Kármán Gabriella: A kriminalisztikai szakértői bizonyítás. A hiteltérdemlőség építőkövei

Ha már karanténban olvasunk, hadd ajánljam Kármán Gabriella A kriminalisztikai szakértői bizonyítás. A hiteltérdemlőség építőkövei című könyvét, amely az OKRI karantén-fájáról éppen most hullott az ölünkbe.

A szerző nem divatos témát választott, hanem megmaradt annál, amelyről évek, sőt majdnem két évtized óta gondolkodik, és erről számos előadást tartott és publikált, mégsem érezzük vieux jeu-nek.

Kriminalisztikai könyvről van itt szó, amely a megismerés történeti és jelenlegi alapformáit járja körül az elmélet és a gyakorlat szempontjából. Többek között kitér a daktiloszkópia, az okmány-, a nyom- és a fegyverszakértői vizsgálatokra, valamint az írásszakértői véleményre, amelyek korábban az új bűnügyi tudomány kialakulásának első állomásai voltak, ahogy Finszter Géza a könyv előszavában is írja. Bár régi témái ezek a kriminalisztikai kutatásoknak, a következtetések, amelyeket a szerző levon, ma is aktuálisak.

A könyv szerkezetileg három nagyobb egységre oszlik. Az első részben a szerző az elméleti kérdéseket járja körül (Elméleti alapvetések), a második rész a klasszikus kriminalisztikai szakértői területeket mutatja be (A klasszikus kriminalisztikai szakértői területek jellemzői a tudományos megalapozottság szemszögéből), a harmadik pedig a szakvélemény hiteltérdemlőségéről szól (A szakvélemény hiteltérdemlősége fokozásának egyéb dimenziói és tényezői).

A monográfia egyik fő kérdése – többek között –, hogy az állandó kihívásokra milyen választ adnak az igazságügyi szakértői szakterületek, és hogyan kérhetők számon a hiteltérdemlőség megújuló feltételei.

A kötet megjelenését komoly kutatás előzte meg. Kármán Gabriella az OKRI kutatójaként évek óta ezzel a témával foglalkozik, PhD-értekezését is a kriminalisztikai szakértői bizonyítás címmel védte meg két évvel ezelőtt.

A most megjelent könyv első része a történeti megközelítés, mely a kötet több mint egyharmada, de nem csupán a múlt kriminalisztikai vonatkozásainak a bemutatása, hanem sokkal inkább a jelenben zajló tevékenységeket támasztja alá.

A könyv második részében több szakterületet ismerhetünk meg:

• kézírásszakértői terület
• nyomszakértői terület
• fegyverszakértői terület
• ujjnyomszakértői terület.

A szakvélemény hiteltérdemlőségéről szóló (a könyv alcíme is erre utal) harmadik rész a hiteltérdemlőség biztosítékairól szól, de ebben a fejezetben kapott helyet a kriminalisztikai nyilvántartás mellett a kriminalisztikai szakértői vélemények nemzetközi felhasználhatóságának problematikája is.

Ha néhány mondatban kellene összefoglalnunk a könyvben leírtakat, akkor a szerző által is kiemelt megállapítások az alábbiak:

• A megalapozottság első számú garanciája a szakterületek alaptételeinek és vizsgálati módszereinek lehetőség szerinti tudományos alátámasztása, verifikálása.
• A szakvélemény megalapozottságának alapvető feltétele a megfelelő szakértői kompetencia, úgymint tudás, jártasság, tapasztalat, jogosultság, eljárási gyakorlat és rátermettség.
• A rendszernek fontos része a jogalkalmazó: a kirendelő és a bizonyítékot értékelő hatóság.

A szerző szerint a felmerülő kérdések megoldása előtt fontos a felismerés, és csak ezt követheti a megoldás. Ehhez nagy segítséget jelenthet a szakértői és a jogalkalmazói réteg szakmai párbeszéde, az ilyen irányú fórumok alapján összeállított képzések, tréningek megszervezése.

Kármán Gabriella könyve nem hiányozhat sem az elmélettel, sem a gyakorlattal foglalkozók könyvespolcairól.

A könyv megszületése is annak a bizonyítéka, hogy ebben a nehéz időszakban, a home office idején is ilyen művek potyoghatnak az OKRI karantén-fájáról, bizonyítva ezzel azt is, hogy a munka a megváltozott körülmények ellenére sem állt le, keményen folytatódik tovább.

Kármán Gabriella könyvét ajánlom mindenkinek!

Kiss Anna PhD, tudományos főmunkatárs, Országos Kriminológiai Intézet