Kriptovaluta, blokklánc-technológia, NFT – Szabályozás, adózás Magyarországon, a bitcoin polgári jogi megítélése
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint dolog alatt birtokba vehető testi tárgyat kell érteni, a virtuális pénzek azonban fizikai megnyilvánulással, térbeli körülhatároltsággal nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy az immateriális, testetlen tárgyakat nem ismeri el a magyar jog dologként, a fizikai formában meg nem jelenő bitcoin nem dolog (Ptk. 5:14. §).
A Ptk. a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni rendeli a pénzre, ezért vizsgálnunk kell, vajon a bitcoin a pénz fogalma alá tartozhat-e? A kérdés eltérő eredményre vezet a dologi jogban, illetve a kötelmi jogban. Dologi jogi szempontból pénznek kell tekinteni a fizikai formában megjelenő törvényes fizetőeszközt (érme, bankjegy), ideértve a külföldi hivatalos fizetőeszközt is. A dologi jog szempontjából tehát nem pénz a bitcoin.
Kötelmi jogi szempontból már más a bitcoin megítélése. Az Alaptörvény meghatározza, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.1 A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény értelmében az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – Magyarország törvényes fizetőeszköze. A bitcoin tehát nem minősül törvényes fizetőeszköznek, mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a felek megegyezése esetén a tartozásokat ne lehetne bitcoinban kiegyenlíteni. A törvényes fizetőeszköz jelleg ugyanis pusztán annyit jelent, hogy az adós jogosult ezzel kiegyenlíteni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy ezzel a fizetőeszközzel teljesítsen az adós. A Ptk. diszpozitivitásából fakadóan azonban a törvényes fizetőeszköz akkor alkalmazandó, ha a felek másként nem rendelkeztek. Ha a felek megállapodnak abban, hogy a tartozást bitcoinnal is ki lehet egyenlíteni, akkor az adós jogosult bitcoinnal rendezni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy bitcoinnal teljesítsen az adós.2
Dologi értelemben tehát nem, kötelmi jogi szempontból azonban minősülhet pénznek a bitcoin.
A Ptk. a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni rendeli az értékpapírokra is, ezért vizsgálnunk kell, vajon a bitcoin tartozhat-e az értékpapír fogalom alá?
A Ptk. szerint, ha valaki elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott, egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, vagy az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti szolgáltatást az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti, a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül. A dematerializált értékpapír fogalmi eleme tehát a kibocsátó, ami bitcoin esetén nem értelmezhető, ezért értékpapírnak sem tekinthető.3
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzítetten, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A bitcoin alapjául szolgáló technológia egy nyílt forráskódú szoftver, azaz szerzői jogi védelem illeti. Maga a bitcoin viszont mint fizetésre szolgáló vagyontárgy, nem tekinthető szellemi alkotásnak.
A bankszámlapénz analógiájára felmerülhet a bitcoin követelésként való kezelése. Ez azonban feltételezne egy relatív jogviszonyt, azaz meghatározott jogosultat és kötelezettet. A bitcoin esetében viszont nincs kibocsátó, akitől követelhetnénk, ezért önmagában a bitcoinnal való rendelkezés relatív jogviszonyként sem értelmezhető.4
Ettől eltérő megítélése lehet bizonyos esetekben a bitcoin tárcában (wallet) való tárolásának. Ez lehet asztali (desktop), mobil, webes (online), papír, illetve hardware alapú. A tárcákban sosem magát a bitcoint tároljuk, hanem azt a nyilvános, illetve titkos kulcsot, amivel a bitcoin-címünket elérhetjük, tranzakcióinkat aláírhatjuk. Ha nem magunk töltjük le és telepítjük fel a bitcoinklienst a számítógépünkre, hanem webes szolgáltatóhoz fordulunk, akkor ez azzal a következménnyel fog járni, hogy bizonyos esetekben lényegében a webes szolgáltató lesz a rendelkezésre jogosult és nem mi. Ez azt is jelenti, hogy előfordulhat az is, hogy a tényleges rendelkezési jogot nem mi gyakoroljuk, hanem pusztán követelésünk keletkezik a bitcoin kiadására a webes szolgáltatóval szemben. Ugyanígy a kereskedési felületet üzemeltetők felé is keletkezhet követelésünk az adott virtuális valuta kiadása vonatkozásában.
A bitcoint tehát sem dologként, sem jogként, sem pedig követelésként nem tudja értelmezni jelenleg a magyar jog. A bitcoin a legközelebb a dolog kategóriájához áll, de ennek megállapításához a magyar bírói gyakorlatnak meg kellene haladnia jelenlegi álláspontját a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgokról.5
A blokklánc-technológia újabb terméke, az NFT, és jogi megítélése6
A non-fungible token, azaz a nem helyettesíthető zseton (a továbbiakban: NFT), 2017 óta létezik, működése az Ethereum kriptovaluta blokklánc-technológiáján alapul.7 Az NFT digitális műalkotásokhoz, digitális műtárgyakhoz, képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz, akár számítógépes karakterekhez kapcsolt olyan kódsor, amely az eredetiség igazolására szolgál.
Kibocsátóként korlátozhatjuk a darabszámot úgy, hogy sorszámmal látjuk el az NFT-t, a felhasználó pedig Ethereum, Solana, Polygon blokklánc-platformokon licitálhat a tartalomra, attól függően, hogy melyik blokkláncon bocsátották ki a tokent. Az úgynevezett „mint”-elés után a vásárló megkapja a kollekció egy darabját. (Egyelőre még keresik a besorolását a jogalkotók, a szakértők szerint ez a digitális műtárgy-kereskedelem tárgya a 21. században.)
A blokklánc-technológiával elértük, hogy a digitális térben is megoldhatóvá váljon, hogy valami egyedi és megismételhetetlen jöjjön létre; így a digitális egységek rögzítik a lenyomatot, a tranzakció idejét, a tulajdonost, a szerződést, s mindez nyilvánossá és visszakövethetővé válik.8
Az NFT-piac 2022-ben elérte a 4,5 milliárd dolláros piaci tőkekapitalizációt. Összehasonlítva ezt a két évvel korábbi adatokkal (0,02 milliárd dollár), jelentős emelkedés figyelhető meg, 2030-ra pedig tízszeres emelkedéssel is számolhatunk.
Az NFT működése a legegyszerűbben a fiat pénzvilágban mutatható be. Egy bankjegy vagy érme úgy helyettesíthető egy másik azonos értékű bankjeggyel, hogy a tranzakció közben nem történik értékvesztés. Ezzel szemben az NFT olyan adatokat tartalmaz, amelyek megkülönböztetik minden mástól, ezért lesz az NFT nem helyettesíthető egyedülálló eszköz.
