Az Ügyészek Lapja szerkesztőbizottságának nevében búcsúzik Nánási Lászlótól Kiss Anna

Kollégánk voltál. Az ÜOE Finkey-díjjal kitüntetett tagja, az Ügyészek Lapja szerkesztője és gyakori szerzője. Jogtudós. Férj, apa, nagypapa. Tanár. És jó barát.

Amikor az Ügyészek Lapjához kerültem, Te már itt voltál. Nem tudom, hogy megköszöntem-e korábban, de a kezdeti segítséged nélkül nem ment volna a szerkesztés. Tényleg nem.

Mindig biztattál, és ha nem volt elég cikkünk, Te írtál egyet. Nem tudom, hogy csináltad, de gyakran ott lapult a tarsolyodban egy megjelentetni való tanulmány, amivel kisegítetted a lapunkat.

Amikor úgy döntöttünk, hogy az Egyesületi Hírek rovatban bemutatjuk az egyes ügyészségeket, a kecskemétivel kezdtük. Nagyszerű interjúalany és jó házigazda voltál.

A szakmai beszélgetést követően megkérdezted, hol szeretnék ebédelni, mit ennék szívesen. Nem tudom miért, de azt válaszoltam, hogy tejberizst. Tíz percen belül már egy tejbárban voltunk. Még most is érzem a számban a fahéj illatát.

Pár évvel később Te mutattad be nekem Lanczendorfer Zsuzsannát, aki az új épületszárnyatokban tartott néprajzi előadást egy balladáról, benne Dely Máriról.

Olyan otthonosan mozogtál a jogi, a jogtörténeti és a néprajzi témák területén is! Sokan tiszteltünk ezért, hogy annyi minden érdekel téged, és minden területen a kutató alaposságával mozogsz.

Itt van az önéletrajzod és a publikációs listád előttem. Te küldted nekem tavaly. Egy gazdag szakmai útra, egy ember munkásságára a franciák azt mondják: oeuvre. Ezt az „oeuvre”-t most megosztom az Ügyészek Lapja olvasóival, hogy mindenki lássa, milyen nagyszerű életút maradt utánad.

Ez az „oeuvre” most már mindig itt lesz velünk.

Önéletrajz

1960. május 7-én születtem Kiskunfélegyházán. Nős vagyok, két felnőtt gyermekem van. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1984-ben avattak doktorrá „summa cum laude”. Az egyetem előtt és után sorkatonai szolgálatot teljesítettem. A végzés után az ügyészi szervezetben helyezkedtem el fogalmazóként Kiskunfélegyházán. A jogi szakvizsgát 1986-ban tettem le „jeles” eredménnyel. Ebben az évben ügyészi kinevezést kaptam a Kecskeméti Városi Ügyészségre, ahol 1988-ban vezető-helyettes ügyész lettem. 1993-ban áthelyezést nyertem a Bács-Kiskun Főügyészségre, ahol 1999-ig csoportvezető ügyészi, 1999–2001 között osztályvezető ügyészi, 2001–19-ben főügyészi beosztást töltöttem be. Az ügyészségi szolgálati viszonyom 2020. május 15-én szűnik meg felmentéssel.

A szakmai és hivatali munka mellett tudományos tevékenységet is végeztem: az igazságszolgáltatás, az ügyészség, a büntetőjog történetével, annak anyagi és eljárási rendelkezéseivel kapcsolatos, a magyar jogtudósok életművét feltáró, a hazai jogi oktatásra, a jog és irodalom kapcsolatára vonatkozó írásaim jelentek meg különböző szakmai és kulturális folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, továbbá szerkesztettem, illetve írtam ezen témakörökben könyveket, könyvfejezeteket (a publikációs listát mellékelem.) Ennek során különböző levéltárakban kutatómunkát végeztem az eredeti források feltalálása érdekében, melyeket felhasználtam a tanulmányok készítéséhez.

2010-ben „A magyar királyi ügyészség története 1871-1945” című dolgozatommal PhD fokozatot szereztem a Szegedi Tudományegyetemen.

Pályafutásom alatt számos előadást tartottam a fenti témakörökben magyar és erdélyi egyetemeken, valamint más szervek, intézmények tudományos konferenciáin, rendezvényein.

