Esetpéldák a szakértői bizonyításra a NAV bűnügyi szerveinek gyakorlatában

Kármán Gabriella a szakértői bizonyítás témájában készült kiváló munkájában¹  tudományos alapossággal dolgozta fel a múltat és a jelent, sőt távolabbra tekintett a jelennél és hazánk határainál is. A kötet olvasása egyrészt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi szerveinek a szakértő igénybevételével kapcsolatos tevékenységének átgondolására késztetett, másrészt az új kihívásokkal történő szembenézésre is.

Teljes egyetértéssel nyugtáztam a szerző azon megállapítását, mely szerint a kriminalisztika történetének Fenyvesi Csabától idézett idővonala szerint az 5. mérföldkőnél tartunk, ami a digitális adatok alkalmazását jelenti a felderítésben.²  Emellett kétségtelen, hogy a kriminalisztika újabb generációjához tartozó digitális adatok összegyűjtése, az adatbázisok felépítése, azok professzionális alkalmazása komoly szakértelmet kíván, amely képességekkel maga az adott nyomozó hatóság – így a NAV bűnügyi szervei is – akár részben, akár egészében rendelkezik.

E helyütt utalok Fürcht Pálnak a gazdasági bűnözés témakörében a Károli Gáspár Egyetem szervezésében tartott egykori előadására, amelyben a nyomozó hatóságoknál meglévő speciális szakértelem ügyészi értékelésének fontosságát hangsúlyozta.

A digitális kor begyűrűzéseként említendő a büntetőeljárási törvény (a továbbiakban: Be.) módosításának időről időre felmerülő szükségessége, most példaként a zár alá vétel kapcsán. A Be. 328. §-a 2024. március 1-jétől a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „Ha a zár alá vétel tárgya olyan követelés, amelyet fizetésre használt elektronikus adat értékében tartanak nyilván, és a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna, akkor a zár alá vétel végrehajtható olyan információs rendszerben végzett művelettel is, amely az érintettnek a követelés fölötti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.”³

Speciális hatáskörű nyomozó hatóságként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodával (PEI) történő együttműködés mellett rendelkezésünkre áll a bűnügyi igazgatóságokon több értékelő-elemző osztály, amely saját fejlesztésű szoftverek alkalmazásával, konkrét bűnügyekben adatbázis-építéssel és azokból speciális szűrésekkel is támogatást tud nyújtani, akár előkészítő eljárás során, akár nyo­mozati szakban. Ezen kívül a Bűnügyi Főigazgatóságon a Revizori Főosztály és a Bűnügyi Információ-technológiai és Adatmentő Főosztály is segíti a munkát, szükség esetén helyszíni eljárások támogatásával is.

Ha a hatáskörünkbe tartozó bűncselekmények közül csak a költségvetést károsító bűncselekményekre tekintünk, a saját adatelemzésekkel nemcsak a nyomozás helyes irányának meghatározása érdekében tehetünk lépést, hanem azzal előkészítjük az igazságügyi adó- és könyvszakértő munkáját is. Ezen kívül az egyes bűnügyi igazgatóságok állományát érintő, szervezett belső képzéseinken is figyelmet szentelünk a szakértő kirendelés helyes gyakorlatának oktatására.

Természetesen a szakértő kirendelő határozatok tervezetének ügyészi véleményezése is sokat érő segítség a különféle adózási formák alkalmazásának összetett, komplex vizsgálata esetén.

Új szakértői területek iránt megfogalmazódó igények jelennek meg azon ügyeink kapcsán, amikor a hazai és az uniós költségvetés védelme folytán akár úttörő biológiai kutatásokhoz, akár a legkorszerűbb nyomdatechnikai fejlesztésekhez vagy állattartó telepek technológiáját, informatikai rendszereket érintő fejlesztésekhez kapcsolódó költségek megalapozottsága iránt merülnek fel gyanú szintjét elérő kételyek.

Ezzel párhuzamosan joggal vetődik fel a Kármán Gabriella által is feltett azon kérdés, hogy a jogalkalmazók kriminalisztikai ismeretei a szakértői bizonyítás értékelését hatékonyan szolgálják-e, a szakértői vélemény hitelességét hatékonyan tudják-e ebben a fénysebességgel változó ismerettengerben megítélni. ⁴

A szakértő kirendelő határozatok kapcsán azonban egy kardinális kérdésről nem feledkezhetünk meg. Ez pedig az időszerűség és a terhelti jogok összevetése. A Be. 2. § (3) bekezdése szerint a büntetőeljárásban alapvető jogot korlátozni csak az e törvény szerinti eljárásban, az e törvényben meghatározott okból, módon és mértékben lehet, és a 351. § (1) bekezdése ehhez még hozzáteszi, hogy a nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni.