Gyakorlatban ezt az egyedi, mással nem felcserélhető művészeti alkotások példáján keresztül lehet érzékeltetni, hiszen két azonos értékű festményt sem lehet egymással helyettesíteni. Az NFT-k egyedisége, vagy ha úgy tetszik másolhatatlansága, a blokklánc-technológián alapul.9
Az NFT-k „okosszerződés” alapjául szolgáló programkódból állnak, amelyek közvetlenül szabályozzák a digitális pénznemek vagy eszközök átadását a felek között bizonyos feltételek mellett. Miután az okosszerződés kódját megírták, gyakorlatilag ez a kód beleég a blokklánc-érmébe, amely a nem helyettesíthető digitális műalkotás tulajdonjogának igazolására szolgál.10
Az NFT-knek számtalan felhasználási területe van: lehet digitális művészeti alkotás, lehet belépő egy koncertre, vagy bármilyen olyan eseményre, ahol a hamisítás – mint szerzői jogi probléma – felmerül.11 A videojátékok szintén értéket kaphatnak az NFT-ktől, hiszen egy-egy játékban elhelyezett tárgy is válhat NFT-vé. Ilyen lehet például egy egyedi fegyver, vagy egy karakter (avatar) öltözete.
A digitális világon túl akár egy fizikai tárgy (például egy festmény, egy más ingóság vagy egy ingatlan) is „tokenizálható”, de ennek a területnek egyelőre a művészet a legkedveltebb felhasználási területe. A művészet világában gyakran felmerül a probléma az árképzés kapcsán, mert nehéz megállapítani az adott műtárgy eredetiségét és a valós értékét. Az NFT tulajdonságai miatt alkalmas lehet arra, hogy létrehozza a biztonságot a művészet világában.
Az NFT-k megoldották ez a problémát, mivel lehetővé teszik az alkotók számára, hogy másolhatatlan és véges terméket hozzanak létre. Az eljárás a következő: az alkotó létrehozza a műtárgyat, amelyet digitalizál, majd a blokklánc-technológiával elkészít egy virtuális zsetont (NFT-t) a digitalizált műalkotásból.12 Az NFT által hordozott programkód-sor lehetőséget biztosít az alkotó számára, hogy meghatározza a viszonteladási tranzakciókból származó automatikus jogdíjak kifizetését, a tulajdonjog igazolását és a tulajdonjog-átruházás lehetőségét.13
A jogi problémát a műalkotás tekintetében a tényleges tulajdoni viszonyok feltárása jelenti. A digitális piacok és kibocsátó rendszerek, a blokklánc-rendszerek és a kereskedelmi felületek anonimitást biztosítanak. Mivel az adásvételt lebonyolító felek azonosíthatatlanok, ezért sok esetben az érdekek kikényszerítésének lehetősége is korlátozott. Így ez a szabályozatlan piac a csalás melegágya, ez pedig hosszú távon rengeteg problémát okozhat.
A kriptokereskedelmet mostanáig sokan hasonlították a vadnyugathoz annak szabályozatlansága miatt, de mára már megszületett az első ügy. A New York déli körzetéhez tartozó ügyészség vádat emelt az NFT-k nem nyilvános információkon alapuló adásvételével kapcsolatban.14 A legnagyobb NFT-piac, az OpenSea termékmenedzsere, Nate Chastain a helyzetét kihasználva olyan NFT-ket vásárolt, amelyekről tudta, hogy a közeljövőben az értékük megnő. Ezeket aztán az általa fizetett ár többszöröséért adta el. Mint az ügyészségi közleményből kiderül, noha az NFT-k újak, a bennfentes kereskedelem akkor is bűncselekmény, ha az a blokkláncon keresztül történik.15
NAV-állásfoglalás
Néhány ország már megfogalmazott helyi szabályokat, de azok még nem egységesek, és inkább csak a bitcoin használatából fakadó kockázatok mérséklésére irányulnak. Ezek alapján a bitcoin olyan anonim fizetést biztosító virtuális eszköz, amelyet a hálózaton keresztül használnak fel fizetésre annak tulajdonosai. A bitcoineszközöket maga a Bitcoin-hálózat (számítástechnikai támogatással működő fizetési rendszer) hozza létre egy véletlenszerű folyamattal úgy, hogy az új eszközöket elosztja azok között a számítógépek között, amelyek támogatják és üzemeltetik a hálózatot. Az ilyen módon létrehozható eszközök számát egy matematikai rendszer korlátozza. A bitcoin kezelését, árfolyamának alakulását tehát semmilyen központi szervezet nem irányítja és nem ellenőrzi, hanem az a kereslet-kínálat eredményeként alakul abban a rendszerben, amely a keletkezését is lehetővé teszi.16
Jelenleg a piacon az alábbi módokon lehet bitcoinhoz jutni:
- pénzért vásárolható (napi ára, illetve árfolyama van),
- bármilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe elfogadható ellenértékként, de annak elfogadását nem jogszabályi előírások teszik kötelezővé, hanem a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója dönt annak elfogadásáról,
- ún. „bányászat” révén (a Bitcoin-hálózathoz kapcsolódó speciális számítógépek bonyolult matematikai számítási műveleteket végeznek, és a rendszer a virtuális fizetőeszközt mindig a számítást elsőként elvégző, azt publikáló tulajdonosának ítéli oda, mintegy jutalomként).
A bitcoin nem tekinthető hagyományos értelemben vett fizetőeszköznek, mert fedezetét nem egy nemesfém vagy egy kormány, hanem a piac és a hálózat biztosítja. A bitcoinnak attól van értéke, hogy a piaci szereplők közül egyesek elfogadják fizetőeszközként. A bitcoin a hatályos jogi szabályozás alapján nem tekinthető értékpapírnak sem, mivel nem rendelkezik azokkal a jogszabályban meghatározott kellékekkel, amelyek az értékpapír kötelező elemei.
Tekintettel arra, hogy a bitcoin nem tekinthető sem jogszabály által meghatározott fizetőeszköznek, sem értékpapírnak, valamint birtokba vehető dolognak sem – mert csak virtuálisan létezik –, jellegéből következően lényegében egy olyan fizetési ígéret, amely az éppen aktuális ára, árfolyama alapján pénzre váltható vagy azzal fizetni lehet (bizonyos termékekért és szolgáltatásért egyes szállítóknak). Ennek a fizetési ígéretnek nincs lejárata vagy futamideje, az bármikor pénzre váltható, ha egyébként van olyan személy vagy szervezet, aki/amely erre a cserére hajlandó.17 A bitcoin mint kriptovaluta továbbá nem tekinthető készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek sem, mivel nincs hagyományos értelemben vett kibocsátója (mint amilyen a pénz kapcsán egy nemzeti bank).18
A bitcoin olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de amennyiben pénzre váltják (illetve felhasználják), akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség.
Tulajdonságából és felhasználási céljából következően a bitcoint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 29. § (8) bekezdése alapján a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között indokolt kimutatni és ennek megfelelően értékelni. A számviteli kimutatás és értékelés szempontjából e követelést nem lehet devizában fennálló követelésnek tekintetni.
