Kriptovaluta, blokklánc-technológia, NFT – Szabályozás, adózás Magyarországon, a bitcoin polgári jogi megítélése

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint dolog alatt birtokba vehető testi tárgyat kell érteni, a virtuális pénzek azonban fizikai megnyilvánulással, térbeli körülhatároltsággal nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy az immateriális, testetlen tárgyakat nem ismeri el a magyar jog dologként, a fizikai formában meg nem jelenő bitcoin nem dolog (Ptk. 5:14. §).

A Ptk. a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni rendeli a pénzre, ezért vizsgálnunk kell, vajon a bitcoin a pénz fogalma alá tartozhat-e? A kérdés eltérő eredményre vezet a dologi jogban, illetve a kötelmi jogban. Dologi jogi szempontból pénznek kell tekinteni a fizikai formában megjelenő törvényes fizetőeszközt (érme, bankjegy), ideértve a külföldi hivatalos fizetőeszközt is. A dologi jog szempontjából tehát nem pénz a bitcoin.

Kötelmi jogi szempontból már más a bitcoin megítélése. Az Alaptörvény meghatározza, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint.¹  A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény értelmében az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme – ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is – Magyarország törvényes fizetőeszköze. A bitcoin tehát nem minősül törvényes fizetőeszköznek, mindazonáltal ez nem jelenti azt, hogy a felek megegyezése esetén a tartozásokat ne lehetne bitcoinban kiegyenlíteni. A törvényes fizetőeszköz jelleg ugyanis pusztán annyit jelent, hogy az adós jogosult ezzel kiegyenlíteni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy ezzel a fizetőeszközzel teljesítsen az adós. A Ptk. diszpozitivitásából fakadóan azonban a törvényes fizetőeszköz akkor alkalmazandó, ha a felek másként nem rendelkeztek. Ha a felek megállapodnak abban, hogy a tartozást bitcoinnal is ki lehet egyenlíteni, akkor az adós jogosult bitcoinnal rendezni tartozását, a hitelező pedig követelheti, hogy bitcoinnal teljesítsen az adós.²

Dologi értelemben tehát nem, kötelmi jogi szempontból azonban minősülhet pénznek a bitcoin.

A Ptk. a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni rendeli az értékpapírokra is, ezért vizsgálnunk kell, vajon a bitcoin tartozhat-e az értékpapír fogalom alá?

A Ptk. szerint, ha valaki elektronikus formában rögzített és értékpapírszámlán nyilvántartott, egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére biztosítja, vagy az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti szolgáltatást az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti, a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül. A dematerializált értékpapír fogalmi eleme tehát a kibocsátó, ami bitcoin esetén nem értelmezhető, ezért értékpapírnak sem tekinthető.³

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogi védelem alá tartozik a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzítetten, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is. A bitcoin alapjául szolgáló technológia egy nyílt forráskódú szoftver, azaz szerzői jogi védelem illeti. Maga a bitcoin viszont mint fizetésre szolgáló vagyontárgy, nem tekinthető szellemi alkotásnak.

A bankszámlapénz analógiájára felmerülhet a bitcoin követelésként való kezelése. Ez azonban feltételezne egy relatív jogviszonyt, azaz meghatározott jogosultat és kötelezettet. A bitcoin esetében viszont nincs kibocsátó, akitől követelhetnénk, ezért önmagában a bitcoinnal való rendelkezés relatív jogviszonyként sem értelmezhető.⁴

Ettől eltérő megítélése lehet bizonyos esetekben a bitcoin tárcában (wallet) való tárolásának. Ez lehet asztali (desktop), mobil, webes (online), papír, illetve hardware alapú. A tárcákban sosem magát a bitcoint tároljuk, hanem azt a nyilvános, illetve titkos kulcsot, amivel a bitcoin-címünket elérhetjük, tranzakcióinkat aláírhatjuk. Ha nem magunk töltjük le és telepítjük fel a bitcoinklienst a számítógépünkre, hanem webes szolgáltatóhoz fordulunk, akkor ez azzal a következménnyel fog járni, hogy bizonyos esetekben lényegében a webes szolgáltató lesz a rendelkezésre jogosult és nem mi. Ez azt is jelenti, hogy előfordulhat az is, hogy a tényleges rendelkezési jogot nem mi gyakoroljuk, hanem pusztán követelésünk keletkezik a bitcoin kiadására a webes szolgáltatóval szemben. Ugyanígy a kereskedési felületet üzemeltetők felé is keletkezhet követelésünk az adott virtuális valuta kiadása vonatkozásában.

