Aktuális kihívások és eredmények a kábítószerek igazságügyi szakértői vizsgálatában

Szerző(k): Csesztregi Tamás, Rompos Éva, Ujvári Zsolt

Bevezető

Hazánkban évente 10-15 ezer eljárás fejeződik be kábítószerrel kapcsolatos ügyekben.¹ Ezen ügyek jelentős részében az eljáró hatóság olyan anyagot is lefoglal, amelyről meg kell állapítani, hogy tartalmaz-e a Btk.² szerint kábítószernek, új pszichoaktív anyagnak, esetleg kábítószer-prekurzornak minősülő összetevőt, azaz ellenőrzött anyagot.³ A kábítószerek és az új pszichoaktív anyagok esetén a büntetési tétel alapvetően a tiszta hatóanyag mennyiségének függvénye, ezért a beazonosítás mellett meg kell állapítani az eljárás szempontjából releváns összetevők mennyiségét is. Ahhoz, hogy a vizsgálatok a büntetőeljárásban felhasználható, megbízható eredményt szolgáltassanak, az ilyen típusú anyagok vizsgálatában megfelelő jártasság, szakértelem és alkalmas eszközpark szükséges, azaz igazságügyi szakértőt kell bevonni.

Különleges szakértelem a lefoglalt anyagok vizsgálatában

A Btk. XVII. fejezetében található egészséget veszélyeztető bűncselekmények körében a lefoglalt anyagok vizsgálatára leggyakrabban a kábítószer-kereskedelem, a kábítószer birtoklása, az új pszichoaktív anyaggal visszaélés, valamint a kábítószer-prekurzorral visszaélés gyanúja esetében kerül sor igazságügyi szakértő igénybevételre.

Mivel az ellenőrzött anyagok köre a jogszabályokban kémiai alapon került meghatározásra, ezért kémiai analitikai vizsgálatok, azaz igazságügyi vegyészszakértő bevonása szükséges annak megállapítására, hogy a lefoglalt anyagban található-e ellenőrzött anyag. Szintén a vegyészszakértő tudja megállapítani a lefoglalt anyagban lévő kábítószer vagy új pszichoaktív anyag grammban kifejezett mennyiségét – a tiszta hatóanyagtartalmat – is.

Az új pszichoaktív anyagok esetében az azonos kémiai alapvázra épülő vegyületek nagy száma miatt számos ország vezetett be a vegyületcsaládok kémiai leírásán alapuló, úgynevezett generikus szabályozást.⁴ Ezt a modellt 2012-től a hazai szabályozás is alkalmazza, az új pszichoaktív anyagok jegyzékében a tételes felsorolás mellett több vegyületcsalád generikus kémiai leírása is megtalálható.⁵ A generikus leírás értelmezése kémiai képzettséget igényel, amit a legális szereplők (pl. gyógyszergyárak, vegyszerforgalmazók, kutatóintézetek) esetén a működéshez szükséges kémiai szaktudás, a büntetőeljárásban pedig az igazságügyi szakértő tud biztosítani.

A büntetőeljárásokban le nem foglalt kábítószer vagy új pszichoaktív anyag mennyiségére vonatkozó kérdés is felmerülhet, azonban az anyag hiányában a tiszta hatóanyag mennyiségének kémiai vizsgálattal történő megállapítására nincs lehetőség. Ebben az esetben adhat iránymutatást a feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyagtartalmának alakulása az érintett időszakban, ami alapján a tiszta hatóanyagtartalomra becslés tehető.⁶ A becslés a le nem foglalt mennyiség és a feketepiaci koncentráció alsó, illetve felső határa alapján egyszerű matematikai műveletekkel (százalékszámítás, szorzás, összeadás) elvégezhető, ami önmagában nem igényel különleges szakértelmet. Hosszabb időszak vagy többféle kábítószer esetén azonban ez a becslés nagyobb terjedelmű számítást és komoly odafigyelést igényelhet, így esetenként ezen becslések elvégzésére is kirendelnek vegyészszakértőt. Fontos megjegyezni, hogy ilyen kirendelés előtt számos bizonyítási kérdést kell tisztázni (pl. az érintett anyag mennyisége, ismétlődő elkövetés esetén az alkalmak száma, gyakorisága, időtartama, új pszichoaktív anyagok esetében az érintett anyag típusa).

Vannak olyan esetek, amikor a kábítószerrel kapcsolatos büntetőeljárások botanikus szakértő bevonását teszik szükségessé. A potenciálisan kábítószertartalmú növény, gomba vagy ezek maradványainak vizsgálata során a botanikus szakértő az ismeretlen növényt vagy gombát a lehető legpontosabb rendszertani kategória szerint azonosítja, valamint az adott rendszertani kategóriára (fajra, nemzetségre) jellemző hatóanyag-tartalomra vonatkozó megállapítást tesz.

A szakvélemények megalapozottsága

A szakértői törvény⁷ alapján a szakértői véleményeket a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával kell elkészíteni, melynek feltételei az NSZKK-ban biztosítottak (a kábítószervizsgálati terület tevékenysége nemzetközileg is ismert és elismert), ezzel együtt gyakran merülnek fel kérdések a bírósági eljárások során. Az elmúlt 2 év bírósági tárgyalásairól készített belső emlékeztetők áttekintése alapján a kérdések jellemzően a szakértő által közölt mérési eredményekre és az azokból levont megállapításokra, illetve a számításokhoz felhasznált adatok megalapozottságára és megbízhatóságára irányultak. Egyre többször fogalmazódnak meg továbbá védői kérdések, már a vádemelés előtt is ezekben a témakörökben.

Gyakori kérdés, hogy egy vegyület azonosítása során a vizsgálati módszer kiválasztása mi alapján történt. Szakmai szempontból alapvető kritérium, hogy annyi és olyan kémiai analitikai módszer alkalmazása történjen, ami elégséges a jogszabályban meghatározott hatóanyag egyértelmű azonosításához. A lefoglalt bűnjel anyagi minőségétől és az azonosított komponenstől függően dönt a szakértő az egyértelmű azonosításhoz szükséges vizsgálatokról és az azok megerősítéséhez szükséges vizsgálati módszerekről. Ezen vizsgálati módszereink szakmai hátterét nemzeti és nemzetközileg elismert testületek által kiadott ajánlások adják. A módszerfejlesztések és az eljárások kidolgozása során figyelembe vesszük az SWGDRUG (Scientific Working Group for the Analysis of Seized Drugs, azaz az amerikai Lefoglalt kábítószerek elemzésének Tudományos Munkacsoportja), az ENFSI (European Network Of Forensic Science Institutes, azaz az Európai Forenzikus Szakértői Intézetek Hálózata) és a UNODC (United Nations Office on Drugs and Crime, azaz az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala) szakmai ajánlásait.⁸

A fenti ajánlások szerint működő amerikai bűnügyi laboratóriumok körében végzett kutatás eredménye alapján⁹ az elhanyagolható nagyságrendű téves eredmény az esetek többségében emberi hibára vezethető vissza. Kockázatkezelésként, az esetleges tévedések kiküszöbölésére szolgál többek között az általunk alkalmazott rutineljárások írásbeli rögzítése; az ennek megfelelő, minimálisan elvégzendő vizsgálatok körének meghatározása adott bűnjeltípus, bűnjelméret, hatóanyagcsoport esetében; valamint az elkészült szakvélemények többlépcsős szakmai ellenőrzésének rendszere.

A beérkező bűnjelekből kimutatható komponensek azonosítását, majd mennyiségi meghatározását célzó vizsgálatok során rendszeresen ellenőrzött, megfelelő pontosságú eszközök, mérőműszerek alkalmazásával, szabályozott módon, minőségbiztosítási szempontok betartásával, minőségirányítási rendszert működtetve járunk el. A feketepiacon rendszeresen, nagy számban előforduló komponensekre vonatkozóan ezek a vizsgálatok, vizsgálati módszerek akkreditáltak, azaz a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) által – a felülvizsgálást követően, az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek rendszeresen megfelelve – elismertek¹⁰ .

Megjegyzendő, hogy a feketepiacon újonnan megjelenő, illetve ritkán előforduló komponensek esetében lehetőség van az akkreditált vizsgálat komponenseinek rugalmas bővítésére. Ez a folyamat azonban még mindig nagyobb időigényű, mint a szakvélemények előterjesztésére rendelkezésre álló határidő, így minden komponensazonosítás akkreditált eredményként történő kiadása nem lehetséges. A nem akkreditált komponensek vizsgálata, azaz minőségi és mennyiségi összetételének meghatározása során is ugyanazokat a vizsgálati módszereket, mérőeszközöket és minőségbiztosítási eljárásokat alkalmazzuk, mint az akkreditált komponensek esetében, így az adott komponensre nem akkreditált vizsgálat esetében is kétséget kizáró eredményhez jutunk. A nemzetközi és az NSZKK laboratóriumi hálózatában szervezett jártassági tesztek eredményei mind az azonosítás, mind a hatóanyagtartalom-mérés eredményeinek megfelelőségét igazolják. Itt kell megemlíteni, hogy 2010-ben a magyar laboratórium kapott felkérést a kábítószer-vizsgálat jártassági tesztjének szervezésére és értékelésére az ENFSI hálózatában lévő európai laborok részére, amelyet azóta is folyamatosan végez.

Az illegális kábítószerpiacon újonnan megjelenő dizájner drogok első azonosítása a rutinazonosítástól eltérő eszközöket igényel, ami esetenként a lefoglalt anyagból a hatóanyag izolálását is szükségessé teheti. A 2018-ban végrehajtott Belső Biztonsági Alap (BBA) fejlesztéseknek és a személyi állomány képzettségének köszönhetően rendelkezünk minden ehhez szükséges saját eszközzel és szaktudással, míg ez a feladat korábban csak egyetemekkel való együttműködés keretében volt megoldható.