A bitcoinnak napi ára, illetve árfolyama van (sőt árfolyama még napközben is folyamatosan változik), amelyen az megvásárolható. Ezért a bitcoin ellenében fennálló követelést mint fizetési ígéretet a mérlegfordulónapon értékelni szükséges. Az értékelés alapján indokolt esetben az Szt. 65. §-a szerint értékvesztést kell elszámolni, amennyiben az tartós és jelentős összegű.
Tekintettel arra, hogy a bitcoin egy fizetési ígéretet tartalmazó követelés, annak értékesítése során a vásárolt követelések elszámolási szabályait indokolt követni. Az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja alapján a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, míg a veszteségjellegű különbözetet az Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.
Az ún. „bányászat” révén szerzett bitcoin térítés nélkül kapott eszköznek (követelésnek) tekintendő, amelynek a szerzés napján fennálló árfolyamon számított piaci értékét az Szt. 77. § (4) bekezdés c) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni, és a 45. § (5) bekezdése alapján halasztott bevételként kell elhatárolni. Az időbeli elhatárolást a 45. § (2) bekezdése alapján a bitcoin felhasználásakor kell megszüntetni.19
A bitcoin egyenlegének, azaz a bitcoin miatt fennálló követelésnek a csökkenése során az alábbi okokból adódóan keletkezhet eredmény:
- szállítói kötelezettség kiegyenlítésekor a bitcoin felhasználása során keletkező különbözetből;
- a bitcoin hivatalos pénzeszközre történő átváltásakor adódó különbözetből, amely különbözeteket az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja és a 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján pénzügyi műveletek eredményként indokolt elszámolni;
- a bitcoin miatt fennálló követelésre az Szt. 65. §-a alapján elszámolt értékvesztés miatt, amely tétel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 8. § (1) bekezdés gy) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tétel;
- a bitcoin miatt fennálló követelés behajthatatlan követelésként történő leírásakor, amelyet az Szt. 81. § (3) bekezdés c) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni, az egyéb ráfordításként elszámolt tétel a Tao tv. alapján nem növeli az adózás előtti eredményt;
- a bitcoin miatt fennálló követelés elengedett követelésként történő elszámolásakor, amelyet egyéb ráfordításként kell elszámolni, az így elszámolt ráfordítás a Tao tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja alapján növeli az adózás előtti eredményt, ha a követelés elengedése kapcsolt fél javára történik.
Összegezve tehát, a bitcoin nem mutatható ki befektetett eszközként, a bitcoinra tekintettel kimutatott, a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözet pedig a pénzügyi műveletek eredményeként az adózás előtti eredmény részét képezi.20
Egyéb magyar szabályozások, szakmai állásfoglalások
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az egyes fizetésre használható virtuális eszközök (így különösen a bitcoin) sokkal kockázatosabbak, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások (például a bankkártya vagy az elektronikus pénz), mert nincs felelősség, nincs garancia.
A jegybank szerint az olyan virtuális fizetőeszközöknek, mint a bitcoin, nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok, amelyek például visszaélés, lopás esetén védenék a felhasználók érdekeit. Mindemellett a felhasználási értékük is gyorsan változhat, amely tovább növeli kockázatukat. Az MNB ezért azt javasolja, hogy a felhasználók legyenek rendkívül körültekintőek, fokozott óvatossággal járjanak el, mielőtt ilyen eszközöket használnak.
Kriptopénzek adózása 2022. január 1-je előtt Magyarországon
A kriptovaluták rohamos terjedésével egyre több kérdés fogalmazódik meg bennünk. 2009 óta a bitcoin lett az első olyan virtuális pénz, ami nemzetközi piacokon, nemzetközileg elismert valutákkal is felvette a versenyt. Ezekkel a virtuális valutákkal nagyot lehet nyerni, ugyanakkor az átlagosnál nagyobb rizikót képviselnek. Ha valaki befektetésre vagy bányászatra veszi rá magát, akkor mindenképpen azzal a céllal vág neki, hogy gyarapítsa a vagyonát. Természetesen ebben az esetben gondolnunk kell az adózásra is. Az elmúlt években sorra jöttek az állásfoglalások, az ajánlások, konkrétumokat nehéz ezekben találni. A probléma ott kezdődik, ahogy fentebb is írtam, miszerint ezek a coinok hivatalosan nem elfogadott fizetőeszközök. Jelenleg nincs olyan bank vagy szervezet, ami „rendes pénznemnek” tekintené a kriptopénzeket, legalábbis Magyarországon. Ez betudható annak is például, ami egyébként a lényege ezeknek a valutáknak, hogy nem központosított rendszerben működnek, ezért nagyon nehéz követni és szabályozni őket. Tavaly már az Európai Parlament (továbbiakban: EP) is felállított egy FinTech témával foglalkozó csoportot, akik úgy döntöttek, rendszerbe helyezik ezeket az érméket, érezve az általuk nyújtott lehetőségeket, viszont mára kiderült, hogy mégsem tudnak ezzel a területtel mit kezdeni, leginkább csak „kiiktatná őket” az EP.21
Semmiképpen sem a kiiktatás a jó megoldás, ehelyett inkább az érmék jogi, illetve az adózási hátterét kellene végiggondolnunk.
Az egyik kérdés ezzel kapcsolatban, hogy kik is juthatnak hozzá és hogyan. A kriptopénzekhez, csakúgy, mint más jól ismert fizetőeszközhöz, hozzájuthatnak magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek (például kft., zrt., nyrt.), illetve non-profit szervezetek (pl. alapítványok).
Számos lehetőség van e valuták megszerzésére, például bányászattal, ICO- vagy STO-tőkegyűjtéssel, kriptotőzsde-szolgáltatás vagy termék ellenértékeként, fogadások révén stb.
Ha egy magánszemélynek nincs semmilyen vállalkozása (sem egyéni vállalkozás, sem gazdasági társaság), akkor minden járulékfizetési kötelezettséget magánszemélyként kell teljesítenie. Ebben az esetben az önálló tevékenységből származó bevétel után adózik, ami 15%-os szja fizetési kötelezettséget jelent, illetve 19,5% szociális hozzájárulás (szocho) is terheli a bevételt. (A 2019-es törvénymódosítás által az eho és szocho összevonásra került.) Az adóalap 90%, mivel 10%-ot költségként elszámolhat, ha emellett dönt, de választhat tételes költségelszámolást is, ám ez utóbbi jóval bonyolultabb és összetettebb adózást jelent. Ugyanezek az adózási feltételek vonatkoznak a kriptotőzsdén szerzett pénzek adózására is (árfolyamnyereség), csak azt egyéni jövedelemként kell feltüntetni, csakúgy, mint a klasszikus tőzsdén szerzett pénzt.22 Amennyiben spekulációra alapozva tart a magánszemély kriptovalutát, akkor adóelőleget kell fizetnie. Adózás esetében a kriptopénzt át kell váltani forintra, az adót ebben kell megfizetni (bár itt sincs pontos információ arról, hogy milyen pénznemben kell adózni, mivel erre vonatkozóan nincs jogszabály).
