A Magyar Tudomány Ünnepe 2022 – Beszámoló a „Bűnözéskutatás a 21. században” című konferenciáról

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2003-tól minden év novemberében számos intézmény rendez konferenciát, egyetemek, kutatóintézetek, így többek között az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) is. Utóbbi idei online eseményére 2022. november 11-én került sor, ahol az OKRI kutatóinak nagy része tartott előadást az őt érintő témákról, a 21. századi bűnözéskutatásokra koncentrálva.

A Magyar Tudomány Ünnepe tisztelgés Széchenyi István előtt, aki csaknem 200 éve, birtokai egyévi jövedelmét felajánlva, megalapította a Magyar Tudós Társaságot, az MTA elődjét. A hónapot és a napot, amikor erre az adományra a 19. században sor került, a 2003. XCIII. törvény hivatalosan is ünneppé nyilvánította¹ .

Az OKRI rendezvényén több téma is felmerült, a bűnügyi tudományok több ágát is érintve.

Barabás A. Tünde igazgató megnyitója után Kó József tudományos munkatárs előadásával kezdődött a konferencia tartalmi része. Előadásának címe: A bűnözés alakulása válsághelyzetekben.

Az előadó nem a teljes bűnözés alakulását tekintette át, hanem annak a regisztrált bűncselekményeket érintő részét, a látens bűnözésről nem szólt – az előadás címének megtévesztő voltára már az elején fel is hívta a figyelmet.

Kó József hosszú távú adatsorok felhasználásával az alábbi négy válságidőszakban/válsághelyzetben vizsgálta a bűncselekmények alakulását.

1) Az 1968-as politikai mozgalmak

Nyugat-Európában diáklázadások zajlottak, Magyarországon az új gazdasági mechanizmus bevezetése és a korábbi diktatúra enyhülésének időszaka volt jellemző erre a korra. A bűnözésben strukturális változások következtek be.

2) Az 1972–73-as olajválság

Az 1970-es évtizedben végbement kettős olajárrobbanásra az állampárti rendszer eladósodással válaszolt. A regisztrált bűnözési adatokban egy átmeneti csökkenés után növekedést lehetett megfigyelni.

3) Az 1989-es rendszerváltás

Az 1990-es évtized elején három válság ért össze Magyarországon: a régi gazdasági válság adóssága, a rendszerváltoztatás válsága, valamint az 1989 és1992 között lezajlott nyugati gazdasági válság. Ennek következtében a bűnözési mutatók radikális változásokat tükröztek: jelentősen nőtt a regisztrált bűncselekmények száma. A változás az egyes bűncselekménytípusoknál eltérő mértékű volt, leginkább a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények arányaiban lehetett magas kiugrást tapasztalni.

4) 2008: hitelválság

Ebben az időszakban a gazdasági bűncselekmények térnyerése következett be, kismértékű volumennövekedéssel összekapcsolódva.

Azóta jelentős mértékű csökkenés tapasztalható a regisztrált bűncselekmények számában, de a jelenlegi válsághelyzet ismét a növekedés lehetőségét vetíti előre.

Ezt követően Windt Szandra tudományos főmunkatárs A gyermek érték, vagy értékes árucikk? Az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatai című előadásában az emberkereskedelem gyermekkorú áldozatairól beszélt.

Az emberkereskedelem áldozatai a sérelmükre megvalósított bűncselekmények során elszenvedetteket hosszú idő alatt tudják csak feldolgozni, ez különösen igaz a 18 év alattiakra. Mindez, az egyéni károkon túl, a társadalom számára – pénzben is kifejezhető – nagy terhet jelent.

Mint az előadó rámutatott, a gyermekkereskedelemmel kapcsolatban nem készült sok hazai kutatás, így kevéssé „láthatók” a 18 év alatti sértettek a szexuális, a munka és az ún. egyéb célú kizsákmányolás szempontjából.

Az előadás a 2022-ben lefolytatott kutatás eredményeit összegzi: az érintett nemzetközi dokumentumok bemutatása után a rendelkezésre álló statisztikai adatokról, az ellátórendszer tagjaival készített interjúk alapján körvonalazódó magyar jellemzőkről, valamint az általános védelmi intézkedések elmúlt két évének tapasztalatairól beszélt az előadó.

A konferencia harmadik előadója Kiss Anna tudományos főmunkatárs volt, aki az ügyészi szerep büntetőeljárási változásairól beszélt.

Az előadó az elmúlt 50 év három nagy büntetőeljárási kódexét tekintette át, benne az ügyészi szerep kisebb-nagyobb szerepváltozásait bemutatva. Az eredeti alapelvek, leginkább a legalitás és az opportunitás, arányukat tekintve ma már másképpen alakulnak, az utóbbi javára, hangsúlyozta az előadó. A legalitás elvének megtörése a Be.-ben számos helyen igazolható.

Az előadás kitért a nyomozás új szabályaira is. A vádemelés előtti szakasz jogszabályi szétválasztását a hatályos Be. vezette be, megváltoztatva egyúttal az ügyészség korábbi szerepét: a két rész különtartása mellett a kódex világosan elhatárolja a felderítési és a vizsgálati szakaszban a felelősségi köröket és az ehhez kapcsolódó eszközrendszereket is. Az első szakaszt a felügyeletre jellemző ügyészi jogosítványok jellemzik, míg a második tényleges ügyészi irányítás mellett történik.

Kiss Annát Deres Petronella tudományos főmunkatárs követte, előadásának címe: Kriminális prioritások az Európai Unióban.

