A nemzetközi tömegpiaci csalások elleni fellépés¹
Levezető elnök: Abigail Stempson, igazgató, NAGTRI Fogyasztóvédelmi Központ, USA
Előadók: Richard Goldberg, főtanácsadó az átfogó perindítások ügyeiben, Igazságügyi Minisztérium Fogyasztóvédelmi Főosztály, USA; Laura Alejandra Perugini, peres és közigazgatási ügyekben eljáró ügyész, Buenos Aires Autonóm Városa, Argentína; Sidney Rosa da Silva Junior, koordinátor, Rio de Janeiro Állam Fogyasztóvédelmi Ügyészség, Brazília; Satyajit Boolell, IAP-alelnök, Mauritius
A PCPN (Ügyészek Fogyasztóvédelmi Hálózata) olyan nélkülözhetetlen kommunikációs fórumot biztosít gyakorló szakemberek részére, amely lehetővé teszi ötleteik és tapasztalataik kicserélését, folyamatos tájékozódásukat, a közös innovációt és problémamegoldást, a megközelítések és a technikák fejlesztését a fogyasztóknak kárt okozó csalárd vállalkozásokkal szemben. A hálózat jelenlegi vezetői argentin, brazil, mauritiusi és egyesült államokbeli IAP-tagokból állnak.
A fogyasztók sérelmére elkövetett csalásokat és a megtévesztő kereskedelmi rendszereket szankcionáló igazságszolgáltatás országonként különböző, és a kormányzat több ágazata is illetékes az ilyen ügyekben. Az országok egy része nagy általánosságban a civil igazságszolgáltatás keretei között, más részük a büntetőjog eszközeivel, sokan pedig mindkét módon szankcionálják a fogyasztóvédelmi jogsértéseket, attól függően, hogy milyen súlyú a jogsértés és milyen az elkövetői kör. Az ilyen típusú rendszerek ellen fellépő sokféle nemzeti igazságszolgáltatás mellett az ügyészek világhálózatának kifejlesztése egy lépés a fogyasztók világméretű védelme érdekében.
A PCPN ülésszak középpontjában a nemzetközi tömegpiaci csalások elleni fellépés, a határokon átnyúló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat állt, és kiterjedt annak megvitatására is, hogy a belföldi csaló rendszerek miként teszik áldozattá a fogyasztókat külföldön, továbbá arra is, hogy a nemzetközi csalók miként károsítják az egyes országok fogyasztóit.
Az ülés feltárta
- a különböző igazságszolgáltatási rendszerekben meglévő fogyasztóvédelmi eljárások típusait;
- a más országok nyomozó hatóságaival való együttműködés sikereit és kudarcait;
- a más országok csalóinak azonosítására és nyomozására vonatkozó technikákat;
- a büntető kontra polgári igazságszolgáltatást.
A fórum magában foglalt egy áttekintést az IAP-PCPN szakmai hálózat forrásaival kapcsolatban, valamint azt a kerekasztal-beszélgetést, ahol a résztvevők a saját országuk fogyasztóvédelmi tevékenységének egyes kérdéseiről beszéltek.
Takácsné Diófási Ágnes, IAP szenátor 2016-tól, IAP VB-tag (2010–2016), az ÜOE nemzetközi kapcsolatok alelnöke (2009–2020).
Az ügyészek biztonsága és függetlensége
Az Ügyészi Egyesületek Hálózata (FAP) és az ÜOE Nemzetközi Bizottságának tagjai, valamint más IAP-webhálózatok fórumának előadói Az ügyészek biztonsága és függetlensége témában osztották meg tapasztalataikat az IAP-konferencián, amelynek levezető elnöke az Argentin Ügyészek Egyesületének az elnöke, Marcelo Varona Quintián volt.
A fórumon előadás tartottak:
María Fernanda Poggi, fiatalkorúak ügyésze, Argentína; Susana Marta Pernas, főügyész, Fiatalkorúak Ügyeit Tárgyaló Bíróság, Buenos Aires Autonóm Város, Argentína; Maite De Rue, rendőrtiszt, Open Society Justice Initiative; Diego Garcia-Sayan, ENSZ-referens, Special Rapporteur on the Independence of Judges and Lawyers; Peru; Kelly Theologitou, vezető helyettes ügyész, Kalamata Fellebbviteli Bírósága, Görögország
A levezető elnök a kölcsönös megértés fontosságát húzta alá, mivel – állítása szerint – lehetséges, hogy ugyanaz a törvény az ügyészi függetlenséget illetően hátrányosnak tekinthető valamelyik országban, ugyanakkor mégsem minősül ennek egy másik országban. Ahhoz, hogy megértsük egymás nehézségeit, szükséges a problémák természetének és mélységének ismerete. Ezért az ügyészek függetlenségét érintő legfontosabb kérdésekről az Argentin Ügyészi Egyesület a konferencia előtt elektronikus felmérést végzett, majd a tapasztalatokat összegezte.