Gazdálkodó szervezet adózására sem született pontos szabályozás ezen a területen. Az adott vállalkozás társasági adóként 9%-ot fizet meg. Amennyiben a cég úgy dönt, hogy átváltja a coinját akármilyen más valutába, akkor további kérdés, vajon ebben az esetben is terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Ami biztos, az csupán annyi, hogy hazánkban mindig forintban kell adózni.23
A non-profit szervezetek (alapítványok) esetében adózásról nincs szó, de kérdés, hogy lehet-e coinokkal adományozni. Sajnos erre vonatkozóan sincs jogszabály.
2022. január 1-je után alkalmazandó szabályok Magyarországon
2022. január 1-jétől külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszköz-ügyletekből származó jövedelme.24 Ez azt jelenti, hogy a jövedelem után 15 százalékos szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségek elszámolhatók, és adókiegyenlítés is alkalmazható. Az adót évente az szja-bevallásban kell bevallani és megfizetni.
A szabályozás azokra az ügyletekre vonatkozik, amikor a magánszemély bárki számára elérhető, tehát nem zártkörű ügyletben kriptoeszközt25 átruház, átenged – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is –, és ezzel nem kriptoeszközben, hanem törvényes fizetőeszközben szerez bevételt.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem a magánszemély által kötött ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.
Ügyleti nyereség keletkezik, ha az ügyletek tárgyévi bevételeinek összege meghaladja a tárgyévi igazolt kiadások összegét, ügyleti veszteségnek pedig az számít, ha a tárgyévi igazolt kiadások összege nagyobb, mint a tárgyévi bevételek összege.26
Ügyleti bevételt nem kell megállapítani addig, amíg az ügylet bevétele nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát, ha a bevétel megszerzésének napján más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, és az adóévben az ilyen bevételek összege nem több, mint a minimálbér.
Adókiegyenlítés alkalmazható, ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét. Adókiegyenlítésként a magánszemély az adóévben és az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti. Az ügyleti veszteséget először a 2021-es szja-bevallásban lehet feltüntetni.
Az adót évente, az adóévet követő május 20-ig, az szja-bevallásban kell bevallani és megfizetni. Azok, akik a 2021-es adóév előtt nem állapítottak meg jövedelmet kriptoeszköz átruházásából, ezt az új szabályok szerint megtehetik, és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe.
Balogh László LL.M, ügyvéd; PhD hallgató, ELTE-ÁJK Doktori Iskola
A kriptovaluták és a blokklánctechnológia szabályozása az EU-ban és néhány más ország példáját bemutatva
A bitcoin története, meghatározása
Az első és legelterjedtebb, legjobban ismert kriptovaluta, a bitcoin, egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amelyet 2009. január 3-án egy feltehetőleg eddig ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, nem véletlenül időzítve közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után. Maga a név, mint bitcoin elnevezés, vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.1
A hagyományos fiat pénzzel2 ellentétben és a többi elektronikus fizetőeszköztől eltérően, a bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. A bitcoin a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és a proof-of-work rendszer adja.3
A bitcoinok, hasonlóan a készpénzhez, csak digitális formátumban, biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban (wallet), el lehet tárolni egy személyi számítógépen, vagy mobiltelefonon, külső adathordozón, vagy felhőalapú szolgáltatóknál. A küldésükhöz és fogadásukhoz, pedig csak a küldő, illetve a fogadó bitcoin-címe szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és az infláció gerjesztését.
Sajnos a nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC.4
A bitcoint számos erre specializálódott devizatőzsde-weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára átváltani, illetve vissza, fizetésnél online és offline kereskedők/szolgáltatók egyaránt elfogadják, számuk jelentősen nő. Egyes szolgáltatók lehetővé teszik kereskedők számára bitcoin elfogadását olyan módon, hogy a kereskedő azonnal dollárban vagy egyéb szokásos devizában kapja meg a bevételt. Ezen kívül használható közérdekű felajánlásokra egyes szervezeteknél.5
Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést.6
Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a bitcoinnak nincs központi kibocsátója, amely az árfolyamstabilitás vagy egyéb érdekek szerint intervenciót vagy egyéb akciót hajtana végre.7
2013 novemberéig valamivel több mint 12 millió bitcoin jött létre, ezt a számot a hálózat algoritmikusan határozza meg, ahogy azt Nakamoto nyomán említik.8 A monetáris bővülés mértéke előre ismert és bárki számára követhető, az összes bitcoin száma idővel 21 millióhoz tart, így 2013-ra a teljes mennyiség fele, 2017-re pedig már háromnegyede állt rendelkezésre. A határ közeledtével a bitcoin értéke növekedni kezdhet, deflációhoz vezetve, amennyiben a pénzre a kereslet tovább nő. Ugyanakkor a bitcoin 8 tizedesjegyig osztható, így ez technikai akadályt nem jelent, szemben a megszokott pénzeszközökkel.
A bővülés csökkenő üteme ösztönzi a korai elfogadókat, akik még alacsonyabb korai árfolyam mellett jutnak bitcoinhoz, így segítve a rendszer sikerre vitelét. A korai elfogadóknak ez a kedvezményezése számos kritikát eredményezett, gyakran piramisjátékhoz hasonlítva a rendszert, ám a támogatók szerint ez az ösztönző szükséges ahhoz, hogy a hálózat és az infrastruktúra beinduljon, egy arányosabb részesedés nem ellensúlyozná megfelelően azt a kockázatot, amit egy új, nem tesztelt fizetési rendszer használata jelent.9
Anonimitás és decentralizáltság
Mivel a tranzakciókat az egész hálózat felé szétküldik a csomópontok, azok teljesen nyilvánosak. Szemben a hagyományos pénzügyi intézetekkel, amelyek az ügyfelek magánszféráját a tranzakciókra vonatkozó információk visszatartásával védik, ezt a bitcoin rendszerében az biztosítja, hogy a címek tulajdonosára vonatkozó információk nem ismertek. Ha például Alíz küld Bobnak 12 BTC összeget, akkor a nyilvános adatok között csak az látszik, hogy két cím között 12 BTC összeg mozgott. Hacsak valamilyen oknál fogva a résztvevők nem hozzák nyilvánosságra, hogy az adott címeknek ők a tulajdonosai, szinte lehetetlen őket összekapcsolni. Ugyanakkor, ha egy címről egyszer már kiderült, hogy kihez tartozik, az ahhoz tartozó korábbi tranzakciók is visszakereshetőek.10
A hálózaton és az elosztottan tárolt adatbázisban a tranzakcióknál a kifizető és a kedvezményezett kizárólag a bitcoin-címével jelenik meg. Ez a cím nem más, mint egy kriptográfiai kulcspár publikus fele, amely lehetővé teszi a cím tulajdonosának (aki a privát kulcsot egyedül birtokolja), hogy a címén lévő egyenleg terhére kiadott tranzakciókat aláírja. Mivel egy személy bármennyi címet létrehozhat magának, amelyekről nem derül ki, hogy egy emberhez tartoznak, a pénz mozgásának követése szinte lehetetlen.11
A hálózatot alkotó csomópontok között nincs kiemelt szerepű, a jelenlegi megvalósítás szerint mindegyikük a teljes adatbázist tárolja, így a rendszer bármekkora számú csomópont kiesése esetén is tovább működik.
