Utazók sérelmére elkövetett fegyveres rablás az M5-ös autópályán

Nyelvünk „útonállás” szava – azaz úton, utasok ellen elkövetett támadás, erőszakoskodás, rablás, fosztogatás¹  – színesen festi le azt a cselekvéssort, amelyben az elkövető az út mellett lesben állva vár az arra haladó gyanútlan utasra, majd csellel vagy erőszakkal azért tartóztatja fel, hogy értékeit fenyegetéssel vagy erőszak alkalmazásával elvegye. A szóképben tömörítetten jelenik meg a bűncselekmény helyszíne és módszere, egyben a kivitelezés szervezettsége, társas elkövetés esetén a résztvevők „szakosodása”, bűnös kapcsolatuk mibenléte, működésük összehangoltsága.

A kifejezés régies, mint ahogy maga a rablás is az egyik legrégebbi vagyon elleni erőszakos – a vagyont és a személyi, cselekvési szabadságot egyaránt sértő bűncselekmények szoros cél-eszköz viszonya okán összetett – bűncselekmény.²  Hazánkban a deliktum összbűnözésen belüli aránya csekély mértékű és számosságában csökkenő,³  ugyanakkor előfordulása – különösen, ha felderítetlenül marad – jelentősen befolyásolja a közbiztonság megítélését és a lakosság félelemérzetét.⁴

A társadalmi fejlődés eredményeként az útonállásszerű elkövetést professzionálisan és sorozatosan alkalmazó erőszakos vagyonelvétel igen ritka.⁵  A jelenség nem csupán a kriminogén tényezők mérséklődésével vagy a súlyos törvényi fenyegetettséggel, de a korszerű bűnüldözés visszatartó hatásával is magyarázható. A megszerezhető értékekhez képest ugyanis, túl a várható súlyos büntetésen, aránytalanul magas a lelepleződés veszélye. Az útonállásszerű rablás tetteseként inkább alkalmi elkövetőket kell keresnünk, akik a sértettek védtelenségét felkínáló lehetőséget kihasználva, alaposabb előkészítést nélkülöző vagy felszínes szervezettséggel hajtják végre tettüket.⁶

Az utazók sérelmére elkövetett rablások elkövetői áldozataiknak arra a kiszolgáltatottságára alapoznak, hogy a megtámadottak a támadás ellen ne folyamodhassanak más személy vagy objektum nyújtotta védelemért. A végrehajtást segítő tényező az éjjeli időpont, a gyér vagy éppen hogy sűrű forgalmú, de várhatóan közömbös környezettel rendelkező útszakasz. Ugyanakkor, ha az elkövetők részéről a végrehajtás előkészítése a véletlenszerű kiválasztáson túl a sértettek személyére is kiterjed, akkor az útonálló jelleg csupán az érintettek ismeretségének leplezésére szolgál.

Az M5-ös autópálya Bács-Kiskun megyei, lajosmizsei szakaszán, 2019. április 22-én éjjel, gépkocsijukkal Münchenből a romániai otthonukba tartó nők sérelmére fegyveresen elkövetett rablás ügyében – az elsődleges intézkedéseket követően – éppen a cselekmény útonálló jellegének, azaz az elkövetők és a sértettek viszonyának tisztázása volt a nyomozás irányát meghatározó fő feladat a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság számára.

Tanulmányunkban az elkövetők azonosításának és kézre kerítésének a szokványostól eltérő kriminálmetodikai vonásait, valamint a nyomozó hatóságnak és a nyomozást felügyelő ügyészségnek a sikeres felderítést eredményező, nemzetközi vonatkozásokra is kiterjedő példás együttműködését mutatjuk be.