2001–13-ban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának kecskeméti jogi asszisztensi képzésében jogtörténetet oktattam, 2009–19 között a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Magyar Jogtörténeti Tanszékének megbízott óraadójaként tevékenykedtem. Ezen egyetemen 2005-ben alkotmányjogi előadásokat is tartottam. 2006–19 között jogtörténeti, büntetőjogi és büntetőeljárási előadója voltam a Magyar Ügyészképző Központnak.

2017–18-ban a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Magyar Jogtörténeti Tanszékén létrejött Államtudományi Kutatóműhely kutatója voltam.

2018-ban a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi docensi címet adományozott részemre.

2003–08-ban a Jogi Szakvizsga Bizottság tagja voltam.

Német középfokú A, B állami és angol alapfokú B1 államilag elismert nyelvvizsgám van.

Tagja vagyok az Ügyészek Lapja, illetve voltam az Ügyészségi Szemle szerkesztő-bizottságainak, továbbá a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara FORUM Acta Juridica et Politica tudományos testületének, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottsága Büntetés-végrehajtási Albizott-ságának.

Publikációk

1. A kóros élvezetre alkalmas anyagok a magyar büntetőjogban. In: Nagy László (főszerk.): Jogász Szövetségi Értekezések 1986/2. Magyar Jogász Szövetség, Budapest, 120–151. o.
2. Címerünk a legújabbkori magyar pénzeken (1892-1981). Az Érem, 1986/2., 9–14. o.
3. Az izgatás jogi tárgya Magyarországon – a múltban és jelenben. Ügyészségi Értesítő, 1990/3., 25–29. o.
4. A bíróság feladata a nyomozásban. Ügyészségi Értesítő, 1990/4., 25–31. o.
5. Az előzetes letartóztatás és a bírói döntés. Rendészeti Szemle, 1991/1., 68–70. o.
6. A vesztegetés megítélése a magyar feudális büntetőjogban és a kodi-fikácós törekvések korában (Jogtörténeti vázlat a kezdetektől a Csemegi-kódexig). Jogtudományi Közlöny, 1991/7–8., 194–199. o.
7. Az első ügyészi utasítás. Ügyészségi Értesítő, 1992/1., 1–2. o.
8. A megrovás múltja, jelene, jövője büntetőjogunkban. Ügyészségi Értesítő, 1992/1., 2–13. o.
9. A magyar királyi ügyészség megszervezése és működésének kezdetei. Ügyészségi Értesítő, 1992/2–3., 6–20. o.
10. Opportunitási eszközök és lehetőségek. Bírák Lapja, 1992/1., 17–23. o.
11. A magyar királyi ügyészség változásai az 1890-es években. Ügyészségi Értesítő, 1994/3–4., 39-52. o.
12. Frekvencia-bűncselekmény? Rendészeti Szemle, 1994/12., 81–83. o.
13. A köztársasági elnök feladatai és hatásköre. Ügyészek Lapja, 1994/4., 74–77. o.
14. A német Bp. rendelkezései az ún. titkosszolgálati eszközökről. Ügyészek Lapja, 1994/5., 66–71. o.
15. Elődeink írták, mondták a nemi erkölcs elleni bűnökről. Ügyészek Lapja, 1994/5., 72–74. o.
16. Fejezetek a magyarországi esküdtbíráskodás történetéből. Bírák Lapja, 1995/1., 28–40. o.
17. századi nézetek a magyar államügyészség magánjogi hatásköréről. Magyar Jog, 1995/1., 47–50. o.
18. Büntetőjog-ellenes volt-e a személyes adatok átadása? Belügyi Szemle, 1995/6., 65–66. o.
19. A környezet védelme a német Btk-ban. Ügyészek Lapja, 1995/4., 78–85. o.
20. Az embargósértésről. Ügyészek Lapja, 1995/6., 38–44. o.
21. Hozzászólás a jövő magyar büntetőeljárásjoga című előadáshoz. In: Benisné Győrffy Ilona (szerk.): Harmadik Magyar Jogászgyűlés – Balatonfüred 1996. május 17–19. Magyar Jogász Egylet, Budapest, 1996, 280–286. o.
22. Hozzászólás a jövő magyar büntetőeljárásjoga című előadáshoz, Ügyészek Lapja, 1996/5., 78–85. o.
23. A magyar királyi ügyészség megszervezése és működésének kezdetei 1871-1872. In: Szendrey Géza (szerk.): Emlékképek az ügyészség történetéből. Ügyészek Országos Egyesülete, Budapest 1997, 118–162. o.,
24. Elődeink írták, mondták az italozásról. Ügyészek Lapja, 1997/1., 65–67. o.
25. Magyarország államügyészsége az 1918-19-es forradalmak idején I–II. Ügyészek Lapja, 1997/2., 48–62. o.; Ügyészek Lapja, 1997/3,. 56–78. o.
26. Múzeumi séta. Ügyészek Lapja, 1998/2., 75–77. o.
27. A büntetőeljárási törvény egyes új jogintézményei. Magyar Jog, 1998/12., 724–727. o.
28. A büntetőeljárási törvény egyes új jogintézményei. Ügyészek Lapja, 1998/6., 31–38. o.
29. A büntetett előélet, mint különleges személyes adat. Belügyi Szemle, 1999/3., 56–58. o.
30. A vád hatóságai 1848-49-ben. Ügyészek Lapja, 1999/5., 51–60. o.
31. Elődeink írták, mondták: 100 éve lépett hatályba a Büntető perrendtartás. Ügyészek Lapja, 2000/1., 25–28. o.
32. Emlékezés Vargha Ferenc koronaügyészre. Ügyészek Lapja, 2000/5., 29–38. o.
33. A vád hatóságai 1848-49-ben. Jogtudományi Közlöny, 2000/6., 247–251. o.