A lefoglalt bűnjelekben található hatóanyag mennyiségének a mérése során (mely eredmény a büntetési tétel alapjául szolgál) a legnagyobb kockázatot a mintavétel megfelelősége jelenti.

Az általunk kidolgozott mintavételi metodika az európai ENFSI-ajánlás szakmai alapja lett, amit az amerikai DEA-laborok is bevezettek.¹¹

A lefoglalt hatóanyag mennyiségének a meghatározásához szükséges koncentrációmérés (mint minden egyéb mérés) mindig bizonytalansággal terhelt, ezek összegzése több tétel esetén a matematikai statisztika szabályai szerint történik¹² . A terhelt számára felróható, bizonyítható mennyiség legvalószínűbb értéke az átlagérték, illetve azok összegzésével nyerhető szám, a legkedvezőbb érték pedig a bizonytalanság értékeinek levonásával kapott érték, vagy azok összege.

Kis anyagmennyiségeknél megbízható koncentrációmérésre nincs lehetőség, ilyenkor tájékoztató jellegű eredményt tud közölni a szakértő, azonban ezek jellemzően az ügyben nem számottevő tételek, összegzésüknél a mérési bizonytalanság az előbb említett módon nem számolható. Tárgyak felületén jelenlévő anyagmaradványokban a hatóanyagok mennyisége – a jogszabályban rögzített határértékekre tekintettel – nem számottevő, így összegzésük eredménye sem az.

Évente néhány alkalommal érkezik kirendelés koncentráció ismételt mérésére bírói szakban, jogi határ közelében lévő, vagy más szempont miatt felmerült esetekben, illetve védői indítvány alapján. Tapasztalataink szerint a szintetikus úton előállított vegyületeknél jellemzően a korábbinak megfelelő eredményt kapunk az ismételt mérések során, ezen készítmények összetétele az idő múlásával számottevően nem változik. Léteznek azonban bomlékony vagy könnyen átalakuló anyagok, jellemzően elsősorban a növényi eredetűek (mint a marihuána) vagy a félszintetikusok (heroin), amelyek esetében a hatóanyag-tartalom az idővel csökkenhet.

Gyakori kérdésként merül fel a szakértő tárgyaláson történő meghallgatásakor a lefoglalt anyag állapotának változása, például a nedves állapotú anyag száradása, azaz nedvességtartalmának változása. A rutin analitikai méréseinkhez száraz állapotú anyag szükséges, ám a benne lévő tiszta hatóanyag mennyisége a száradás során nem változik (természetesen csak akkor, ha közben nem történik kémiai átalakulás). Ilyen esetekben a számítás a száraz állapotú anyag tömegére vonatkoztatva történik: a mért koncentráció magasabb lesz, azonban a bűnjel tömege ezzel arányosan csökken a száradás során.

Szintén többször felmerülő kérdés, hogy min alapulnak a becslésekhez használt, a feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyagtartalmának alakulását bemutató táblázat adatai. Az adatok a szakértői vizsgálatra kerülő, lefoglalt készítmények szakvéleményekben megadott vizsgálati eredményeinek összesítéseképpen állnak össze. Az adott év kirendeléseinek feldolgozását és az eredmények ellenőrzését követően a szakterületen dolgozó szakértők együttesen áttekintik az egyes anyagfajták mérési adatait, ennek eredményeként kerülnek a táblázatba az adott év koncentrációértékei. A feldolgozás időigénye miatt az előző évi adatok publikálására jellemzően május folyamán kerül sor, rövidebb időszakra vonatkozó adatokat – részben a folyamat időigénye, részben a ritkább szerek statisztikailag nem elégséges esetszáma, részben az eljárásokban történő egységes alkalmazhatóság miatt – nem tudunk rendszeresen közölni.

Kapacitás – Kihívások

A büntetőeljárások időszerűsége miatt a szakvélemények elkészítése nem húzódhat el aránytalanul, a hatályos jogszabályok szerint erre maximálisan két hónap határidő adható, ami egy esetben hosszabbítható meg, legfeljebb egy hónappal. A szakvéleményt azonban a vizsgálatok komplexitásától, az aktuális leterheltségtől és a rendelkezésre álló kapacitásoktól függetlenül kell a megadott határidőre, megbízható minőségben elkészíteni, ami a kizárólagos szakterületeken, köztük a lefoglalt kábítószerek vizsgálata területén jelenthet komoly kihívást¹³ .

Az eljárások költséghatékonysága szempontjából azt is fontos tudni, hogy a vizsgálatok vegyszer- és fogyóanyag-igénye mellett a műszerek beszerzési és fenntartási költsége is jelentős összeg, a rutinvizsgálatokra használt alapkészülékek ára jellemzően a 10-40 millió forint, a speciális vizsgálatokhoz szükséges készülékeké pedig a 60-150 millió forint közötti nagyságrendbe esik. A szakértői vizsgálatok a korszerű készülékek mellett is jelentős emberi munkát igénylő feladatok, így a működés szempontjából a stabil és gyakorlott személyi háttér a legkritikusabb tényező. Az NSZKK és jogelődje, a BSZKI 2007-től működteti a budapesti központi laboratóriumból és a debreceni, győri, pécsi, szegedi, veszprémi regionális kábítószer-vizsgáló laboratóriumokból álló egységes hálózatot. A hálózati működés alapvető célja, hogy a lefoglalt kábítószerek szakértőhöz szállítása a kirendelők részéről idő- és költségtakarékosan megoldható legyen, a laboratóriumok egységes szakmai protokolljai, műszaki felszereltsége és irányítása pedig a helyszíntől függetlenül biztosítsa a szakvélemények egységes és magas színvonalát, megbízhatóságát.

Kapacitás – Racionalizálási lehetőségek a szakértői munka során

A határidő, a költségek és a rendelkezésre álló személyi és laboratóriumi háttér mindegyike korlátos, így különösen nagy jelentősége van annak, hogy kiaknázzuk a laboratóriumi munkafolyamatok szervezésében, a szakértői feladatok és a kirendelői igények racionalizálásában rejlő lehetőségeket.

A munkafolyamatokat úgy tudjuk optimalizálni, hogy a vizsgálatokhoz megfelelő hatékonyságú, megbízhatóságú és mintakapacitású vizsgálati módszereket és mérőkészülékeket választunk. Szintén kapacitás nyerhető egyes laboratóriumi műveletek automatizálásával, robotizálásával, illetve a belső munkafolyamatok és dokumentációs rendszer egységesítésével, valamint ezek hatékony szoftveres támogatásával. A szakterületen alkalmazott mérőkészülékek nagy mintakapacitású automata mintaváltókkal rendelkeznek (amennyiben azt a mérés elve lehetővé teszi), a legnagyobb mintaterhelésű budapesti laboratóriumban egyes mintaelőkészítési lépések 2016 óta robotizáltan is zajlanak. A dokumentációs rendszert és annak szoftveres támogatását folyamatosan fejlesztjük. A hálózat laboratóriumaiban használt egységes műszerpark és egységes szakmai eljárások a hatékonyságot, az ellenőrizhetőséget, egyúttal a megbízhatóságot is növelik.

Az elmúlt évtizedekben több témakörben alakult ki általánosan alkalmazott gyakorlat az elvégzendő kémiai vizsgálatok racionalizálására. A kábítószerek és új pszichoaktív anyagok vizsgálata során a legtöbb emberi munkát a tiszta hatóanyag mennyiségének meghatározására irányuló mennyiségi mérések igénylik. Ezeknél a vizsgálatoknál a mintavétel és a mintaelőkészítés nagy munkaigényű, nehezen automatizálható feladat, emellett a vizsgálati eredmények értékelése is nagyobb időigényű, mint az azonosításra irányuló rutinvizsgálatok esetében. Ennek megfelelően a mennyiségi vizsgálatok racionalizálása alapvető fontosságú az elfogadható átfutási idejű működés biztosítása szempontjából.

Bizonyos esetekben a hatóanyag mennyiségének mérése nélkül is megállapítható, hogy a kábítószer vagy új pszichoaktív anyag nem haladhatja meg a csekély mennyiség felső határát. Magától értetődő, hogy például 0,2 gramm lefoglalt porban nem lehet 0,5 grammnál nagyobb mennyiségű amfetamin-bázis hatóanyag, azaz a csekély mennyiséget meghaladó mennyiségű kábítószer. Ráadásul a feketepiaci készítményekben az amfetamin szulfát-só formájában van jelen, azaz a por tömegének egy részét (ez esetben mintegy negyedét) a sóképző anyag teszi ki, tehát legalább 0,68 gramm por szükséges ahhoz, hogy a benne lévő tiszta amfetamin-bázis mennyisége 0,5 gramm lehessen.

A marihuána esetében szintén nem lehet a hatóanyag mennyisége a teljes anyag tömege, hiszen a marihuána döntő része a hatóanyagot termelő és hordozó növényi anyag. Ebben az esetben a lefoglalt feketepiaci készítmények átlagos hatóanyag-tartalom táblázatában található felső koncentrációérték alkalmas arra, hogy reális becslést tegyünk a lefoglalt anyagban lévő kábítószer-mennyiség elvi maximumára. 2022 folyamán az esetek mintegy 85 százalékában a lefoglalt marihuána tömege nem haladta meg azt a mennyiséget, amiben a csekély mennyiséget meghaladó hatóanyag lehetett volna, ezekben az esetekben az említett becslést alkalmaztuk. (Megjegyzendő, hogy ha minden esetben méréssel határoztuk volna meg a tiszta hatóanyag mennyiségét, akkor csak a marihuána mérésekhez hét további munkatárs teljes éves munkájára lett volna szükség, a mérések során felhasznált vegyszerek révén pedig 0,5-1 tonnával több veszélyes hulladékot „termeltünk” volna.)