Attól kezdve, hogy a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, azaz abban gyanúsított vesz részt, az ügy észszerű időn belüli elbírálásának személyhez kötődő alapjoga a felderítés szabályaihoz képest külön eljárásjogi biztosítékot igényel, ahogy a jogbiztonság elve is megköveteli, hogy a terhelt számára az ellene folyamatban lévő nyomozás befejezésének ideje előre látható, az ügyészség számára pedig tervezhető legyen.

Jellemzően a költségvetési csalás bűntette és a csődbűncselekmények miatt folyó nyomozásaink során kerül sor jelentős költséggel járó igazságügyi könyvszakértő kirendelésére, ráadásul a bonyolultabb, szerteágazó ügyekben több ízben is sor kerülhet erre.

A másik vizsgálandó kérdés a szakértő kirendelés időszerűsége és a reparáció viszonya.

A bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalások miatt indult bűnügyekben kerül sor legtöbbször a költségvetést ért vagyoni sérelem későbbi rendezéshez szükséges vagyonbiztosításra, ezért elsőrangú feladatunk arra törekedni, hogy a vádemelés – és a később a tényleges költségvetési reparációt jogerős bírósági döntéssel biztosító – vagyonelkobzások megtörténhessenek. Ennek szintén feltétele a bíróság előtti bizonyítás gerincét képező szakértői vélemény elkészültének időszerű biztosítása.

A NAV Bűnügyi Főigazgatósága Koordinációs Főosztálya a szakértő kirendelésekkel együtt járó kötelezettségvállalások szakmai ellenőrzésével is figyelemmel kíséri az egyes ügyekben a szakértő kirendelő határozatok szakszerűségét, indokoltságát.

Természetesen e feladat kapcsán előfordult, hogy arra kellett rámutatnunk, hogy a felterjesztett igazságügyi adó-, járulék- és könyvszakértő kirendelésével kapcsolatban készített határozattervezet egyes pontjában szereplő kérdések nem szakkérdések, vagy a szakértő kirendelés a nyomozás addigi eredményei alapján még nem időszerű.

A kirendelő határozat-tervezetekben feltett alábbi kérdések vizsgálói és elemzői feladatok előzetes elvégzését indokolják. Így például annak megállapítása, hogy

• a gazdasági társaság az elkövetési időszakban milyen nagyobb projektekben vett részt;
• az egyes projektek külön-külön vizsgálata alapján azokból mekkora bevétele keletkezett a gazdasági társaságnak;
• kik voltak az alvállalkozói, ki felé, mekkora összegben van fennálló tartozása, követelése;
• az ismeretlen jogcímen adott előlegekkel kapcsolatban milyen dokumentumok találhatóak meg;
• az adóhatósági feljelentésben szereplő ingatlanok a könyvelésben szerepelnek-e;
• azok nettó értékei a könyvelésből kimutathatók-e vagy azok további vagyonelem-kivonás részét képezték-e;
• a gazdasági társaság milyen mértékű és összetételű vagyonnal rendelkezett a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtásának időpontjában, illetve a fizetésképtelenséggel fenyegető, illetve a fizetésképtelen helyzetben?

Legyen szó magánszemélyeket, gazdasági társaságokat sértettként érintő ügyekről vagy a költségvetés sérelméről, a klasszikus kriminalisztikai szakértői területek kevéssé vagy új formában érintettek.

Már az igazságügyi írásszakértő kirendelésekor is sok esetben azzal szembesülünk, hogy az egyes gazdasági folyamatok digitalizálódása miatt sokszor eredeti szerződések, árajánlatok egyáltalán nem állnak rendelkezésre.

