Aktuális állatjogi kérdések a román jogban

Bevezetés

Az állatvédelem és ennek jogi szabályozása elengedhetetlen manapság a megnövekedett tenyésztési igény, a csökkenő élettér és a városban való állattartás nehézségei miatt. Romániában erre vonatkozó szabályozás létezik, bár egyes területeken hiányosnak bizonyul. Mégis előrelépésként értelmezhető az állatjogokat szabályozó jogi rendelet 2022-es módosítása. Az aktualizált szabályozás, amely a jelen értekezés egyik alappillére, új és több esetben szigorúbb, mint az elődjének tekinthető jogszabály. A szigorúbb szabályozás viszont szigorúbban biztosított szankciórendszert és annak végrehajtását is hozza magával. Az állatvédelem jogi szempontból több értelmezéssel bír. Ezt lehet a) a természet és fajvédelem; b) az élelmiszerek minősége és biztonsága szempontjából az állategészségügy; c) az állattenyésztés jogi szabályozása; d) a vad- és halgazdálkodási állományvédelem; és e) az egyedkímélő állatvédelem szempontjából is értelmezni.¹  Állatvédelmi jognak a szűkebb értelmezésben vett, az állat egyedei jóllétének biztosítását és kínzástól való védelmét tekintjük.²  Ez a szűkebb terület olyan fontos kérdésekkel foglalkozik, mint a kedvtelésből tartott állatok, a mezőgazdasági haszonállatok, a szőrméjükért tenyészett állatok, a kísérleti, oktatási vagy egyéb tudományos céllal tartott állatok, a veszélyes állatfajok egyedei, az állatkertekben, vadasparkokban tartott állatok, a cirkuszi állatok, valamint a kóbor állatok kérdése.³  Jelen tanulmányban igyekszünk mindegyik aspektusra utalni, viszont terjedelmi okokból kivételt kell tennünk a kóbor állatok problémakörére nézve, mivel a téma megkívánná, hogy külön tanulmányban kerüljön kibontásra.

A régi és új szabályozás különbségei mellett igyekszünk olyan fontos kérdésekre is válaszolni, mint például a házikedvenc jogszerű tartása, a tenyésztett állat megfelelő szállítása, de akár a veszélyes állat kezelése, elszállítása, esetleges kilövése is.

Három példa jól illusztrálja a romániai helyzetet állatvédelmi szempontból.

– A házikedvenc jogszerű tartása az urbanizációval egyre égetőbb kérdéssé válik, a tömbházakban tartott állatoknak köszönhetően. A lakások méretét illetően, Romániában van az egyik legkisebb egy főre jutó négyzetméter.⁴  Ezeken a kis területeken még problémásabb az állatok jogszerű tartása, ami a minimum mozgásteret illeti, viszont erre az aktuális szabályozás nem fektet hangsúlyt.

– A második példa szintén a román jognak egy érdekes megközelítése. Az állatok tenyésztése és helyes szállítása nem csak a romániai színtéren fontos, de az exportot is meghatározza. Románia területén számos állatfarm lelhető fel, disznó-⁵ , csirke-, de akár csincsillafarmok is.

– A harmadik példa a veszélyes állatok tartása, kezelése, elszállítása és esetleges kilövése. Ennél a kérdéskörnél meg kell különbözetni két jogi aspektust. Az elsőt, amely a veszélyes kutyákról szól, és a következőt, a vadállatok kategóriáját, amelyből tanulmányunkban csak a barnamedvékkel kapcsolatos kérdéseket érintjük röviden. A barnamedvék kérdése Romániában, de legfőképpen Székelyföldön, vitatott kérdés volt és marad. Egyfelől az állatvédők teljes körű védelmet szeretnének az állatoknak biztosítani, másrészről az ott élő emberek a barnamedvék kilövését vagy elszállítását szeretnék. Tehát az állat és az ember jólléte kerül szöges ellentétbe egymással. A jog erre a problémára is keres megoldást.