34. Vargha Ferenc. In: Hamza Gábor (szerk.): Magyar jogtudósok. 2. kötet. Professzorok Háza, Budapest, 2001, 83–105. o.
35. Magyarország ügyészségének vázlatos története a kezdetektől 1953-ig. Ügyészek Lapja, 2001/1., 23–34. o.
36. A gyermekek védelme a jogban. Ügyészek Lapja, 2001/2., 77–84. o.
37. Elődeink írták, mondták: A Csemegi-kódex versben. Ügyészek Lapja, 2001/3., 83–90. o.
38. A gyermekek védelme a jogban. In: A magyar szociális jogalkotás – A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat ünnepi közgyűlése az 1901. évi gyermekvédelmi törvény megalkotásának 100. évfordulója alkalmából. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, Kecskemét, 2001, 57–64. o.
39. A magyar királyi ügyészség. In: Horányi Miklós (szerk.): Fejezetek az ügyészség 130 éves történelméből. Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2002, 37–54. o.
40. Fayer László emlékezete. Magyar Jog, 2002/6., 321–329. o.
41. Szlemenics Pál emlékezete. Magyar Jog, 2003/1., 1–7. o.
42. Szlemenics Pál élete és munkássága. Jogtörténeti Szemle, 2003/4., 39–45. o.
43. Tiszti ügyészek vagy államügyészség? Reformkori elgondolások a vád hatóságairól: emlékezés a 160 évvel ezelőtti büntetőeljárási törvényjavasla-tokra. Ügyészek Lapja, 2003/1., 57–67. o.
44. A magyar büntetőjog emlékei a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban. Jogtörténeti Szemle, 2004/1., 76–77. o.
45. Fayer László. Jogtörténeti Szemle, 2004/2., 47–55.o.
46. Magyarország ügyészségének története az I. világháborúig. Múzeumőr, 2004/1., 9–11. o.
47. 150 éves igazságszolgáltatás. Kecskeméti Lapok, 2004/41., 9. o.
48. Igazságszolgáltatás-történeti ünnep Kecskeméten. Jogtörténeti Szemle, 2005/1., 62. o.
49. Magyarország ügyészségének vázlatos története a kezdetektől 1953-ig. In: Szabó Attila (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. Levéltári Évkönyv 20. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2005, 265–276. o.,
50. Az állami igazságszolgáltatás kezdetei Kecskeméten. In: Szabó Attila (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. Levéltári Évkönyv 20. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2005, 301–314. o.
51. Az abszolutizmus államügyészsége Magyarországon 1849-1854. Jogtörténeti Szemle, 2005/4., 47–55. o.
52. Bács-Kiskun megye ügyészségei. Ügyészek Lapja, 2005/4., 47–49. o.
53. Szlemenics Pál. In: Hamza Gábor (szerk.): Magyar jogtudósok. 3. kötet. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2006, 23–39. o.,
54. Az abszolutizmus államügyészsége Magyarországon 1854-1861. Jogtörténeti Szemle, 2006/2., 65–70. o.
55. Magyarország államügyészsége az 1918-19-es forradalmak idején. In: Szabó Attila – Tánczos Szabó Ágota (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. Levéltári Évkönyv 21. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2006, 217–245. o.
56. A szervezett bűnözés kérdései a magyar anyagi és eljárási büntetőjogban. Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, 2006/3., 45–55. o.
57. Az ügyészség – Történeti áttekintő. www.mklu.hu/cgi-bin/index.pl?lang=hu
58. Vargha Ferenc élete és munkássága. In: Nánási László (szerk.): Emlékkönyv Vargha Ferenc születésének 150. évfordulójára. Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2008, 7–31. o.
59. A magyar királyi ügyészség az I. világháború idején I–II. Ügyészek Lapja, 2008/5., 57–69. o.; Ügyészek Lapja, 2008/6., 37–50. o.
60. A vád hatóságai 1861-1871-ben. Jogtörténeti Szemle, 2008/3., 21–31. o.
61. A magyar környezetvédelmi büntetőjog. Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, 2008/2., 49–58. o.
62. Milyen legyen az új büntető törvénykönyv? De Jure, 2008/7., 11–12. o.
63. Magyarország ügyészsége az ellenforradalom és konszolidáció idején (1919-1922). In: Homoki-Nagy Mária (főszerk.): Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum, Tomus VIII., Fasciculus 1–8. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága, Szeged, 2008, 19–60. o.,
64. Vargha Ferenc. De Jure, 2009/1., 50–51. o.
65. Az Államvédelmi Központ ügyésze (1942-1944). Ügyészek Lapja, 2009/2., 35–44. o.
66. Ügyészek a rendi Magyarországon. Jogtörténeti Szemle, 2009/3., 31–41. o.
67. Magyarország ügyészsége az ellenforradalom és a konszolidáció idején (1919-1922). In: Gyenesi József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából. Levéltári Évkönyv 23. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2009, 261–294. o.
68. Edvi Illés Károly és műve. In: Nánási László (szerk.): Edvi Illés Károly: Emlékeim a szegedi várból. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, Kecskemét, 2009, 11–25. o.