Az ügyészi szervezetek közötti különbségek oka döntően az egyes kormányok eltérő belső szervezeti felépítésében, a kormány alkotmányos ágazati felépítésében rejlik. Eltérő lehet az egyes országok ügyészi szervezetének az említett kormányzati struktúrákhoz való viszonya, a törvényhozás szervezete. Fontos, hogy az ügyészek függetlenségét törvény garantálja-e; szempont az ügyészi szervezetek hierarchikus felépítése és az a mód, ahogyan az egyes országokban kinevezik az ügyészi szervek vezetőit, továbbá a kinevezésből és tisztségből való felmentés rendszere; az önfenntartó képesség, illetve a finanszírozás rendszere, a nyugdíjba vonulás és a nyugdíjas ügyész helyzete; a felelősségre vonhatóság rendszere stb. Ezek azok a kérdések, amelyek meghatározóak lehetnek.
A UN Special Rapporteur on the Independence of Judges and Lawyers – a Bírák és Jogászok Függetlenségének ENSZ-referense a témához kapcsolódóan – rámutatott az ügyészek alapvető szerepére a korrupció és a szervezett bűnözés folyamatos fenyegetése elleni harcban, amely véleménye szerint jelentős tényező az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzésében.
Az Argentin Ügyészi Egyesület (AFFUN) előadói felvázolták az ügyészek függetlenségének és biztonságának nemzeti és nemzetközi jogi kereteit, s az ügyészi egyesület szemszögéből megvilágították a hátteret, amely az Ügyészek Latin-Amerikai Egyesületének (FLF) létrehozásához vezetett. Alberto Nisman argentin ügyész tragikus meggyilkolása számtalan ügyészi egyesületet ösztönzött arra, hogy képviselői összegyűljenek Buenos Airesben és felajánlják segítségüket. Napokon belül felmerült egy egyesületi szövetség létrehozásának a gondolata azzal az erős meggyőződéssel, hogy egy nemzetközi szervezetnek nagyobb esélye van a nyomás elhárítására, különösen ha az politikai természetű és bármelyik országot érintheti.
Az FLF megalakulása óta sikeresen dolgozik az ügyészek és az ügyészi szervezetek függetlensége érdekében.
Az Open Society Initiative (Nyílt társadalom Kezdeményezés) elnevezésű civil szervezet a jog eszközét használja az igazságszolgáltatás és az emberi jogok védelmére. A vonatkozó jogszabályok hatályában és elemeiben meglévő különbségek ellenére az ügyészek függetlensége kiegészítője a bírák függetlenségének. E függetlenség összetevői: 1) a szervezeti függetlenség a kormányzat más ágaitól; 2) a szervezeten belüli függetlenség; és 3) az egyéni függetlenség.
A Görög Ügyészi Egyesület képviselője egy példán keresztül mutatta be, hogy a sajtóból és a szociális médiából eredő belső nyomás milyen káros módon befolyásolta az ügyészeket. A hamis hírek (fake news), a félretájékoztatás vagy az inkorrekt, hibás és eltorzított tények ártottak az igazságszolgáltatás jó hírnevének, amely – válaszlépésként – meg nem engedett nyomásgyakorláshoz vezetett. Az igazság helyreállítása ugyanakkor lassú és csendes folyamat, általában éveket vesz igénybe, amíg az ügy nyilvános tárgyalása megkezdődik. Az olyan érzékeny időszakokban, mint amilyenek a választások, a félretájékoztatás elbizonytalaníthatja a közvéleményt és ezzel aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Amikor az ügyészeknek a rágalmazás és a megalázás nyomása alatt kell dolgozniuk, akkor megszűnnek függetlennek lenni.
Egyensúlyt kell teremteni az igazságszolgáltatás függetlensége és az információhoz való hozzáférés joga között. Ez az egyensúly elérhető lehet azáltal, hogy formális csatornákat létesítünk az igazságügyi információ számára, megtiltva más nyilvános hivatkozást az igazságszolgáltatási eljárásokra és biztosítva az ellenőrzött igazságügyi információ megfelelő áramlását.