A többféle, több tétel kábítószert vagy új pszichoaktív anyagot tartalmazó ügyek esetében a vizsgálatok úgy is racionalizálhatók, hogy a nagyobb tételek mérése mellett a kisebb mennyiségek hatóanyagtartalmára becslést teszünk. Ezt a megoldást természetesen csak abban az esetben alkalmazzuk, ha az összesített mennyiség a becsült maximális mennyiséggel sem lépheti át a mennyiségi kategória határát.

Szintén érdemi racionalizálási lehetőség, ha egy ügyben több azonos személytől vagy azonos helyről lefoglalt tétel érkezik vizsgálatra, amelyek mennyisége hasonló, és az első vizsgálatok eredményei alapján az összetételük sem mutat érdemi eltérést. Ilyen esetben a tételeket elfelezzük, a kapott felek egyikét változatlan formában megőrizzük, a fennmaradó feleket pedig egyesítjük. Az így készített átlagminta kellő pontossággal reprezentálja a tételek átlagos összetételét, a lefoglalt anyagban lévő hatóanyag összes mennyisége a tételek össztömege és az átlagmintából mért koncentráció alapján számítható.

Fontos kiemelni, hogy a lefoglalt bűnjeleket a rendőrség a jogerős elkobzásig tárolja, így a vizsgálatok elvégzésére pótlólagosan is van lehetőség.

Kapacitás – Racionalizálási lehetőségek a kirendelések során

A kábítószerhez kapcsolódó büntetőeljárások során a szakértői vizsgálatra kerülő bűnjelek számának csökkentésére a kirendelői oldalon erősen korlátozottak a lehetőségek, mivel a tényállás megállapításához szükséges annak meghatározása, hogy a lefoglalt bűnjel tartalmaz-e ellenőrzött anyagot.

A vegyészszakértői gyakorlatban a legnagyobb körültekintéssel járó, jelentős időigényű azonosító vizsgálat a szennyezett tárgyak vizsgálata. Ilyen esetekben akkor van lehetőség racionalizálásra, amikor a kézzelfogható mennyiségű kábítószer vagy új pszichoaktív anyag mellett a fogyasztás jellegzetes eszközeit is lefoglalják, azonban már az anyag vizsgálata alapján igazolható a kábítószer vagy új pszichoaktív anyag birtoklása. Ennek tipikus példája, amikor kábítószer mellett az anyag tárolására használt üres tasak, az aprítására használt őrlő vagy az elszívására használt pipa is lefoglalásra kerül. Ebben az esetben a használati tárgyakról esetlegesen kimutatható kábítószer-maradványok a bűncselekmény minősítését nem befolyásolják. A jellemzően csekély értékkel bíró használati tárgyak „elkobozhatóságának” alátámasztására elvégzett szakértői vizsgálatok a büntetőeljárás időszerűségére és költséghatékonyságára is kedvezőtlenül hatnak, továbbá számottevő többletterhelést jelentenek a korlátozott kapacitással rendelkező szakértői oldalon is. Korábban a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya is megerősítette, hogy ha a lefoglalt tárgyak jellegüknél fogva tipikusan kapcsolódnak az elkövetéshez, annak megítélése, hogy azt az elkövetéshez eszközül használták vagy arra szánták – az összes körülmény figyelembevétele mellett – a jogalkalmazó feladata, és nem szükséges különleges szakértelem igénybevétele annak alátámasztásához, hogy a tárgyak elkobzás alá esnek. Megjegyzendő, hogy a szennyezett tárgyak korlátozott körű vizsgálatának több évtizedes szakértői gyakorlata ellenére sem érkeznek olyan kirendelések bírói szakban, amikor ilyen tárgyakat pótlólagosan kell vizsgálni az elkobzás alátámasztására.

A fentieknél jelentősen kisebb számban, de érkeznek kábítószer vagy új pszichoaktív anyagok jelenlétének vizsgálatára olyan készítmények is, amelyekről korábban már szakértő megállapította, hogy hamis gyógyszernek minősülnek. Abban az esetben, ha az eljárás vagy a korábbi szakértői vizsgálatok során nem merül fel arra gyanú, hogy a lefoglalt készítmények ellenőrzött anyagot tartalmazhatnak, megfontolandó, hogy szükséges-e további szakértő kirendelése.

Kihívások és eredmények – Dizájner drogok

A kábítószerek piacán nem új keletű az újabb és újabb hatóanyagok megjelenése, azonban 2010-től a korábbinál jelentősen nagyobb számban jelentek meg új szerek mind hazai, mind nemzetközi szinten, és terjedésük üteme, valamint az általuk elért piaci részesedés is korábban elképzelhetetlen mértéket ért el. Egy-egy szer akár 3-4 hét alatt is komoly karriert tudott befutni, továbbá a dizájner drogok esetszámai a lefoglalások tekintetében 2015-re összességében meghaladták a klasszikus kábítószerek esetszámait. Az új anyagok dinamikus megjelenésével a vegyészszakértői munka új típusú feladatokkal bővült, azonban az elmúlt években kialakultak azok a hazánkban is alkalmazott jó gyakorlatok, amelyek a gyorsan változó feketepiaci helyzetben is garantálják a megbízható szakértői vélemények elkészítését.

Az egyik új feladat a korábban nem ismert anyagok szerkezetének megbízható azonosítása. Az ilyen célú vizsgálatok megfelelőségének ellenőrzésére az ENFSI jártassági tesztjében 2016 óta küldünk speciális szerkezetazonosítási mintákat az európai laboratóriumok részére. 2022-ben az ENSZ-szel együttműködve az Európán kívüli országok számára is biztosítottuk a részvételi lehetőséget a szerkezetazonosítási tesztben, a pozitív visszajelzések alapján ezt az ENSZ jártassági teszt programjának részeként fogjuk a továbbiakban is globális szinten működtetni.

A klasszikus kábítószerek vizsgálatára elterjedten alkalmazott méréseknél a készülék kalibrációjához referenciaanyag megléte szükséges, melynek beszerzése az újonnan megjelent dizájner-vegyületek esetében a standard anyag gyártóktól a rendelkezésre álló maximális határidő alatt gyakorlatilag nem lehetséges, ezért saját előállítású és minősítésű referenciaanyagra (úgynevezett házi standardra) van szükség, vagy speciális, nem a meghatározandó vegyülettel azonos standard (összehasonlító) anyagot igénylő, mennyiségi mágneses magrezonancia (qNMR) mérést lehet, illetve kell elvégezni a szakvélemény elkészítéséhez.

A dizájner drogok terjedésével a „tiltólistákon” szereplő anyagok száma rövid idő alatt jelentősen nőtt. Míg 2010-ben a nemzetközi egyezmények jegyzékein mintegy 200 anyag szerepelt, addig a cikk írásakor a hazai jogszabályok jegyzékein több mint 1100 egyedileg nevesített anyag található. A kémiai területen dolgozók számára közismert, hogy egy-egy vegyületet többféle kémiai néven is el lehet nevezni, így a legális piaci szereplők számára sem volt egyszerű annak ellenőrzése, hogy egy adott vegyület szerepel-e ezeken a jegyzékeken vagy sem. A szakterület javaslatára, a jegyzéken szereplő anyagok kereshetőségének elősegítésére a hazai jogszabály 2023 augusztusa óta tartalmazza a vegyületek egyértelmű azonosíthatóságát biztosító „InChIKey” kémiai azonosítót.

Amikor a fogyasztó „kristály” néven vásárolja meg az aktuálisan piacon lévő dizájner drogot, a fenti kérdés fel sem merülhet, hiszen általában sem az eladó, sem a vevő nem tudja, hogy pontosan milyen hatóanyag van az adott anyagban. A büntetőeljárásokban viszont többször felmerült kérdésként, hogy a le nem foglalt, de vallomásokban szereplő dizájnerdrog-készítmények milyen jogi státuszú hatóanyagot tartalmazhattak. Ezt a kérdést az anyag vizsgálata nélkül nem lehet megbízhatóan megválaszolni, de az egyes időszakokban a lefoglalt anyagokban jelenlévő vegyületek köre és jogi státusza alapján egy statisztikai kép kialakítható. Az erre vonatkozó információk az NSZKK honlapján található, a feketepiaci kábítószer-készítmények átlagos hatóanyag-tartalmának alakulását bemutató táblázat végén olvashatók.

Kenderrel kapcsolatos vizsgálatok

A Btk. kannabisznövény (kender, Cannabis sativa L.) esetén a csekély mennyiség felső határát a növényegyedek száma alapján határozza meg.¹⁴ Ennek megállapítására botanikus szakértő kompetens, aki egyrészt faj szerint azonosítja a növényeket, másrészt minden esetben kétséget kizáróan tudja meghatározni a mennyiséget. Amennyiben a kendernövény gyökérrel rendelkezik, úgy minden esetben növényi tőnek tekintendő (a már leszüretelt, gyökeres szárcsonkok, valamint azon dugványok vagy klónok is, amelyeken megindult a gyökérfejlődés). A kender gyökértelen részei (pl. leszüretelt ágvég, levágott szár) ezzel szemben növényi maradványnak tekintendők, esetükben nem határozható meg, hogy hány növényi tőről származnak. Ilyenkor a növényi maradványok vegyészszakértői vizsgálata elengedhetetlen a kábítószer mennyiségének meghatározásához.