Kiindulópont

Az új módosítások érvénybelépése előtt már született ítélet egy az állatok ellen elkövetett kegyetlenségeket vizsgáló ügyben. A tavalyi év elején Romániában az eddig egyik legsúlyosabb ítéletet hozták meg egy állat megölésével kapcsolatban. A Galaci Ítélőtábla 2022. január 17-én hozta meg 98/2022. számú büntetőhatározatát, amely szerint a vádlottat egy év börtönbüntetésre ítélték állat – egy amerikai staffordshire kutya – szándékos megölésének bűntette miatt. Az ítéletet az állatok védelméről szóló 205/2004. számú törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a Btk. 41. § (1) bekezdésének alkalmazásával, a Btk. 43. § (5) bekezdése alapján hirdették ki.⁶  Ha az ítéletet a hatályban lévő törvény alapján hirdették volna ki, akár hét év börtönnel is számolhatott volna az elkövető.

Román állatvédelmi jogszabályok

A román jogrend alapján az állat vagy jószág ingóságként, tárgyként jelenik meg. A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerint az állat ingó⁷ , tárgyi eszköznek minősül⁸ , amint az az 539. cikkből kitűnik: „Az ingó vagyonra vonatkozóan: (1) Ingónak minősül az az áru, amelyet a törvény nem tekint ingatlannak.”

Az állatvédelem egyes szempontjainak szabályozása azonban a 205. számú állatvédelmi törvényen alapul.⁹  A törvénynek 4. cikkében már az elején megemlíti, hogy az állatok tulajdonosai kötelesek az állatokat nem kínozni, biztosítani számukra az állat tartásához szükséges feltételeket, és nem elhagyni őket. Emellett az állatok tulajdonosai kötelesek az állat szükségletei szerint megfelelő menedéket, élelmet és vizet, ellátást, orvosi segítséget, mozgási lehetőséget biztosítani nekik.

Az állatok védelmével kapcsolatos két hangsúlyos kérdésben is létezik szabályozás: az eutanáziában és az állatok kísérleti célú felhasználásában. Az első kérdést illetően e törvény 9. § (1) bekezdése megtiltja az állatok eljárás nélküli elaltatását. A szabály alól kivételt képeznek a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő állatok, amelyeket azonnal el kell altatni az állatok szenvedésének megszüntetése érdekében. Az állatok kísérleti célú felhasználása tekintetében ezeket az eljárásokat anélkül kell végrehajtaniuk, hogy szükségtelen szenvedést okoznának az állatoknak.

A 138/2022. törvény hatása az állatvédelemre

2022. május 16-án megjelent a 138/2022. törvény az állatok védelméről szóló 205/2004. törvény módosításáról és kiegészítéséről, amely a normatív aktus alapformájában előírt büntetések és pénzbírságok speciális határainak emeléséről rendelkezik.

A 205/2004. sz. törvény rendelkezései a gazdával rendelkező vagy gazdátlan állatok életkörülményeinek és jóllétének biztosítását célozzák, amely számos jogot és kötelezettséget állapít meg az állattulajdonosok számára. A gazdák felelősek az állatok tartása és felügyelete tekintetében, a velük szemben alkalmazott bánásmód kizárja a kegyetlen bánásmódot és az erőszakos cselekményeket.

Az állatok ellen elkövetett bűncselekmények számbeli növekedése és a különféle állatvédelmi szervezetek munkája miatt a törvény szigorodott az állatkínzással szemben, de új bűncselekményeket is megállapít, mint például a zoo­fília. Az új rendelkezések alapján a szabálysértési bírságok összege és a sza­badságvesztés felső határa egyes esetekben megduplázódott.

A továbbiakban szakaszosan áttekintjük, hogy mit is módosított a 138/2022. törvény.