Az IAP dél-amerikai alelnöke felvázolt egy olyan törvénymódosítási javaslatot Brazíliában, amely lehetővé teszi, hogy a nyomozás során előforduló bizonyos mulasztások és késedelmek többé ne adminisztratív eszközökkel, hanem büntetőjogilag legyenek szankcionálhatók, akár 4 évig terjedő börtönbüntetéssel. Ez a rendelkezés várhatóan lemondásra bírja majd a nyomozókat és visszatartja őket abban is, hogy ügyészségi állást pályázzanak meg. Az FLF Szövetség legtöbb tagszervezetének elnöke aláírta ezt a javaslatot támogató kezdeményezést.
Takácsné Diófási Ágnes, IAP szenátor 2016-tól, IAP VB-tag (2010–2016), az ÜOE nemzetközi kapcsolatok alelnöke (2009–2020).
Nemzetközi együttműködés különböző jogrendszerek között – A Nemzetközi Ügyészi Egyesület XXIV. Éves Konferenciája, Buenos Aires, 2019. szeptember 15–19.
A Nemzetközi Ügyészi Egyesület XXIV. Éves Konferenciája, Buenos Aires, 2019. szeptember 15–19.
A Nemzetközi Ügyészi Egyesület (a továbbiakban: IAP) legutóbbi, 24. Világkonferenciáját Buenos Airesben rendezte meg. (A COVID-19 világjárványra tekintettel a csak személyes részvétellel megtartható rendezvények 2020-ban elmaradtak.) A konferenciára a világ minden tájáról érkeztek ügyészek azzal a céllal, hogy a különböző jogrendszerek közötti nemzetközi együttműködés során szerzett tapasztalataikat és a jó gyakorlatokat (Good Practice) kicseréljék egymás között.
A világkonferencián és a hozzá kapcsolódó rendezvényeken 99 ország és territórium összesen 552 képviselője és az IAP 39 partnerszervezetének képviselője jelent meg. Az Ügyészek Országos Egyesülete és a magyar ügyészi szervezet képviseletében a konferencián, az IAP Közgyűlésen, valamint az IAP VB ülésén Pocsai Edit1 mint az IAP Végrehajtó Bizottság magyar tagja vett részt. A konferencia munkanyelve az angol volt, spanyol, francia, arab, orosz és kínai nyelvekre történt szimultán fordítással.
A világkonferencia feltárta, hogy a különböző jogrendszerek között miként jön létre nemzetközi együttműködés és az ügyészi szervezetek hogyan oldják meg ennek jogi és gyakorlati kihívásait. A konferencián elhangzottak a résztvevők számára érhetővé tették a jogrendszerekben meglévő különbségeket és hasonlóságokat azáltal, hogy megjelölték az együttműködés korlátait és megoldásokat találtak ezek leküzdésére. A konferencia fő célkitűzése a tudás, a hatékonyság és használhatóság javítása a nemzetközi együttműködés területén.
A rendezvény ideje alatt megtartott IAP Közgyűlés a Nemzetközi Ügyészi Egyesület életében történelmi jelentőségű volt: az esedékes választás során a maximális két ciklusát, a 6 év elnökséget kitöltő, osztrák Gerhard Jarosch megyei főügyész-helyettest (2010–2016) követően első alkalommal került megválasztásra az IAP elnöki pozíciójába dél-kelet ázsiai ügyész, Cheol Kyu Hwang, a Busani Regionális Ügyészség (Dél-Korea) vezetője személyében. (Az IAP eddigi 8 elnöke közül 7 európai volt: magyar, ír, dán, francia, osztrák; és egy Európán kívüli kontinensről származó, ausztrál ügyész.)
Amint az IAP honlapjára2 feltöltött anyagokból is látható, a konferencia helyi szervezői – Buenos Aires Autonóm Város Ügyészsége és az Argentin Ügyészi Szervezet, mint a dél amerikai földrészen első alkalommal megrendezett IAP világkonferencia házigazdái – szakmailag igen gazdag programot állítottak össze.
A konferencia plenáris ülésein, valamint a workshopokban és a speciális érdeklődésű csoportok találkozóin elhangzott 10 előadásról magyar nyelvű szemlét készítettek az ÜOE nemzetközi tevékenységében résztvevő ügyészek; az IAP VB tag, az ÜOE Nemzetközi Kapcsolatok alelnöke, az ÜOE Nemzetközi Bizottság tagjai és más, IAP-webhálózatok magyar kontaktpontjai, amelyek az Ügyészek Lapja jelen számával kezdődően kerülnek publikálásra.
A konferencia vezérszónoka, Max Hill Q. C. – az Egyesült Királyság legfőbb ügyésze (Director of Public Prosecutions) – nyitó előadását „Nemzetközi együtt-működés különböző jogrendszerek között” címmel tartotta.3
A konferencia 4 fő téma köré épült, az alábbiak szerint.