A 16/2018. (V. 31.) ORFK utasítás 36. pontjában foglaltak szerint a botanikus szakértő egyik feladata a kendernövények fajtaszintű azonosítása. A fajtanemesítés során azonban a kender különböző fajtáit, változatait, vagy akár az alfajokat is keresztezhetik egymással, éppen ezért a növények megjelenése rendkívül változatos, jelenleg nem ismert olyan makromorfológiai bélyeg, amely alapján a botanikus szakértő az egyes fajtákat azonosíthatná, vagy egzakt megállapítást tehetne a növények THC- vagy más hatóanyag-tartalmára vonatkozóan. Így abban az esetben, ha a kendertermesztés jogszerűségének kérdése nem tisztázott, a tőszám botanikus szakértői megállapítása mellett a növények hatóanyag-tartalmának vegyészszakértői megállapítása is szükségessé válhat.

A potenciálisan kábítószer-tartalmú növények bizonyos részei, illetve fejlődési stádiumai nem, vagy elenyésző mennyiségben tartalmaznak hatóanyagot. Kender esetében annak termése (magja) nem tartalmaz hatóanyagot (bár a termések felületére az anyanövény hatóanyaga olykor felkenődhet), így annak vegyészszakértői vizsgálata egyrészt irreleváns, másrészt ellehetetlenítheti a botanikus szakértő vizsgálatát. A botanikus szakértő azonban a faj azonosítása után megbecsülheti, hogy az adott mennyiségű magból hány tő kábítószer-tartalmú növény termeszthető. A kender pszichoaktív hatóanyag-tartalma virágzáskor tetőzik (a fiatal növények esetében csekély), és a növény bizonyos részei, így a gyökérzet nem tartalmaz pszichoaktív hatóanyagot. Éppen ezért a kender gyökeres szárcsonkjai, illetve a fiatal (legfeljebb 5 lomblevélpárnyi fejlettségű) kendernövények esetében a botanikai vizsgálat egyszerűen kivitelezhető és célravezetőbb, mint a hatóanyag kimutatására irányuló vegyészszakértői vizsgálat.

A nagyobb tőszámú, illetve nagyobb termetű növényekből összetevődő kenderültetvényeken botanikus szakértő helyszíni jelenléte szükséges. Amennyiben a kábítószer mennyiségének megállapításához nem elegendő az ültetvény tőszámának megállapítása, hanem a növények hatóanyag-tartalmának vegyészszakértői vizsgálatára is szükség van, a botanikus szakértő a helyszínen reprezentatív mintát biztosít a növényekből, ugyanis nagyobb mennyiségű kender esetén a teljes ültetvény vizsgálata a vegyszer- és időigényesség miatt gyakran aránytalanul nagy terhet róna a vegyészszakértőre. A reprezentatív minta az alapsokaság olyan részhalmaza, amelynek tulajdonságai hűen tükrözik az alapsokaság tulajdonságait. Így a reprezentatív minta vizsgálatával megfelelő becslés tehető az alapsokaság egészére jellemző tulajdonságokra. Alapsokaságnak azonban csak a hasonló tulajdonságokkal (így elsősorban hasonló hatóanyag-tartalommal) rendelkező kendernövények tekinthetők. A reprezentatív mintavétel előtt tehát meg kell határozni, hogy mely növények rendelkeznek hasonló tulajdonságokkal és képeznek ezáltal homogén csoportokat az ültetvényen belül. A megfelelő homogén csoportokba történő sorolás után a botanikus szakértő szükség esetén ezekből reprezentatív mintát biztosít vegyészszakértői vizsgálatra.

Legújabb trendek – Új típusú kendernövények

A klasszikus kábítószernek számító marihuána- és kenderültetvény-lefoglalások kémiai összetételében az utóbbi években jelentős változást tapasztaltunk. Ennek oka feltehetően az, hogy az európai országok szabályozása vagy joggyakorlata eltérő ebben a kérdésben: egyes piaci szereplők ráálltak a legális kendertermesztésre.¹⁵

A kenderre jellemző, hogy mirigyszőrei biológiai aktivitással bíró kannabinoid vegyületeket (fitokannabinoidokat) termelnek, melyek közül élettani hatás tekintetében két hatóanyag emelhető ki: a delta-9-tetrahidrokannabinol (delta-9-THC) és a kannabidiol (CBD). Egyéb élettani hatások mellett a delta-9-THC (és néhány szerkezeti izomere) azonban pszichoaktív hatással is rendelkezik. A CBD a világ számos országában forgalomban van mint gyógyszerhatóanyag. Igazoltan hatásos az epilepszia gyógyításában (Epidiolex nevű gyógyszerként), és egyre szélesebb körben alkalmazzák táplálékkiegészítőként is, bár egészségmegőrző hatása nem bizonyított.¹⁶

A kender CBD- és THC-tartalma genetikailag meghatározott. Minden kannabisznövényből kimutatható a delta-9-THC és a CBD, azaz a CBD-termelés céljára nemesített kenderből is kimutatható a delta-9-THC. A kérdés szakmai megközelítését az a tény is árnyalja, hogy a növényi bioszintézis során ezen vegyületeknek savszármazékai keletkeznek, amelyek nem stabil vegyületek, normál körülmények között hosszabb idő alatt, hő hatására azonban nagyobb sebességgel alakulnak át (dekarboxileződnek): kannabidiol-savból CBD, delta-9-THC-savból delta-9-THC keletkezik. A totál-CBD a – totál-THC-hoz hasonlóan – a CBD és a sav formában jelenlévő kannabidiol együttes mennyiségét jelenti.¹⁷

A kábítószer-termesztésre nemesített fajtákban a főkomponens jellemzően a THC, de az utóbbi időben olyan fajták is megjelentek, amelyek számottevő mennyiségben tartalmaznak CBD-t. Az ipari típusba tartozó fajták THC-tartalma jóval alacsonyabb és a THC-val összemérhető mennyiségű CBD-t tartalmaznak, míg a természetben, vadon növő formákban a CBD a főkomponens. A THC és a CBD termelésére nemesített kenderfajták között a különbség sejtszinten, a genetikai állományban és az ebből következő biokémiai folyamatokban, valamint azok eredményeképpen a hatóanyag-tartalomban nyilvánul meg és nem fejeződik ki a növény makromorfológiai karaktereiben, azaz e kemotípusok (kémiai variánsok) morfológiai alapon nem különíthetőek el.

Az elmúlt néhány év tapasztalata, hogy egyre gyakrabban jelennek meg együtt egy-egy helyszínen a különböző típusú növények, ezért a növények homogén csoportokba történő sorolásához nagy segítséget nyújthatnak a kábítószer-gyorstesztek.¹⁸ Az erre a célra használatos 4-aminofenol (4-AP) gyorsteszttel a hatóanyagok mennyisége ugyan nem becsülhető, ám háromféle kémiai összetételű típus (kemotípus) különíthető el: bizonyos növényekben a pszichoaktív THC hatóanyag a domináns, más növényekben a nem pszichoaktív CBD van túlsúlyban, megint más növényekben e két vegyület aránya nagyjából megegyezik.

Érdekes jelenség, hogy a CBD-domináns kenderek termesztésével előállított termékek között számottevő THC-tartalommal rendelkező készítmény is megjelent. Előfordult a lefoglalásokban olyan „CBD olaj”, amely 33 tömeg% totál-THC-t tartalmazott.

A CBD típusú kendernövény-termesztés felfutásának, majd a legális piac telítődésének kísérőjelensége lehet a CBD kémiai átalakítása újabb pszichoaktív vegyületekké, köztük delta-9-THC-vá.

Régebb óta létező jelenség, hogy CBD-domináns növényi anyagot szintetikus kannabinoidokkal (mint például MDMB-4en-PINACA, ADB-FUBINACA, ADB-BUTINACA stb.) impregnálnak, „javítanak fel”. Elkezdődött a THC-val szerkezetileg rokon, új vegyületcsalád képviselőinek szintézise is. 2022-ben 14 magyarországi lefoglalásban jelent meg a hexahidrokannabinol (HHC), amely vegyületet 2023-ban már mintegy 200 esetben, származékát, az acetil-hexahidrokannabinolt (HHCAc) 2022-ben kettő, míg 2023-ban tíz esetben azonosítottuk növényi hordozóról, gyantaszerű anyagból és e-cigaretta töltőanyagából.¹⁹ Svájcban 2023-ban olyan illegális labort számoltak fel, amely kisüzemi körülmények között CBD-ből kiindulva állított elő THC-t.

A kender alapú termékek széles körű elterjedése, használata mind a legális termesztés és feldolgozás, mind az élelmiszeripari vagy gyógyászati célú felhasználás területén számos további kérdést vet fel, amelyeket nem a büntetőeljárásban kirendelt szakértőknek kell tisztáznia.²⁰

Legújabb trendek – Étrendkiegészítők

Aggodalomra ad okot az a jelenség, hogy interneten keresztül rendelhetők olyan étrendkiegészítők, amelyek Magyarországon új pszichoaktív vagy akár kábítószernek minősülő hatóanyagot is tartalmaznak. Ezek közül a DMAA elnevezésű vegyület már 2012. április 3. napjától új pszichoaktív anyagnak, 2015. január 1. napjától kábítószernek minősül! Ezek a hatóanyagok jellemzően stimuláns hatásúak (1,4-DMAA, octodrin, 2-PEA), kis koncentrációban vannak jelen, azonban számos más komponensek (vitaminok, szénhidrátok, aminosavak) mellett azonosításuk új előkészítési és vizsgálati módszerek bevezetését igényli. Figyelmet érdemel, hogy a csomagolásokon feltüntetett összetevők és a ténylegesen bennük lévő összetétel nem minden esetben van összhangban.

