tudományos-szakmai folyóirat

Mészáros Ádámra emlékezünk


Szerző(k): Kármán Gabriella, Szabó Judit

A búcsú mindig nehéz, ám az ereje teljében lévő fiatal kollégánk, Mészáros Ádám elvesztése okán érzett megrendülés és fájdalom egyenesen letaglóz. A szívszorítóan korai, hirtelen és tragikus távozása keltette gyászt lehetetlen szavakba önteni. A pátosz és a szentimentalizmus mindig távol állt tőle, e sorokat olvasván biztos fel-fel is szaladna a szemöldöke… Közhelynek tűnik most minden papírra vetett gondolat és érzés, legyenek azok bármily valódiak és kínzók is.

Közvetlen munkatársaiként emlékezünk most az emberre, a vezetőre, a barátra.

Kecskeméten született, és élt a középiskola befejezéséig. Jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán folytatta, 2002-ben szerzett diplomát. Már egyetemista évei alatt demonstrátor volt, az egyetem után pályáját is a Szegedi Tudományegyetem ÁJK Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi tanszékén kezdte tudományos segédmunkatársként. Ezt követően a Szegedi Városi Ügyészségen volt ügyészségi fogalmazó. 2006-tól az Országos Kriminológiai Intézetben dolgozott, először segédmunkatársként, majd tudományos munkatársként, illetve főmunkatársként, 2013-tól a Büntető Jogtudományok Osztálya osztályvezető-helyetteseként.

Tudatosan építette fel tudományos munkásságát: 2006-ban az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében kodifikátor szakjogász szakképzettséget szerzett. 2008-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájában PhD fokozatot nyert el „A tettesség-részesség tanának elméleti kérdései” című doktori disszertációjával. A következő kitűzött célja a habilitáció volt…

Mészáros Ádám kutatásai felölelik a büntető jogdogmatika legfontosabb alapkérdéseit, úgymint a bűncselekmény elkövetőinek elméletét, a büntetőjogi felelősség tanát, ezzel összefüggésben a jogos védelem elvi és gyakorlati problémáinak vizsgálatát, valamint a bűncselekménytan alapjainak vizsgálatát. Négy monográfia és 91 egyéb publikáció, tanulmány szerzője, szerkesztője.

Kutatási tevékenysége mellett több egyetemen oktatott, számos előadást tartott szakmai konferenciákon. Több tudományos díjat és külföldi ösztöndíjat nyert el.

Tudományos és szakmai szervezetekben is tevékenykedett, így tagja volt az Ügyészek Országos Egyesületének, az MTA köztestületének, a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesületnek és az MTA Büntetés-végrehajtási Albizottságának. A Magyar Jog- és Államtudományi Társaságnak alapító tagja, emellett a Társaság Bűnügyi Tudományok Szakmai Tagozatának elnöke volt.

Hiányát valamennyi területen érezni fogjuk. Szakmai kiválósága, elhivatottsága, igényessége és konstruktív kritikai vénája felejthetetlenné teszi Őt a büntetőjog-tudomány területén.

Kollégáiként és barátaiként még közvetlenebbül érezzük a veszteséget.

Mikor értesültünk Ádám hirtelen fellépett, súlyos betegségéről, minden aggodalmunk ellenére hittük, hogy legyőzi, mert Ő nagyon tudott küzdeni. Bátor volt, hitt az igazságában, és erős volt, céljai iránt elkötelezett. Határozottsága és kitartása egyenes és olykor szinte kíméletlenül őszinte jellemmel párosult. Lelkiismeretessége és segítőkészsége láttatni engedte érzékenységét, amelyet fanyar humorával igyekezett leplezni, gyakran sikerrel. Bár nem törekedett mindenáron népszerűségre, sokan szerették, és sokakat szeretett. Hatalmas szíve volt, amelyben első helyen családja, szerettei voltak, ám amelyben népes baráti társaságának, a motoros közösségnek, közeli és távoli ismerőseinek és nekünk, munkatársainak is bőven jutott hely. Ádám mindemellett szellemes társasági emberként szeretett nevetni és nevettetni, bárkivel könnyen megtalálta a közös hangot. Viccei, vidám történetei, motoros és túrabeszámolói után fájó űr marad majd, míg el nem jutunk odáig, hogy ezeket rá emlékezve fel tudjuk majd idézni. Az Intézet csendes és szomorúbb hely lesz nélküle.

Búcsúzunk Tőled, Ádám. Megrendülten búcsúzunk a szilárd szellemi és emberi támasztól, amit jelentettél nekünk. Búcsúzunk attól az alaposságtól, lelkiismeretességtől és precizitástól, amely nemcsak tudományos, hanem vezetői tevékenységed is jellemezte. Mindig hiányozni fog nekünk a mosolyod, a derűd és sajátos humorod, amely sok nehézségen segített át bennünket, és amely most, ebben a minden eddiginél embert próbálóbb helyzetben is jól jönne.

Köszönjük, hogy a kollégáid és barátaid lehettünk, köszönjük, hogy voltál nekünk. Nemcsak családod, barátaid és ismerőseid szívében, hanem az Intézet és munkatársaid szellemiségében is tovább őrzünk. Igyekezni fogunk, hogy életed könyvének üresen maradt lapjain tovább élhessenek az Általad itt hagyott értékek.

Gyászunkban Kosztolányi Dezső szavaiból merítünk erőt és reményt:

De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég,

valami tiszta, fényes nagyszerűség,

reszketve és szilárdul, mint a hűség.

Az égbolt,

egészen úgy, mint hajdanába rég volt,

mint az anyám paplanja, az a kék folt,

mint a vízfesték, mely irkámra szétfolyt,

s a csillagok

lélekző lelke csöndesen ragyog

a langyos őszi

éjjelbe, mely a hideget előzi,

kimondhatatlan messze s odaát…

 

Emléked szeretettel őrizzük. Ég Veled, Ádám!

Kármán Gabriella

Szabó Judit


Your browser does not support the canvas element.