1) Különböző büntetőeljárási rendszerek – azonos kihívások
Az első plenáris ülés elején bemutatásra került az IAP kezdeményezésére összeállított ún. Gyakorlati útmutató a határokon átnyúló bizonyítékok beszerzéséhez a magán kommunikációs szolgáltatóktól (Practical Guide for Requesting Electronic Evidence).
A speciális érdeklődésű csoportok találkozói (Special Interest Group Meeting) közül először az ügyészségi vezetők tanácskozására került sor, majd az IAP elsőként létrehozott szakmai webhálózata, a GPEN (Ügyészek Elektronikus Bűnözés Elleni Hálózata) témájában hangzottak el előadások.4 A GPEN működésének pozitív tapasztalatai alapján ma már 10 ilyen IAP szakmai al-webhálózat létezik. Végül a PEP – az ügyészek csereprogramjának – előadásai hangzottak el.
2) A bizonyítékok összegyűjtése és megosztása az együttműködés során
A második plenáris ülés az IAP-honlap spanyol nyelvű változatának útjára bocsátásával kezdődött, amelynek létrehozását és fejlesztését az argentin ügyészség vállalta. Az angol eredeti nyelvű IAP-honlap anyagai így nemcsak orosz, arab, francia, kínai, hanem már spanyol nyelven is olvashatóak lesznek.
Az „A” Workshop témája A felderítés és a bizonyítás közötti különbség5 feltárásával foglalkozott, a korábban már említett Gyakorlati útmutató összefüggéseire alapozva.6
A „B” Workshop A kölcsönös bűnügyi jogsegély alternatívái címmel7 került bemutatásra, majd a Korrupció Elleni Küzdelemben részt vevő Ügyészek Hálózata (NACP) keretében hangzottak el előadások Nemzetközi együttműködés korrupciós ügyekben címmel.8
A speciális érdeklődésű csoportok találkozóin belül a Katonai Ügyészek Hálózata (NMP)9 és a Nemzetközi Büntető Igazságszolgáltatás Fóruma (FICJ) közös ülésszakának előadásai hangzottak el, Nemzetközi együttműködés a partnerekkel operációs területeken és a nemzetközi büntető bíróságok által tapasztalt kihívások az együttműködésre irányuló megkeresések során átfogó címen.
Az Ügyészi Egyesületek Hálózata (FAP) és az ÜOE Nemzetközi Bizottságának tagjai, valamint más IAP-webhálózatok fórumának előadói Az ügyészek biztonsága és függetlensége témákban, az ún. „megatárgyalások” témakörében pedig egy argentin és egy spanyol ügyész osztották meg gyakorlati tapasztalataikat.10
3) Az ügyésze szerepe a határokon átnyúló nyomozásokban
A workshopok II. számú ülésszakának keretében A különbségek az ügyész szerepében a nyomozás- és a vádelvű büntetőeljárás során („A” Workshop), és A nemzetközi összekötő ügyész feladata („B” Workshop)11 című témakörre fókuszálva mutatták be tapasztalataikat a hallgatóságnak az előadók.
Speciális fórum keretében az Afrikai és az Indiai Óceáni Térség, illetőleg ezzel egyidőben az Ázsia és a Csendes Óceáni Térség ügyészei tanácskoztak A gyermekek jogai a közösségi hálózatokban és Hatékony válasz a kiberbűnözésre témakörökben.
Ezt követően a Katonai Ügyészek Hálózata (NMP) tartotta tanácskozását, majd sor került a Latin-Amerikai és a Karibi Térségi Büntető Bíróság (COPLA) létrehozási kezdeményezésének bemutatására.12
4) A büntetőeljárási alternatívák hatása a nemzetközi együttműködésre
A speciális érdeklődésű csoportok III. ülésszakán a most alakuló IAP Környezetvédelmi Büntetőügyek Hálózata keretében Nemzetközi együttműködés a környezetvédelemben címmel, a már néhány éve működő Embercsempészet Ügyészi Platform (TIPP) keretében Harc az embercsempészet ellen világméretű összefogással és erőfeszítéssel13 címmel, valamint a 2018-ban létrehozott Ügyészek Fogyasztóvédelmi Hálózata (PCPN) rendezvényén A nemzetközi tömegpiaci csalások elleni küzdelem témájában hallgathattak prezentációkat az érdeklődők.
Takácsné Diófási Ágnes, IAP szenátor 2016-tól, IAP VB tag (2010–2016), az ÜOE nemzetközi kapcsolatok alelnöke (2009-2020)