69. A magyar királyi ügyészség a II. világháború idején. In: Homoki-Nagy Mária (főszerk.): Acta Universitatis Szegediensis Acta Juridica et Politica Publicationes Doctorandorum Juridicorum, Tomus IX., Fasciculus 1–14. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Tudományos Bizottsága, Szeged, 2009, 249–305. o.
70. Az ügyészség rövid története. In: Székely István (főszerk.): Almanach: A Magyar Köztársaság ügyészsége. Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2010, 7–16. o.,
71. Hazai büntetés-végrehajtási emlékek a Kiskun Múzeumban. Börtönügyi Szemle, 2010/1., 79–82. o.
72. Az államügyészség gondolatának megjelenése a reformkorban. Jogtörténeti Szemle, 2010/1., 47–52. o.
73. Az ügyészség aktuális kérdései a múlt tükrében. Ügyvédvilág, 2010/7–8., 10–11. o.
74. A koronaügyész jogállása és hatásköre. Ügyészek Lapja, 2010/6., 61–69. o.
75. A magyar királyi ügyészség története 1871-1945. Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2011, p. 365.
76. Az I. világháború hatása és következményei a magyar igazságügyi impériumra. Jogtörténeti Szemle, 2011/1., 27–42. o.
77. Különleges nyomozó szerv a második világháború idején: az Államvédelmi Központ ügyésze (1942–1944). betekinto.hu/2011_2
78. A gazdasági rendet védő büntetőjogi jogalkotás Magyarországon 1914-1944-ben. In: Gál István Levente (szerk.): Tanulmányok Tóth Mihály professzor 60. születésnapja tiszteletére. Universitas Quinqeecclesiensis, Pécs, 2011, 441–448. o.
79. A népbíráskodás joganyaga. In: Gyenesei József (szerk.): Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás. Népbíróság-történeti tanulmányok. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 2011, 6–55. o.
80. Az európai elfogatóparancs. Scientia Iuris – Magyar-Román Jogtudományi Közlöny, 2012/1–2., 100–112. o. http://jog.sapientia.ro/data/tudomanyos/Periodikak/scientia-iuris/2012-1-2/6.pdf
81. Vajna Károly élete és műve. Börtönügyi Szemle, 2012/1., 73–89. o. http://www.bvop.hu/download/bortonugyi_szemle_2012_1_szam.pdf/bortonugyi_szemle_2012_1_szam.pdf; http://epa.oszk.hu/02700/02705/00089/pdf/EPA02705_bortonugyi_szemle_2012_1_073-089.pdf
82. A magyar történeti büntetésügyi tudomány megteremtőjének, Vajna Károlynak élete és műve. Jogtörténeti Szemle, 2012/1., 26–35. o.
83. Aki Rákosit és Szálasit vádolta – Dr. Miskolczy Ágost élete, működése és üldöztetése. Ügyészek Lapja, 2012/4., 35–88. o.
84. Aki Rákosit, Kádárt és Szálasit vádolta – Dr. Miskolczy Ágost élete, működése és üldöztetése. http://www.betekinto.hu/sites/default/files/betekinto-szamok/teljes_szamok/2012_4.pdf
85. Ügyészi nyomozás és nyomozás-felügyeleti tevékenység. In: Polt Péter – Varga Zs. András (szerk.): Az ügyészek nagy kézikönyve. [Meritum] Complex Kiadó, Budapest, 2013, 397–753. o.
86. Perbeszédkiadványok Magyarországon (1879-2013). Magyar Jog, 2013/12., 754–759. o.
87. Az első magyar jogász-akadémikus, Szlemenics Pál élete és munkássága (1783–1856). Acta Juridica et Politica, 2013/2. Acta Universitatis Szege-diensis, Szeged, 2013, 171–195. o.
88. A történelmi Magyarország bíróságai. A „Bíróságok, igazságügyi paloták régi képeslapokon” c. kötetről. Jogtörténeti Szemle, 2013/3–4., 93–95. o.
89. A magyar jogtudomány első akadémikusa, Szlemenics Pál (1783-1856). Magyar Tudomány, 2014/1., 32–41. o.
90. A történelmi Magyarország bíróságai: „Bíróságok, igazságügyi paloták régi képeslapokon” c. kötetről. Magyar Jog, 2014/3., 185–186. o.
91. Előszó – Biró Aurél tanulmányairól, Biró Aurél: A tanácsköztársaság fővárosi karhatalmai. Budapest Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria, Budapest, 2014, 7–8. o.
92. A kisebbségeket védő büntető jogalkotás Magyarországon (1878-2012). In: Fábián Gyula – Jakab Albert Zsolt (szerk.): Bíró Gáspár Emlékkönyv. Kisebbségi identitás és önrendelkezés a globalizmusban. Nemzeti Kisebbségkutató Intézet–MTA TK Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár, 2015, 141–155. o.
93. Tolnai Vilmos: A régi büntetőjog néhány nyelvi maradványa (A cikket rövidítette és jegyzetekkel ellátta Nánási László). Belügyi Szemle, 2015/10., 86–97. o.
94. A Koronaügyészség és tagjainak sorsa 1944-1945-ben. In: Vókó György (szerk.): Tiszteletkötet Dr. Kovács Tamás 75. születésnapjára. Országos Kri-minológiai Intézet, Budapest, 2015, 211–226. o.,
95. A jogrend szolgálatában: Váry Albert élete és működése 1875–1953. Legfőbb Ügyészség, Budapest, 2015, p. 291.
96. Tanulmány és forrásgyűjtemény az első magyar proletárdiktatúráról. Biró Aurél: A Tanácsköztársaság fővárosi karhatalmai. Jogtörténeti Szemle, 2015/4., 62–63. o.