A törvény 6. cikk második bekezdése kiegészült az n) ponttal, azaz az állatok ellen elkövetett kegyetlenségek köre a zoofíliával bővült. A jogalkotó tehát egy új fogalmat vezet be, amely az állatkínzás alá sorolja be a zoofíliát is. Az új jogi terminus szerint tehát veszélyes helyzetben lévő állat alatt értendő többek között a sérült, a megkínzott vagy a zoofíliának kitett állat egyaránt.

A 24.1 cikk is kibővült, ami a rendőrök kötelezettségét írja le: nem csak arra vannak kötelezve, hogy szolgálatteljesítés közben talált veszélyben lévő állatot menhelyen helyezzék el 45 napra, de választhatnak egy másik opciót is, azaz az állat elhelyezését egy olyan állatvédő alapítványnál vagy egyesületnél, amely rendelkezik állatorvosi ellátással.

A 25. cikk 1 pontjában leírt bűncselekmények büntetési tétele emelkedik: a 3 hónaptól 1 évig terjedő időszak 6 hónaptól 3 évig terjedő időszakra nő, viszont minden esetben megmarad a pénzbírság is, mint alkalmazható büntetés. A második pontban 1 évtől 5 évig szól a szabadságvesztés, a 3-ik pontban már 2 évtől 7 évig.

Mivel a 25. cikk nem csak a büntetések mértékét változtatta, de a bűncselekmények számát és mivoltát is, ezért külön elemezzük ezeket.

A 25. cikk első pontja a következőket tartalmazza: Az állat külsejének megváltoztatását célzó vagy egyéb nem gyógyászati célú sebészeti beavatkozás – mint például a kodotómia, fülvágás, hangszálak metszése, karmok eltávolítása, csőr- és fogvágás – 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő.

Ugyanígy bünteti a törvény azt, ha a kölyköket az anyjuktól nyolchetes koruk előtt elválasztják kereskedelmi forgalomba hozatal céljából, itt kivételt képez az, ha a fajnak megfelelően hamarabb kell elkezdeni a leszoktatást.

Szintén 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő az élő állatnak az állatok kiképzésére vagy agressziójának csökkentésére történő felhasználása, ha ez szenvedést okoz az állat számára.

A 25. cikk 2. pontjában a büntetés súlyosságával nő a büntetés mértéke is. A gerinces alfajhoz tartozó vadállatok – a szelídítés mértékétől függetlenül, amelyek fogságban születtek, vagy a befogott állatok – felhasználása cirkuszi előadásokon, vándorcirkuszokban, karavánokban és vándorzenekarokban, valamint bármilyen más hasonló előadásokon 1 évtől 5 évnyi szabadságvesztéssel vagy pénzbírsággal büntetendő. Ezzel a büntetéssel sújtandó az a személy is, aki nyugtatófegyvereket használ állatokon; itt kivételt képez az a helyzet, amikor mozgásképtelenné kell tenni az állatot. A háziállat vagy fogságban tartott vad kilövése, az állatok szándékos sérülése ismét e büntetés alá esik.

A harmadik pont 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztést ír elő az állatok szándékos, jogtalan leölése, az állatok megcsonkítása, az állatok közötti vagy állatokkal való viadal szervezése, valamint a zoofília esetében.

A büntetések mértékének megnövelése fontos, mert megteremti az állampolgárok felelősségre vonásának feltételeit a cselekmény magasabb társadalmi veszélyességi kategóriába sorolásával.

Az állatjogok védelmének erősítését kívánja elérni a törvényben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatti elmarasztalás is; itt a bíróság kiegészítő büntetésként állattartástól való eltiltásról is határozhat, amely egy évtől öt évig terjedhet. Viszont nem minősül bűncselekménynek az állat megsebesítése vagy megölése az állat támadására adott reakcióként, és az állatok sterilizálása.¹⁰

Szabálysértések

A normatív aktus régi formájában a szabálysértési bírság különhatárai 1000 és 3000 lej (78 026–234 079 Ft) között voltak, az új törvény itt is hozott újítást, mivel már 3000 és 12 ezer lej (234 079–936 319 Ft) közötti szabálysértési bírságot alkalmazhat a rendőrség az alábbi tényállások megállapítása esetén:

• az állattartók azon kötelezettségének be nem tartása, hogy megfelelő szállást, elegendő élelmet és vizet, kellő mozgást, gondozást, odafigyelést, orvosi segítségnyújtási lehetőséget biztosítsanak;
• állatok kiállításra, bemutatóra, reklámozásra, filmkészítésre és hasonló célokra történő felhasználása, ha ezek a tevékenységek testi és lelki szenvedést, betegséget vagy sérülést okoznak számukra;
• olyan állat elhagyása és/vagy elűzése, amelynek léte emberi gondoskodástól függ;
• az állatok fizikai teljesítőképességének serkentésére szolgáló anyagok beadása sportversenyek során dopping formájában;
• lelki vagy testi traumát okozó, valamint az állat egészségét, közérzetét károsító idomítási módszerek alkalmazása.

Állatvédelmi Hatóság

ANSVSA (Nemzeti Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság)¹¹  az a nemzeti hatóság, amely többek között az állatok egészségének és jóllétének védelméért felelős. A központi államigazgatás szakosodott, jogi személyiséggel rendelkező szerve, amely a Kormánynak van alárendelve.

A 205/2004-es törvény 29. cikke szerint a szabálysértések felderítése és a 26. cikkből származó szankciók alkalmazása (például az állat szükséges ellátására vonatkozó kötelezettség be nem tartása, a lelki, illetve az állat kiképzésével okozott fizikai sérülés stb.) az ANSVSA felhatalmazott személyei és a MAI (Belügyminisztérium) végzi. Az állatok védelmére külön Állatvédelmi Igazgatóság is létrejött a Román Rendőrség Főfelügyelőségén belül, amely olyan szakosított szervezet, amely általános területi hatáskörrel rendelkezik az olyan bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére irányuló tevékenységek koordinálása terén, amelyeknek tárgya veszélyes helyzetben levő állatok.

A kedvtelésből tartott állatok a Román jogban¹²

A 2004. március 24-i 60. törvénnyel Románia ratifikálta a 2003. június 23-án Strasbourgban aláírt, háziállatok védelméről szóló európai egyezményt.¹³  A 3. cikk tartalma szerint az állatjóléti alapelvek a következők: ,,(1) Senki nem okozhat szükségtelenül fájdalmat, testi vagy lelki szenvedést kedvencének. (2) Senki sem hagyhatja el házi kedvencét.”¹⁴

A romániai háztartások csaknem felében (42%) található macska házikedvencként tartva. Hasonló az arány a kutyatartók esetében is, az Európai Takarmányipar (FEDIAF) jelentése alapján.¹⁵  Vannak olyan háztartások, ahol mindkét állat megtalálható. Európában ez a legnagyobb arány. Románia után százalékban Lengyelország áll közel, és ezt követi Csehország (41%). Sok vidéki háztartásban van kutya, macska az udvaron, ezzel is magyarázható a magas százalékos arány. A felmérésbe azok az állatok is bekerültek, amelyekre gazdáik nem házikedvencként tekintenek, hanem inkább őrkutyának, egerésznek tartják őket. De ezeket az állatokat is ugyanazok a jogok illetik meg, mint a házban tartott társaikat.

A 2008. június 30-i 523. sz. rendelet – az állatok védelméről szóló 205/2004 törvény alkalmazásának módszertani normáinak jóváhagyásáról – már említi a házikedvencek tartásának minimumkövetelményeit. E rendelet 6–11. cikkeiben foglaltak alapján a házikedvencek tartása két kategóriába sorolható. Az első a kültéren tartott állatok, a második a beltéren tartott állatok kategóriája.

