára, hogy bemutassuk, az elsősorban büntetőeljárásokban közreműködő szakértők milyen lehetőségeket tudnak alkalmazni a mindennapi munkájuk során.

A szakértői szemléltetés módjainak csoportosítása

A szakértőket nagyon sok szempontból csoportosíthatjuk a kézenfekvő tudományterületi csoportosításon kívül is. Ilyen lehet, hogy a szakértő nyomozó módban vagy értékelő módban fejti ki tevékenységét; forrás szintű vagy tevékenység szintű válaszokat ad; diagnosztikai megállapításokat tesz, összehasonlító azonosítást vagy elemző-meghatározó munkát végez, esetleg rekonstruál.¹²  Megkülönböztethetők a szakterületek aszerint is, hogy a vizsgálati eredmények értelmezése mennyiben támaszkodik a szakértő szubjektív megállapításaira. Ebben a tanulmányban ezeken túl egy új csoportosítási lehetőséget járunk körül, ahol a csoportosítási szempont a szakvélemény szemléltetési módjai, eszközei szerint történhet. Az alábbi, minőségi fokozatoknak is felfogható kategóriákat kívánjuk bevezetni, amiket a következő fejezetben részletesen, példákon keresztül is kifejtünk.

• Ábrák (táblázatok, diagramok, folyamatábrák stb.)
• Állóképek (vázlatok, rajzok, fényképek, grafikák stb.)
• Mozgóképek (videók, animációk stb.)
• 3D (háromdimenziós modellek, 3D nyomtatás, plasztikus arcrekonstrukció stb.), virtuális valóság (VR) és kiterjesztett valóság (AR)

A szakértői vélemények interpretálásának eszközei

A szakterületek szemléltető módszerek szerinti bemutatásakor elsősorban az NSZKK-ban jelenleg működő szakterületekre összpontosítunk, de hozunk néhány példát más szakterületekre is. Fontos megjegyzésünk, hogy a bevezetni kívánt kategóriák nem merev, „dogmatikus” határvonalak, és mindig általánosságban vonatkoznak a szakterület tipikus ügyeire.

Szemléltetést nem használó szakterületek

Ezek közös jellemzője, hogy a szakvélemény verbális (szóbeli vagy írásbeli) közlésén túl nem igényelnek, illetve általában nem szoktak szemléltető eszközöket, módszereket használni. Ilyen lehet például a klinikai orvosszakértés olyan szakkérdése, ami rokkantsági fokra, keresőképtelenség megállapítására vonatkozik. Ilyen továbbá a legtöbb úgynevezett diagnosztikai megállapítás is.

Ábrákat használó szakterületek

A vegyészszakértői kompetenciába tartozó szakértői területek többségénél (pl. toxikológia, kábítószer-vizsgálat, véralkohol-, tűzvizsgálat stb.) a bűnjel vizsgálata szinte teljes mértékben akkreditált vizsgálati laboratóriumi környezetben, hitelesített mérőberendezéssel (pl. különféle kromatográfokkal csatolt tömegspektrométerekkel, infra-, Raman- és röntgenspektrométerekkel) történik, az eredmények a minőségi és mennyiségi adatok formájában értelmezhetők. Ezen területek szakértői véleményei rövidek, egyértelmű módon magukban foglalják a vizsgálat során kimutatott vegyületeket, kémiai elemeket, a mintákban mért koncentrációértékeket, illetve, hogy az adott vegyület vagy kémiai elem milyen anyag jelenlétére utalhat. A szakértőknek elegendő mindössze szöveges formában röviden, tömören megfogalmazniuk eredményeiket, esetleg alkalmazzák a táblázatos formában való kiemelés lehetőségét, azonban szükségtelen egyéb IKT-eszköz használata.