Legújabb trendek – Hallucinogén gombák

A pszichoaktív gombák és származékaik gazdag múltra tekintenek vissza a spirituális gyakorlatban, az orvostudományban és a popkultúrában. Hatóanyagaik, a pszichoaktív tulajdonsággal rendelkező alkaloidok szerkezetileg hasonlóak az endogén neurotranszmitterekhez, azaz az emberi szervezetben termelődő, idegingerület átvivő anyagokhoz. Ennek megfelelően jelenleg is inspirálják a gyógyszerkutatást, egyéni terápiák kipróbálását.

A potenciálisan pszichoaktív hatóanyag-tartalmú gombák bizonyos részei, illetve fejlődési stádiumai nem, vagy elenyésző mennyiségben tartalmaznak hatóanyagot. Gyakorlatunkban is régóta ismert jelenség, hogy gombalefoglalások mellett postai küldeményekben spórákból álló kalaplenyomat, vagy termesztőkészlet részeként gombaspóra-szuszpenzió és táptalaj kerül lefoglalásra. A táptalaj lehet intakt, spórákkal oltott vagy gombafonalakkal másodlagosan átszövetett, azonban e gombák esetén jellemzően csupán a termőtest tartalmaz pszichoaktív hatóanyagot, a gomba spórái, illetve a talajt átszövő hifafonalai nem. A botanikus szakértő azonban a gombaspórák azonosítása által megállapíthatja, hogy azok alkalmasak-e adott pszichoaktív hatóanyag-tartalmú termőtest fejlesztésére. A hifafonalak megfelelő szintű morfológiai alapú azonosítása nem lehetséges, ám azokból termőtestek fejleszthetők, amelyek taxonómiai azonosítása révén a botanikus szakértő megállapíthatja, hogy az adott csoport jellemzően milyen hatóanyagot tartalmaz. A termőtest ugyanakkor alkalmas a hatóanyag-tartalom vegyészszakértői vizsgálatára is. Fontos megjegyezni azonban, hogy gombatermesztésre szánt, pszichoaktív hatóanyagot nem tartalmazó gombaspórák, hifafonalak és táptalajok esetében a későbbi hatóanyag-tartalomra vonatkozó mennyiségi becslés nem tehető, egyrészt azért, mert a termőtestek kifejlődése, illetve azok mennyisége nagyban függ a termesztési körülményektől, másrész pedig azért, mert a kifejlődött termőtestek újabb spórákat hoznak létre, így a gomba szinte korlátlan mennyiségben tovább szaporítható.

A lefoglalt gombákban a közismert pszilocibin és pszilocin mellett a 2-PEA elnevezésű vegyület is gyakran kimutatható, mely hatóanyag az irodalomban leírtak szerint több esetben lehet felelős a túladagolásos mellékhatások megjelenéséért²¹ . Újabb jelenség, hogy olyan vákuumcsomagolt gombakészítmények (Go Microdose, Atlantis) jelentek meg a piacon, amelyek 2-PEA-t tartalmaznak²² . Ezek a badargomba-fajok (Psilocybe spp.) kitartó képletei, ún. szkleróciumai, amelyek morfológiai alapon nehezen különíthetők el más gombák hasonló képleteitől, tehát ezekben az esetekben a vegyészszakértői vizsgálat a célravezető.

Összegzés

A kábítószerek igazságügyi szakértői vizsgálatának számos részterületén nemzetközi szinten is kiemelkedőnek tekinthető szakmai munka folyik az NSZKK-ban, a dinamikusan változó drogpiac és a jogi környezet viszont folyamatosan újabb és újabb kihívások elé állítja a szakterületet. A kihívások egy része szakértői szakmai szinten, esetenként több szakterület közös munkájával oldható meg, más részükre a szakértők és kirendelők konstruktív együttműködése jelentheti a megoldást.

Csesztregi Tamás, igazgató, NSZKK Bűnügyi Igazságügyi Szakértői Igazgatóság, Kábítószervizs-gáló Szakértői Intézet, Rompos Éva, osztályvezető, Nemzeti Szakértői és Kutató Központ, Bűn-ügyi Igazságügyi Szakértői Igazgatóság, Kábítószervizsgáló Szakértői Intézet, Kvantitatív Analiti-kai Osztály; Ujvári Zsolt, igazságügyi botanikus szakértő, Nemzeti Szakértői és Kutató Központ, Bűnügyi Igazságügyi Szakértői Igazgatóság, Fizikai és Kémiai Szakértői Intézet, Ásvány-Kőzettani és Botanikai Laboratórium

Az igazságügyi szakértői szemléltetés modern eszközei és lehetőségei

Szerző(k): Fülöp Péter, Ujvári Zsolt, Petrétei Dávid, Kiss István, Dudás-Boda Eszter, Metzger Máté, Fullár Alexandra

Bevezetés

A modern technológia fejlődése szorosan összefonódik a számítógépek számítási kapacitásának növekedésével. A fejlődés ütemét egészen napjainkig az ún. Moore-törvény¹ írta le, miszerint a számítógépes chipekben található tranzisztorok száma kétévente megduplázódik. Ez a törvényként ismertté vált összefüggés mára már az érvényességének a határait feszegeti² , egyes vélemények szerint el is érte, ugyanis a fejlődés fenntarthatóságának egész egyszerűen a fizika szab gátat.³ (Nem lehetséges tetszőlegesen kis helyre nagy számú, bonyolult áramkört összesűríteni.) Tulajdonképpen a számítási kapacitás exponenciális növekedése hozta magával az ahhoz kapcsolódó műszaki és természettudományos méréstechnika és vizsgálati módszerek robbanásszerű fejlődését, mely körülmény részben a szakértői törvény újraalkotásában is közrejátszott.

A közoktatásban is régóta alapkövetelmény, hogy a mai kornak megfelelő, modern pedagógiai eszközök, módszerek segítsék a tanítási-tanulási folyamatokat, amelyek egyik hangsúlyos eleme az infokommunikációs technológia (IKT) alkalmazása az oktatásban és a szemléltetés során. „Az IKT magába foglalja a teljes körű technológiai tervezést az információhoz való hozzáféréstől a feldolgozáson át az átadásáig: az információ gyűjtésének, tárolásának, továbbításának és prezentálásának hardver-, szoftver- és médiafeltételeit, legyen az információ formája hang, adat, szöveg vagy kép. Magában foglalja a telefonok, mobiltelefonok, hardverek, szoftverek világát egészen az internetig.”⁴ Az IKT legfontosabb eszközei lehetnek az asztali számítógép, a laptop/notebook, a tablet, az okostelefon, a digitális fényképezőgép, a multimédia-lejátszó (projektor) és az ezekhez kapcsolódó perifériák (pl. 3D nyomtató), valamint különböző célszoftverek stb.

Természetesen felmerül az igény a jogalkalmazók részéről is, hogy a tudományos igényességgel elkészített, modern szakmai ismereteket tartalmazó szakértői véleményeket közérthetően, szemléletesen és hitelt érdemlően interpretálják a szakértők a szakvéleményben és a tárgyalóteremben egyaránt.⁵ A szakértők a törvényi előírás alapján írásban vagy szóban terjeszthetik elő szakértői véleményüket.⁶ Az írásos szakértői vélemény nem csupán a szakvélemény végén elhelyezkedő, a feltett kérdésekre adott válaszok lényegét összefoglaló „vélemény” címmel jelzett fejezetből áll, hanem a törvény szerint annak szerves részét képezi az ügy adatait összefoglaló leleti rész, amit a vizsgálati módszerek, szakmai ténymegállapítások rész követ.⁷ Az utóbbi két szakaszban a szakértő kifejtheti azt, hogy az adott vizsgálati eredményhez milyen megismerési úton jutott el (pl. milyen módszereket, eszközöket alkalmazott, milyen részeredmények keletkeztek). A szakvélemény ezen része így lehetőséget ad a szakértő számára, hogy alkalmazza az IKT nyújtotta lehetőségeket. A szöveges leírást a szövegtörzsbe illesztett táblázattal, grafikonnal, ábrával egészítheti ki, vagy ahhoz akár különálló, de a szakvélemény részét képező mellékletet (pl. fényképmelléklet) csatolhat. A szóbeli interpretáció a szakértői gyakorlatban a tárgyalótermi szakértői véleményalkotást is jelentheti, ami általában már az írásos szakértői véleményre épül, annak a bíróság által feltett kérdések alapján történő kiegészítéseként értelmezhető. Be kell ugyanakkor ismerni, hogy a szakértők többségének ez a fajta véleményközlés nem mindennapos tevékenysége, az ügyek csak kisebb százalékában szükséges a tárgyaláson való megjelenés. Itt a verbális és a nonverbális kommunikáció mellett a vizuális kommunikáció jelentősége is óriási. A kriminalisztika alapvetően megismerő tevékenység⁸ , az emberi gondolkodás pedig elsősorban perceptuális, eredetileg az emberi kommunikáció is a vizualitáson alapszik⁹ . A vizuális kommunikáció nem korlátozódik a kétdimenziós állóképekre,¹⁰ bár a kriminalisztika ezeket is lényegében a kezdetektől alkalmazza.¹¹ Az utóbbi években a világjárvány hatására a tárgyalótermeket digitális eszközökkel bővítették a távmeghallgatások számának növelése céljából, ami lehetőséget teremt a szakértők számára az IKT-eszközök tárgyalóterembe történő integrálására.

A tanulmányban felsoroljuk és esettanulmányokon keresztül bemutatjuk, hogy milyen IKT-eszközök és lehetőségek állnak rendelkezésére a szakértők számára, melyek segítik a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságnak az absztrakt, nehezen vizualizálható szakértői megállapítások megértését. Kitérünk továbbá a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban (a továbbiakban: NSZKK) működő szakértői területek gyakorlatára, hogy bemutassuk, az elsősorban büntetőeljárásokban közreműködő szakértők milyen lehetőségeket tudnak alkalmazni a mindennapi munkájuk során.