Az Európai Unió 2021-ben fogadta el a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemre vonatkozó, következő négy évre szóló prioritásait, amelyek megvalósítására 2022 és 2025 között kerül sor az EMPACT keretén belül.

Az előadás az EMPACT feladatrendszerének felvázolásán túl áttekintette a szervezett bűnözés elleni uniós küzdelem 2018–2021 között megvalósított eredményeit. Ezt követően az előadás gerincét képező, az EU 2022–2025. évi súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos tíz bűnüldözési prioritását értékelte az előadó – kiemelve az időközi aktuális eseményeket, az operatív, illetve jogalkotási eredményeket –, különös figyelemmel az alábbi prioritási témakörökre:

• a nagy kockázatot jelentő bűnözői hálózatok;
• a kibertámadások;
• az emberkereskedelem;
• a gyermekek szexuális kizsákmányolása.

Az ebédszünet után Garai Renáta tudományos munkatárs előadása következett, Mennyi a bűn ára? A közvetítői eljárásokban kötött megállapodások vizsgálatának tapasztalatai címmel.

Az előadás egy aktakutatás tapasztalatain keresztül mutatta be a közvetítői eljárást; olyan lezárult bűnügyeket áttekintve, ahol a közvetítői eljáráshoz kapcsolódó megállapodást kötöttek. A vizsgálat alapjául szolgáló 150 iratanyag a főváros illetékességi területéről érkezett, elemzésük az alábbi szempontok alapján történt: a pénzfizetésekben történő megállapodások tartalma; a sértettek által elfogadhatónak ítélt pénzösszegek mértéke és a fizetés módjai; kizárólag bocsánatkérés mint egyetlen jóvátételi forma; az eredménytelen közvetítői eljárást követő vádemelések jellemzői.

Az előadás kitért még a közvetítői eljárás szabályozására, annak előnyeire is.

Kármán Gabriella tudományos főmunkatárs Kriminalisztikai megismerés a szakvélemények hatósági értékelésében címmel tartott előadást.

Az OKRI-ban 2020-ban A szakértői bizonyítás a jogalkalmazás tükrében címmel nagy ívű kutatás kezdődött, amelynek célja a szakértői bizonyítással kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok feltárása volt. A kérdőíves kutatásban összesen 667 fő – bíró, ügyész, rendőr és pénzügyi nyomozó – vett részt. A válaszadók köre – az eredeti szándéknak megfelelően – a kitöltők nagy száma és területi megoszlása alapján jól reprezentálja a büntető igazságszolgáltatásban dolgozó szakemberek véleményét. A sok szempontot vizsgáló kérdőív ezúttal a hatóságok kriminalisztikai ismereteinek, tapasztalatainak ismertetésére irányult az igazságügyi szakértő kirendelése és a szakvélemények értékelése folyamatában.

A konklúziók közül kiemelte az előadó, hogy a válaszadók meghatározó hányada alkalmaz – többnyire a saját tapasztalatain alapuló, valamint a képzéseken elsajátított és a szakirodalomból származó – kriminalisztikai ismereteket. A válaszokból kitűnően a hatóságok tagjai segítségnek tekintenék, ha a szakvélemények hiteltérdemlőségének megítéléséhez a szakértők, a tudomány, illetve a jogalkalmazás által összeállított szempontrendszer állna rendelkezésre.

A konferenciát Ritter Ildikó tudományos munkatárs Teljesítményfokozó szerek használata a hivatásos állomány körében című előadása zárta.

Az előadás a dopping-jelenség tárgykörét érintette, különösképpen a hatóságok előtt ismertté vált teljesítményfokozó szerrel visszaélés bűncselekmény miatt indult eljárások és elkövetők jellemzőiről próbált egy rövid betekintést adni. A prezentáció külön kitért a teljesítményfokozó piac sajátosságaira és ennek tükrében a hatósági személyek érintettségére is.

Konklúzióként az fogalmazódott meg, hogy a széles és nem büntetendő keresleti piac, valamint a testépítő szubkultúrához szervesen kapcsolódó teljesítmény­fokozószer-használat miatt a jelenség megítélésében nincs társadalmi konszenzus. Az alacsony felderítési mutató mindezekkel együtt azt jelzi, hogy hiába a nemzetközi kötelezettségből fakadó jogalkotás a tárgykörben a tilalmazott viselkedés üldözését, visszaszorítását a szabadidőszférában „senki nem veszi komolyan”.

A konferenciát az OKRI igazgatója zárta, értékelve és egyúttal összegezve is az elhangzottakat.

***

Visszatérve az indító gondolatokra, a Magyar Tudomány Ünnepére, Széchenyi egyik gondolata jut eszembe – egyetértve a 100 évvel ezelőtt élt Halász Imrével²  –, hogy vajon a nagy emberek teremtik-e a kort, vagy éppen fordítva, a korok teremtik meg az embert, akire szükségük van? Ez történik a 21 században, Széchenyi vonatkozásában is.

Ezt a kis befejező kitérőt az ígért gondolattal zárom, amely Széchenyi tollából származik, 1822-ből:

„Más országokban azt az embert, aki hazájának szolgál, egyszerűen becsületes embernek tartják. Nálunk vagy hősnek, vagy szentnek lennie.”³

Ünnepekre persze szükség van, kérdés, hogy hősökre, vagy inkább becsületes emberekre emlékezünk-e ezáltal, mert Széchenyi élete nem hősköltemény, hanem megrázó tragédia. Azért ezt sohasem szabad elfelejtenünk!

Kiss Anna

Az idei rendezvénysorozat mottója: „Tudomány: út a világ megértéséhez”