A forenzikus vegyészet, a forenzikus fizika szakterület anyagvizsgálati aspektusa, valamint a genetikus szakértői terület szintén műszeres vizsgálatok eredményeit használja fel, a szakvéleményük azonban adatbázisokkal, statisztikai adatokkal, illetve egymással történő összehasonlítás után, az abból levont kriminalisztikai következtetéseket is tartalmazza. Ezen területek szakértői elsősorban szintén a szöveges leírás lehetőségét alkalmazzák, az eredmények azonosítási szintrendszerbe foglalása szavakkal történik. A szakértő közérthetőbb formába „csomagolja” a vizsgálati eredményeit, nem csupán számadatokat közöl. Amennyiben az olvasó a szakértői vélemény vizsgálati módszerei elvének részletes leírását alaposan áttanulmányozza, akkor az ábrák (pl. spektrumok), ezen keresztül a vizsgálatok eredménye még egy laikus számára is könnyebben értelmezhetővé válik. A különböző statisztikai módszerek (pl. az összehasonlító elemanalitikai vizsgálatok) során a származási viszonyok eldöntésében nyújtanak támogatást az eljáró szakértőnek. A statisztikai elemzéseket lehetőség van egy családfához hasonló módon, elágazó diagramként, ún. kladogram formájában megjeleníteni. Az egyes csoportok (minták és anyagmaradványok) között fennálló rokonsági fok ennek segítségével egyszerűen vizualizálható.

Állóképeket használó szakterületek

Az ábrákat is felhasználó szakterületek mérési eredményeiket interpretálhatják szemléletesebben is. A fizikus szakértők egy mintahordozóra letapogatott anyagmaradványok között azonosítható lőmaradványszemcséről (GunShot Residue) a mikromorfológiai sajátosságokat tükröző elektronmikroszkópos képet készítenek, melyhez a szemcse elemi összetételét bemutató, azon belül a szemcsét alkotó jellegzetes kémiai elemek vonalait tartalmazó röntgenspektrumot is csatolhatják.¹³  Bizonyos összehasonlító vizsgálatok esetében célszerű az eredményeket fényképekkel illusztrálni, mint például a daktiloszkópiai szakértői véleményeknél. A kirendelő hatóság nyomon követheti a fényképeken, hogy a bűnjelek közül mely minták és maradványok, milyen tulajdonság szerint mutatnak hasonlóságot vagy egyezést, így a származási viszonyokra tett megállapítások meg is jelennek a szakértői vélemény szerves részeként vagy külön fényképmellékletbe ágyazva (ilyen lehet például a többrétegű festékbevonatok összehasonlító vizsgálata¹⁴ ).

A nyomszakértők minden esetben fényképmellékletet csatolnak a szakértői vélemény „Vizsgálati módszerek, szakmai ténymegállapítások” részéhez, amely tartalmazza a bűnjeltárgyak metrikus – mérésre alkalmas – felvételei mellett az összehasonlító vizsgálat eredményét az azonosítási szintnek megfelelően. Például egy lábbeli-nyomtöredék és egy lábbeli járófelületének összehasonlító vizsgálata alkalmával, amennyiben az azonosítás eredménye eléri a valószínűség, tehát a csoportazonosság szintjét, akkor a nyomtöredék és a próbanyom azonos méretarányú felvételét egymás mellé vagy egymásra helyezi a szakértő szuperpozíciós (ráfedéses) eljárással. Amennyiben egyedi sajátosságok is tükröződnek, úgy ezek külön jelölésre kerülnek a felvételeken. Dinamikus eszköznyomok összehasonlító vizsgálatánál az összehasonlító mikroszkóp osztott képernyőfotója kerül a fényképmellékletbe, ahol az azonosítást lehetővé tevő egyedi traszvonalak illesztése látható. Az orvos- és nyomszakértői kompetencia határterületén értelmezhető, emberi testfelületeken vizsgált eszköznyomokat (pl. szúrt, metszett jellegű bőrfolytonossági meg­szakadások, eszközök munkafelületének lenyomatai) a nyomszakértő tárgyiasult elváltozásokként értelmezi. Amennyiben a sértett testét több eszközös behatás érte, vagy a testfelületen kívül a sérülést fedő ruházaton is találhatók anyagfolytonossági megszakadások, az elváltozásokról készült felvételeket azonos méretarányba nagyítva egymás mellé helyezi. Ezáltal jól láthatóvá válik, hogy mely eszköznyomok mérettulajdonságai mutatnak egymással hasonlóságot. Amikor a szakértő rendelkezésére áll a nyomképző eszköz is, akkor az azzal készített próbanyom metrikus képét is az azonos méretarányba nagyított nyomok mellé helyezi, továbbá azokkal összehasonlítja.