Az anonimitást és a központi kontroll hiányát előnyösnek találhatják az illegális üzletet folytatók is. A rendszerrel szembeni egyik leggyakoribb kritika szerint működése elősegíti a törvénytelen üzletek lebonyolítását, és emiatt az egész fizetési rendszert illegálisnak kell tekinteni.12 A törvényességi aggályokra egy bitcoint használó drogkereskedő weblap irányította rá a figyelmet.
Sok szakértő úgy gondolja, hogy a szabályozás nem lenne olyan sürgető, mivel a túlzott erőszakos mederbe terelés megölné a kriptovalutákban rejlő lehetőségeket. Egyelőre azt látni, hogy megy az időhúzás, az államok olyanok, mint a jó vadászkutyák, először körbeszaglásznak, és utána indulnak el a nyomon. Az mindenesetre élesen kitűnik, hogy szagot fogtak, és az első években tapasztalható hektikus állapot lassan-lassan kezd majd rendeződni. A kriptovaluta-kereskedelem fellendült, a befektetők nagy potenciált látnak benne, ugyanakkor megjelentek az első visszaélések is; bűncselekmények elkövetésére használták. A pénzmosás melegágya is lehet, az anonimitás miatt. Egy szó, mint száz, veszélyes kezekben veszélyes dolgokra is használhatják.13
Az a hely, ahol a „leggyorsabban torkon lehet ragadni az áldozatot”, amelyet a jogalkotó kinézett magának az elmúlt években, az a kriptotőzsde. A piac, ahol gazdát cserélnek és átalakulnak fiat pénzből kriptovalutává és vissza.14 A szabályozás nehézségét jól mutatja, hogy a hagyományos tőzsdék tekintetében a törvényszegések megelőzése érdekében egy teljesen átfogó központi szabályozással lehet orvosolni a problémát, ezzel szemben a kriptotőzsdék teljesen kívül esnek a központi szabályozás hatáskörén, illetékességén. Ez jó hír lehet azok számára, akik hisznek a piaci szabadság elvében, mert így jelentős szabadságot élvezhetnek a kriptovaluta-vállalkozók és a befektetők is. Számos kriptovaluta-tőzsde csődbe ment, ez lett a szabadság ára. Majd jöttek a visszaélések, jött a tőkepiacokról ismert tőkebevonási eljárás (initial public offering) kriptotőzsdei megfelelője, az initial coin offering (ICO). Mindenki számára egyértelművé és világossá vált, hogy valamilyen szintű szabályozásra lesz szükség, a kriptovaluta-kibocsátás és –kereskedés terén is. A folyamatok elindultak, a legnagyobb figyelem a nyugati világ, a fejlett országok szabályozási lépéseire irányul. Az Európai Unió és az Egyesült Államok példáján keresztül következtethetünk a jövő szabályozási trendjeire, lehetséges irányaira.15
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (European Securities and Markets Authorities, a továbbiakban: ESMA) az elmúlt pár hónapban, évben több állásfoglalást, közleményt is megfogalmazott, és figyelmeztetett a kriptovalutákban rejlő kockázatokra. Véleményében az ICO-val kapcsolatosan is megfogalmazott aggodalmakat, amelyek szerint a tokenek és a kibocsátott „érmék” természetüktől függően pénzügyi eszközöknek minősülnek. Ez nagy meglepetést okozott, sok kriptovaluta-vállalkozás kényszerült arra, hogy újragondolja stratégiáját, vagy esetleg beszerezze a megfelelő engedélyeket a végzendő tevékenységekhez. A közzétett állásfoglalás azt tartalmazza, hogy az ilyen eszközökkel történő kereskedésre – tanácsadás vagy befektetés kezelése, betétgyűjtés, a tevékenység jellegétől függően – a MIFID II. vonatkozik. A MIFID II. pedig vagy az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy a piaci bevezetéskor közzéteendő tájékoztatásról szóló irányelv, vagy pedig az alternatív befektetési alapok hatálya alá tartozik. Ezzel a kör bezárult, szokták mondani. Elképzelhető, hogy ha ezen a vonalon halad tovább a jogalkotó, akkor mire lehet számítani…
Az ESMA egyebek mellett az Európai Bankhatósággal és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) közösen is kiadott egy állásfoglalást. Elfogadtak egy termékintervenciós határozatot is, amely azt jelenti, hogy szigorúan meghatározzák a CFD16 -ek tőkeáttételi mutatóját 2:1 arányban. Ezeket az arányszámokat a kriptovalutákat mögöttes termékként alkalmazó CFD-instrumentumokra vonatkozóan kell alkalmazni.17 Legújabban, 2022-re pedig az mondható el, hogy „[a]z Európai Uniót egyetlen hajszál választja el attól, hogy megállapodjon a kriptopénzekre irányuló legfontosabb szabályozásokról, amelyek a 27 tagállam mindegyikére egyformán vonatkoznának”18 .
Fontos megemlíteni, hogy az Európai Unió legfontosabb szerve, az Európai Parlament is foglalkozott a már témával az ESMA mellett. Ennek eredményeként 2018 februárjában felállították az ún. Uniós Blokklánc Megfigyelőközpont és Fórumot. A nagyobb figyelem azonban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló irányelvre összpontosult. Az irányelv ötödik módosítása ugyanis nagy port kavart, az ügyfélátvilágítási-kötelezettséget kiterjesztették a virtuális pénzváltókra is. Azaz gyakorlatilag mindenkire, aki érintkezésbe kerül a kriptovalutákkal: azokra is, akik a virtuális és törvényes fizetőeszközök közötti átváltást végzik, és az összes digitális pénztárcaszolgáltatást nyújtó vállalkozásra is.