A bitcoint tehát sem dologként, sem jogként, sem pedig követelésként nem tudja értelmezni jelenleg a magyar jog. A bitcoin a legközelebb a dolog kategóriájához áll, de ennek megállapításához a magyar bírói gyakorlatnak meg kellene haladnia jelenlegi álláspontját a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgokról.⁵

A blokklánc-technológia újabb terméke, az NFT, és jogi megítélése⁶

A non-fungible token, azaz a nem helyettesíthető zseton (a továbbiakban: NFT), 2017 óta létezik, működése az Ethereum kriptovaluta blokklánc-technológiá­ján alapul.⁷  Az NFT digitális műalkotásokhoz, digitális műtárgyakhoz, képhez, animációhoz, videóhoz, hangfájlhoz, akár számítógépes karakterekhez kapcsolt olyan kódsor, amely az eredetiség igazolására szolgál.

Kibocsátóként korlátozhatjuk a darabszámot úgy, hogy sorszámmal látjuk el az NFT-t, a felhasználó pedig Ethereum, Solana, Polygon blokklánc-platformo­kon licitálhat a tartalomra, attól függően, hogy melyik blokkláncon bocsátották ki a tokent. Az úgynevezett „mint”-elés után a vásárló megkapja a kollekció egy darabját. (Egyelőre még keresik a besorolását a jogalkotók, a szakértők szerint ez a digitális műtárgy-kereskedelem tárgya a 21. században.)

A blokklánc-technológiával elértük, hogy a digitális térben is megoldhatóvá váljon, hogy valami egyedi és megismételhetetlen jöjjön létre; így a digitális egységek rögzítik a lenyomatot, a tranzakció idejét, a tulajdonost, a szerződést, s mindez nyilvánossá és visszakövethetővé válik.⁸

Az NFT-piac 2022-ben elérte a 4,5 milliárd dolláros piaci tőkekapitalizációt. Összehasonlítva ezt a két évvel korábbi adatokkal (0,02 milliárd dollár), jelentős emelkedés figyelhető meg, 2030-ra pedig tízszeres emelkedéssel is számolhatunk.

Az NFT működése a legegyszerűbben a fiat pénzvilágban mutatható be. Egy bankjegy vagy érme úgy helyettesíthető egy másik azonos értékű bankjeggyel, hogy a tranzakció közben nem történik értékvesztés. Ezzel szemben az NFT olyan adatokat tartalmaz, amelyek megkülönböztetik minden mástól, ezért lesz az NFT nem helyettesíthető egyedülálló eszköz.

Gyakorlatban ezt az egyedi, mással nem felcserélhető művészeti alkotások példáján keresztül lehet érzékeltetni, hiszen két azonos értékű festményt sem lehet egymással helyettesíteni. Az NFT-k egyedisége, vagy ha úgy tetszik másolhatatlansága, a blokklánc-technológián alapul.⁹

Az NFT-k „okosszerződés” alapjául szolgáló programkódból állnak, amelyek közvetlenül szabályozzák a digitális pénznemek vagy eszközök átadását a felek között bizonyos feltételek mellett. Miután az okosszerződés kódját megírták, gyakorlatilag ez a kód beleég a blokklánc-érmébe, amely a nem helyettesíthető digitális műalkotás tulajdonjogának igazolására szolgál.¹⁰

Az NFT-knek számtalan felhasználási területe van: lehet digitális művészeti alkotás, lehet belépő egy koncertre, vagy bármilyen olyan eseményre, ahol a hamisítás – mint szerzői jogi probléma – felmerül.¹¹  A videojátékok szintén értéket kaphatnak az NFT-ktől, hiszen egy-egy játékban elhelyezett tárgy is válhat NFT-vé. Ilyen lehet például egy egyedi fegyver, vagy egy karakter (avatar) öltözete.

A digitális világon túl akár egy fizikai tárgy (például egy festmény, egy más ingóság vagy egy ingatlan) is „tokenizálható”, de ennek a területnek egyelőre a művészet a legkedveltebb felhasználási területe. A művészet világában gyakran felmerül a probléma az árképzés kapcsán, mert nehéz megállapítani az adott műtárgy eredetiségét és a valós értékét. Az NFT tulajdonságai miatt alkalmas lehet arra, hogy létrehozza a biztonságot a művészet világában.

Az NFT-k megoldották ez a problémát, mivel lehetővé teszik az alkotók számára, hogy másolhatatlan és véges terméket hozzanak létre. Az eljárás a következő: az alkotó létrehozza a műtárgyat, amelyet digitalizál, majd a blokklánc-technológiával elkészít egy virtuális zsetont (NFT-t) a digitalizált műalkotásból.¹²  Az NFT által hordozott programkód-sor lehetőséget biztosít az alkotó számára, hogy meghatározza a viszonteladási tranzakciókból származó automatikus jogdíjak kifizetését, a tulajdonjog igazolását és a tulajdonjog-átruházás lehetőségét.¹³

A jogi problémát a műalkotás tekintetében a tényleges tulajdoni viszonyok feltárása jelenti. A digitális piacok és kibocsátó rendszerek, a blokklánc-rendszerek és a kereskedelmi felületek anonimitást biztosítanak. Mivel az adásvételt lebonyolító felek azonosíthatatlanok, ezért sok esetben az érdekek kikényszerítésének lehetősége is korlátozott. Így ez a szabályozatlan piac a csalás melegágya, ez pedig hosszú távon rengeteg problémát okozhat.

A kriptokereskedelmet mostanáig sokan hasonlították a vadnyugathoz annak szabályozatlansága miatt, de mára már megszületett az első ügy. A New York déli körzetéhez tartozó ügyészség vádat emelt az NFT-k nem nyilvános információkon alapuló adásvételével kapcsolatban.¹⁴  A legnagyobb NFT-piac, az OpenSea termékmenedzsere, Nate Chastain a helyzetét kihasználva olyan NFT-ket vásárolt, amelyekről tudta, hogy a közeljövőben az értékük megnő. Ezeket aztán az általa fizetett ár többszöröséért adta el. Mint az ügyészségi közleményből kiderül, noha az NFT-k újak, a bennfentes kereskedelem akkor is bűncselekmény, ha az a blokkláncon keresztül történik.¹⁵

NAV-állásfoglalás

Néhány ország már megfogalmazott helyi szabályokat, de azok még nem egységesek, és inkább csak a bitcoin használatából fakadó kockázatok mérséklésére irányulnak. Ezek alapján a bitcoin olyan anonim fizetést biztosító virtuális eszköz, amelyet a hálózaton keresztül használnak fel fizetésre annak tulajdonosai. A bitcoineszközöket maga a Bitcoin-hálózat (számítástechnikai támogatással működő fizetési rendszer) hozza létre egy véletlenszerű folyamattal úgy, hogy az új eszközöket elosztja azok között a számítógépek között, amelyek támogatják és üzemeltetik a hálózatot. Az ilyen módon létrehozható eszközök számát egy matematikai rendszer korlátozza. A bitcoin kezelését, árfolyamának alakulását tehát semmilyen központi szervezet nem irányítja és nem ellenőrzi, hanem az a kereslet-kínálat eredményeként alakul abban a rendszerben, amely a keletkezését is lehetővé teszi.¹⁶

Jelenleg a piacon az alábbi módokon lehet bitcoinhoz jutni:

• pénzért vásárolható (napi ára, illetve árfolyama van),
• bármilyen termékért vagy szolgáltatásért cserébe elfogadható ellenértékként, de annak elfogadását nem jogszabályi előírások teszik kötelezővé, hanem a termék értékesítője vagy a szolgáltatás nyújtója dönt annak elfogadásáról,
• ún. „bányászat” révén (a Bitcoin-hálózathoz kapcsolódó speciális számítógépek bonyolult matematikai számítási műveleteket végeznek, és a rendszer a virtuális fizetőeszközt mindig a számítást elsőként elvégző, azt publikáló tulajdonosának ítéli oda, mintegy jutalomként).

A bitcoin nem tekinthető hagyományos értelemben vett fizetőeszköznek, mert fedezetét nem egy nemesfém vagy egy kormány, hanem a piac és a hálózat biztosítja. A bitcoinnak attól van értéke, hogy a piaci szereplők közül egyesek elfogadják fizetőeszközként. A bitcoin a hatályos jogi szabályozás alapján nem tekinthető értékpapírnak sem, mivel nem rendelkezik azokkal a jogszabályban meghatározott kellékekkel, amelyek az értékpapír kötelező elemei.

Tekintettel arra, hogy a bitcoin nem tekinthető sem jogszabály által meghatározott fizetőeszköznek, sem értékpapírnak, valamint birtokba vehető dolognak sem – mert csak virtuálisan létezik –, jellegéből következően lényegében egy olyan fizetési ígéret, amely az éppen aktuális ára, árfolyama alapján pénzre váltható vagy azzal fizetni lehet (bizonyos termékekért és szolgáltatásért egyes szállítóknak). Ennek a fizetési ígéretnek nincs lejárata vagy futamideje, az bármikor pénzre váltható, ha egyébként van olyan személy vagy szervezet, aki/amely erre a cserére hajlandó.¹⁷  A bitcoin mint kriptovaluta továbbá nem tekinthető készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek sem, mivel nincs hagyományos értelemben vett kibocsátója (mint amilyen a pénz kapcsán egy nemzeti bank).¹⁸

A bitcoin olyan fizetési ígéretet testesít meg, amelyet követelésként lehet csak kimutatni, nincs kamata, de amennyiben pénzre váltják (illetve felhasználják), akkor hozama lesz, ami lehet nyereség vagy veszteség.

Tulajdonságából és felhasználási céljából következően a bitcoint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 29. § (8) bekezdése alapján a forgóeszközökön belül, mint vásárolt követelést az egyéb követelések között indokolt kimutatni és ennek megfelelően értékelni. A számviteli kimutatás és értékelés szempontjából e követelést nem lehet devizában fennálló követelésnek tekintetni.

A bitcoinnak napi ára, illetve árfolyama van (sőt árfolyama még napközben is folyamatosan változik), amelyen az megvásárolható. Ezért a bitcoin ellenében fennálló követelést mint fizetési ígéretet a mérlegfordulónapon értékelni szükséges. Az értékelés alapján indokolt esetben az Szt. 65. §-a szerint értékvesztést kell elszámolni, amennyiben az tartós és jelentős összegű.

Tekintettel arra, hogy a bitcoin egy fizetési ígéretet tartalmazó követelés, annak értékesítése során a vásárolt követelések elszámolási szabályait indokolt követni. Az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja alapján a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti nyereségjellegű különbözet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, míg a veszteségjellegű különbözetet az Szt. 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

Az ún. „bányászat” révén szerzett bitcoin térítés nélkül kapott eszköznek (követelésnek) tekintendő, amelynek a szerzés napján fennálló árfolyamon számított piaci értékét az Szt. 77. § (4) bekezdés c) pontja alapján egyéb bevételként kell elszámolni, és a 45. § (5) bekezdése alapján halasztott bevételként kell elhatárolni. Az időbeli elhatárolást a 45. § (2) bekezdése alapján a bitcoin felhasználásakor kell megszüntetni.¹⁹

A bitcoin egyenlegének, azaz a bitcoin miatt fennálló követelésnek a csökkenése során az alábbi okokból adódóan keletkezhet eredmény:

• szállítói kötelezettség kiegyenlítésekor a bitcoin felhasználása során keletkező különbözetből;
• a bitcoin hivatalos pénzeszközre történő átváltásakor adódó különbözetből, amely különbözeteket az Szt. 84. § (7) bekezdés n) pontja és a 85. § (3) bekezdés n) pontja alapján pénzügyi műveletek eredményként indokolt elszámolni;
• a bitcoin miatt fennálló követelésre az Szt. 65. §-a alapján elszámolt értékvesztés miatt, amely tétel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 8. § (1) bekezdés gy) pontja alapján adózás előtti eredményt növelő tétel;
• a bitcoin miatt fennálló követelés behajthatatlan követelésként történő leírásakor, amelyet az Szt. 81. § (3) bekezdés c) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni, az egyéb ráfordításként elszámolt tétel a Tao tv. alapján nem növeli az adózás előtti eredményt;
• a bitcoin miatt fennálló követelés elengedett követelésként történő elszámolásakor, amelyet egyéb ráfordításként kell elszámolni, az így elszámolt ráfordítás a Tao tv. 8. § (1) bekezdés h) pontja alapján növeli az adózás előtti eredményt, ha a követelés elengedése kapcsolt fél javára történik.

