A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális célja és hatásai (Konferencia)

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete 2018. október 11-én konferenciát szervezett.

A program első részében,a Plenáris Ülésen a három hivatásrend képviseletében eljárók tartottak előadást. Az elsőt a Kúria elnökhelyettesétől, Kónya Istvántól hallottuk, aki a Kúria szerepéről és feladatairól beszélt a hazai büntetőjog rendszerének megújulásában. Kónya Istvánt Belovics Ervin, legfőbb ügyész helyettes követte. Előadásának címe: Az ügyészség szerepe és feladatai az új büntetőeljárási törvény kapcsán. Bánáti János, az Ügyvédi Kamara elnöke pedig a védelem és a terhelti védekezés megújult szabályairól tartott előadást.

A plenáris ülést követően, a délutáni programot két szekcióra osztották, a Büntető eljárásjogi és kriminológiai, valamint az anyagi jogi szekcióra. Az előbbiben az OKRI három munkatársa tartott előadást. Barabás A. Tünde a mediáció alkalmazásának szélesedéséről beszélt a jog és a gyakorlatalapján, Farkas Krisztina az eljárás hatékonyságáról, a sértett helyzetére kivetítve, Kiss Anna pedig a különleges bánásmódot igénylő személyek jogaira tért ki.

A szünet után Venczel Tímea következett, az MTA TK JTI tudományos segédmunkatársa, aki a jogtudat empirikus kutatásának nehézségeit mutatta be egy új kódex hajnalán, majd Inzelt Éva, az ELTE ÁJK egyetemi adjunktusa tartott előadást a szervezeti bűnözés elméleti és gyakorlati kérdéseiről, Gácsi Anett, az SZTE ÁJTK egyetemi adjunktusa pedig az elektronikus bizonyítékról a büntetőeljárásban.

A Büntető eljárásjogi és kriminológiai szekcióval párhuzamosan folyt a Büntető anyagi jogi szekció munkája. Madai Sándor, a Debreceni Egyetem ÁJK tanszékvezető egyetemi docense, Múlt és jelen: a társadalmi tulajdon fokozottabb büntetőjogi védelméről címen tartott előadást. Jacsó Judit, a Miskolci Egyetem docense az adócsalás elleni fellépés büntetőjogi eszközeiről beszélt, Ambrus István, az SZE DF ÁJK oktatója pedig a közlekedési büntetőjog új kihívásaira hívta fel a résztvevők figyelmét. Gál Andor, az SZTE ÁJTK egyetemi adjunktusa A GDPR hatása a büntető anyagi jogra címmel tartotta meg előadását. Őt követte Hoffmann Tamás, az MTA TK JTI tudományos főmunkatársa, aki a háborús bűncselekményekre tért ki, majd Hollán Miklós, az MTA TK JTI tudományos főmunkatársa következett. Előadásának címe: A kerettényállás fogalmáról. Mezei Kitti, az MTA TK JTI tudományos főmunkatársa a gazdasági büntetőjog aktuális kérdéseiről beszélt, Balogh Sándor pedig, aki az MTA TK JTI kutatási asszisztense, a régi és az új Büntető Törvénykönyv titokvédelmi szisztémája címmel érdekes problémákra utalt.

Az egyes előadások részletes tartalmi ismertetője az Ügyészségi Szemle (www. ugyeszsegiszemle.hu) 2018/4-es számában jelenik meg.

A Kriminálexpó 2018 egyik kiemelt témájára, a robotikára tekintettel, most Ambrus István előadását szeretnénk kiemelni, mely az önvezető járművek által okozott balesetek büntetőjogi kérdéseit járta körül. Ambrus szerint az önvezető járművek kapcsán alapvető társadalmi várakozás, hogy kisebb valószínűséggel fognak balesetet előidézni, mint az ember által vezetettek, jóllehet ez nem elkerülhetetlen. A mesterséges intelligencia egyelőre sem jog-, sem cselekvő-, sem vétőképességgel nem rendelkezik. Ezért csak az a kérdés merülhet majd fel, hogy a baleset kapcsán kit terheljen – magán- vagy akár büntetőjogi – felelősség. A polgári jogban a veszélyes üzemmel kapcsolatos, illetve a termékfelelősség kategóriáinak alkalmazhatósága ér-demelhet kiemeltebb figyelmet. Büntetőjogi nézőpontból a büntethetőségi akadályok, a gondatlanság fogalmának alkalmazhatósága, a jogi személy felelőssége, valamint az ún. mögöttes felelősség problémaköre lehet vizsgálható.

Természetesen felmerülhet úgy is a kérdés, hogy vajon az önvezető jármű maga lehet-e a büntetőjogi felelősség alanya (tettese).

Ambrus szerint a mai viszonyaink között a válasz erre a kérdésre bizonyosan nemleges, tekintettel arra, hogy a büntetőjog csak a bűnös (az elkövetőnek felróható) és emberi magatartást tekinti bűncselekménynek.

Mindezek ellenére is érdekes lehet felvetni a „robot” büntetőjogi felelősségének elméleti kérdését, melyre a választ talán a Kriminálexpó Robotika szekciója (melynek pontos neve: Robot Law) megadja.