Az Egyesült Államokban a jogalkotó másfelől közelítette meg a témát. Itt az elsősorban a szövetségi szinten működő Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (Securities and Exchange Commission, a továbbiakban: SEC) kapta meg a nemes feladatot: a kriptovalutákkal kapcsolatos jogi diszharmónia egyensúlyba hozatalát. A SEC, az európai kollégákhoz hasonlóan, elsősorban a kriptovaluták veszélyeire figyelmeztetett, és kiemelte, hogy ezeket a digitális eszközöket a szövetségi szabályozás szerint értékpapírforgalomnak kell tekinteni, ennek megfelelően szövetségi szabályok alá esnek. Ebből egyenesen következik, hogy az ezzel foglalkozó vállalkozásoknak, kriptovaluta-tőzsdéknek, -kereskedőknek kötelezően alá kell vetniük magukat a SEC engedélyezési eljárásának, illetve az alternatív kereskedési rendszer (Alternative Trading System – ATS) ellenőrzési rendszerének.
Az Egyesült Államokban tagállami szinten az államok többsége eddig próbálta elodázni, és távol tartani magát problémától, késleltetve ezzel a szabályozást, kivárva a felettes szervek állásfoglalását. A kriptovaluták és a kriptotőzsdék szabályozásának hiánya csak egy helyen nem váratott magára: New York állam viszonylag hamar lépett, bevezette a sokat kritizált Bitlicense-t. Sok állam még keresi a lehetőségeket, nekik komoly támpontot adhat a Uniform Law Commission, amely egy ún. modellszabályozás, a digitális pénzeszközökre folytatott tevékenységekre szakosítva.19
Hazánkban a szabályozás még igencsak gyerekcipőben jár, bár vannak már kezdeményezések. Nagy kérdés, hogy helyezzük el a kriptovalutákat a jogban. Továbbá azt kell eldönteni, hogy a kriptovalutákból képzett instrumentumok megfelelnek-e a Bszt.20 6. §-a által meghatározott pénzügyi eszköz fogalmának, az ezekkel az eszközökkel végzett tevékenység megfelel-e a befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő szolgáltatási tevékenységnek. A válaszokra sajnos még várni kell, ezeket majd az Európai Unió jogalkotó szerveinek kell kialakítania. Az irányelveket már látjuk, ha ezek mentén haladunk tovább, akkor láthatjuk, hogy lassan rendeződik a kérdés.
A tőkepiac, a kriptovaluták és a jog összefonódása
A jog ugyancsak lemaradt a digitális revolúció mögött, ameddig a bitcoin és társai, az úgynevezett altcoinok összesített piaci kapitalizációja 400 milliárd felett járt, ezért a jogtudomány és a jogalkotók mind hazai, mind nemzetközi szinten is csak próbálkoznak az egységes álláspont kialakításában. A betöltetlen űr miatt egyfajta lehetőség áll nyitva most azon országok számára, akik történetileg az elsők akarnak lenni. Úgy gondolom, érdemes kihasználni a kriptovaluták által nyújtott szabadságot, de meg kell teremteni a piac biztonságát, és egyensúlyt kell kialakítani. Sok ország ezt a lehetőséget felismerve máris a szabályozás útjára lépett, de már az alapoknál komoly kihívással nézett szembe.
Legtöbbször azzal a kérdéssel szembesülünk, hogy mi is az a kriptovaluta? A kérdés már lassan egy évtizede foglalkoztatja az embereket, amióta megtörtént az első ilyen fizetés. Akkor még egy pizzát vettek pár bitcoinért, most már ugyanaz az összeg milliárdokat ér. A közvélemény, a tőkepiaci befektetők, a jogalkotó és a jogalkalmazó is arra keresik a választ, hogy pontosan mi történik ezen a területen. Közgazdasági oldalról nézve a kriptovaluta egy olyan központi kibocsátó nélküli, decentralizált módon létrehozott és kriptográfiát alkalmazó matematikai függvény, digitális kód, algoritmus, amelynek értéke van. Valódi értékkel rendelkezik, ebből következik, hogy kereskedelmi forgalomba hozható, tehát csereeszközként használható.
A kriptovaluták jellemzése közgazdasági szempontból sokkal egyszerűbb és egységesebb, mivel már kriptovaluta-tőzsdék is üzemelnek a világ számos pontján. Ezzel szemben a szigorú jogi terminus nemzetközi szinten még várat magára. Nem meglepő ez, mivel a meghatározási nehézséget elsősorban az okozza, hogy a kriptovaluták számos olyan nem jogi sajátossággal rendelkeznek, amelyek a jog jelenleg ismert formáival nem, vagy csak nehezen hasonlíthatók össze. Fontos nehezítő tényező, amely a jogot nemzetközi szinten amúgy is hátráltatja, a harmonizáció hiánya. Ha kitekintünk országunk határain kívülre, akkor láthatjuk, hogy az Európai Unió más jogterületeken is küzd ezzel a problémával.
A hagyományos jogi fogalmakon keresztüli meghatározás nehézségét mutatja az is, amikor a magyar jogalkotó szerv, a Magyar Nemzeti Bank állást foglalt egy bitcoinautomata-üzemeltető céggel kapcsolatban, és arra a következtetésre jutott, hogy nem tudja besorolni a meglévő jogi terminusokba; tehát nem esik sem az elektronikus pénz, sem a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalma alá. Mivel a polgári jogi oldalról történő meghatározás zsákutcába futott, ezért a jogalkalmazó a pénzügyi jogi terület felé fordult, de a pénzügyi jogi terminológiai rendszer is csődöt mondott a kriptovaluták terén.
A David Hedqvist-ügy
2015. október 22-én hozta nyilvánosságra az Európai Bíróság (EUB) a C-264/14. számú (David Hedqvist) ügyben született döntését, amelyben arról kellett állást foglalnia, hogy a bitcoinok nemzeti (hivatalos) devizára való váltása áfaköteles vagy áfamentes tevékenységnek minősül-e. Ezt az ítéletet már régóta várták a kereskedők és más felhasználók, mivel az EUB egy számukra esetlegesen kedvezőtlen döntése esetén jelentős hátrányt szenvedhetett volna a bitcoin használata az Európai Unióban más országokhoz képest.21
A Bitcoin egy digitális fizetőeszközt, a bitcoinokat (BTC) kezelő rendszer. Ez egy decentralizált rendszer, azaz nem kötődik egy központi irányító rendszerhez sem. A bitcoinok digitálisan léteznek, a rendszerbe bekapcsolódva mindenki saját maga rendelkezik az általa tulajdonolt bitcoinok felett. Bitcoinhoz a felhasználók nemzeti valutáért való vásárlással, bitcoin-bányászattal vagy termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékeként juthatnak.