A bűncselekmény alapadatai, a kezdeti intézkedések

2019. április 22-én 1 óra 6 perckor a segélyhívó vonalon egy arra haladó autós bejelentette, hogy az M5-ös autópálya Szeged felé vezető jobb pályatestén, a 60 km jel közelében három személy próbálta leállítani a közlekedő járműveket. Az autópálya rendőrség helyszínre irányított járőre megállapította, hogy a jelölt helyen három román nő kért segítséget, mert előzőleg, miközben Audi gépkocsijukkal a déli határ irányába haladtak, egy kék lámpával rájuk villogó gépkocsi rendőri jellegű jelzésére megálltak, azonban a megállító gépkocsiból kiszálló, testükön láthatósági mellényt, arcukon maszkot viselő ismeretlen férfiak megtámadták őket. Az egyik támadó többször belőtt az utastérbe, az elöl ülőket ütlegelték, a gépkocsiból kirángatták, angolul pénzt követeltek és román nyelven is adtak számukra utasításokat. A hátul ülő nő sértetlenül kimenekült a járműből. Az utasok nélküli gépkocsival az egyik támadó, míg társa az elkövetői autóval hajtott el a helyszínről. A járőrnek a helyszínt nem sikerült pontosítani, megkezdte a sértettek beszállítását a rendőrségre. Az intézkedés helyétől hat kilométer távolságban lévő lajosmizsei lehajtó kivezető sávjánál a sértettek élénk jelzése alapján a járőr megtalálta az elhagyott gépkocsit, amelynek utasterében lőszerhüvelyeket látott.

Bűncselekmény gyanúja miatt forró nyomos intézkedéssorozat vette kezdetét.

A sértettek vallomásaikban elmondták, hogy Münchenben táncosként dolgoznak egy bárban. Onnan indultak haza családjukhoz, Romániába. Ketten barátnők és addig csak repülővel utaztak a két ország között. Most először használtak gépkocsit, amely az azt vezető nő apjáé. A hátul utazó társnőjük röviddel az indulás előtt kérte, hogy csatlakozhasson az utazáshoz. Magyarországon egy helyen álltak meg az autópályán, tankolni. A gépkocsiban számos újonnan vásárolt ruhanemű, divatáru, ékszerek, telefonok és a barátnőknek összesen 13 400 euró készpénze volt. A felsorolt értékeket tartalmazó táskákat – amint azt a szemle megállapításai is alátámasztották – az elkövetők eltulajdonították. Útitársuknak nem keletkezett jelentős kára, mert meneküléskor magával vitte a kézitáskáját. A két bántalmazott sértett a cselekmény során nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Az interneten a munkahelyükre keresve könnyen ellenőrizhető volt, hogy a nők prostituáltként dolgoztak Münchenben. Alapos, részletekbe menő kihallgatásuk alapján nem volt igazolható, hogy valamelyikük cinkosként szolgáltatta volna ki társait a rablóknak. A nők kihallgatásával lezárult a tanúk köre.

Az autópálya számításba vett pihenőire, benzinkútjaira kiterjedő adatgyűjtés nem hozott felszínre használható információt. A nappali fényviszonyok mellett végrehajtott helyszínkutatás eredményeként az autópálya jobb pályatest 59 000 méterszelvényénél azonosították a bűncselekmény elkövetésének elsődleges helyszínét. Ott szemlén rögzítették a sértettek gépkocsijában találthoz hasonló, elműködtetett gáz-riasztó lőszerek hüvelyeit.

A tett felderítése

A rablók az elvett gépkocsit az autópályakezelő társaság forgalomtechnikai célból működő térfigyelő kamerája látómezőjében hagyták el. A szolgáltatótól azonnal beszerzett – egyébiránt gyenge minőségű – felvételen annak elemzésekor jól megfigyelhető volt, hogy az elöl haladó sértetti jármű 00 óra 46 perckor érkezett a kihajtóhoz, majd mögé ért az elkövetők gépkocsija. Utóbbin nem volt fényhíd vagy más hatósági jelleget tükröző átalakítás. A két gépkocsivezető láthatósági mellényt viselt. Az eltulajdonított járművet vezető személy többször fordulva csomagokat rakodott át a másik autóba, míg társa annak első rendszámtáblájánál tett valamit. A néhány perces műveletet követően a két személy a világos színű, városi terepjáró kivitelű, sötét tetejű gépkocsijukkal továbbindult a jobb pályatesten. A felvétel láttatta az ötven perccel később a sértettekkel odaérkező rendőröket is.