A fegyverszakértők a szakértői véleményben statikus állóképeken mutatják be a rendelkezésre álló ballisztikai nyomokból, mért adatokból rekonstruált tárgyat, vagy a sértettet ért lövés irányát, a lövési sérülést, a lőtávolságot, az elszenvedett lövéskori testhelyzetet és a lövést leadó személy elhelyezkedését. A közérthetőség érdekében több nézetből is készítenek felvételeket, valamint helyszínrajzon is jelölik a pozíciókat és az irányokat. Több lövés esetén, ha a tárgy vagy a sértett mozgásban volt, a dinamikus eseménysorozatot a lövésenkénti statikus felvételekkel szemléltetik. A fegyverazonosítás során a lövedékeken és a töltényhüvelyeken leképződött ballisztikai nyomokról összehasonlító fényképfelvétel készül, melyen az egyedi sajátosságokat jelölik. Nagy, akár több kilométeres lőtávolság esetén műholdképeken ábrázolják a lövés irányát, a lőtávolságot, metszeti képen a domborzati viszonyokat és a röppályát. Gépjárművet mozgásban ért lövések esetén közlekedési műszaki szakértő bevonásával rekonstruálják, és fényképekkel, ábrákkal szemléltetik a történteket. Orvosszakértővel végzett közös munka során szükség esetén a sértett lövési sérüléseinek, a lőcsatorna kialakulását okozó lövedék hatásmechanizmusának szemléltetésére ballisztikai zselatin segítségével modellkísérletet is végeznek, melynek eredményeit, a lőcsatornát és a lövedék deformációját mérési adatok leírásával és fényképeken mutatják be.

Az antropológus szakértő is többféle szemléltető eszköz közül választhat, amelyet általában az ügy típusa határoz meg. Fénykép- vagy kamerafelvétel alapján történő személyazonosításkor legtöbbször fényképmellékletet csatol a szakvélemény mellé. Ebben az esetben egy helyszíni videófelvételből kimentett pillanatképen és a gyanúsítottat ábrázoló fényképen jelölhetők a személyek közötti antropológiai hasonlóságok, illetve különbségek, ezáltal a szakvélemény megállapításai vizuálisan könnyen követhetők. A halálokkal összefüggésbe hozható sérülést hordozó csontmaradványok esetében a hagyományosnak tekintett fényképfelvételek készítése mellett lehetőség van az elváltozásokat részletgazdag háromdimenziós modelleken is szemléltetni. Az NSZKK-ban alkalmazott háromdimenziós modellalkotás mint újszerű módszer részletes bemutatásának külön fejezetet szenteltünk, melyben a további előnyökről és széles körű felhasználásáról, jelentőségéről is szót ejtünk.

Egyes szakterületek olyan esemény- vagy cselekménysorozatot, teljes mozgásfolyamatot, vagy csak annak egy elemét (pl. a sérülések keletkezésének mechanizmusát) együttesen is vizsgálják a saját szakterületük természettudományos, műszaki és kriminalisztikai módszereivel, amelyek eredményeit IKT-eszközök alkalmazásával könnyebb megérteni.¹⁵  A szöveges eredményközlés ez esetben is elengedhetetlen, de a fényképfelvételekkel, modellkísérletekkel, animációkkal, szi­mulációkkal bemutatott eredmények nagyban elősegítik a megértést.

Mozgóképeket használó szakterületek

A mozgás az emberi test egyik alapvető életjelensége. A büntetőeljárások során sokszor kell mozgások, azon belül akár emberi mozdulatok, mozgássorozatok (pl. hajítások, ütések, szúrások, esések) fizikai okait és hatásait (kinematikáját és dinamikáját) vizsgálni.¹⁶  Ez a feladat elsősorban a fizikusokra hárul, de nem korlátozódik csupán erre a szakterületre. Amennyiben szükséges, a kérdések megválaszolása érdekében a szakértő orvos- és/vagy nyom- és/vagy műszaki szakértőt bevonva modellkísérleteket tervez és hajt végre. A mozgások többnyire gyors lefolyásúak, azok pontos elemzéséhez megfelelő körülmények között célszerű videokamerával rögzíteni a teljes folyamatot. A nem túl gyors mozgások esetén erre alkalmas egy okostelefon kamerája is, míg a gyors mozgások – mint például a fegyver működése, a csőtorkolat előtti láng- és füsthatás, az égő lőporszemcsék, a lövedék mozgása és a céltárgyba történő becsapódása, a lövési sérülés és a lőcsatorna kialakulása – csak gyorskamerával rögzített felvételeken figyelhetők meg. A kamerafelvételeket mozgás- és videóelemző szoftverek segítségével dolgozhatjuk fel. A felvételből kivágott pillanatnyi képek sorozatából ugyan állóképek kerülnek majd a vélemény fényképmellékletébe, de ez a mozgás folyamatát így is szemléltetni tudja.¹⁷  A képekre helyezett grafikai elemekkel bemutatható, hogy hol, milyen erők hatnak a testekre, milyen irányú a pillanatnyi sebesség stb.

A modellkísérletek elvégzésére nem mindig van lehetőség és nem is mindig célravezető. Ebben az esetben, ha rendelkezésre állnak a feltételek, szimulációkat lehet alkalmazni. Ezekről a szimulációkról ugyanúgy készíthető felvétel, és a mozgásokról készített videóhoz hasonlóan állóképek sorozataként csatolható a szakértői véleményhez. Természetesen a kísérletekről, szimulációkról készített mozgóképeket a kirendelő hatóságnak csatolni kell valamilyen adathordozón megtekintésre alkalmas formában. Mindemellett archiválni szükséges, hogy később egy tárgyaláson bemutatható legyen, ami nem elhanyagolható szempont.

Háromdimenziós modellalkotás, AR és VR szakértői szintű felhasználási lehetőségei

A kétdimenziós képalkotás óhatatlanul információveszteséggel jár, ugyanis egy adott objektumról készített fénykép esetén csupán az objektum bizonyos elemei esnek az éles tartományba, metrikus felvétel esetében pedig csak azon objektumrészeken végezhetők pontos mérések, amelyek a fotón megjelenő metrikus skálával azonos síkba esnek. Előfordulhat továbbá, hogy az egyedi felvételeken bizonyos fontos, releváns részletek nem látszódnak, a perspektivikus látásmód által szolgáltatott többletinformáció pedig elvész. Ezekre a problémákra jelent megoldást a háromdimenziós képalkotás, amely az adott, releváns objektum (tárgy, holttest, helyszín vagy helyszínrész) teljes külső felületéről készít valósághű modellt. Az ilyen modellek teljes egészében körbepásztázhatók, elforgathatók és részleteket is tartalmaznak, amelyeket a dokumentációt végző személy az adott körülmények között esetleg nem tartott relevánsnak. Az ilyen modellek ezen kívül bármely felület mentén megmérhetők. A háromdimenziós képalkotásra lézerszkennerek, strukturáltfény szkennerek, valamint a fotogrammetria módszere által nyílik lehetőség.¹⁸  Intézetünkben az egyszerű, könnyen elsajátítható, idő- és költséghatékony fotogrammetriai képalkotás útján készítünk háromdimenziós modelleket.

A fotogrammetria tulajdonképpen különböző perspektívákból készített, átfedő fényképfelvételek alapján, speciális szoftverek segítségével végzett 3D rekonstrukció. A modellalkotáshoz szükséges fényképek szinte bármilyen fényképezőgép segítségével, továbbá bármilyen léptékben elkészíthetők, legyen szó nagy területek légi fényképezéséről, egy épület belterének dokumentálásáról, illetve kisebb, egyedi objektumok (pl. holttestek, bűnjeltárgyak), vagy akár mikroméretű objektumok optikai mikroszkópos, illetve pásztázó elektronmikroszkópos fényképezéséről. A megfelelően skálázott modellek pedig nem csupán nagy pontosságú méréseket tesznek lehetővé, hanem a fényképek alapján alkotott fotorealisztikus textúra által valósághű képet festenek a rögzített objektumról.¹⁹  Az elkészített háromdimenziós modellek felbontása (a modellt alkotó poligonok száma) mindezek mellett szemmel látható minőségromlás nélkül, nagymértékben egyszerűsíthetők, így megjelenítésük gyakorlatilag bármilyen informatikai rendszerre, akár dedikált videókártyával nem rendelkező irodai számítógépekre is optimalizálható.

