Ződi Zsolt: Platformok, robotok és a jog
Az olvasókat a szemük köti össze a világgal. A könyvek által szerzik ismereteiket mindarról, amit érdemes tudniuk. A negyedik ipari forradalom világában pedig szinte napról napra változik minden, amit korábban megszoktunk, az egyik percről a másikra elavulttá válik. Kicsit riadtan, mégis kíváncsian figyeljük a tudomány és a technika szárnyalását. Az előbbi világán belül az egyik legsikeresebb terület a robotika, ezért a könyvajánlóban most arról a remek könyvről lesz szó, amely 2018 szeptemberében jelent meg, Platformok, robotok és a jog címmel. Az alcím – Új szabályozási kihívások az információs társadalomban – jól kifejezi mindazt, amiről a könyv szól.
Ződi Zsolt művében nemcsak a téma fontos, hanem az is, ahogy azt a szerző megírja: olvasható, gördülékeny stílusban, jogelméleti alapokra helyezve.
A könyv szerkezetileg hat nagyobb részből áll. Az elsőben Ződi metaforákról és narratívákról ír, a másodikban a Big Data-ról, a harmadik részben pedig a Horizontális platformokról. A negyedik rész a Vertikális platformok, az ötödik rész pedig a Mesterséges intelligencia, robotok és az autonóm járművek címet kapta. Ződi könyvének utolsó, hatodik fejezete a jogalkalmazásról és a jogtudományról szól. (Jogalkalmazás és jogtudomány az új korszakban)
Az egyes fejezetek az alábbi részekről szólnak
I.
Metaforák és narratívák
1. A régi narratíva
1.1. Kibernetika és kontroll
1.2. Az információs társadalom
1.3. Adatfeldolgozás és -védelem
1.4. Szakértői rendszerek és a mesterséges nyelv ideája
1.5. Humanoid robotok és a tudásreprezentáció
1.6. A régi informatikai jog és az új jogi informatika
2. Az új narratíva
2.1. Digitális terek és nyilvánosság
2.2. Platformok, nyomok és hálózatok
2.3. Robotok test nélkül
2.4. Az új „informatikai jog”
II.
A Big Data
1. Mi a Big Data?
2. Nem Big Data-specifikus problémák
2.1. A parttalan adatgyűjtés
2.2. Az érintettek nem képesek a szabálykövetésre
2.3. Profilalkotás
2.4. Automatikus döntéshozatal
3. Big Data-specifikus problémák
3.1. Az ún. visszanevesíthetőség
3.2. Diszkriminatív gyakorlatok
3.3. A predikció kérdése
3.4. A manipulációs potenciál
4. A jog jelenlegi és közeljövőbeli válaszai
III.
Horizontális platformok
1. Általában az internetes platformokról
1.1. Típusok és definíciók
1.2. A platformok általános jogi problémái
2. A közösségi média
2.1. A közösségi médiához kötődő metaforák
2.2. Jogsértő tartalmak és a szólásszabadság
2.3. A (még) nem jogi problémák – álhírek, cyberbullying, illetlen és illetlen helyen megjelenő reklámok, egyéb közösségi hatások
3. Keresőmotorok
3.1. A keresőmotorok fogalma és az alfejezet felépítése
3.2. A Google és a privacy
3.3. A Google Books-projekt és a nyilvánosság átalakulása
4. Az EU platformpolitikája
4.1. A gyűlöletbeszéd-kódex – az alapjogi szál
IV.
Vertikális platformok
1. A vertikális platformokról általában
2. Jogi problémák
2.1. A tisztességtelen piaci magatartás
2.2. Fogyasztóvédelmi problémák
2.3. Munkajogi problémák
3. Egy lehetséges szabályozás körvonalai
V.
Mesterséges intelligencia, robotok és az autonóm járművek
1. Fogalmak és narratívák
2. A szabályozás kihívásai
2.1. Elméleti problémák
2.2. Az EU robotjogi jelentése és a robotok személyiségének problémája 2.3. További szabályozási javaslatok
3. Autonóm járművek
3.1. Az autonóm járművek és a KRESZ
3.2. Technikai minimumsztenderdek, adatbiztonság és egyéb jogi problémák, amelyekre nem is gondolnánk
VI.
Jogalkalmazás és jogtudomány az új korszakban
1. A kódok, a Big Data, a platformok és a robotok hatása a jogi folyamatokra
1.1. A kódok, a Big Data és a platformok jogalkotásban
1.2. A kódok, a Big Data, a platformok és a mesterséges intelligencia a jogalkalmazásban
2. Big Data, platformok és robotok a jogtudományban
Kiemelve az V. fejezetben szabályozott kérdéskört, ahogy Ződi is írja, a mesterséges intelligencia és a robotok szabályozása komoly kihívások elé állítja a jogrendszert. A szerző szerint a jogi szabályozásra gyakorolt hatás két, egymással alig-alig érintkező szinten jelentkezik. Az elsőn a robotok „elektronikus személyiségét” emlegetik, ugyan– akkor a másikon pedig a jogalkotók éppen azzal küzdenek, vajon megengedjék-e az önvezető járművek közlekedését az utakon. A szerző fontosnak tartja,hogy a témán belüli fogalmakat meghatározza és egymástól elkülönítse. Több fogalommal találkozunk, többek között a mesterséges intelligenciával, az ágensekkel és a robotokkal, az autonóm gépekkel, illetve autókkal stb.
Mi a robot?
A robot ember alkotta objektum, amely képes külső stimulusokra válaszolni, és a világban úgy cselekedni, hogy eközben nincsen szüksége közvetlen emberi kontrollra. A robot definíciójából Ződi Zsolt két fontos elemet emel ki: egyrészt az önálló, emberi felügyelet nélkül cselekvést, másrészt a külvilági ingereket, az inputok változására történő reagálást.
A szerző szerint a robotok szinte bármilyen emberi cselekvést helyettesíthetnek a gyártási folyamatoktól a közlekedésen át a szoftveres világban történő felügyeleti funkciókig és döntésekig. Méretükben is nagyon eltérőek, mivel lehetnek nano- és óriás robotok is.
Az ágensek cselekvésre, gondolkodásra, vagyis az emberi gondolkodás imitálásra képes szoftverek, amelyek még nem feltétlenül jelennek meg a fizikai valóságban. A robotokat az különbözteti meg az ágensektől, hogy fizikai kiterjedéssel rendelkeznek.
A mesterséges intelligencia az olyan eljárásokat, módszereket, szoftvereket és konkrét megoldásokat jelenti, amelyekre az ember módjára autonóm módon gondolkodni/ cselekedni képes ágensek épülhetnek.
Látható tehát, hogy a témakör legtágabb fogalma a mesterséges intelligencia.
Vajon kell-e a robotoknak önálló jogi személyiséget adni, mint a jogi személyeknek? És vajon szükség van-e robot law-ra?
Ződi véleménye, hogy a robotok jelenleg alig vetnek fel szabályozási problémát, mivel az autonóm járműveken kívül nincsen olyan terület, amely azonnali jogalkotói beavatkozásra szorulna. Robotjogról tehát ma még nem beszélhetünk. Az önvezető járművek esetében később sem kell ezt az ún. robotjogot létrehozni, hanem sokkal inkább a járműipar és a közlekedés teljes szabályrendszerét kell majd átalakítani a könyv szerzője szerint.
Kiss Anna, PhD: tudományos főmunkatárs, OKRI