A szakértői szemléltetés módjainak csoportosítása

A szakértőket nagyon sok szempontból csoportosíthatjuk a kézenfekvő tudományterületi csoportosításon kívül is. Ilyen lehet, hogy a szakértő nyomozó módban vagy értékelő módban fejti ki tevékenységét; forrás szintű vagy tevékenység szintű válaszokat ad; diagnosztikai megállapításokat tesz, összehasonlító azonosítást vagy elemző-meghatározó munkát végez, esetleg rekonstruál.¹² Megkülönböztethetők a szakterületek aszerint is, hogy a vizsgálati eredmények értelmezése mennyiben támaszkodik a szakértő szubjektív megállapításaira. Ebben a tanulmányban ezeken túl egy új csoportosítási lehetőséget járunk körül, ahol a csoportosítási szempont a szakvélemény szemléltetési módjai, eszközei szerint történhet. Az alábbi, minőségi fokozatoknak is felfogható kategóriákat kívánjuk bevezetni, amiket a következő fejezetben részletesen, példákon keresztül is kifejtünk.

Ábrák (táblázatok, diagramok, folyamatábrák stb.)
Állóképek (vázlatok, rajzok, fényképek, grafikák stb.)
Mozgóképek (videók, animációk stb.)
3D (háromdimenziós modellek, 3D nyomtatás, plasztikus arcrekonstrukció stb.), virtuális valóság (VR) és kiterjesztett valóság (AR)

A szakértői vélemények interpretálásának eszközei

A szakterületek szemléltető módszerek szerinti bemutatásakor elsősorban az NSZKK-ban jelenleg működő szakterületekre összpontosítunk, de hozunk néhány példát más szakterületekre is. Fontos megjegyzésünk, hogy a bevezetni kívánt kategóriák nem merev, „dogmatikus” határvonalak, és mindig általánosságban vonatkoznak a szakterület tipikus ügyeire.

Szemléltetést nem használó szakterületek

Ezek közös jellemzője, hogy a szakvélemény verbális (szóbeli vagy írásbeli) közlésén túl nem igényelnek, illetve általában nem szoktak szemléltető eszközöket, módszereket használni. Ilyen lehet például a klinikai orvosszakértés olyan szakkérdése, ami rokkantsági fokra, keresőképtelenség megállapítására vonatkozik. Ilyen továbbá a legtöbb úgynevezett diagnosztikai megállapítás is.

Ábrákat használó szakterületek

A vegyészszakértői kompetenciába tartozó szakértői területek többségénél (pl. toxikológia, kábítószer-vizsgálat, véralkohol-, tűzvizsgálat stb.) a bűnjel vizsgálata szinte teljes mértékben akkreditált vizsgálati laboratóriumi környezetben, hitelesített mérőberendezéssel (pl. különféle kromatográfokkal csatolt tömegspektrométerekkel, infra-, Raman- és röntgenspektrométerekkel) történik, az eredmények a minőségi és mennyiségi adatok formájában értelmezhetők. Ezen területek szakértői véleményei rövidek, egyértelmű módon magukban foglalják a vizsgálat során kimutatott vegyületeket, kémiai elemeket, a mintákban mért koncentrációértékeket, illetve, hogy az adott vegyület vagy kémiai elem milyen anyag jelenlétére utalhat. A szakértőknek elegendő mindössze szöveges formában röviden, tömören megfogalmazniuk eredményeiket, esetleg alkalmazzák a táblázatos formában való kiemelés lehetőségét, azonban szükségtelen egyéb IKT-eszköz használata.

A forenzikus vegyészet, a forenzikus fizika szakterület anyagvizsgálati aspektusa, valamint a genetikus szakértői terület szintén műszeres vizsgálatok eredményeit használja fel, a szakvéleményük azonban adatbázisokkal, statisztikai adatokkal, illetve egymással történő összehasonlítás után, az abból levont kriminalisztikai következtetéseket is tartalmazza. Ezen területek szakértői elsősorban szintén a szöveges leírás lehetőségét alkalmazzák, az eredmények azonosítási szintrendszerbe foglalása szavakkal történik. A szakértő közérthetőbb formába „csomagolja” a vizsgálati eredményeit, nem csupán számadatokat közöl. Amennyiben az olvasó a szakértői vélemény vizsgálati módszerei elvének részletes leírását alaposan áttanulmányozza, akkor az ábrák (pl. spektrumok), ezen keresztül a vizsgálatok eredménye még egy laikus számára is könnyebben értelmezhetővé válik. A különböző statisztikai módszerek (pl. az összehasonlító elemanalitikai vizsgálatok) során a származási viszonyok eldöntésében nyújtanak támogatást az eljáró szakértőnek. A statisztikai elemzéseket lehetőség van egy családfához hasonló módon, elágazó diagramként, ún. kladogram formájában megjeleníteni. Az egyes csoportok (minták és anyagmaradványok) között fennálló rokonsági fok ennek segítségével egyszerűen vizualizálható.

Állóképeket használó szakterületek

Az ábrákat is felhasználó szakterületek mérési eredményeiket interpretálhatják szemléletesebben is. A fizikus szakértők egy mintahordozóra letapogatott anyagmaradványok között azonosítható lőmaradványszemcséről (GunShot Residue) a mikromorfológiai sajátosságokat tükröző elektronmikroszkópos képet készítenek, melyhez a szemcse elemi összetételét bemutató, azon belül a szemcsét alkotó jellegzetes kémiai elemek vonalait tartalmazó röntgenspektrumot is csatolhatják.¹³ Bizonyos összehasonlító vizsgálatok esetében célszerű az eredményeket fényképekkel illusztrálni, mint például a daktiloszkópiai szakértői véleményeknél. A kirendelő hatóság nyomon követheti a fényképeken, hogy a bűnjelek közül mely minták és maradványok, milyen tulajdonság szerint mutatnak hasonlóságot vagy egyezést, így a származási viszonyokra tett megállapítások meg is jelennek a szakértői vélemény szerves részeként vagy külön fényképmellékletbe ágyazva (ilyen lehet például a többrétegű festékbevonatok összehasonlító vizsgálata¹⁴ ).

A nyomszakértők minden esetben fényképmellékletet csatolnak a szakértői vélemény „Vizsgálati módszerek, szakmai ténymegállapítások” részéhez, amely tartalmazza a bűnjeltárgyak metrikus – mérésre alkalmas – felvételei mellett az összehasonlító vizsgálat eredményét az azonosítási szintnek megfelelően. Például egy lábbeli-nyomtöredék és egy lábbeli járófelületének összehasonlító vizsgálata alkalmával, amennyiben az azonosítás eredménye eléri a valószínűség, tehát a csoportazonosság szintjét, akkor a nyomtöredék és a próbanyom azonos méretarányú felvételét egymás mellé vagy egymásra helyezi a szakértő szuperpozíciós (ráfedéses) eljárással. Amennyiben egyedi sajátosságok is tükröződnek, úgy ezek külön jelölésre kerülnek a felvételeken. Dinamikus eszköznyomok összehasonlító vizsgálatánál az összehasonlító mikroszkóp osztott képernyőfotója kerül a fényképmellékletbe, ahol az azonosítást lehetővé tevő egyedi traszvonalak illesztése látható. Az orvos- és nyomszakértői kompetencia határterületén értelmezhető, emberi testfelületeken vizsgált eszköznyomokat (pl. szúrt, metszett jellegű bőrfolytonossági megszakadások, eszközök munkafelületének lenyomatai) a nyomszakértő tárgyiasult elváltozásokként értelmezi. Amennyiben a sértett testét több eszközös behatás érte, vagy a testfelületen kívül a sérülést fedő ruházaton is találhatók anyagfolytonossági megszakadások, az elváltozásokról készült felvételeket azonos méretarányba nagyítva egymás mellé helyezi. Ezáltal jól láthatóvá válik, hogy mely eszköznyomok mérettulajdonságai mutatnak egymással hasonlóságot. Amikor a szakértő rendelkezésére áll a nyomképző eszköz is, akkor az azzal készített próbanyom metrikus képét is az azonos méretarányba nagyított nyomok mellé helyezi, továbbá azokkal összehasonlítja.

A fegyverszakértők a szakértői véleményben statikus állóképeken mutatják be a rendelkezésre álló ballisztikai nyomokból, mért adatokból rekonstruált tárgyat, vagy a sértettet ért lövés irányát, a lövési sérülést, a lőtávolságot, az elszenvedett lövéskori testhelyzetet és a lövést leadó személy elhelyezkedését. A közérthetőség érdekében több nézetből is készítenek felvételeket, valamint helyszínrajzon is jelölik a pozíciókat és az irányokat. Több lövés esetén, ha a tárgy vagy a sértett mozgásban volt, a dinamikus eseménysorozatot a lövésenkénti statikus felvételekkel szemléltetik. A fegyverazonosítás során a lövedékeken és a töltényhüvelyeken leképződött ballisztikai nyomokról összehasonlító fényképfelvétel készül, melyen az egyedi sajátosságokat jelölik. Nagy, akár több kilométeres lőtávolság esetén műholdképeken ábrázolják a lövés irányát, a lőtávolságot, metszeti képen a domborzati viszonyokat és a röppályát. Gépjárművet mozgásban ért lövések esetén közlekedési műszaki szakértő bevonásával rekonstruálják, és fényképekkel, ábrákkal szemléltetik a történteket. Orvosszakértővel végzett közös munka során szükség esetén a sértett lövési sérüléseinek, a lőcsatorna kialakulását okozó lövedék hatásmechanizmusának szemléltetésére ballisztikai zselatin segítségével modellkísérletet is végeznek, melynek eredményeit, a lőcsatornát és a lövedék deformációját mérési adatok leírásával és fényképeken mutatják be.