A bitcoin-szabályozás még világszerte gyerekcipőben jár, sok ország jogrendszerében nem tisztázott. Az Európai Központi Bank szerint a pénzügyi szektor hagyományos szabályait nem lehet alkalmazni a Bitcoinra, többek között azért sem, mert nincs egy központi elszámoló háza. A brit hatóságok szerint a bitcoin nem illegális, de nem is szabályozott. A Szingapúri Monetáris Hatóság (MAS) figyelmeztette a felhasználókat a bitcoin-használat potenciális kockázataira: ha a Bitcoin-rendszer egyik napról a másikra megszűnik, nem biztos, hogy lesz majd olyan személy, akit emiatt felelősségre lehet vonni, és aki megtéríti a „beragadt” eszközöket. A hatóságok általában a gazdasági szereplőkre bízzák, hogy a figyelmeztetés ellenére elfogadják-e a bitcoint az ellenérték kiegyenlítésének módjaként, és e kérdésbe általában nem kívánnak beavatkozni.
Szabályozott vagy nem szabályozott, de hogyan kell adózni, ha valaki bitcoin-átváltási tevékenységbe kezd: úgy, mint hagyományos pénzváltási tevékenység után, vagy esetleg másképp? Lényegében ez volt a kérdés, amit az Európai Bizottságnak el kellett döntenie. A bitcoin-szabályozás egyik fontos lépése tehát az EUB döntése, ami minden EU-tagállam vonatkozásában rendezi a bitcoin adójogi kezelését.22
A tényállás
David Hedqvist Svédországban tervezett beindítani egy olyan vállalkozást, amely a honlapján keresztül „hagyományos” (hivatalos nemzeti) deviza és bitcoin (virtuális deviza) váltásával foglalkozna. A vállalkozás szolgáltatásának ellenértéke a hagyományos pénzváltókhoz hasonlóan jutalék lenne. A vállalkozás beindítása előtt feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel fordult Hedqvist úr a svéd adójogi bizottsághoz. Ez a bizottság úgy döntött, hogy ez a fajta devizaváltási tevékenység áfamentes szolgáltatás. Ezzel a döntéssel azonban nem értett egyet a svéd adóhatóság, így az ügy bíróság elé került. A svéd bíróság előzetes döntéshozatal iránti kérelmet nyújtott be az EUB-hoz, így született meg a mostani döntés.
Az EUB részére feltett kérdések
Az EUB-nak a következő két kérdést kellett megválaszolnia:
- Ellenszolgáltatás fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak kell-e tekinteni az értékesítő által az átváltási árfolyamba épített ellenérték fejében végrehajtott, virtuális deviza és hagyományos deviza átváltása, illetve visszaváltása formájában megvalósuló ügyleteket?
- Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén úgy kell-e értelmezni a HÉA-irányelv 135. cikk (1) bekezdését, hogy a fent említett átváltási ügyletek adómentesek?
A HÉA-irányelv 135. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében a tagállamok mentesítik a héa (áfa) alól azon ügyleteket, amelyek törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre és érmére vonatkoznak.
A döntés
Az EUB első lépéseként azt állapította meg, hogy a hagyományos és virtuális devizák közötti átváltási tevékenység nem termékértékesítés, hiszen nem kézzelfogható, birtokba vehető dolgok átadása történik, így ezen tevékenység csak szolgáltatásnyújtás lehet. A devizaváltási tevékenység pedig ellenérték fejében történik, mivel az a jutalék, amelyet Hedqvist úr társasága kap az ügyfelektől, egyrészt egyenes következménye a társaság és az ügyfél közötti jogviszonynak, másrészt pedig a felek megállapodása kiterjed arra a haszonkulcsra is, amelyet a társaság a devizák átváltása során szerződés szerint kalkulál.23
Az EUB álláspontja szerint a HÉA-irányelv 135. cikk (1) bekezdésének d)–f) pontjai szerinti ügyletek esetén a „héamentességek célja többek között az adóalap, valamint a levonható héaösszeg meghatározásával kapcsolatos azon nehézségek kiküszöbölése, amelyek a pénzügyi ügyletek adózásának keretében felmerülnek. Márpedig a nem hagyományos devizákat – vagyis az egy vagy több országban törvényes fizetőeszközöktől eltérő pénzeket – érintő ügyletek pénzügyi ügyletnek minősülnek, amennyiben e devizákat az ügylet felei a törvényes fizetőeszköz alternatívájaként elfogadták, és azoknak nincs más céljuk, mint az, hogy fizetőeszközként használják”24 .
A tényállásban leírt átváltási ügyletek esetében pedig lényegében ugyanazok a nehézségek jelentkeznek az adóalap és a levonható adó megállapítása során, mint a hagyományos átváltási ügyleteknél.25
Tekintettel arra, hogy a bitcoin virtuális devizának nincs más célja, mint az, hogy fizetőeszközként használják, és e tekintetben egyes gazdasági szereplők elfogadják azt, ezért az EUB úgy döntött, hogy indokolt a héamentesség alkalmazása a bitcoin és a hagyományos devizák átváltására irányuló szolgáltatás esetén is.
A konklúzió
Az EUB ezen döntésével határozott irányt mutatott a bitcoin alkalmazásának áfabeli megítélése kapcsán.26 Az ítélet összefoglalja a pénzügyi műveletekkel kapcsolatos tevékenységek áfabeli megítélésének szempontjait is, amelyek más ügyletek esetén is hasznos hivatkozási alapul szolgálhatnak számunkra.
Az EUB azt is kimondja, hogy ezen ügyletek a „törvényes fizetőeszközként szolgáló devizára, bankjegyre és érmére vonatkozó” ügyleteket érintő rendelkezés értelmében héamentesek. Az olyan ügyletek e rendelkezés hatálya alóli kizárása, mint amilyeneket Hedqvist úr tervez, ugyanis ahhoz vezetne, hogy e rendelkezés nem tudná kifejteni hatásait, tekintettel az adómentesség arra irányuló céljára, hogy kiküszöbölje a pénzügyi ügyletek adózásának keretében az adóalap, valamint a levonható héaösszeg meghatározásával kapcsolatban felmerülő nehézségeket.27
Az előzetes döntéshozatali eljárás lehetővé teszi a tagállami bíróságok számára, hogy az előttük folyamatban lévő jogvita keretében az uniós jog értelmezésére vagy valamely uniós jogi aktus érvényességére vonatkozó kérdést terjesszenek az EUB elé. A bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát; a nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet az EUB határozata alapján elbírálja. E határozat a tartalmilag hasonló kérdésben eljáró más nemzeti bíróságokat is köti.
A sváci szabályozás
A Falcon Private Bank svájci pénzintézet – először a világon – lehetővé tette az ügyfelei számára, hogy a szokásos banktermékek mellett már a bitcoint is felvegyék a portfóliójukba, közvetlenül a bankon keresztül. A bitcoin mellett további altcoinokhoz is hozzáférést enged a bank. Ennek megfelelően teljes kriptopénz-portfóliót lehet kezelni a banknál.
A svájci Bitcoin Suisse AG startuppal közösen kialakítottak egy olyan infrastruktúrát, amely a bank meglévő rendszereihez kapcsolódva együttműködik a kriptopénz-portfólió kezelésében is.