97. Könyv a magyar bűnüldözés múltjáról: Ibolya Tibor: Kriminalisztikatörténeti tanulmányok. Ügyészek Lapja, 2016/1., 111–114. o.
98. Gondolatok a történelemről és jogról. Ügyészek Lapja, 2016/2., 79–88. o.
99. Vajna Károly „Hazai régi büntetések” monográfiájának keletkezése és forrásai. In: Nagy Janka Teodóra (szerk.): Szokásjog és jogszokás. Jogi kultúrtörténeti és néprajzi tanulmányok. II. kötet. Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar, Szekszárd, 2016, 281–301. o.
100. A magyar közjegyzőség múltjából. Honismeret, 2016/5., 94. o.
101. Könyv a romániai magyar nyelvű jogi oktatás múltjáról: Veress Emőd – Kokoly Zsolt: Jogászképzés a Bolyai Tudományegyetemen 1945-1959. Magyar Jog, 2017/1., 60–63. o.
102. Müller Tamás: Vörösterror az Országházban 1919. Belügyi Szemle, 2017/2., 130–135. o.
103. Politika, alkotmányjog, büntetőjog az 1918/19-es hatalomváltásokkal kapcsolatos büntetőeljárásokban. Jog–Állam–Politika, 2017/2., 3–23. o.
104. Büntetőeljárási iratkeletkezés a kodifikált magyar jog történetében (1896-1962). Ügyészek Lapja, 2017/3–4., 57–71. o.
105. Büntetőeljárási iratkeletkezés a kodifikált magyar jog történetében (1896-1962). Fons, 2017/4., 505–520. o.
106. Az ügyészi funkció a rendi kori Magyarországon. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2017/4., 222–236. o.
107. Pápa a Tanácsköztársaság idején. Honismeret, 2017/5., 115–119. o.
108. 175 éve született Edvi Illés Károly. Magyar Jog, 2017/9., 581–582. o.
109. Erdély a Habsburg Birodalomban és az Osztrák-Magyar Monarchiában; 5.3. Büntetőjog; 6. Erdély Romániában; 6.3.3. A magyar büntetőjog Észak-Erdélyben 1940-44 között. In: Veress Emőd (szerk.): Erdély jogtörténete. Forum Iuris, Kolozsvár, 2018, 297–337. és 432–446. o.
110. Az ausztriai birodalmi államügyészség Magyarországon 1849-61-ben. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 2018/1., 122–139. o.
111. A román büntető törvénykönyv – magyarul – Deák Zoltánnal. Magyar Jog, 2018/5., 310–319. o.
112. Rokolya Gábor: Magyar közjegyzők a Délvidéken. Magyar Jog, 2018/7–8., 461–462. o.
113. Ügyészség. Internetes Jogtudományi Enciklopédia (2018. szeptember–október) https://ijoten.hu/szocikk/jogtortenet-ugyeszseg
114. 160 éve született a tudós koronaügyész, Vargha Ferenc.http://ugyeszsegiszemle.hu/hu/201804/ujsag#72
115. 160 éve született a tudós koronaügyész, Vargha Ferenc. Ügyészségi Szemle, 2018/5., 91–96. o.
116. A Rákosi-korszak büntetőjogalkotása. In: Fodor Veronika – Gecsényi Patrícia – Hollósi Gábor – Kiss Dávid – Ráczné Baán Krisztina – Rácz János (szerk.): ZINNER 70 – Egy élet az (i)gazságszolgáltatás kutatásának szolgálatában. Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Budapest, 2018, 404–413. o.
117. A népköztársaság ügyészségétől a köztársaság ügyészségéig. Államügyészség, népügyészség, ügyészség Magyarországon 1945-2003. Acta Juridica et Politica, 2018/2. Acta Universitatis Szegediensis, Szeged, 2018, 241–279. o.
118. A Jogakadémia hallgatóinak létszáma és összetétele. In: Homicskó Árpád – Nánási László – Stipta István – Törő Csaba: A Kecskeméti Református Jogakadémia története 1875–1949. Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2019, 139–198. o.
119. A Csemegi-kódex születése. In: Vókó György (szerk.): Kriminológiai Tanulmányok 56. Országos Kriminológiai Intézet, Budapest, 2019, 10–29. o.
120. Emlékezés Edvi Illés Károlyra (1842-1919), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/Edv_nanasi.pdf
121. Emlékezés Szlemenics Pálra (1783-1856), a Magyar Tudományos Akadémia első jogász rendes tagjára https://mta.hu/data/dokumentumok/ix_osztaly/Jubileumi%20megemlekezesek/Szlemenics_Pal_Nanasi_2019.pdf
122. Kecskeméti bűnbanda a dél-alföldi betyárvilág felszámolásában. Hírös Históriák, 2019/2., 18–21. o.
123. A Barbárok tényalapjai. Magyar Múzsa, 2019/9., 25–28. o.
124. A Barbárok tényalapjai. Ügyészek Lapja, 2019/3., 91–95. o.
125. A Kecskeméti Református Jogakadémia hallgatói (1875-1949). Hírös Históriák, 2019/3., 44–49. o.
126. Mikszáth Kálmán és a honvédgyilkosok ügye: Az a fekete folt egyik motívumáról. Magyar Múzsa, 2019/10., 19–22. o.
127. Mikszáth Kálmán és a honvédgyilkosok ügye: Az a fekete folt egyik motívumáról. Ügyészek Lapja, 2019/4–5., 111–116. o.
128. Trianon a kecskeméti sajtóban 1920-ban. Hírös Históriák, 2020/2–3., 48–53. o. (posztumusz)
129. A dél-alföldi rablóvilág felszámolása 1869-1873. Válogatott tudósítások, emlékezések. Kecskeméti Lapok Könyvkiadó, Kecskemét (megjelenés alatt)
130. A dél-alföldi ún. betyárperek joga és kriminalisztikája 1869-1874. Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport, Szekszárd (megjelenés alatt)