A háromdimenziós modellalkotás továbbá nondestruktív, így ennek segítségével olyan térfogati nyomok és elváltozások is rögzíthetővé válnak, amelyek hagyományos, megmintázásos technikák során esetlegesen megsemmisülhetnek (pl. homokban vagy hóban leképződött lábbelinyomok). Amennyiben térfogati nyomok esetében a szakértő rendelkezésére áll mind a nyom, mind a nyomképző (pl. fogazat és harapásnyom, lábbeli és lábbelinyom) modellje, háromdimenziós ráfedés segítségével akár bizonyíthatóvá válhat, hogy az adott nyom az adott nyomképzőtől származik. A modell az adott objektum aktuális, pillanatnyi állapotát rögzíti, időben változó helyszínek esetén (pl. ásatás, holttest kihantolása, épület süllyedése stb.) a más‑más időszakban készített modelleken jól szemléltethetők a helyszín változásai is.

A háromdimenziós modellekben speciális szoftverek segítségével bizonyos események és cselekmények is rekonstruálhatóvá válnak. A felületeken képződött vérfoltok alapján például megállapítható, hogy a vércseppek a tér mely pontjából szóródtak szét (pl. HemoSpat–Bloodstain Pattern Analysis Software), illetve a lövési elváltozások alapján rekonstruálható és szemléltethető a lőirány, valamint a lövést leadó személy pozíciója. Speciális, erre alkalmas szoftverek segítségével (pl. GeoGebra, Unity, Unreal Engine, PC Crash, Virtual Crash) komplex cselekmények, például közúti balesetek, katasztrófák, emberi mozgások (dulakodás, leesés, leugrás) modellezésére is lehetőség nyílik, valós fizikai paraméterek (pl. a sértett testtömege, testmagassága, testalkata, adott objektumok rugalmassága, súrlódási együtthatója, vagy épp a légellenállás) pontos szimulációja mellett.

Az ilyen modellek a jövőben akár egyéb bizonyítási cselekmények – például felismerésre bemutatás vagy virtuális helyszíni kihallgatás – lefolytatására is felhasználhatók lehetnek.

A háromdimenziós térbe továbbá integrálhatóvá válnak az egyes szakértői megállapítások is, tehát egy komplett bűnügyi helyszín modelljében kiemelhetők a legrelevánsabb nyomok és anyagmaradványok, azokhoz további felvételek, ábrák és információk társíthatók (pl. mely személytől származik az ujjnyom, vérnyom, milyen anyag kenődött az adott felületre).

A háromdimenziós modellek, illetve az azok segítségével rekonstruált események, cselekmények, változások megjelenítésére számos lehetőség nyílik. A modellekből akár egy-egy szemléltető ábra is készíthető, például felülnézeti vetületük felhasználható fotorealisztikus helyszínrajzként. Természetesen maga a virtuális modell is bemutatható, pásztázható, képernyőn és kivetítve is. A modellezett cselekményekről videók készíthetők, de ezek a cselekmények a modellben tetszőleges nézőpontból is megtekinthetők. Lehetőség nyílik továbbá az objektumokról készített modellek bármely (valós, nagyított vagy kicsinyített) méretű 3D-nyomtatására is, és az eljárás során akár ezek a nyomtatott modellek is felhasználhatók szakértői vizsgálatra, bizonyításra vagy demonstrációra.²⁰  Ezáltal csökken az eredeti bűnjel sérülésének és megsemmisülésének kockázata, biológiai, kémiai vagy egyéb veszélyt hordozó objektumok modelljének felhasználása esetén kizárható az egészségkárosodás kockázata, emberi holttestrészek esetében pedig a valódi maradványok elföldelhetővé válnak. A virtuális és kiterjesztett valóság (virtual reality, VR; aug­mented reality, AR) a modellek megjelenítésének leglátványosabb formája. Egy VR-szemüveg segítségével a helyszínek modelljei fizikailag is körbejárhatóvá válnak, minden apró részletük valódi háromdimenziós perspektívából szemügyre vehető. Az adott objektumok mérete tetszőlegesen változtatható, tehát egy mikroszkopikus méretű objektum is (a modell és a textúra felbontása által állított korlátok mellett) óriásira nagyítható és körüljárható. Mindezek mellett a rekonstruált cselekmények és események sodrába is már-már kézzel fogható bepillantást nyerhet a szemlélő, ha például virtuális valóságban tekinti meg és járja körül egy emberölés mozzanatait.²¹

