Az IAP IV. Világtalálkozója és a XXIII. Éves Világkonferenciája

A Budapesten, 2015-ben alapított IAP (Nemzetközi Ügyészi Egyesület) Ügyészi Egyesületeinek Világfóruma minden évben máshol tartja éves találkozóját. Budapest után Lisszabon, majd Belgrád, idén pedig Johannesburg adott otthont ennek az eseménynek, melynek házigazdája a Dél-Afrikai Ügyészi Egyesület volt.

Ezt követően került sor az IAP XXIII. Éves Világkonferenciájának megtartására, szintén Johannesburgban. (Az IAP Alakuló Közgyűlését és az első Világkonferenciát is Budapesten tartották, 1996 szeptemberében. IV. Világtalálkozójának helyszíne idén egybeesik a XXIII. Éves Világkonferencia helyszínével.)

Az IAP a mai napig az ügyészek egyetlen világszervezete, amely 176 országból 180 szervezeti tagot számlál, és mintegy 350000 ügyész képviseletét foglalja magában. Az IAP mögött 48 ügyészi egyesület áll, ezen túlmenően 2000 fős egyéni tagsággal is rendelkezik a szervezet.

A találkozó és a konferencia között került sor az IAP Végrehajtó Bizottság- és az IAP Szenátus ülésének a megtartására. A rendezvényeken és a Konferencia első két napján Pocsai Edit IAP VB tag és Takácsné Diófási Ágnes IAP szenátor, ÜOE alelnök vett részt.

A házigazda által választott téma mindkét program esetében az ügyészi függetlenség kérdését fogta át.

Az IAP IV. Ügyészi Egyesületek Világtalálkozója (Forum for Associations of Prosecutors)

Az IAP IV. Világtalálkozója „Az ügyészi egyesületek függetlensége” címet kapta. A rendezvényen részt vett az IAP négy vezető tisztségviselője: Gerhard Jarosch elnök, Han Moraal főtitkár, Mannon Lapointe szakmai főtanácsadó és Janne Holst-Hübner főigazgató. A 48 résztvevő öt ülésszakon keresztül hallhatta az egyesületi vezetők által kölcsönösen közkinccsé tett tapasztalatokat. Az ügyészi egyesületek jelentős erőforrás-tartalékkal rendelkeznek a nemzetközi együttműködés területén. Jóllehet az egyesületek létrejötte és felhatalmazásuk terjedelme, alakulásuk időpontja tekintetében jelentős különbségek vannak, alapvető céljaik mégis közösek. Ezek mentén alakítják ki azokat a jó gyakorlatokat, amelyek leginkább a következő területen érvényesülnek: érdekérvényesítés, az ügyészek szakmai és munka körülményeinek megfelelő szintű biztosítása, az ügyészek és családtagjaik védelme és biztonsága, a továbbképzéshez való jog,a javadalmazás megfelelő szintjének biztosítása,az ügyészi etika szem előtt tartása mellett.

A nyitó program utáni második ülésszak keretében Roel Dona a Holland Bírói és Ügyészi Egyesület alelnöke arról számolt be, hogy az ügyészi egyesület miként vált lényeges tényezővé az ügyészek és az ügyészség függetlensége területén, továbbá, hogy az ügyészi egyesület az ügyészi szervezettől független testületként miként képes hozzájárulni az ügyészi függetlenséghez.

A harmadik ülésszakon Gerhard Jarosch IAP elnök és két kanadai egyesületi vezető, Katerine Mattews és Wendy Stephen számolt be arról, hogy a független ügyészi egyesülethogyanépíthetkierőskapcsolatotamunkáltatóval.Azügyésziegyesületek célja, hogy elősegítsék és fejlesszék a hivatást, továbbá a tagok különféle érdekeit. Ezt csupán az ügyészi hivatallal történő szoros kapcsolat esetén érhetik el.

Ez az ülésszak megvitatta azokat a kihívásokat, amelyek az ügyészi egyesületek függetlensége és a hivatallal építendő szoros kapcsolat – mint két cél – megvalósítása során léphetnek fel.

A negyedik ülésszak a már Budapesten elhatározott „Kézikönyv az ügyészi egyesületek számára” című kiadvány egyes témaköreit gazdagította. Azon kérdésekre kereste a választ, vajon mi szükséges az ügyészi egyesület alapításához és működtetéséhez, milyen célokkal és milyen jogi keretekkel alapítható egy egyesület, továbbá milyen keretek között alakítható ki a tagokat támogató egyesület. Ennek az ülésszaknak a levezető elnöke Takácsné Diófási Ágnes volt, aki vitaindító előadást is tartott. Szintén ő volt ennek az ülésszaknak a moderátora is.

Az egyesületi fórum ötödik ülésszaka végül az egyesületek világfóruma előtt álló alábbi közvetlen feladatokat határozta meg:

– Megalakult az ügyészi egyesületek önálló szakmai fóruma az IAP honlapon. (FAP: Forum for Association of Prosecutors; A honlap indításához szükséges témakörök feltöltésében – mint a honlapért felelős bizottság egyik tagja – a cikk szerzője is részt vett.)

– A Handbook for Associations of Prosecutors összeállítása

Az IAP XXIII. Éves Világkonferenciája

Az IAP konferenciájának témája: Az ügyészi függetlenség mint a társadalmi igazságosság sarok köve. A konferencia témáját négy plenáris ülésen és a hozzájuk kapcsolódó workshopokon, valamint az egyes szakmai területek szerinti témákban szervezett Special Interest Groupokon tárgyalták.

A konferencia nyitó ülésszakán a Dél-afrikai Köztársaság Igazságügyminisztere, majd az IAP elnök bevezető szavai után az IAP Medal of Honour (Becsületrend) adományozásának bejelentésére került sor. A Medal of Honour az IAP által adományozható legmagasabb kitüntetés, amelyet olyan ügyész számára tartanak fenn, aki hazai vagy nemzetközi szinten különleges képességekről tett tanúbizony– ságot: a jó ügyész alapvető tulajdonságaival rendelkezik, melyek között van többek között az integritás, a fair eljárás, az elkötelezettség a szakmai etika iránt, miként azt az IAP Etikai Kódexében is kimondják. A Medal of Honour csak kiemelkedő teljesítmény esetén adományozható, nem minden évben kerül erre sor. Az IAP fennállása óta elmúlt 23 évben most 8. alkalommal adták át ezt. Az adományozásról az IAP VB hoz döntést.

Benjamin B. Ferencz kapta meg a kitüntetést. 1920-ban Erdélyben született, majd alig egy éves korában az USA-ba emigráltak szülei. A Harvard Law School elvégzését követően 27 évesen katonai ügyészként feladatot kapott arra, hogy a Nürnbergi perben ügyészként vegyen részt. A később az évszázad pereként is ismert Einsatz Gruppen ügyben 22 korábbi német SS tag ellen emelt vádat, melyet megelőzően magasszintű ügyészi munkát végezve sikeres vádat képviselt az 1 millió ember haláláért felelős személyekkel szemben.

Később azt nyilatkozta: „Nürnberg arra tanított engem, hogy a tolerancia és megértés világának létrehozása hosszú és fáradságos feladat lesz. És azt is megtanultam, ha nem kötelezzük el magunkat egy hatékony világméretű igazságszolgáltatás mellett, ugyanez a kegyetlen mentalitás, amely létrehozta a Holocaustot, egy napon elpusztíthatja a teljes emberi nemet.”

Ezt követően egyéni és szervezeti jóvátételek ügyében tevékenykedett, melynek során olyan ügyvédnek nevezte magát, aki reménytelen, de erkölcsileg megalapozott, előre nem látott kimenetelű ügyeket képviselt.

A Nürnbergi perben szerzett gyakorlata segítségével a nemzetközi büntetőjog egyik megalapozója is. Elhivatottságot érzett a nemzetközi büntetőbíróság megalapítására. 1970-ben a vietnámi háború során elhatározta, hogy fokozatosan visszavonul a magánpraxisból, és idejét a Világbéke jogi tanulmányozásának, továbbá az erről való publikálásnak szenteli. 1975-ben kiadta könyvét a Nemzetközi Agresszió meghatározása – a Világbéke keresése címmel. 1980-ban megírta az Egy nemzetközi bíróság – egy lépés a Világbéke irányába, majd ezt követően, 1983-ban A nemzetközi jog kikényszerítése – egy út a Világbéke felé című művei jelentek meg.

Benjamin Ferencz a mai napig, 98 évesen is részt vesz a széles közönség számára közvetített vitákban, annak érdekében, hogy az állampolgárokat meggyőzze arról, hogy valamennyi bűnöző bűnösségét tárgyaláson kell megvizsgálni a jogszabályok alapján. Fellépett az agresszív háborúk ellen, továbbá felemelte szavát a bűnözők kínzása miatt is. Fő célja, hogy a nemzetközi együttműködés során elháríthatók legyenek azok az ellentétek, amelyek emberek meggyilkolásához vezetnek. Életének jelszava: „Igazságszolgáltatást, nem háborút!”

A cikk szerzője által elkészített kitüntetési javaslatot a Szenátus egyhangúlag elfogadta. Az IAP Végrehajtó Bizottsága szintén egyhangúlag döntött a Medal of Honour Benjamin Ferenc részére történő adományozásáról.

Az IAP 4U keretében az IAP négy vezetője tartott tájékoztatást a nemzetközi egyesület tevékenységéről. Az IAP éves világkonferenciáit az egyesület földrajzi lefedettségére tekintettel változó helyszíneken rendezi meg azonos forgatókönyv szerint szervezett, a kor technikájának alkalmazása mellett biztosított szakmai és technikai színvonalon. A konferencia munkanyelve az ENSZ hat hivatalos nyelve, továbbá a szervező ország egyik hivatalos nyelve.

Az IAP az éves konferenciák mellett a Föld több régiójában szervez évente regionális konferenciákat, az adott térséget érintő témakörökben. Így kerül megrendezésre az Európai Regionális Konferencia, a Közép- és Kelet-Európai, valamint Közép-Ázsiai Ügyészségek Konferenciája, az Észak-Amerikai, a Dél-Amerikai Regionális Konferencia, továbbá az Ázsia és Csendes-óceániai térségi regionális konferencia.

Az internet adta lehetőségeket felhasználva az IAP a honlapján ügyészi szakmai alweblapot működtet a szakmai hálózatok tematikája szerint. Idén két új szakmai hálózatot jelentettek be: a fogyasztóvédelmi- és az ügyészi egyesületi alwebsite-ot. E két új szakmai hálózat létrejöttével az IAP honlapon https://www.iap-association. org/ ez ideig összesen 10 szakmai hálózat került létrehozásra. Ezek az alábbiak:

– GPEN Global Prosecutors Ecrime Network;

– CTPN Counter Terrorism Prosecutors Network; – NACP Network for AntiCorruption Prosecutors; – FICJ Forum for International Criminal Justice;

– TIPP Trafficing in Persons Platform;

– PSV Prosecuting Conflict realed Sexual Violence Network; – NMP Network for Military Prosecutors;

– PCPN Prosecutors Consumer Protection Network; – FAP Forum for Associations of Prosecutros.

A Johannesburgi Konferencián jelentették be, a már említett Ügyészi Egyesületek Hálózatán kívül, az ügyészek fogyasztóvédelmi hálózatát is. (PCPN: Prosecutors Consumer Protection Network) A fogyasztóvédelmi hálózat felelőse Abigail Stempson, va-lamint Blake Bee, mindketten a NAGTRI fogyasztóvédelmi központjának munkatársai (Washington). A hálózat a fogyasztóvédelmi törvények megsértésének ügyészi szankcionálására törekszik az egész világon, és fórumot kíván teremteni a gyakorló szakemberek számára a kommunikációra, a javaslatok és tapasztalatok cseréjére, továbbá információt és közös innovációs megoldásokat, problémamegoldást kínál a megközelítések és a technikák során felmerülő nehézségek megoldására. Eredményes támadást kíván indítani a jogsértő, a fogyasztónak kárt okozó vállalkozások ellen. A vezető csoport pillanatnyilag argentin, brazil, mauritiusi és Egyesült Államok-beli tagokból áll. A hálózat célja olyan weblap feltöltése, információkkal ellátása a jelenlegi fogyasztóvédelmi eljárási módokról, nyomozásokról, bírósági ügyekről, jogalkotásról, média hírekről és más releváns fejleményekről, melyek segítik a felhasználót. A hálózat mindezeken túlmenően, vitafórum is kíván lenni különböző kérdések, ötletek és jogesetek megtárgyalására. Céljai között szerepel továbbá egy olyan adatbázis és kontaktlista létrehozása, valamint fenntartása, amely az alábbi feladatokat valósítja meg:

– együttműködés olyan személyekkel, akik nemzetközi szinten előmozdítják a hatóságok közötti együttműködést és a hosszú távú szakmai partnerséget;

– olyan szakembereket felkutatása, akik részt vehetnek különböző eljárásokban;

– a magánszféra képviselői közül olyanok bevonása, akik forrásokkal rendelkeznek, és segíthetik a fogyasztókat a védelmi célok megvalósításában.

A hálózat első találkozójára egy ún. Special Interest Group Session keretében került sor. Ennek során Manuel Pinheirio Freitas, a Brazil Ügyészségi Továbbképző Központ igazgatója és Sindey Rosa da Silva Rio de Janeiro fogyasztóvédelmi ügyésze tartottak előadást, majd Satiajit Boollel, Mauritius legfőbb ügyésze, IAP alelnök és végül Vladimir Zimin, az orosz legfőbb ügyész főtanácsadója tartottak előadást.

A fogyasztóvédelem különböző területein történő ügyészi fellépés több jó példáját hallhattuk. A PCPN konkrét céljául tűzte ki például a termékminőség védelmét, a termék- és gyógyszerhamisítás elleni fellépést. A hálózat magyar ügyészek csatlakozását is szívesen fogadja¹.

A konferencia négy plenáris ülést tartott: – A politika és a független ügyészség;

– Az ügyészi szervezet vezetése a felelősségre vonhatóság és az egyén autonómia keretei között;

– Az ügyész személyének védelme;

– A független és a társadalom számára hasznos ügyészi szervezet megvalósítása.

Az első plenáris ülésen a kiindulási pont az volt, hogy az egyes országok ügyészségei különböző alkotmányi szabályozás és szervezeti belső szabályozás mellett próbálják megteremteni a politikai elhajlásoktól mentes függetlenséget, továbbá egyidejűleg fenntartani a bizalmat a kormány és a társadalom részéről. Néhány modell több mint 100 éves, de vannak egészen új modellek is.

A másik plenáris ülés témája: Az ügyészi szervezet vezetése a felelősségre vonhatóság és az egyén autonómia keretei között. Ez a plenáris ülés az ügyészi szervezet belső felépítését tárgyalta annak figyelembe vételével, hogy a szervezet miként biztosítja a felelős ügyészi tevékenységet. A plenáris ülésen az alábbi témákról volt szó:

– a hierarchia szervezeti felépítése;

– belső szabályok, magatartási kódex, fegyelmi felelősség szabályai; – előmeneteli rendszer, értékelési mechanizmusok;

– szakmai képzés és – fejlesztés.

A harmadik plenáris ülésen az ügyész személyének védelméről volt szó. Az ügyészek személye súlyos nyomásnak van kitéve a média, az ügyvédek, a kollégák, más állami szervek és néha a politikusok részéről is. Olykor az ügyészek sajnálatos módon, alanyaivá válnak a saját személyük fizikai biztonsága és családjuk biztonsága elleni támadásoknak. Ez magában foglalja az internet alapú média és kommunikáció által lehetővé tett fenyegetéseket is. Mindezen nyomások és fenyegetések fontos akadályát jelentik a független ügyészi tevékenységnek. A kérdés, hogy miként lehet ezeket megoldani és minimalizálni. Ez a plenáris ülés e nyomások és fenyegetések miatti felelősségérzet kialakítását célozta, és azokat a jó gyakorlatokat akarta bemutatni, amelyek alkalmasak az ezzel való szembenézésre.

A negyedik plenáris ülés témája: A független, és a társadalom számára hasznos ügyészi szervezet megvalósítása. Az ügyészség és a társadalom közötti kapcsolat lényegi jellegű. Ha arról van szó, miként biztosítható a független ügyészi tevékenység, akkor jól ismert kihívás több ország számára a világ valamennyi régiójában annak biztosítása, hogy a függetlenség a társadalom számára is érzékelhető valóság legyen. A meg nem engedhető befolyás észlelése lerombolja a társadalom bizalmát az ügyészi tevékenység iránt. A társadalom értékítéletének kialakításában a médiának, valamint az internet alapú kommunikációs platformoknak is szerepük van, mert ezek is befolyásolják és formálják a társadalom véleményét. Azoknak a médiáknak is felelősségük van, amelyeken keresztül az ügyészség kommunikál.

(Az IAP tevékenységéről folyamatosan beszámolunk az Ügyészek Lapja hasábjain.)

Diófási Á., ügyész, az ÜOE Nemzetközi kapcsolatok alelnöke, IAP szenátor