A Falcon Private Bank részéről a következőképpen nyilatkoztak az újításról:
“Bővül a termékskála a Falcon Private Bank ügyfelei részére. Az új termékkínálat révén lehetőség nyílik a bitcoin és különböző kriptopénzek adás-vételére az e-banki rendszeren vagy a számlavezető ügynökön keresztül.”28
Egyáltalán nem meglepő, hogy pont Svájc az újító, de az már igen, hogy egy bank lesz bitcoin adás-vételi pont. A bank lépése nem számít olyan szempontból meglepetésnek, hogy a bitcoin és a kriptopénzek iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés az utóbbi időben. A befektetők figyelme is a kriptogazdaság felé irányul, egyre többen szeretnének részesülni a kriptopénzek árfolyammozgása okozta profitból. Svájcnak eddig is vezető szerepe volt a kriptopénz-vállalatok terjedésében, szinte minden új bitcoinnal kapcsolatos pénzügyi újítás fellelhető az országban. Másrészről viszont eddig a pénzintézetek elhatárolódtak a bitcoin-tranzakcióktól. Korábban előfordult az is, hogy bankszámlákat zártak be bankok pusztán azért, mert bitcoinnal kapcsolatos tranzakciók jelentek meg rajta. A magyar bankok között is sok még a mai napig nem fogad el kiutalásokat bitcointőzsdékről.
Ezek fényében éppen ezért a Falcon Private Bank lépése egyedülállónak számít a bankszektorban. Eddig ugyanis még egyetlen bank sem próbált eljutni idáig, azaz hogy közvetlenül az e-banki felületen keresztül teremtse meg a lehetőséget a bitcoin vásárlásra.
A kínai szabályozás
A kínai hatóságok az elmúlt hetekben arra utasították a pekingi székhelyű kriptodeviza-tőzsdéket, hogy állítsák le a kereskedést, és azonnal értesítsék meglévő ügyfeleiket a bezárásról. Az érintett tőzsdék szeptember 20-ig kaptak határidőt arra, hogy a hatóságoknak jelezzék, milyen módon teszik lehetővé ügyfeleiknek a kereskedésből való kockázatmentes kiszállást, illetve hogyan kezelik a pénzeszközöket a befektetők érdekeinek a védelmében.
„Minden kereskedési platformnak szeptember 15-én éjfélig közzé kell tennie egy értesítést, amelyben világosan közlik, hogy mikor állítják le a kriptodevizákkal való kereskedést. Be kell azt is jelenteniük, hogy leállítják az új felhasználók regisztrálását” – áll a kormányzati utasításban.29 A kínai hatóságok szigorúan felléptek a kriptodevizás ügyletek ellen, hogy megpróbálják kordában tartani a pénzügyi kockázatokat, miután a tőzsdei piacon idén tömegével jelentek meg új ügyfelek.
A jegybank szeptember elején illegálisnak minősítette és betiltotta a kriptodeviza kibocsátásával történő tőkegyűjtést. A hónap közepén pedig már arról cikkeztek a lapok, hogy a hatóságok azt tervezik, szeptember végére bezárják az ország összes bitcointőzsdéjét.
A sanghaji székhelyű BTCC China, az egyik legnépszerűbb kínai digitálisdeviza-tőzsde már a hónap közepén bejelentette, hogy a szabályozás szigorítása miatt szeptember 30-án leállítja a kereskedést a virtuális devizákkal.
Az OkCoin és Huobi pekingi székhelyű elektronikus kereskedési platformok, amelyek a legnagyobb kínai kriptotőzsdék közé tartoznak, bejelentették, hogy október 31-én tervezik leállítani a jüan elszámolású kereskedést.
A BTCC Chinán a bitcoin 7,63 százalékos mínuszban, 19 797 jüanon forgott péntek délután. A Bitstampon, amely egyike a 3 legnagyobb kereskedési forgalommal rendelkező kriptopénz-tőzsdének a világon, 5 százalékkal 3071 dollárra esett a jegyzés. Szeptember 2-án még 5000 dolláron jegyezték a bitcoint. Az egyik széles körben elfogadott bitcoin-árfolyamindex, a Coindesk hat hét óta először 3000 dollár alá süllyedt.
Az EU új szabályokon dolgozik
Az Európai Unió szervei új szabályozáson dolgoznak a blokklánctechnológián alapuló fizetőeszközök, kriptoeszközök lehetőségeinek növelése és a veszélyek visszaszorítása érdekében. A parlamenti képviselők felülvizsgálták és módosították a Bizottság javaslatát, és 2022 márciusában úgy döntöttek, hogy tárgyalásokat kezdenek a tagállamokkal e szabályok végleges formájáról a Tanácsban.30 Bizonyos blokklánctechnológiák alkalmazásának és használatának ösztönzése érdekében az új szabályok célja a biztonságosabb törvényi szabályozás, a jogbiztonság megteremtése, az innováció, a fejlődés és a kutatás ösztönzése, támogatása, a fogyasztók és a befektetők védelme, valamint a pénzügyi stabilitás biztosítása és megőrzése, hosszú távon.31
A tervezett szabályok természetesen kiterjednek a tranzakciók, átutalások átláthatóságára, engedélyezésére, felügyeletére, közzétételére. Az EU parlamenti képviselők azt szeretnék, ha a tokenek egy részének kibocsátását az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Bankfelügyeleti Hatóság felügyelné.32 Ez azért felvet némi kérdést, mivel a kriptovaluták egyik fő jellemzője a decentralizáltság. Lehet-e valamit eredményesen központosítani úgy, hogy az adott tárgynak pont ez a fő attribútumát közben mégse veszítse el?
Terveik szerint a blokklánctechnológiával és a kriptoeszközökkel foglalkozó vállalkozásoknak hatékonyabban kell tájékoztatniuk a fogyasztókat a kockázatokról, költségekről és díjakról. Ezek fogyasztóvédelmi kérdések. Pénzügyi jogi szempontból a szabályok biztosítanák a pénzügyi stabilitást, míg más intézkedések a piaci manipuláció, a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és más bűncselekmények kezelésére irányulnak.
A szabályok elfogadásáról majd az Európai Parlament egésze dönt, ezt követően a tagállamoknak is el kell fogadniuk.33 Az új szabályok, amelyek megnehezítik az ilyen jellegű vállalkozások indulását, egy nagyobb, digitális szabályokat összefoglaló csomag részét képezik, amely az innováció ösztönzése és a védelem biztosítása mellett támogatja az EU digitális átállását. Amennyiben a jogszabályoknak a nehezítésen túl célja a központosítás, nehezen értelmezhető „az innováció ösztönzése” szófordulat a törvény céljai között. 2022 márciusában az Európai Parlament már új szabályokat fogadott el az elosztott főkönyvi technológia piaci infrastruktúrákban való tesztelésének támogatására.34
Balogh László LL.M, ügyvéd; PhD hallgató, ELTE-ÁJK Doktori Iskola