A háromdimenziós képalkotás révén készített modellek a szakértői vizsgálatok, bizonyítási cselekmények, valamint a rendőrség, az ügyészség és a bíróság részére történő szemléltetés mellett kutatási és oktatási célokra is felhasználhatók. A statikus modellekből interaktív modellek készíthetők, mozgatható, összegyűjthető bűnjeltárgyakkal, rögzíthető nyomokkal, így járulva hozzá a bűnügyi technikusok hatékony képzéséhez.

Az igazságügyi szakértő a tárgyalóteremben

Az NSZKK-ban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kirendelő hatóságot minden eszközzel segítsük a szakmai ténymegállapítások és az abból levonható kriminalisztikai következtetések könnyebb megértésében. Ezért a komplex, a kompetenciahatárokon mozgó, több szakértői terület együttműködését igénylő kirendeléseket egyesített szakértői vélemények formájában teljesítjük.²²  A törvény adta lehetőséget és az NSZKK szervezeti felépítését kihasználva a különböző szakterületek intézeti keretek között képesek együttműködni egymással. Ezáltal az így készült szakértői vélemény nemcsak az egyes szakértői területek önálló eredményeit tartalmazza, hanem a közösen levont következ­tetéseket is. Ez a fajta inter- és multidiszciplináris megközelítés egyszerűsíti a bonyolult kérdéskörök megválaszolását, azonban nehezíti is a szakértők feladatát a rendkívül komplex eredmények interpretálása szempontjából. Ezért az egyesített szakértői vélemények esetében különös figyelmet szentelünk annak, hogy a vizsgálati eredményeinket közérthetően közvetítsük. A fent említett mód­szerek alkalmazása sohasem öncélú, nem a szakértői vélemény színesebbé tételét szolgálja. A vélemény összeállítása során elkészített ábrákkal, állóképekkel, mozgóképekkel, háromdimenziós modellekkel, a virtuális valóság felhasználásával már gyakorlatilag előre felkészülünk egy lehetséges tárgyalásra, melynek segítségével összetett folyamatokat, elvont fogalmakat, bonyolult felépítésű tárgyakat könnyen be tudunk mutatni.

Az eljáró bírók a szakértői meghallgatások alkalmával felolvassák az írásban adott szakértői vélemények lényegi megállapításait, majd a szakértőhöz kérdéseket intéznek. Továbbá kérhetik a szakértőtől, hogy maga foglalja össze a vizsgálati eredményeinek lényegét. A bírónak lehetősége van a releváns bűnjeltárgyakat a tárgyalóteremben is bemutatni, akár ismét a szakértők rendelkezésére bocsátani. Példaként említenénk egy közelmúltban lezajlott, fakidöntő fejszével elkövetett kettős emberölés esetét, amikor az eljáró bíró az inkriminált eszközt a nyomszakértőnek átadta a szakértői meghallgatás alkalmával.²³  A szakértő a fejszével a minősítő körülményeket megalapozó, korábban az egyesített szakértői véleményalkotásban közreműködő szakértők részvételével elvégzett modellkísérletek eredménye alapján valószínűsített, lehetséges mozgásfolyamatokat a tárgyalóteremben is bemutatta.

A szakértő a tárgyalásra idéző végzés kézhezvételét követően mérlegelheti, hogy az adott ügy milyen IKT-eszköz alkalmazását igényli a tárgyalótermi meghallgatása alkalmával. Amennyiben a fényképmelléklet, diabemutató (pl. PowerPoint, Prezi, Haiku), szimulációkról vagy modellkísérletekről készített videófelvételek bemutatására lehetőséget lát, jelezheti az eljáró bíró felé az igényét erre. A bíróság által biztosított vagy a szakértő saját eszközén (pl. nyomtatott fényképek, laptop, projektor) vizuális támogatást nyújthat a szakértői véleményének ismertetéséhez és annak magyarázatához. Ez a fajta megjelenítés különösen hasznos, amikor több szakértői terület szakértője ugyanarról a vizsgálati tárgyról, bűnjelről nyilatkozik, így mindenki ugyanazon a felületen magyarázhatja el a saját eredményeit. Példaként említhetjük a nagy sajtóérdeklődéssel tárgyalt aszódi testvérpár ügyét, ahol a szakértő meghallgatása alkalmával az ügyben eljáró orvos-, fizikus- és nyomszakértői vélemény mellékleteként csatolt fénykép- és videómellékletet a tárgyalóteremben egy prezentáció segítségével mutatta be.²⁴