Összegezve tehát, a bitcoin nem mutatható ki befektetett eszközként, a bitcoinra tekintettel kimutatott, a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti különbözet pedig a pénzügyi műveletek eredményeként az adózás előtti eredmény részét képezi.²⁰

Egyéb magyar szabályozások, szakmai állásfoglalások

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az egyes fizetésre használható virtuális eszközök (így különösen a bitcoin) sokkal kockázatosabbak, mint a felhasználók által már jól ismert elektronikus fizetési megoldások (például a bankkártya vagy az elektronikus pénz), mert nincs felelősség, nincs garancia.

A jegybank szerint az olyan virtuális fizetőeszközöknek, mint a bitcoin, nincs kibocsátójuk, nem tartoznak egyetlen ország hatóságának, jegybankjának felügyelete alá sem, nincsenek megfelelő felelősségi, garanciális, kárviselési szabályok, amelyek például visszaélés, lopás esetén védenék a felhasználók érdekeit. Mindemellett a felhasználási értékük is gyorsan változhat, amely tovább növeli kockázatukat. Az MNB ezért azt javasolja, hogy a felhasználók legyenek rendkívül körültekintőek, fokozott óvatossággal járjanak el, mielőtt ilyen eszközöket használnak.

Kriptopénzek adózása 2022. január 1-je előtt Magyarországon

A kriptovaluták rohamos terjedésével egyre több kérdés fogalmazódik meg bennünk. 2009 óta a bitcoin lett az első olyan virtuális pénz, ami nemzetközi piacokon, nemzetközileg elismert valutákkal is felvette a versenyt. Ezekkel a virtuális valutákkal nagyot lehet nyerni, ugyanakkor az átlagosnál nagyobb rizikót képviselnek. Ha valaki befektetésre vagy bányászatra veszi rá magát, akkor mindenképpen azzal a céllal vág neki, hogy gyarapítsa a vagyonát. Természetesen ebben az esetben gondolnunk kell az adózásra is. Az elmúlt években sorra jöttek az állásfoglalások, az ajánlások, konkrétumokat nehéz ezekben találni. A probléma ott kezdődik, ahogy fentebb is írtam, miszerint ezek a coinok hivatalosan nem elfogadott fizetőeszközök. Jelenleg nincs olyan bank vagy szervezet, ami „rendes pénznemnek” tekintené a kriptopénzeket, legalábbis Magyarországon. Ez betudható annak is például, ami egyébként a lényege ezeknek a valutáknak, hogy nem központosított rendszerben működnek, ezért nagyon nehéz követni és szabályozni őket. Tavaly már az Európai Parlament (továbbiakban: EP) is felállított egy FinTech témával foglalkozó csoportot, akik úgy döntöttek, rendszerbe helyezik ezeket az érméket, érezve az általuk nyújtott lehetőségeket, viszont mára kiderült, hogy mégsem tudnak ezzel a területtel mit kezdeni, leginkább csak „kiiktatná őket” az EP.²¹

Semmiképpen sem a kiiktatás a jó megoldás, ehelyett inkább az érmék jogi, illetve az adózási hátterét kellene végiggondolnunk.

Az egyik kérdés ezzel kapcsolatban, hogy kik is juthatnak hozzá és hogyan. A kriptopénzekhez, csakúgy, mint más jól ismert fizetőeszközhöz, hozzájuthatnak magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek (például kft., zrt., nyrt.), illetve non-profit szervezetek (pl. alapítványok).

Számos lehetőség van e valuták megszerzésére, például bányászattal, ICO- vagy STO-tőkegyűjtéssel, kriptotőzsde-szolgáltatás vagy termék ellenértékeként, fo­gadások révén stb.

