Beszámoló a „Korrupciós kockázat, kockázatos korrupció? A csekély súlyú és nagy volumenű korrupció elhatárolási szempontjai” című projekt márciusi workshopjáról

A „Korrupciós kockázat, kockázatos korrupció? A csekély súlyú és nagy volumenű korrupció elhatárolási szempontjai”¹ című projekt workshopja – online platformon – 2021. március 22-23-án került megrendezésre.² A kick off meeting keretében a résztvevők a korrupció fogalmi megközelítését, formáit, mérési nehézségeit, szereplőit, nemzeti sajátosságait, klasszifikációját, károsultjait, nyelvezetét, valamint a lehetséges korrupcióellenes stratégiákat elemezték.

A workshopra Portugáliából, Németországból, Olaszországból, Hollandiából, Nagy-Britanniából és Lengyelországból érkeztek szakemberek, hogy szaktudásukkal támogassák és előmozdítsák a projekt sikeres megvalósítását. A szakmai előadások, prezentációk érdekfeszítően mutatták be a korrupcióval kapcsolatos információkat, a felmerülő kérdéseket, amelyeknek megválaszolásához – remélhetőleg – a projekt eredményes megvalósulása hozzásegíthet. Az előadásokat hosszas és élénk diskurzus követte.

A tudományos rendezvény megnyitóját a projektet vezető Országos Kriminológiai Intézet igazgatóhelyettese, Virág György tartotta, aki röviden bemutatta a projekt legfontosabb pilléreit és célját: „A projekt célja annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy miképpen viszonyul egymáshoz a korrupció társadalmi fogalma és a büntetőjog által korrupcióként meghatározott bűncselekmények köre; egyszersmind releváns kérdés az is, hogy ezek milyen indikátorok alapján írhatók körül.”

A nap első előadója Rita Faria, az University of Porto Kriminológiai Intézetének egyetemi adjunktusa volt. Rita Faria prezentációjában részletesen ismertette a Portugáliában jelenlévő korrupcióval kapcsolatos legfontosabb adatokat, a korrupció definícióját, annak alakulását az országban, valamint a portugál jogba is betekintést nyújtott a résztvevőknek. Megtudhattuk, hogy Portugáliában a miniszterelnök-jelöltek közül ötből hárman nyíltan beszélnek az országban tapasztalható korrupcióról, visszaélésekről. A portugál korrupciós bűncselekmények kapcsán bemutatta, hogy az elkövetők többségének teljes munkaidős állása volt, valamint büntetlen előéletűek. Ezt követően kitért a közérdekű bejelentésekre, amelyekről megtudtuk, hogy Portugáliában a többség a korrupciós bűncselekményekről a hatóságoknak írásban tesz bejelentést, azonban az ügyek közel 60%-ában nincs elegendő bizonyíték ahhoz, hogy az ügy bírósági tárgyalására kerüljön sor. Faria előadásának végén bemutatta, hogy 2020-ban létrehoztak egy nemzeti stratégiai tervet, amelynek célja a korrupció elleni küzdelem („Nemzeti Stratégia a Korrupció Ellen”³). A stratégia célja az átláthatósággal és integritással kapcsolatos ismeretek és gyakorlatok bővítése, valamint az, hogy időben észleljék és meg tudják előzni a korrupciós kockázatokat az állami szektorban. Mindazonáltal javítani kell a jogszabályok hatékonyságát a korrupciós ügyekben, és kiemelkedően fontos, hogy nemzetközi szinten is együttműködjenek a korrupció elleni küzdelemben.

A prezentációt követő vita során elhangzott, hogy a korrupció mérése különösen nehéz, emiatt a hatóságok számos akadályba ütköznek. Rita Faria kifejtette, hogy ez egy olyan bűncselekménytípus, amelyet nehéz bizonyítani, ez okozza az eljárások sikertelenségét. Egy másik kérdésre válaszolva röviden kitért a hatalommal való visszaélés azon problematikájára, hogy nincsen adat ennek az elemzéséhez. A panaszbejelentésre (közérdekű bejelentés) is kitért, eszerint sokkal többet kellene megtudniuk a szakértőknek arról, hogy bizonyos emberek miért működnek együtt a hatóságokkal, mi a motivációjuk, valamint arra is, hogy miért félnek az emberek bejelentést tenni.

A nap második előadója Michael Levi, az University of Cardiff kriminológus professzora volt, akinek szakterülete a fehérgalléros bűnözés, a pénzmosás és a szervezett bűnözés társadalmi-gazdasági dimenziójának elemzése. Levi professzor The Use of Terms and Forms of Criminal Assessment: What we know about what works and what does not címmel tartott előadást. Szerinte a korrupció elleni küzdelem célja – a megelőzés és a bűnözés csökkentése mellett – a kormány legitimitásának és hitelességének növelése. Fontos, hogy a korrupció különböző szintjein eltérő intézkedésekre van szükség, amelyek hatékonysága a korrupciót befolyásoló tényezőktől függ. Levi professzor rendkívül érdekes kérdéseket vetett fel a prezentációjában a korrupció, a szervezett bűnözés és a csalás dimenziójának vizsgálatában: „Van-e hosszú távú súlyos korrupció »valódi« szervezett bűnözés nélkül?”; vagy „A korrupciónak minden esetben szüksége van-e a pénzmosásra?” Utóbbi kérdés a professzor szerint mindig az elkövetők jövedelmi szintjétől és a megélhetéshez szükséges kiadásokon túli bűnözésből származó megtakarításoktól függ. A figyelmet a pénzügyi vizsgálatokra és nyomozásokra kellene helyezni, és fontos lenne olyan módszerekre fókuszálni, amelyek segítik kezelni, illetve megelőzni a korrupciót. Ebben a kérdéskörben említette az NGO-k, a helyi civilszervezetek, valamint az önszervező bűnmegelőzési partnerségek szerepét is.