A fotogrammetria és a 3D modellalkotás módszerét Magyarországon elsőként az NSZKK szakértői csoportja alkalmazta, melyre azóta több ügyben is sor került. Az NSZKK a módszert egy olyan Ákr. eljárásban²⁵  indított, majd büntetőeljárás keretében vizsgált ügyben mutatta be a bírósági tárgyaláson, amelyben a terhelt azóta jogerős szabadságvesztését tölti.²⁶  Egy pirtói emberölési ügyben a vérfolt-morfológiai elemzést támogató HemoSpat szoftver vektorainak, valamint a helyíni szemle felvételeinek utólagos 3D modellbe implementálásával lehetőség nyílt a tárgyalóteremben a szakértőnek egyértelműen bemutatni, hogy a sértett a térben hol és milyen testhelyzetben szenvedhette el a sérüléseit.²⁷  Egy mintegy 23 éve történt bűncselekmény miatt jelenleg is bírói szakban ‒ jelentős helyi sajtóérdeklődés mellett ‒ folyamatban lévő büntetőeljárásban a szakértő meghallgatásán az igazságügyi antropológus-, orvos-, fizikus- és nyomszakértők a szemléltetési eszközök széles repertoárját mutatták be a Kecskeméti Törvényszéken. A modellkísérletekről készült fényképsorozatokat is tartalmazó prezentáció, az inkriminált sérülést hordozó emberi koponya fotorealisztikus, a tárgyaláson is részletesen bemutatható, körbeforgatható 3D modellje, illetve az ez alapján 3D nyomtatással készült replika fontos részét képezte a meghallgatásnak, nagyban segítette a szakértői magyarázatokat, és azok megértését.²⁸

Befejezés

Az írásunkban felsorolt példák jól szemléltetik, hogy csak a szakértő kreativitása, tudományban és technológiában való jártassága szab határt annak, hogy milyen IKT-eszközöket vet be munkája során azért, hogy eredményeit a lehető legkönnyebben értelmezhető formában tálalja. Az említett ügyekben eljáró szakértői csoportok azt tapasztalták, hogy a felsorolt modern szemléltetési eszközök nem csupán a saját szakértői véleményük elkészítésében nyújtottak segítséget, hanem a tárgyalóteremben is támaszkodhattak rájuk. A felhasználói oldal pozitív visszajelzései alapján érdemes a bemutatott eszközöket és lehetőségeket a jövőben szélesebb körben is alkalmazni, illetve hangsúlyt fektetni ezek népszerűsítésére.

Fülöp Péter, igazságügyi fizikus szakértő, NSZKK Fizikai és Kémiai Szakértői Intézet, Fizikai és Szervetlen Analitikai Osztály; Ujvári Zsolt, igazságügyi botanikus szakértő, NSZKK Fizikai és Kémiai Szakértői Intézet, Ásvány-kőzettani és Botanikai Laboratórium; Petrétei Dávid, osztály-vezető, NSZKK Daktiloszkópiai Szakértői Intézet, Daktilosz¬kópiai Szakértői Osztály; Kiss István, igazgató, főtanácsos, igazságügyi fegyverszakértő, NSZKK Kriminalisztikai Szakértői Intézet; Dudás-Boda Eszter PhD, igazságügyi antropológus és genetikus szakértő, NSZKK Genetikai Szakértői Intézet, Referencia-minta Vizsgáló Osztály; Metzger Máté, szakügyintéző, NSZKK Bűnügyi Szakértői Igazgatóság; Fullár Alexandra PhD, osztályvezető, igazságügyi nyomszakértő, NSZKK Kriminalisztikai Szakértői Intézet, Nyomszakértői Osztály