Ha a szűken vett pénzügyi nyomozások körét áttekintjük, a kriminalisztikai szempontból klasszikusnak nevezett nyomtan kevés szerepet kap. Holott elméletileg miért ne lehetne jelentősége annak, hogy egy költségvetési csalásra specializálódott személy vagy csoport irodájában talált feljegyzések, „fekete elszámolásokat” tartalmazó, papíron fellelhető számítások kézeredet szakértői vizsgálatának milyen eredménye van, vagy milyen gumiabroncstól származó nyomok lelhetők fel egy adózás alól elvont termékek tárolására szolgáló raktár mellett, netán a titkos irodában elhelyezett széfen vagy annak belsejében kinek az ujjlenyomatai lennének azonosíthatók, különösen a terheltek védekezésének megismerése fényében.

Emellett a személyazonosításban is szerepet kapnak a közterületi, vagy egyes intézmények, pénzintézetek kamerafelvételeinek szakértői elemzései, akár arckép-, akár járáskép-azonosítás kapcsán.

Esetpéldák szakértő kirendelésekre nyomozásainkból

Hatósági áras termékkör

A bűnügyi jelzésben foglaltak szerint az üzemanyag-forgalmazó gazdasági társaság egyik üzemanyagtöltő állomásán dolgozó alkalmazottak rendszeresen, az aktuális napi piaci ár helyett a 480 forinton rögzített hatósági áron, jogosulatlanul biztosítottak üzemanyagot külföldi vásárlók részére, és az adófizetési kötelezettségek ilyen módon való elmulasztásával vagyoni hátrány érte a költségvetést.

A fentiekre tekintettel figyeléssel követtük az érintett benzinkúton történő eseményeket, melynek során minden külföldi rendszámmal ellátott gépjármű rögzítésre került másodpercre pontosan, illetve az is, hogy az melyik kútfejen végezte a tankolást. A kigyűjtött adatokat ezt követően az online pénztárgép forgalmi adatokkal is összevetette az illetékes adó- és vámigazgatóság.

A kimunkált adóhiányt követően összehangolt bűnügyi akciót szerveztünk a jogellenes tevékenység felszámolására. Ez tettenéréssel kezdődött, melynek során egy román felségjelzéssel ellátott jármű jogosulatlanul hatósági áron tankolt. Az akció során a tetten ért román sofőrt tanúként hallgattuk ki, aki részletesen beszámolt arról, hogyan terjedt el az érintett üzemanyagtöltő állomás „hírneve” a román sofőrök között, mert hatósági áron biztosítanak üzemanyagot kisebb pénzbeli juttatás ellenében.

A beismerő vallomások alapján az elkövetési magatartás teljes mértékben megállapítást nyert: a hatósági ár biztosításáért cserébe 50 literenként 10 eurót, vagy a 10 eurónak megfelelő magyar forintot kértek. Az üzemanyagtöltő állomáson dolgozó minden alkalmazott részt vett a jogosulatlan üzemanyag-értékesítésben.

Az eljárás során nyilatkoztatták az érintett üzemanyag forgalmazó gazdasági társaságot is, amely franchise rendszerben üzemeltette a szóban forgó üzemanyagtöltő állomást. A társaság jelezte, hogy a magyar államot ért vagyoni hátrány mellett őket is kár érte, így csalás nyomozására is kijelölést kaptunk.

A büntetőeljárás során beszerzett bizonyítási eszközök alapján szükségessé vált igazságügyi adó- és könyvszakértő kirendelése, amit rengeteg elemzői munka előzött meg. A szakértő pontosan kidolgozta, hogy az elkövetési időszakban milyen összegű adót kellett volna a tényleges értékesítések alapján megfizetni, és az üzemanyag forgalmazó gazdasági társaságot ért kár vonatkozásában is kifejtette véleményét.

A szakértői vélemény fontosságát jelzi, hogy annak elkészülte után nyílt lehetőség a pontos elkövetési értékeket tartalmazó gyanúsítások folytatólagos közlésére.

Határon átnyúló körhintacsalás

A fő tevékenységként szeszesital gyártásával foglalkozó korlátolt felelősségű társaság az általa gyártott terméket belföldön értékesítette. E tevékenységre figyelemmel jelentős összegű áfa-fizetési kötelezettsége keletkezett, mellyel szemben levonható áfája – a saját gyártásra figyelemmel – csekélyebb mértékben merült fel. A kft. havonta teljesítette áfa-bevallási kötelezettségét.

Annak érdekében, hogy a fizetendő áfa csökkenthető legyen, a gazdasági társaság ügyvezetője és társai egy fiktív áruértékesítési és számlázási láncolatot alakítottak ki, melynek célja az volt, hogy látszólagos alapot teremtsen a termékbeszerzés után levonható áfa feltüntetésére, így a befizetendő áfa csökkentésére.

A látszólagos gazdasági tevékenység abban állt, hogy kft. a piaci árnál jóval magasabb áron havonta vásárolt egy belföldi gazdasági társaságtól, főként parfümtermékeket, majd azt a Közösség területén, egymást felváltó szlovák gazdasági társaságok részére értékesítette.

Az egymást felváltó szlovák gazdasági társaságok szintén részben egymást felváltó, részben pedig egymást követő belföldi gazdasági társaságokon keresztül ugyanazt a parfümöt adták el, az érintett kft.-nek. E tevékenységre figyelemmel nála levonható áfa keletkezett, mellyel szemben – a közösségi értékesítés miatt – fizetendő áfa nem merült fel.

Jelen ügyben az igazságügyi adó- és könyvszakértőnek egy összetett, komplex – számos gazdasági szereplőt érintő – számlázási láncolatos, határon átnyúló, körhintacsalás jellegű ügyben kellett szakértői munkát végeznie.

Az ügyben jó gyakorlatként tapasztaltuk, hogy a konkrét szakértői munka megkezdését megelőzte egy szakmai megbeszélés, amelyen a szakértő csapat vezetője, az általa kijelölt beosztott kolléga, valamint a nyomozó hatóság tagjai vettek részt.

A szakértő ténylegesen fel tudta mérni a feladat összetettségét, a megválaszolandó kérdések mélységét, és adott esetben már itt meghatározta, hogy melyek azok az adatok, amik feltétlenül kellenek a szakértői bizonyításához, illetve vannak-e olyan hónapok, amelyek kapcsán nem tud megállapítást tenni.

Az igazságügyi adó- és könyvszakértő bevonása azért is indokolt volt, mert jelen ügyben nemcsak nagyságrendi összegzést kellett végezni az adóhiány kapcsán, hanem az online számla rendszer bevezetésével kapcsolatos változásokat is figyelembe kellett venni. Emellett azt is szükséges volt kimutatni, hogy a láncolatban értékesített termékkörök minden egyes számlázási láncolat szintjén megjelennek-e.

Kizárólagos egyházi működés látszatát keltve végzett gazdasági tevékenység

A szakértői vélemény különlegességét ebben az ügyben az adja, hogy nem egy szokványos gazdasági társaság által magyar jogszabályoknak megfelelően vezetett könyvelés alapján kellett kimunkálnia a könyvszakértőnek az adóhiányt, mivel az érintett jogi személy és annak származtatott jogi személyei valójában egy „vallási egyesület” voltak, amelyek diktatórikus belső szabályzókkal, pénzközpontúsággal, személyes adatok illegális gyűjtésével végezték működésüket.

Bevételeiket adómentes adományként, vallási tevékenységként kategorizálva tüntették fel, így az eljárás során vizsgálandó volt az adómentesség jogalapja is.

Ennek tisztázásához az eljárásban két vallásfilozófusi és egy igazságügyi orvosszakértői vélemény beszerzésére került sor, melyek megállapításai, valamint a jogszabályi rendelkezések alapján a kirendelt könyvszakértő megállapította a fizetendő adó mértékét.

További nehézségként merült fel az elektronikus könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás hazai könyvelési előírásoknak nem megfeleltethető rendezettsége, sőt az iratmennyiség is (több mint ezer bűnjelzsákba és dobozba csomagoltuk a lefoglalt iratokat).

A vallási egyesület által vezetett „sajátos” elektronikus könyvelés feldolgozható formátumúvá konvertálása érdekében igazságügyi informatikai szakértő bevonására került sor, a lefoglalt könyvelési iratok előzetes vizsgálatát revizori főosztályunk végezte el, ezt követően kerülhetett kirendelésre az igazságügyi könyvszakértő.

Mezőgazdasági beruházás támogatásával kapcsolatos ügy

Egy költségvetési csalás bűntette miatt folyó ügyben a kivitelező gazdasági társaságok több gazdálkodóval is – mint beruházókkal – megbízási szerződéseket kötöttek. A kivitelezők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által nyújtott vissza nem térítendő támogatásból – a beruházók részére – a baromfitartásra specializálódott állattartó telepek technológiai berendezésének korszerűsítését oly módon végezték el, hogy a beruházás bekerülési értékét jelentősen túlárazták, és ezzel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt a támogatás igénylői a költségvetésből származó pénzeszközök igénylése tekintetében szándékosan tévedésbe ejtették, sőt már az önerő meglétét is valótlan pénzügyi műveleteket alkalmazó könyveléstechnikai megoldásokkal, fiktív kölcsönszerződésekkel igazolták az MVH felé.