Az antropológus szakértő is többféle szemléltető eszköz közül választhat, amelyet általában az ügy típusa határoz meg. Fénykép- vagy kamerafelvétel alapján történő személyazonosításkor legtöbbször fényképmellékletet csatol a szakvélemény mellé. Ebben az esetben egy helyszíni videófelvételből kimentett pillanatképen és a gyanúsítottat ábrázoló fényképen jelölhetők a személyek közötti antropológiai hasonlóságok, illetve különbségek, ezáltal a szakvélemény megállapításai vizuálisan könnyen követhetők. A halálokkal összefüggésbe hozható sérülést hordozó csontmaradványok esetében a hagyományosnak tekintett fényképfelvételek készítése mellett lehetőség van az elváltozásokat részletgazdag háromdimenziós modelleken is szemléltetni. Az NSZKK-ban alkalmazott háromdimenziós modellalkotás mint újszerű módszer részletes bemutatásának külön fejezetet szenteltünk, melyben a további előnyökről és széles körű felhasználásáról, jelentőségéről is szót ejtünk.

Egyes szakterületek olyan esemény- vagy cselekménysorozatot, teljes mozgásfolyamatot, vagy csak annak egy elemét (pl. a sérülések keletkezésének mechanizmusát) együttesen is vizsgálják a saját szakterületük természettudományos, műszaki és kriminalisztikai módszereivel, amelyek eredményeit IKT-eszközök alkalmazásával könnyebb megérteni.¹⁵ A szöveges eredményközlés ez esetben is elengedhetetlen, de a fényképfelvételekkel, modellkísérletekkel, animációkkal, szimulációkkal bemutatott eredmények nagyban elősegítik a megértést.

Mozgóképeket használó szakterületek

A mozgás az emberi test egyik alapvető életjelensége. A büntetőeljárások során sokszor kell mozgások, azon belül akár emberi mozdulatok, mozgássorozatok (pl. hajítások, ütések, szúrások, esések) fizikai okait és hatásait (kinematikáját és dinamikáját) vizsgálni.¹⁶ Ez a feladat elsősorban a fizikusokra hárul, de nem korlátozódik csupán erre a szakterületre. Amennyiben szükséges, a kérdések megválaszolása érdekében a szakértő orvos- és/vagy nyom- és/vagy műszaki szakértőt bevonva modellkísérleteket tervez és hajt végre. A mozgások többnyire gyors lefolyásúak, azok pontos elemzéséhez megfelelő körülmények között célszerű videokamerával rögzíteni a teljes folyamatot. A nem túl gyors mozgások esetén erre alkalmas egy okostelefon kamerája is, míg a gyors mozgások – mint például a fegyver működése, a csőtorkolat előtti láng- és füsthatás, az égő lőporszemcsék, a lövedék mozgása és a céltárgyba történő becsapódása, a lövési sérülés és a lőcsatorna kialakulása – csak gyorskamerával rögzített felvételeken figyelhetők meg. A kamerafelvételeket mozgás- és videóelemző szoftverek segítségével dolgozhatjuk fel. A felvételből kivágott pillanatnyi képek sorozatából ugyan állóképek kerülnek majd a vélemény fényképmellékletébe, de ez a mozgás folyamatát így is szemléltetni tudja.¹⁷ A képekre helyezett grafikai elemekkel bemutatható, hogy hol, milyen erők hatnak a testekre, milyen irányú a pillanatnyi sebesség stb.

A modellkísérletek elvégzésére nem mindig van lehetőség és nem is mindig célravezető. Ebben az esetben, ha rendelkezésre állnak a feltételek, szimulációkat lehet alkalmazni. Ezekről a szimulációkról ugyanúgy készíthető felvétel, és a mozgásokról készített videóhoz hasonlóan állóképek sorozataként csatolható a szakértői véleményhez. Természetesen a kísérletekről, szimulációkról készített mozgóképeket a kirendelő hatóságnak csatolni kell valamilyen adathordozón megtekintésre alkalmas formában. Mindemellett archiválni szükséges, hogy később egy tárgyaláson bemutatható legyen, ami nem elhanyagolható szempont.

Háromdimenziós modellalkotás, AR és VR szakértői szintű felhasználási lehetőségei

A kétdimenziós képalkotás óhatatlanul információveszteséggel jár, ugyanis egy adott objektumról készített fénykép esetén csupán az objektum bizonyos elemei esnek az éles tartományba, metrikus felvétel esetében pedig csak azon objektumrészeken végezhetők pontos mérések, amelyek a fotón megjelenő metrikus skálával azonos síkba esnek. Előfordulhat továbbá, hogy az egyedi felvételeken bizonyos fontos, releváns részletek nem látszódnak, a perspektivikus látásmód által szolgáltatott többletinformáció pedig elvész. Ezekre a problémákra jelent megoldást a háromdimenziós képalkotás, amely az adott, releváns objektum (tárgy, holttest, helyszín vagy helyszínrész) teljes külső felületéről készít valósághű modellt. Az ilyen modellek teljes egészében körbepásztázhatók, elforgathatók és részleteket is tartalmaznak, amelyeket a dokumentációt végző személy az adott körülmények között esetleg nem tartott relevánsnak. Az ilyen modellek ezen kívül bármely felület mentén megmérhetők. A háromdimenziós képalkotásra lézerszkennerek, strukturáltfény szkennerek, valamint a fotogrammetria módszere által nyílik lehetőség.¹⁸ Intézetünkben az egyszerű, könnyen elsajátítható, idő- és költséghatékony fotogrammetriai képalkotás útján készítünk háromdimenziós modelleket.

A fotogrammetria tulajdonképpen különböző perspektívákból készített, átfedő fényképfelvételek alapján, speciális szoftverek segítségével végzett 3D rekonstrukció. A modellalkotáshoz szükséges fényképek szinte bármilyen fényképezőgép segítségével, továbbá bármilyen léptékben elkészíthetők, legyen szó nagy területek légi fényképezéséről, egy épület belterének dokumentálásáról, illetve kisebb, egyedi objektumok (pl. holttestek, bűnjeltárgyak), vagy akár mikroméretű objektumok optikai mikroszkópos, illetve pásztázó elektronmikroszkópos fényképezéséről. A megfelelően skálázott modellek pedig nem csupán nagy pontosságú méréseket tesznek lehetővé, hanem a fényképek alapján alkotott fotorealisztikus textúra által valósághű képet festenek a rögzített objektumról.¹⁹ Az elkészített háromdimenziós modellek felbontása (a modellt alkotó poligonok száma) mindezek mellett szemmel látható minőségromlás nélkül, nagymértékben egyszerűsíthetők, így megjelenítésük gyakorlatilag bármilyen informatikai rendszerre, akár dedikált videókártyával nem rendelkező irodai számítógépekre is optimalizálható.

A háromdimenziós modellalkotás továbbá nondestruktív, így ennek segítségével olyan térfogati nyomok és elváltozások is rögzíthetővé válnak, amelyek hagyományos, megmintázásos technikák során esetlegesen megsemmisülhetnek (pl. homokban vagy hóban leképződött lábbelinyomok). Amennyiben térfogati nyomok esetében a szakértő rendelkezésére áll mind a nyom, mind a nyomképző (pl. fogazat és harapásnyom, lábbeli és lábbelinyom) modellje, háromdimenziós ráfedés segítségével akár bizonyíthatóvá válhat, hogy az adott nyom az adott nyomképzőtől származik. A modell az adott objektum aktuális, pillanatnyi állapotát rögzíti, időben változó helyszínek esetén (pl. ásatás, holttest kihantolása, épület süllyedése stb.) a más‑más időszakban készített modelleken jól szemléltethetők a helyszín változásai is.

A háromdimenziós modellekben speciális szoftverek segítségével bizonyos események és cselekmények is rekonstruálhatóvá válnak. A felületeken képződött vérfoltok alapján például megállapítható, hogy a vércseppek a tér mely pontjából szóródtak szét (pl. HemoSpat–Bloodstain Pattern Analysis Software), illetve a lövési elváltozások alapján rekonstruálható és szemléltethető a lőirány, valamint a lövést leadó személy pozíciója. Speciális, erre alkalmas szoftverek segítségével (pl. GeoGebra, Unity, Unreal Engine, PC Crash, Virtual Crash) komplex cselekmények, például közúti balesetek, katasztrófák, emberi mozgások (dulakodás, leesés, leugrás) modellezésére is lehetőség nyílik, valós fizikai paraméterek (pl. a sértett testtömege, testmagassága, testalkata, adott objektumok rugalmassága, súrlódási együtthatója, vagy épp a légellenállás) pontos szimulációja mellett.

Az ilyen modellek a jövőben akár egyéb bizonyítási cselekmények – például felismerésre bemutatás vagy virtuális helyszíni kihallgatás – lefolytatására is felhasználhatók lehetnek.

A háromdimenziós térbe továbbá integrálhatóvá válnak az egyes szakértői megállapítások is, tehát egy komplett bűnügyi helyszín modelljében kiemelhetők a legrelevánsabb nyomok és anyagmaradványok, azokhoz további felvételek, ábrák és információk társíthatók (pl. mely személytől származik az ujjnyom, vérnyom, milyen anyag kenődött az adott felületre).