Százharminc publikáció! Mit is mondhatnék! Több élet kell ahhoz, hogy ennyit írjon valaki! És Te több életet éltél! Ügyész is voltál és jogtudós; mind a jogelmélet, mind a joggyakorlat tudója! Miért fontos e két területet együtt ismerni, együtt alkalmazni? Ahogy a két világháború között élt nagy gondolkodó, Bálint György szerint is „a valóság teremti az elméletet, és az elmélet teremti tovább a valóságot. A gyakorlat tehát az elméleten keresztül fejleszti és erősíti magát. Nincs végzetes baj az életben vagy a tudományban, nincs kiheverhetetlen kudarc a gyakorlatban, amíg az elmélet megvan. Az elmélethez mindig vissza lehet térni, az elmélettől mindig újra el lehet indulni. Az elmélet a gyakorlat nagy bírálója, korrigálója és újjáépítője.”

Napok óta Rakovszky Zsuzsa Egyirányú utca című versére gondolok. Az időre, mely tényleg egyirányú utca, és „nem jön vissza többé”. A jelen pedig itt marad, és igen, mostantól „örökké zuhog” majd velünk az idő. És Te is, mint a műugró a trambulinra, nem ugrasz vissza, ahogy „nem lesz már a csorba ép, a foltos újra tiszta, de ha mégis lehetne, hogyha valami résen, a kozmosz féregjáratain át zuhannál fölfelé, míg eléred azt a pontot, ahol elromlott minden, hogy fölfejtsd a hibás szemig a múlt kötését, másként legyen, ne mint volt”.