Ha egy magánszemélynek nincs semmilyen vállalkozása (sem egyéni vállalkozás, sem gazdasági társaság), akkor minden járulékfizetési kötelezettséget magánszemélyként kell teljesítenie. Ebben az esetben az önálló tevékenységből származó bevétel után adózik, ami 15%-os szja fizetési kötelezettséget jelent, illetve 19,5% szociális hozzájárulás (szocho) is terheli a bevételt. (A 2019-es törvénymódosítás által az eho és szocho összevonásra került.) Az adóalap 90%, mivel 10%-ot költségként elszámolhat, ha emellett dönt, de választhat tételes költségelszámolást is, ám ez utóbbi jóval bonyolultabb és összetettebb adózást jelent. Ugyanezek az adózási feltételek vonatkoznak a kriptotőzsdén szerzett pénzek adózására is (árfolyamnyereség), csak azt egyéni jövedelemként kell feltüntetni, csakúgy, mint a klasszikus tőzsdén szerzett pénzt.²²  Amennyiben spekulációra alapozva tart a magánszemély kriptovalutát, akkor adóelőleget kell fizetnie. Adózás esetében a kriptopénzt át kell váltani forintra, az adót ebben kell megfizetni (bár itt sincs pontos információ arról, hogy milyen pénznemben kell adózni, mivel erre vonatkozóan nincs jogszabály).

Gazdálkodó szervezet adózására sem született pontos szabályozás ezen a területen. Az adott vállalkozás társasági adóként 9%-ot fizet meg. Amennyiben a cég úgy dönt, hogy átváltja a coinját akármilyen más valutába, akkor további kérdés, vajon ebben az esetben is terheli-e járulékfizetési kötelezettség? Ami biztos, az csupán annyi, hogy hazánkban mindig forintban kell adózni.²³

A non-profit szervezetek (alapítványok) esetében adózásról nincs szó, de kérdés, hogy lehet-e coinokkal adományozni. Sajnos erre vonatkozóan sincs jogszabály.

2022. január 1-je után alkalmazandó szabályok Magyarországon

2022. január 1-jétől külön adózó jövedelemnek számít a magánszemélyek kriptoeszköz-ügyletekből származó jövedelme.²⁴ Ez azt jelenti, hogy a jövedelem után 15 százalékos szja-t kell fizetni, a tárgyévi igazolt költségek elszámolhatók, és adókiegyenlítés is alkalmazható. Az adót évente az szja-bevallásban kell bevallani és megfizetni.

A szabályozás azokra az ügyletekre vonatkozik, amikor a magánszemély bárki számára elérhető, tehát nem zártkörű ügyletben kriptoeszközt²⁵  átruház, átenged – ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is –, és ezzel nem kriptoeszközben, hanem törvényes fizetőeszközben szerez bevételt.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem a magánszemély által kötött ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség.

Ügyleti nyereség keletkezik, ha az ügyletek tárgyévi bevételeinek összege meghaladja a tárgyévi igazolt kiadások összegét, ügyleti veszteségnek pedig az számít, ha a tárgyévi igazolt kiadások összege nagyobb, mint a tárgyévi bevételek összege.²⁶

Ügyleti bevételt nem kell megállapítani addig, amíg az ügylet bevétele nem haladja meg a minimálbér 10 százalékát, ha a bevétel megszerzésének napján más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, és az adóévben az ilyen bevételek összege nem több, mint a minimálbér.

Adókiegyenlítés alkalmazható, ha az adóévben az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét. Adókiegyenlítésként a magánszemély az adóévben és az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti. Az ügyleti veszteséget először a 2021-es szja-bevallásban lehet feltüntetni.

Az adót évente, az adóévet követő május 20-ig, az szja-bevallásban kell bevallani és megfizetni. Azok, akik a 2021-es adóév előtt nem állapítottak meg jövedelmet kriptoeszköz átruházásából, ezt az új szabályok szerint megtehetik, és azt 2022. évi ügyleti eredményként vehetik figyelembe.

Balogh László LL.M, ügyvéd; PhD hallgató, ELTE-ÁJK Doktori Iskola