A háromdimenziós modellek, illetve az azok segítségével rekonstruált események, cselekmények, változások megjelenítésére számos lehetőség nyílik. A modellekből akár egy-egy szemléltető ábra is készíthető, például felülnézeti vetületük felhasználható fotorealisztikus helyszínrajzként. Természetesen maga a virtuális modell is bemutatható, pásztázható, képernyőn és kivetítve is. A modellezett cselekményekről videók készíthetők, de ezek a cselekmények a modellben tetszőleges nézőpontból is megtekinthetők. Lehetőség nyílik továbbá az objektumokról készített modellek bármely (valós, nagyított vagy kicsinyített) méretű 3D-nyomtatására is, és az eljárás során akár ezek a nyomtatott modellek is felhasználhatók szakértői vizsgálatra, bizonyításra vagy demonstrációra.²⁰ Ezáltal csökken az eredeti bűnjel sérülésének és megsemmisülésének kockázata, biológiai, kémiai vagy egyéb veszélyt hordozó objektumok modelljének felhasználása esetén kizárható az egészségkárosodás kockázata, emberi holttestrészek esetében pedig a valódi maradványok elföldelhetővé válnak. A virtuális és kiterjesztett valóság (virtual reality, VR; augmented reality, AR) a modellek megjelenítésének leglátványosabb formája. Egy VR-szemüveg segítségével a helyszínek modelljei fizikailag is körbejárhatóvá válnak, minden apró részletük valódi háromdimenziós perspektívából szemügyre vehető. Az adott objektumok mérete tetszőlegesen változtatható, tehát egy mikroszkopikus méretű objektum is (a modell és a textúra felbontása által állított korlátok mellett) óriásira nagyítható és körüljárható. Mindezek mellett a rekonstruált cselekmények és események sodrába is már-már kézzel fogható bepillantást nyerhet a szemlélő, ha például virtuális valóságban tekinti meg és járja körül egy emberölés mozzanatait.²¹

A háromdimenziós képalkotás révén készített modellek a szakértői vizsgálatok, bizonyítási cselekmények, valamint a rendőrség, az ügyészség és a bíróság részére történő szemléltetés mellett kutatási és oktatási célokra is felhasználhatók. A statikus modellekből interaktív modellek készíthetők, mozgatható, összegyűjthető bűnjeltárgyakkal, rögzíthető nyomokkal, így járulva hozzá a bűnügyi technikusok hatékony képzéséhez.

Az igazságügyi szakértő a tárgyalóteremben

Az NSZKK-ban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a kirendelő hatóságot minden eszközzel segítsük a szakmai ténymegállapítások és az abból levonható kriminalisztikai következtetések könnyebb megértésében. Ezért a komplex, a kompetenciahatárokon mozgó, több szakértői terület együttműködését igénylő kirendeléseket egyesített szakértői vélemények formájában teljesítjük.²² A törvény adta lehetőséget és az NSZKK szervezeti felépítését kihasználva a különböző szakterületek intézeti keretek között képesek együttműködni egymással. Ezáltal az így készült szakértői vélemény nemcsak az egyes szakértői területek önálló eredményeit tartalmazza, hanem a közösen levont következtetéseket is. Ez a fajta inter- és multidiszciplináris megközelítés egyszerűsíti a bonyolult kérdéskörök megválaszolását, azonban nehezíti is a szakértők feladatát a rendkívül komplex eredmények interpretálása szempontjából. Ezért az egyesített szakértői vélemények esetében különös figyelmet szentelünk annak, hogy a vizsgálati eredményeinket közérthetően közvetítsük. A fent említett módszerek alkalmazása sohasem öncélú, nem a szakértői vélemény színesebbé tételét szolgálja. A vélemény összeállítása során elkészített ábrákkal, állóképekkel, mozgóképekkel, háromdimenziós modellekkel, a virtuális valóság felhasználásával már gyakorlatilag előre felkészülünk egy lehetséges tárgyalásra, melynek segítségével összetett folyamatokat, elvont fogalmakat, bonyolult felépítésű tárgyakat könnyen be tudunk mutatni.

Az eljáró bírók a szakértői meghallgatások alkalmával felolvassák az írásban adott szakértői vélemények lényegi megállapításait, majd a szakértőhöz kérdéseket intéznek. Továbbá kérhetik a szakértőtől, hogy maga foglalja össze a vizsgálati eredményeinek lényegét. A bírónak lehetősége van a releváns bűnjeltárgyakat a tárgyalóteremben is bemutatni, akár ismét a szakértők rendelkezésére bocsátani. Példaként említenénk egy közelmúltban lezajlott, fakidöntő fejszével elkövetett kettős emberölés esetét, amikor az eljáró bíró az inkriminált eszközt a nyomszakértőnek átadta a szakértői meghallgatás alkalmával.²³ A szakértő a fejszével a minősítő körülményeket megalapozó, korábban az egyesített szakértői véleményalkotásban közreműködő szakértők részvételével elvégzett modellkísérletek eredménye alapján valószínűsített, lehetséges mozgásfolyamatokat a tárgyalóteremben is bemutatta.

A szakértő a tárgyalásra idéző végzés kézhezvételét követően mérlegelheti, hogy az adott ügy milyen IKT-eszköz alkalmazását igényli a tárgyalótermi meghallgatása alkalmával. Amennyiben a fényképmelléklet, diabemutató (pl. PowerPoint, Prezi, Haiku), szimulációkról vagy modellkísérletekről készített videófelvételek bemutatására lehetőséget lát, jelezheti az eljáró bíró felé az igényét erre. A bíróság által biztosított vagy a szakértő saját eszközén (pl. nyomtatott fényképek, laptop, projektor) vizuális támogatást nyújthat a szakértői véleményének ismertetéséhez és annak magyarázatához. Ez a fajta megjelenítés különösen hasznos, amikor több szakértői terület szakértője ugyanarról a vizsgálati tárgyról, bűnjelről nyilatkozik, így mindenki ugyanazon a felületen magyarázhatja el a saját eredményeit. Példaként említhetjük a nagy sajtóérdeklődéssel tárgyalt aszódi testvérpár ügyét, ahol a szakértő meghallgatása alkalmával az ügyben eljáró orvos-, fizikus- és nyomszakértői vélemény mellékleteként csatolt fénykép- és videómellékletet a tárgyalóteremben egy prezentáció segítségével mutatta be.²⁴

A fotogrammetria és a 3D modellalkotás módszerét Magyarországon elsőként az NSZKK szakértői csoportja alkalmazta, melyre azóta több ügyben is sor került. Az NSZKK a módszert egy olyan Ákr. eljárásban²⁵ indított, majd büntetőeljárás keretében vizsgált ügyben mutatta be a bírósági tárgyaláson, amelyben a terhelt azóta jogerős szabadságvesztését tölti.²⁶ Egy pirtói emberölési ügyben a vérfolt-morfológiai elemzést támogató HemoSpat szoftver vektorainak, valamint a helyíni szemle felvételeinek utólagos 3D modellbe implementálásával lehetőség nyílt a tárgyalóteremben a szakértőnek egyértelműen bemutatni, hogy a sértett a térben hol és milyen testhelyzetben szenvedhette el a sérüléseit.²⁷ Egy mintegy 23 éve történt bűncselekmény miatt jelenleg is bírói szakban ‒ jelentős helyi sajtóérdeklődés mellett ‒ folyamatban lévő büntetőeljárásban a szakértő meghallgatásán az igazságügyi antropológus-, orvos-, fizikus- és nyomszakértők a szemléltetési eszközök széles repertoárját mutatták be a Kecskeméti Törvényszéken. A modellkísérletekről készült fényképsorozatokat is tartalmazó prezentáció, az inkriminált sérülést hordozó emberi koponya fotorealisztikus, a tárgyaláson is részletesen bemutatható, körbeforgatható 3D modellje, illetve az ez alapján 3D nyomtatással készült replika fontos részét képezte a meghallgatásnak, nagyban segítette a szakértői magyarázatokat, és azok megértését.²⁸

Befejezés

Az írásunkban felsorolt példák jól szemléltetik, hogy csak a szakértő kreativitása, tudományban és technológiában való jártassága szab határt annak, hogy milyen IKT-eszközöket vet be munkája során azért, hogy eredményeit a lehető legkönnyebben értelmezhető formában tálalja. Az említett ügyekben eljáró szakértői csoportok azt tapasztalták, hogy a felsorolt modern szemléltetési eszközök nem csupán a saját szakértői véleményük elkészítésében nyújtottak segítséget, hanem a tárgyalóteremben is támaszkodhattak rájuk. A felhasználói oldal pozitív visszajelzései alapján érdemes a bemutatott eszközöket és lehetőségeket a jövőben szélesebb körben is alkalmazni, illetve hangsúlyt fektetni ezek népszerűsítésére.

Fülöp Péter, igazságügyi fizikus szakértő, NSZKK Fizikai és Kémiai Szakértői Intézet, Fizikai és Szervetlen Analitikai Osztály; Ujvári Zsolt, igazságügyi botanikus szakértő, NSZKK Fizikai és Kémiai Szakértői Intézet, Ásvány-kőzettani és Botanikai Laboratórium; Petrétei Dávid, osztály-vezető, NSZKK Daktiloszkópiai Szakértői Intézet, Daktilosz¬kópiai Szakértői Osztály; Kiss István, igazgató, főtanácsos, igazságügyi fegyverszakértő, NSZKK Kriminalisztikai Szakértői Intézet; Dudás-Boda Eszter PhD, igazságügyi antropológus és genetikus szakértő, NSZKK Genetikai Szakértői Intézet, Referencia-minta Vizsgáló Osztály; Metzger Máté, szakügyintéző, NSZKK Bűnügyi Szakértői Igazgatóság; Fullár Alexandra PhD, osztályvezető, igazságügyi nyomszakértő, NSZKK Kriminalisztikai Szakértői Intézet, Nyomszakértői Osztály