De jó lenne, ha azon vennénk észre magunkat, hogy nincs még vasárnap, csak szombat, és történik valami csoda, valami, ami megállítja az idő kerekét! És ha nem is pörgeti vissza, csak megállítja? Én beleegyeznék! Csak egy kis időre! Amíg ki nem süt a Nap, hogy melegével felszárítsa a ki nem mondott könnyeket.

Vagy mindez úgyis hiába volna? Mert nem „lehet csak egy szálat kihúzni […] a múltak szövedéke” gombolyagából! Mert tényleg bulldózerként „tolja maga előtt a voltak összessége a rákövetkezőt”. Mert „ami volt egyszer, annak nincsen sohase vége, vétkes vagy áldozat: nem felejtesz […], a sérelem sérelmet szül, a seb sebezne, és nincsen, ki mint bokára ejtett szoknyából vetkező, a múltjából kilépne, s azt mondaná: Igen, én ezt tettem veled, ahogy mások velem: bocsáss meg érte!”

De ha mégis visszatérnél, ha ezt lehetne, akkor most nem lenne nekünk olyan nehéz. Beszélgetnénk bujdosó betyárokról, Móriczról és Mikszáthról, na meg Dely Máriról.

Tudtad, hogy az utóbbi eset nemcsak népballadában, hanem színpadon is megesett, az Ars Sacra fesztiválon? És nem is olyan rég, hogy színpadra került a legendás ballada.

Laci! Ott lett volna a helyed!

Ahogy a monodráma is kimondja, „a lét két oldala, az élet és a halál között lebeg az ember. Ebben a lebegésben próbálja megtalálni az egyensúlyt”. Sajnos ez nem mindig sikerül. És kibillenünk egy pillanatra. Mert sok itt az egyirányú utca.