A fentiek alapján a költségvetést – a jogosulatlan kifizetések révén – összesen több mint kétmilliárd forint vagyoni hátrány érte.

A 13 beruházó és a kivitelező cég képviselőinek gyanúsításához a gazdasági és könyvszakértők – tekintettel a nagyszámú beruházóra és kivitelezőre, a több éves elkövetési időre és az ennek kapcsán lefoglalt könyvelési iratok terjedelmére – közel 1 év alatt adtak részletes, minden kérdésre kiterjedő, átfogó és precíz, beruházónként és kivitelezőnként kifejtett szakvéleményt.

Az ügyben rendkívül sok adatelemzői munkát kellett végezni a nyomozócsoport két tagjának, ideértve a banki adatszolgáltatások és a pályázati anyagok beruházónkénti elemzését és a könyvelési anyagok áttekintését.

Ezen kívül a pályázatokból kigyűjtött releváns adatok alapján mind a 13 beruházónál az ország különböző pontjain, műszaki szakértő jelenlétében végeztünk szemléket, és az egyes szemléken megállapítottak alapján beruházónként, egyediesített szempontok alapján rendeltük ki a műszaki szakértőt.

Foglalkoztatással kapcsolatban elkövetett költségvetési csalás

Eljárásunk során egy olyan bűnszervezet tevékenységét derítettük fel, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy a megrendelőkként fellépő, különböző őrzésvédelemmel foglalkozó társaságok az általuk ténylegesen foglalkoztatott személyek után fizetendő járulékot szándékosan ne fizessék meg. Ennek megvalósítására létrehoztak egy számlázási láncolatot és az alkalmazottakat a legalsó szinten lévő „bukócégekhez” jelentették be. A megrendelők alatti társaságok ezen túlmenően adólevonási jogot is biztosítottak a kiállított számlákkal a felettük álló társaságoknak.

Járulékhiány megállapítása szempontjából különös jelentőséggel bírt annak kivizsgálása és levezetése, hogy az egyes alkalmazottak milyen munkabérrel, milyen egyéb juttatási feltételekkel, hol, kinek az irányítása alatt dolgoztak. Ennek egyik általános megoldása az lehet, hogy az alkalmazottakat tanúként hallgatjuk ki. Azonban ez a módszer nem kellően biztos, hiszen az időmúlás miatt egyrészt az alkalmazottak emlékezetére nem lehet egzakt módon hagyatkozni, másrészt a több mint ezer tanú megszólítása jelentős erőforrást igényelt volna.

A nyomozás során végzett alapos előkészítői, elemzői és kutatási tevékenységnek köszönhetően hatóságunk olyan kimutatásokat, nyilvántartásokat foglalhatott le a bűnszervezet központi irodájában, amelyek az adott munkavállalók beosztását, munkaterületét, ledolgozott óráit, óradíját tartalmazták, sőt az egyes területek konkrét megrendelőit is azonosították. Ezeket a nyilvántartásokat vetette össze a bukócégek foglalkoztatotti (MAJA) adataival a kirendelt igazságügyi adó- és járulékszakértő, és az így beszerzett bruttó béradatok alapján ki tudta mutatni az okozott járulékhiányt.

Zárszó

Személyes véleményem szerint a mesterséges intelligencia korszakában sem lesz gépekkel helyettesíthető sem a jogalkalmazó, aki az adatok közötti összefüggéseket felismeri, az egyes ügyekben verziókat állít fel, majd leteszi a voksát egy tényállás mellett, sem pedig az ő munkáját a bizonyításban támogató szakértő. Emellett persze nélkülözhetetlen a nyomozó hatóság tagjai számára az egyes szakértői területek fejlődésének figyelemmel kisérése, eredményeinek alkalmazása és az egyes hivatásrendek együttműködése is.

Pályi Krisztina Katalin, pénzügyőr hadnagy, osztályvezető, NAV Bűnügyi Főigazgatósága Bűnügyi Koordinációs Főosztály Stratégiai Tervező és Irányító Osztály