Az átrakodás helyétől nincs más lehajtó a Nemzeti Útdíjfizetési és Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) által azon a pályatesten, három kilométerrel távolabb üzemeltetett ellenőrző portálig. A NÚSZ-adatokhoz közvetlen hozzáférést biztosító rendőrségi lekérdezőpontról időszakra, színtónusra, kiviteli jellegre szűkített adatok alapján kiszűrhető volt egy Nissan Qashqai típusú gépkocsi, amelynek három szám – három betű karakterekből álló forgalmi rendszámát belga honosságúnak érzékelte a leolvasó rendszer. Az elhaladási fázisfelvételeken az elöl ülők láthatósági mellényt viseltek. Kivehető volt továbbá, hogy a rendszámtáblán egy osztrák felségjelzés matricával részben lefedték az egyik, egyébként olvasható számkaraktert. Az így kiegészített forgalmi rendszám spanyol honosságot mutatott.

A spanyol rendszám NÚSZ-lekérdezése szerint a kérdéses gépjármű április 22-e 22 óra 45 perc és 23-a 03 óra 15 perc között a Hegyeshalom–Ócsa–Hegyes-halom útvonalat járta be a hazai autópályákon, míg az említett belga rendszámot csak Kecskemét térségében regisztrálták. Nyilvánvalóvá vált, hogy az elkövetők az azonosításuk megnehezítése végett megváltoztatták a gépkocsijuk spanyol honosságú forgalmi rendszámát.

A spanyol rendszám és a sértetti román gépkocsi rendszámának NÚSZ-ada-tait elemezve kirajzolódott az együttes mozgásuk, ugyanakkor előfordult, hogy a vizuális követhetőséget kizáró módon, a sértetti gépjármű percekkel előbb haladt a rablók Nissanjánál. Feltételezhető volt az elkövetők részéről nyomkövető eszköz alkalmazása.

Utóbbi következtetés alapot adott arra a további konklúzióra, hogy a sértettek nem véletlenszerűen váltak „útonállók” áldozatává, hanem személyüket kiválasztva, járművük haladásának nyomon követése révén voltak az elkövetők célpontjai.

Bár e körülmény a nyomozás számára határozott irányt szabott, a felderítés kiterjedt a hasonló deliktumok hazai és európai felmérésére is. Ügykutatás és belföldi körözési tájékoztató kiadása mellett a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) révén külföldre továbbított megkereséssel kapcsolatban sem merültek fel hasonló ismérvekkel rendelkező – sorozatba illeszthető – bűncselekmények.

Amint bizonyossá vált a spanyol forgalmi rendszámú Nissan gépjármű érintettsége az ügyben, a nyomozó hatóság a NEBEK-en keresztül megkeresést küldött a spanyol társszervhez. Az autót tulajdonló madridi székhelyű lízing-, illetőleg bérleti kereskedő cég adatainak gyors megküldésén túl a valós használóra vonatkozó adatokat csak a nyomozás jóval későbbi szakaszában – számos egyéb bűnügyi együttműködési csatornát párhuzamosan megnyitva – sikerült beszerezni a külföldi hatóságoktól.

Felhasználva az M5-ös autópálya csengelei szakaszán, 2017-ben, külföldi utazó sérelmére elkövetett emberölés ügyében a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság által szerzett tapasztalatokat,⁷  a – tanúbizonyítás korlátai mellett – Bács-Kiskun megyei nyomozó szerv is a digitális térbe és a nemzetközi bűnügyi együttműködés lehetőségeire helyezte a felderítés súlypontját.

Az egyik tettes felderítése

Az elkövetők által használtként azonosított spanyol gépkocsi – tágabb időszak lekérdezését tekintve – egyetlen magyarországi útvonala a fentebb írtak szerint ismert volt. A rekonstruált útvonalon 12 NÚSZ-portál (útdíjfizetést ellenőrző kapu) rögzítette a jármű áthaladásának idejét. A portálok pontos működési helyét alapul véve a nyomozó hatóság az áthaladások ± 3 perces időszakára lekérdezte a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatótól a földrajzi helyekhez rendelt jelzésátviteli (passzív cella) adatokat. A közel 13 000 telefonszámot tartalmazó adatmennyiséget az elemző tiszt további logikai szűrésekkel három külföldi, két német és egy spanyol telefonszámra szűkítette. A telefonszámok egymáshoz és a Nissan gépkocsi útjához igazodó időben és helyeken jelentkeztek fel a távközlési szolgáltató átjátszó tornyaira, emellett mind a spanyol, mind az egyik német szám a magyarországi útjuk során kapcsolatba lépett egy-egy, a honosságuknak megfelelő partnerszámmal. A német partnerszámot a Facebook közösségi portálon egy Münchenben(!) női divatáru-kereskedést működtető román(!) nő adta meg sajátjaként.

A megismert hívószámok külföldi adatbázisokban előfordulására, személyhez rendelésére ismét többrétű nemzetközi együttműködés kezdeményezése történt. Ennek eredményeként 2019 augusztusában a magyar rendőrség németországi összekötő tisztje jelezte, hogy az egyik német tartományi nyilvántartásban a keresett német telefonszám személyhez volt köthető. Azt a München elővárosában élő T. D. román állampolgár adta meg a hatóság számára 2016-ban, amikor egy ügyben sértettként a keresett számról tett bejelentést. T. D-t a német rendőrség 2014-ben rablás gyanújával vette bűnügyi nyilvántartásba.

Személyének előtérbe kerülését követően T. D. rejtett ellenőrzésére irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelte el a nyomozó hatóság, amelyet az európai unió tagállamainak belügyi együttműködése keretében működő Schengeni Információs Rendszerben rögzítettek és a nemzetközi elfogatóparancs későbbi kibocsátásáig hatályában fenntartottak. Valamennyi, az érintett személlyel kapcsolatos rendőri intézkedésről jelzést kapott a kibocsátó; egyebek közt a tartózkodási helyéről, mozgásáról, úti céljáról, kapcsolatairól, a vele utazókról, az általa használt járművekről.

T. D. meglehetősen gyakran utazott Németországban és más országok között is. A német rendőrség által végrehajtott egyik intézkedés alkalmával T. D. anyjaként nevezte meg a müncheni divatáru-kereskedő nőt.

A rablás elkövetőihez rendelt telefonszámok tágabb időszakra történt lekérdezésével derült fény arra, hogy a T. D-hez rendelt német hívószám a bűncselekményt megelőzően, illetve azt követően többször átutazott Magyarországon, amikor is számos román és német partnerszámmal létesített beszélgetést. A korábban ismertetett módszert fordítottan alkalmazva, a német telefonszám hívásforgalmi adataiból rekonstruált útvonalon működő NÚSZ-portálok képfelvételei alapján megállapítást nyert, hogy a gépkocsivezető mindannyiszor ugyanazzal a német forgalmi rendszámú Jaguar gépkocsival közlekedett.

A nyomozás vezetője a Jaguarral megtett utak egyikére hivatkozva egy félrevezető információ közlésével kívánta megállapítani a Jaguarral közlekedő személy, azaz a rablásnál használt telefonszám valós használójának személyét. Ennek érdekében tolmács segítségével felhívta a partnerszámokat, közöttük a müncheni divatáru-kereskedő nőt és a keresett szám használója felől érdeklődött. A kitérő és bizalmatlan válaszolók után (mint bebizonyosodott) egy álnéven bejelentkező férfi közölte, hogy ismerősei, közöttük a divatáru-kereskedő nő előzőleg felhívták, hogy keresi őt a magyar rendőrség. A férfi elismerte, hogy a kérdéses hívószámot csak ő használta korábban, így 2019. áprilisban is. A hivatkozott úton is ő utazott a Jaguarral.

A Facebook közösségi portálok T. D. profilján a kapcsolatai között nem csupán a felhívott személyek némelyike volt megtalálható, de azok a képek is, amelyeken T. D. a Jaguarral és annak rendszámtáblájával pózolt Münchenben, az egyik igazolt magyarországi átutazása előtt.

A fenti adatok összességére és a közöttük fennálló összefüggésekre tekintettel a belföldi elfogatóparancs kibocsátását követően a rendőrség előterjesztésére, az ügyészség indítványára a járásbíróság nyomozási bírája 2019. október 8-án T. D-vel szemben fegyveresen elkövetett rablás bűntette és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette megalapozott gyanúja miatt európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki. Az intézkedés alapján T. D-t a román hatóságok 2019. október 18-án Romániában elfogták és a Bács-Kiskun megyei nyomozó szerv számára 2019. november 11-én átadták. Ezt követően folyamatosan fogva tartották.

A gyanúsított elfogása és átadása közötti időben a jogi képviselőik révén idézett sértetteket folytatólagosan kihallgatták a nyomozók. Eléjük tárták a kényszerintézkedés alá vont gyanúsított kilétét. A tanúk előadták, hogy egy korábbi munkatársnőjük élettársaként régebbről ismerték T. D-t. Bizalmasabb viszonyban a gépkocsit vezető, a cselekmény során nagyobb kárt szenvedett sértettel volt a pár, amelynek nőtagja a rablásba torkollott útjuk előtt arra kérte őt, hogy vigyenek magukkal Romániába egy ajándékba szánt távirányítós játékautót. A sértett ennek eleget tett. A játékot maga T. D. helyezte el a gépkocsijában. Természetesen ezt a tárgyat is eltulajdonították az elkövetők. A nyomozás nem igazolt feltételezése, hogy e tárgyban lehetett az a nyomkövető eszköz, amely alapján T. D. és társa figyelemmel kísérték a sértetti jármű mozgását. A pár a bűncselekményt követően megértően, vigasztalóan viszonyult e sértett felé. Az erre utaló elektronikus levelezését a hatóság rendelkezésére bocsátotta. A sértett révén a nyomozó hatóság telefonon kapcsolatba lépett T. D. párjával és tanúként idézte Magyarországra. A nő – mint az várható volt – nem jelent meg a kihallgatáson.

A nyomozás további szakaszában T. D. számos kihallgatáson vett részt gyanúsítottként. Mindvégig tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. Érdeminek mondható védekezésében előadott alibije ellenőrzést követően megdőlt. Védője révén kezdeményezte anyjának és egy újabb, az elfogása után(!) élettársává lett nő tanúként történő kihallgatását. Erre számos alkalmat biztosított a nyomozó hatóság, de annak ellenére, hogy az egyik idézés napján az indítványozott tanúk a fogvatartottat látogatva jártak a nyomozó hatóság székhelyén, nem jelentek meg a vallomástételre.

Az időközben beszerzett értékbecslő szakértői vélemény szerint az elkövetők összesen 7,2 millió forint értékben tulajdonítottak el vagyontárgyakat a sértettektől. Egyiküknek a dologelvétellel keletkezett kára pedig átlépte a törvényben meghatározott 5 millió forint értékhatárt, ezért az ő sérelmére vonatkozóan a bűncselekmény minősítése jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablásra változott. A minősítés változását, valamint halmazati cselekményként a fegyveresen elkövetett jármű önkényes elvétele bűntettének megalapozott gyanúját is közölte a terhelttel a nyomozó hatóság.

A két elkövető ügyének 2020. december 22-én történt elkülönítését követően T. D. ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádat emelt a gyanúsításban szereplő bűncselekmények miatt. Ügyében a Kecskeméti Törvényszék a 2021. május 18-án megtartott előkészítő ülésen hozott jogerős ítéletet és a bűnösségét beismerő vádlottat valamennyi vádpontban bűnösnek mondta ki, ezért, halmazati büntetésként hét év tartamú, fegyházfokozatban végrehajtandó szabadságvesztés-büntetésre és tíz év Magyarország területéről kiutasításra ítélte.

A tettestárs felderítése

A nyomozás kezdeti szakaszában azonosított Nissan gépjármű cselekménykori használójának kiderítése érdekében a NEBEK nyomozóhatósági igénybevétele mellett a nyomozást felügyelő Kecskeméti Járási Ügyészség már 2019. április hónapban európai nyomozási határozat (ENYH) kibocsátásával kereste meg a Hágában székelő Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségét (Eurojust). A kérést az ügynökség magyar nemzeti tagja azonnal továbbította a spanyol delegáltnak és viszonylag gyors válasz érkezett a bérbeadó cégről.⁸

A nyomozási adatok folyamatos bővülésével a későbbiekben a gépkocsin kívül a spanyolországi kötődésű elkövető-társra vonatkozó további megkereséseket intézett az ügyészség az Eurojust magyar nemzeti tagja közreműködésével a spanyol hatóság felé. Minden bizonnyal az időközben kialakult Covid19-pandémia okozta nehezítő körülményekkel függött össze, hogy a spanyol hatóságok a teljesítéseiket, csomagszerűen összesítve, csupán 2021. január hónapban küldték meg az ügyészségnek.

2019. augusztus 30-án a spanyol INTERPOL iroda értesítése alapján a NEBEK tájékoztatta az eljáró rendőri szervet, hogy a rablás egyik elkövetőjéhez rendelt spanyol telefonszám A. L. román állampolgárhoz tartozik, aki rablás miatt szerepel a spanyol bűnügyi nyilvántartásban. A. L. további személyi és hatósági nyilvántartási adatainak, okmányfényképeinek beszerzése csakúgy, mint a nyomozás során számos alkalommal, ebben az esetben is a magyar országhatár egyes közúti átkelőhelyein – jelesül Románia viszonylatában – folyamatos szolgálatellátásban működő, bűnüldözési célú hatósági nyilvántartási lekérdezéseket kölcsönösen biztosító rendőrségi kapcsolattartási szolgálati helyek egyikén történt.

A nyílt forrású internetes adatgyűjtés alapján megállapítást nyert, hogy a Facebook közösségi portálon T. D. profilján A. L. ismerősként, unokatestvérként volt bejelölve. Mindkettejük ismerőseként volt jelölve továbbá T. D. anyja, a müncheni butikosnő, akivel A. L. a saját Facebook-profilján számos, a 2018–2019-es évek fordulóján, Madridban készült közös fényképen szerepelt.

A NEBEK 2020. augusztus 7-i értesítése szerint a spanyol rendőrség a korábbi közlését lényeges adattal egészítette ki. A rablással összefüggésben keresett telefonszám nem pusztán A. L-hoz tartozott, de két hónappal a magyarországi fegyveres rablást megelőzően Madridban arról a számról jelentett be egy vele történt eseményt a rendőrségre.

Tekintettel arra, hogy a T. D-vel szembeni intézkedésekkel párhuzamosan elkövető-társára, A. L-ra is megalapozottá vált a bűncselekmény gyanúja, ezért ellene a belföldi elfogatóparancs kiadását követően a Kecskeméti Járásbíróság 2020. november 6-án jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntette, kétrendbeli fegyveresen elkövetett rablás bűntette, valamint fegyveresen elkövetett jármű önkényes elvétele és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette tárgyában nemzetközi és európai elfogatóparancsot bocsátott ki.

Az Eurojust közvetítésével az ENYH alapján végrehajtott eljárási cselekmények 2021. januárban közvetlenül az ügyészségnek megküldött dokumentumai szerint 2020. decemberben a spanyol nyomozási bíró Madridban meghallgatta (az elfogatóparancs hatálya alatt álló) A. L-t, aki sajátjaként ismerte el a rablók egyikéhez rendelt spanyol telefonszámot, míg a rablást követően Magyarországon felhívott partnerszámát a felesége telefonszámának vallotta. A. L. telefonszámának mellékelt híváslistája egyezett a rablás időszakára vonatkozó hazai hívásadatokkal. A spanyol hatóságok megküldték továbbá a Nissan gépkocsi bérleti szerződését, amely szerint a járművet a rablás idejére A. L. bérelte Madridban.

A meghallgatásán közölt újabb lakcímére a nyomozást folytató rendőri szerv a NEBEK révén felhívta a spanyol hatóságok figyelmét. Ezt követően, 2021. március 12-én Madridban A. L-t elfogta a spanyol rendőrség. Magyarországra légi úton történt szállítására és átadására 2021. május 7-én került sor.

Gyanúsítotti kihallgatásain vallomást nem tett. 2021. július 21-én védője útján írásos önvallomást nyújtott be a nyomozó hatóságnak, amelyben elismerte, hogy T. D. társaként elkövette a román nők sérelmére végrehajtott rablási cselekményt. Részletes vallomásában előadta, hogy ő bérelte Madridban a Nissan gépkocsit, amellyel T. D. hívására Németországba, Münchenbe utazott. Ott sógornőjénél, T. D. anyjánál szállt meg. Napokig szórakoztak T-vel, majd a T. vezette Nissannal útnak indultak és kiléptek Németországból. A rablási cselekmény kezdeményezőjeként társát nevezte meg – annak ellenére, hogy a fegyver alkalmazására kitérve is részletesen leírta a sértettekkel történteket – önmagát T. által irányított passzív részvevőként helyezte az eseményekbe. A sértetti autót T. D. vezette el a helyszínről. Az értékeket társa vette el, akitől azonban később nem fogadta el a részvételéért felajánlott pénzt. Hajlandóságot közölt a sértettek teljes kárának megtérítésére. Letartóztatása mellett A. L. ellen folyamatban van és vádemelés előtt áll a büntetőeljárás.

A kármegtérülés érdekében a román hatóságoktól történt átvételekor T. D-nél lévő külföldi pénz lefoglalásán túl a nyomozó hatóság megkereste a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatalt és mindkét elkövetőre nézve vagyonkutatást kért. T. D. így megállapított németországi bankszámlájának forgalmi adatairól az ügyészség ENYH keretében adatokat szerzett be, majd kezdeményezte a számlapénz zár alá vételét, amelyet a nyomozási bíró elrendelt. A. L. nem rendelkezett biztosítható vagyonnal. A hatósági intézkedések a keletkezett kár 9%-ának megfelelő vagyonbiztosítást eredményeztek, ennek felhasználásáról a bíróság a T. D. ügyében hozott ítéletében rendelkezett.

Összegzés

A bemutatott bűnügy nyomozásának kezdetén a nyomozó hatóság előtt annak a nyomozásszervezést befolyásoló kérdésnek az eldöntése állt, hogy az autópályán utazó román nők véletlenszerűen vagy tervezetten váltak-e a bűncselekmény sértettjeivé. Annak ellenére, hogy az elkövetők igyekeztek a spontán áldozatválasztás látszatát kelteni, hamar bebizonyosodott, hogy a rablók a teljes magyarországi útszakaszon, nem látható távolságból, de figyelmesen követték a sértetti járművet. Ugyanakkor, mivel a sértettek magyarországi útja a választott közlekedési eszközt tekintve előszöri és kevesek számára volt ismert, alapos okkal volt feltehető, hogy a sértettek már az indulásuk előtt kiszemeltettek.

A digitális tér és az informatika biztosította adatkinyerést és adatrendezést, valamint a nemzetközi bűnügyi együttműködés jelenkori lehetőségeit ötvözve a nyomozó hatóság sajátos módszertani kombinációkkal derítette fel az elkövetők egyikét. Bebizonyosodott, hogy a sértettekhez közel álló, az útjukkal kapcsolatos információkat tudó bűnöző nem az azonosítást nehezítő, véletlenszerű találkozásra alapozó útonállás módszerét alkalmazta, hanem az általa ismert sértettek pénzére sóvárgott és ezért felismerhetőségét elmaszkolással csökkentve vette el erőszakkal az idegen dolgokat. Cselekményének részleteit előre eltervezte. A végrehajtáshoz bizalmi társat választott. Utóbbi személy kilététének felderítése és eljárás alá vonása a felvázolt kriminalisztikai lehetőségek mellett csupán idő kérdése volt.

Az eredményes felderítést ugyanakkor a nyomozás kezdeti szakaszától a nyomozó hatóság és a nyomozást felügyelő ügyészség hatékony együttműködése jellemezte, hiszen már az ügyész irányítási feladatait keletkeztető gyanúsított kihallgatást megelőzően is számos eljárási momentum esett az ügyészség feladatkörébe, melyek gyors és célirányos meghozatala nélkül nem vált volna teljessé a büntetőeljárás sikere.

Bogdány Gyula, r. alezredes, osztályvezető-helyettes, Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság; Deák Zoltán PhD, csoportvezető ügyész, Kecskeméti Járási Ügyészség