A worskhop délutáni programjának egyik előadója Garamvölgyi Balázs, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának főosztályvezető-helyettese volt. Prezentációjában a nagy horderejű (high-level/grand corruption) korrupció definíciójának problémás meghatározásával foglalkozott, hiszen nincsen konszenzuson alapuló pontosan és világosan megfogalmazott definíciója a jelenségnek, attól függetlenül, hogy a Transparency International szolgál egyfajta fogalom-meghatározással. Ez a fogalom azonban – ahogyan az előadó felvetette – további kérdéseket vet fel.

A workshop első napjának utolsó előadója Nicholas Lord, az University of Manchester Kriminológia Tanszékének kriminológus professzora volt, akinek kutatási területe a fehérgalléros és vállalati bűnözés. Előadásának címe Corruption and Comparative Analysis across Europe: Developing New Research Traditions volt, amelyben többek között felvázolta, hogy mit is tudunk pontosan a korrupcióról európai viszonylatban, és mit tanulhatunk az európai korrupció-kutatás hagyományaiból. Bemutatta, hogy a korrupció konceptualizálásának két fő megközelítése van ma Európában: az egyik egy tartalmi, a másik egy analitikus szemlélet, azonban – tette hozzá – összességében kifejezetten vitatott fogalom a korrupció. Lord kitért a fő kutatási módszerekre is, amelyek között természetesen vannak átfedések, tehát nem választhatók el élesen egymástól. Konklúzióként a korrupció mérése kapcsán kifejtette, hogy a széles körű felmérések elveszítik specifikusságukat, és egyfajta hamis általános képet adhatnak a korrupciós helyzetről. Ennek ellenére azonban vannak ígéretes irányvonalak. A problémakörhöz kapcsolódóan Lord professzor izgalmas kérdésként vetette fel, hogy hogyan lehetne a sokszínű európai régiót felhasználni a kultúrák közötti korrupcióról szóló koncepciók, elméletek létrehozására.

A workshop második napján négy előadóval folytatódott az érdekfeszítő előadások sorozata. A nap első előadója Michael Kilchling, a Max Planck Bűnügyi, Biztonsági és Jogi Tanulmányi Intézetének vezető kutatója volt, akinek kutatási területe – többek között – a szervezett bűnözés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása. Michael Kilchling Winners and Losers. Perpetrators and Victims of Corruption címmel tartott előadást. Prezentációjának középpontjában a viktimológiai aspektus, azaz a korrupció áldozatairól való kevés információ kérdésköre állt. A kutató szerint sok esetben úgy tekintenek a korrupciós bűncselekményre, mint „áldozatnélküli” bűncselekményre, azonban ez helytelen megközelítés. Véleménye szerint sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a korrupciós bűncselekmények áldozataira. Előadásában részletesen beszélt az áldozat fogalmáról, az áldozati tipológiáról, valamint arról, hogy az ember hajlamos attribútumokat társítani mind az elkövetőhöz, mind pedig az áldozathoz. Fontos, hogy a jelenlegi korrupcióellenőrzési-rendszerek lényegében fi-gyelmen kívül hagyják az áldozatok érdekeit.

A következő prezentációt a lengyelországi Central Anti-Corruption Bureau (CBA) kabinetvezetője, Paweł Rutkowski, és senior képviselője, Tomasz Drozdziński tartotta. Soft law as an instrument of effective corruption prevention and strengthening resistance of an organization – how to formulate anti-corruption message for public administration című előadásukban bemutatták a CBA-t, amelynek alapvető célja a korrupciós és gazdasági bűncselekmények feltárása, a szabálytalanságok megelőzése és a kormányzati intézmények támogatása az esetleges károkkal szemben. Külön hangsúlyt fektetnek a megelőzés fontosságára, valamint különbséget tesznek a korrupció megelőzése és a korrupció elleni küzdelem között. Az előadók részletesen beszéltek a „soft law”, azaz a nem kötelező erejű intézkedésekről, amelyek a korrupció megelőzésének hatékony eszközei lehetnek. Hiszen ezek – bár nincs jogilag kötelező erejük –, de a kultúra és a társadalmi valóság alakításával befolyásolják a személyek és intézmények működését.

A második nap Garamvölgyi Balázs főosztályvezető-helyettes ügyész előadásával zárult. Prezentációjának témája a korrupció osztályozása és a korrupcióellenes stratégiák voltak. Előadásában kifejtette, hogy a korrupció különböző típusaira különböző megoldásokat és eszközöket kellene alkalmazni. Az előadó fontosnak tartja a különféle korrupciótípusok megkülönböztetését és reméli, hogy ez a projekt is hozzájárul majd az előadásában feltett kérdéseinek eredményes megválaszolásához.

Az előadásokat követően Inzelt Éva projektkoordinátor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar adjunktusa összegezte a résztvevőknek kiküldött pilot kérdőív eredményeit, majd kérte őket, osszák meg a kérdőív kapcsán véleményeiket és tapasztalataikat. Az aktív és hatékony megbeszélés végén kikristályosodott a kérdőív végleges formája, amely a módosítás után alkalmas lesz arra, hogy elméleti és gyakorlati szakemberek szélesebb körének is eljuttassanak. A kérdőív eredményei hozzásegítik a projektben résztvevőket ahhoz, hogy további ország-specifikus elemzések készüljenek a korrupció társadalmi fogalmára és a büntetőjog által korrupcióként meghatározott bűncselekmények körére vonatkozóan.

Inzelt Éva, PhD, egyetemi adjunktus, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar; Szepcsik Regina, kriminológus, PhD hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar