„A hazai élő jogszokások” Interdiszciplináris nemzetközi konferencia 2023. június 1. (Pécs) – június 2. (Szekszárd)

A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (a továbbiakban Kutatócsoport) „Hazai élő jogszokások” címmel interdiszciplináris nemzetközi konferenciát szervezett 2023 júniusában. A konferencia első napi programjára Pécsen, a másodikra Szekszárdon került sor.

A konferencia támogatói között találjuk a Vásárhelyi Testamentum Alapítványt, az ELTE–MTA Jogtörténeti Kutatócsoportot (ELKH), az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottság Jogtörténeti Albizottságát, a Magyar Néprajzi Társaság Társadalomnéprajzi Szakosztályát és a Bölcsészettudományi Központ Néprajztudományi Intézetét.

A 11. alkalommal megszervezett konferencia idei témája Tagányi Károly kapcsán a családjog és öröklési jog volt.

Ki volt Tagányi Károly?

A történész, levéltáros, etnográfus Tagányi Károly, aki az MTA tagja volt, 1919-ben jelentette meg a magyar jogi néprajz első tudományos programadó tanulmányát A hazai élő jogszokások gyűjtéséről címmel. Tagányi széles körű nemzetközi kutatástörténeti áttekintésen alapuló, programindítónak szánt könyve Európa-szerte máig több tudományterület számos vizsgálatának kiindulópontja, hivatkozási alapja.

A konferencia programja

A konferencia első napján a megnyitó és a díjak átadását követően az alábbi előadásokra került sor:

• Mezey Barna: Adalékok a család és a büntetőjog történetéhez
• Homoki-Nagy Mária: „Szolgáltassatok igazságot az árváknak!”
• Njari Denis: A magyar nyelv használati joga Eszéken az Osztrák-Magyar Monarchia idején
• Batbayar Zeneemyadar: Mongol jogszokások: házasság és család
• Bánkiné Molnár Erzsébet: Szabályalkotó tevékenység a Jászkun kerület községeiben (1702–1745)
• Bódiné Beliznai Kinga: A családi kötelék jelképei
• Szeberényi Gábor: Tagányi Károly jogszokásgyűjtő programjának kortárs historiográfiai recepciójáról
• Völgyesi Levente: Családjogi esetek a Váci Egyházmegye területén a 18. század első felében

A plenáris ülés elnöke Mezey Barna, a Kutatócsoport társelnöke volt.

A konferencia második napjának előadásaira három szekcióban került sor:

1. Élő jogszokások és a jogtudomány
2. Élő jogszokások és a néprajztudomány
3. Erdélyi jogszokások

Élő jogszokások és a jogtudomány (elnök: Nagy Janka Teodóra)

• Nagy Janka Teodóra: A közösségi gondoskodás tradicionális formái: a falusi földközösségről Tagányi Károlytól Imreh Istvánig
• Varga Csaba: Ami természetes és ami mesterséges – A társadalomfejlődés, a népi és alkotott jog párhuzama tükrében
• Horváth József: A kiskorú árvákról való gondoskodás Győr megye falvaiban a 19. század első felében
• Falus Orsolya: „Lovagrendi családjog” – a középkori keresztes lovagrend, mint „nagycsalád”
• Frey Dóra: Az öröklési jog hatása a családstruktúrára a Dél-Dunántúlon a 20. század első felében
• Matla Gabriella: A spanyol jogszokáskutatás eredményei: a gyermekre vonatkozó jogszokások
• Sallai Balázs: A jegyesség a szatmári népi jogtudatban Luby Margit gyűjtései tükrében

Élő jogszokások és a néprajztudomány (elnök: Horváth József)

• Bárth János: Öröklődő elköteleződések és jogosultságok a székely közösségekben
• Gelencsér József: A hősi halottak emléke a családi sírjeleken
• Lanczendorfer Zsuzsanna: A gyermekkel kapcsolatos normasértések, bűntettek a magyar népballadákban
• Kiss Anna: Bűnbe esett balladahősök (A népi jogtudat megjelenése Arany János balladáiban)
• Kothencz Kelemen: Az ágytól és asztaltól való elválás intézménye a Kalocsai Főegyházmegyében a 19. század közepén
• Bognár Szabina: Tagányi Károly (1958–1924) jogszokásgyűjtő programjának nemzetközi párhuzamai

Erdélyi jogszokások (elnök: Homoki-Nagy Mária)

• Bogdándi Zsolt: A bíráskodás jogforrásai a fejedelmi táblán a 16. század második felében
• Oborni Teréz: Az öröklésre vonatkozó bejegyzések a Supplementum Tripartiti (1595/96?) című, erdélyi jogszokásokról készült fogalomjegyzékben
• Rácz Balázs: Az öröklés hatásai a zálogjogi jogviszonyokra a kora újkori Erdélyben
• Mátyás-Rausch Petra: A bolgárfalvi Sebessi-birtokok sorsa egy 17. századi napló alapján – Sebessi Ferenc harca a családi birtokokért
• László Balázs: Az 1811. évi erdélyi büntetőkódex-javaslat mint jogi kultúrtörténeti lenyomat
• Szabó Ernő: „Csak a néphagyomány pótolja itt a történelmi hiányt” – Orbók Ferenc unitárius lelkész feliratgyűjtése Várfalván

Az első napi plenáris ülések után került sor a New Results of Hungarian Legal Ethnography – Az Acta Ethnographica Hungarica 67. évf. 2022/1. számának bemutatójára, melynek főszerkesztője Fülemile Ágnes, vendégszerkesztői pedig Bognár Szabina és Nagy Janka Teodóra. A folyóirat tartalmát a főszerkesztő és Bognár Szabina vendégszerkesztő ismertette.

A konferencia előadói és résztvevői jogászok, történészek, „néprajzosok” voltak. A jogászok az előadásaikban az írott jog (a törvény, a szokásjog, az írott forrásokban megőrződött jogszokások) és a jogi kultúra, „a jog holdudvara” egyes kérdéseinek vizsgálatával foglalkoztak. A történet- és a néprajztudomány kutatói az írott és az élő, megíratlan, jogi alakba nem öntött jogszokások, jogi szertartások és jelképek témakörében tartottak előadást. Ezek a témák kiegészültek a jogszokásgyűjtések, a népi jogéletkutatás európai és hazai kutatástörténeti kérdéseivel, a recens jogszokásgyűjtések eredményeinek közreadásával is. A „hazai élő jogszokások” a magyar nyelvterület – elsősorban a Kárpát-medence – jogszokásait, valamint azok különböző tudományágak által vizsgált forrásainak bemutatását jelentette. Több prezentáció a lokális kutatási eredmények közreadásával járult hozzá a kétnapos konferencia sikeréhez. Az interdiszciplináris konferencián megjelentek a nemzetközi és a történeti összehasonlító vizsgálatok is.

Disputa