Az első csoportba tartozó állatok tartására a 6. cikk bizonyos minimumkövetelményeket határoz meg. A legfontosabb aspektus az állat számára az igényük szerint kialakított egyéni menedék biztosítása, amely védelmet nyújt az időjárási viszontagságok ellen. Ezt a menedéket az állat egészségét nem károsító anyagokból kell létrehozni, és az is fontos, hogy könnyen karbantartható legyen; nem lehetnek éles szélei vagy veszélyes kialakítása az állatra nézve, a méretének pedig arányosnak kell lennie az állat termetével, hogy az állat felállhasson benne, és meg is tudjon fordulni.

Az állat jóllétét kívánja biztosítani a megkötött állatok minimum mozgási terének megszabása is. E szerint a házikedvenceket minimum 2 méteres lánccal lehet megkötni. A fémláncokból készült láncot fix ponthoz rögzítik vagy fémkábelen csúszik, és a végeit „örvény” típusú eszközökkel kell ellátni. Ha az állatot bekerített karámban tartják, az legalább hatszor nagyobb területet kell lefedjen, mint a ketrecé. A nyakörv pedig nem veszélyeztetheti az állat egészségét.¹⁶

A szabadban tartottak kivételével a kedvtelésből tartott állatok számára legalább az állatkerti állatokkal megegyező elhelyezési és jólléti feltételeket kell biztosítani. Itt a jogszabály elsődlegesen a hüllők, rágcsálók tartására utal.

Minden más esetben a 205/2004 es törvény 5. cikkét kell alkalmazni, amely kimondja, hogy az állatok tulajdonosai kötelesek számukra az etológiai szükségletektől, fajtól, fajtától, nemtől, kortól és tenyészkategóriától függően az alábbiakat biztosítani: megfelelő menhelyet, elegendő élelmet és vizet, elegendő mozgási lehetőséget, gondoskodást, figyelmet és egészségügyi ellátást.

Városi szinten számos szabály született az állattartást illetően Romániában a városi tanácsoknak köszönhetően. Itt olyan szabályozások születtek, mint hány állat élhet egy lakásban, csendháborítás állatok miatt, a szomszédok beleegyezése állattartásba.¹⁷  Ezek a szabályok viszont nem az állat jóllétét kívánják védeni, hanem az emberek igényeit. Ezért a továbbiakban nem foglalkozunk ezekkel a rendelkezésekkel.

A román állatjóléti szabályozás egyik hiányossága tehát a beltéren tartott házikedvencek körülményeinek pontos és részletes meghatározása, viszont más területeken, mint a kültéren tartott állatok tartása, kidolgozott és részletes leírást találunk.

A veszélyes állatok kérdése

A jogilag meghatározott veszélyes állatok kategóriájába a veszélyes kategóriájú kutyák kerülnek. A veszély csökkentésére a román jogban rendőrséghez bejelentési kötelezettséget találunk, amelynek az egyedek gazdáinak kell eleget tenniük. Romániában a barnamedve is veszélyes vadállatként van elkönyvelve az esetleges támadások miatt. Erre született a 2021. július 21-i 81. számú sürgősségi kormányrendelet a barnamedve egyedek által az embereket és azok tulajdonát ért városi területeken történő támadások megelőzésére és leküzdésére szolgáló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról.

A városi területeken megjelenő medvepéldányokra vonatkozó azonnali beavatkozás több lépcsőben történik, a következő módszerekkel:

• elűzés különféle eszközökkel;
• elaltatás és áthelyezés;
• eutanáziával vagy lelövéssel történő kivonás.¹⁸

A városi területen elhelyezkedő medve példányokon az azonnali beavatkozás fokozatosan, a beavatkozó csoport által a helyszínen megállapított kockázati szint elemzésével történik.¹⁹

Ha az elűzött példány visszatér a városi területekre, a beavatkozó csoport folytatja az elaltatással és áthelyezéssel.²⁰

Az eutanáziával vagy kilövéssel történő kivonás a következő helyzetekben történik:

• ha az elűzés, illetőleg a nyugtatás és az áthelyezés módszerével végzett beavatkozások nem hoznak eredményt, és a kockázat mértéke magas a kockázatértékelési eljárás szerint;
• ha a személyek vagy a hozzájuk tartozó áruk biztonsága veszélybe kerül;
• ha a beavatkozó csoport tagjainak biztonsága veszélyben van;
• ha az érintett medve a beavatkozás során megsérül és agresszívvé válik, és a sürgősségi rendeletben foglaltak szerint más megoldás nem alkalmazható;
• ha a szóban forgó medve csapdába kerül, megsérül, agresszívvé válik, és a sürgősségi rendeletben foglaltak szerint más megoldás nem alkalmazható;
• ha a medvének élettel összeegyeztethetetlen sérülései vannak.

Veszélyes kutyák tartása

A 2002. április 30-i 55.²¹  számú sürgősségi kormányrendelet a veszélyes vagy agresszív kutyák tartása szövegében foglalkozik ezzel a kategóriával.

A kormányrendelet két kategóriát különböztet meg, a veszélyes és az agresszív kutyákat. A veszélyes kategóriába azok a kutyafajok kerültek, amelyek morfológiai jellemzőik alapján harci és támadó kutyák – mint a pitbull, boerboel, bandog típusú kutyák és ezek hibridjei – ezek ֪az a) pont alá tartoznak; míg a staffordshire bull terrier, amerikai staffordshire terrier, tosa, rottweiller, argentin kutya, nápolyi masztiff, brazil masztiff, kaukázusi juhász, cane corso és ezek keresztezett fajtái²²  a b) kategória alá.²³

Agresszív kutyáknak a rendelet alapján, azokat tekinthetjük amelyek provokáció nélkül megharapnak vagy megtámadnak személyeket vagy háziállatokat köz- vagy magánterületen. Ugyanebbe a kategóriába sorolhatók azok a kutyák, amelyek kutyaviadalban vesznek részt, vagy amelyeket erre a célra képeztek ki.²⁴

Ez a rendelet az állat jóllétét figyelembe véve született ugyan, de nem tesz konkrét lépéseket a védelmi kör szélesítése érdekében. A veszélyes kutyafajták tartását be kell jelenteni a rendőrségen és olyan papírokat is fel kell mutatni, mint az állat sterilizálását bizonyító okirat, az oltottsági bizonylat, a kutyák által okozott károkra vonatkozó felelősségbiztosítás megléte, a kutya azonosító száma (tetoválással vagy mikrochippel).

A rendelet kitér a kutyaviadalok megtiltására és ennek büntetésére is, valamint a kutyák által okozott károkra is.

Az állatok tenyésztésére és szállítására vonatkozó szabályok

Az állatok tenyésztésére számos különböző határozatot találunk, amelyek specifikusak az adott állatfaj tenyésztésére.²⁵  Ilyen például a 202/2006-os határozat a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket megállapító állategészségügyi norma jóváhagyására, vagy a 129/2017-es határozat a mikroklíma-előírások ellenőrzésére vonatkozó módszertani normák jóváhagyására a sertések minimális jólléti állapotának biztosítása érdekében a kereskedelmi gazdaságokban. Hasonló határozatok születtek a szarvasmarhák és a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumszabályokat megállapító állategészségügyi norma jóváhagyásáról is. Ezek a szabályozások az állat egészséges tartását és jóllétét szabályozzák, többnyire a célból, hogy a húsok és állateredetű termékek emberi fogyasztásra alkalmasak legyenek.²⁶

Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint 2021-ben Románia – amely az Európai Unió 5 legnagyobb juh- és kecsketenyésztője közé tartozik – állatállományának több mint 20 százalékát exportálta.²⁷  Az elsődleges export célpont Jordánia, e mellett Szaúd-Arábiába is nagy mennyiségben szállít. Ez a kivitel tengeren való szállítást von maga után.

Az állatok szállítás közbeni jólléte ebben az esetben két célt szolgál. Az első az állatok kínzásmentes szállítása, másodsorban az emberi fogyasztásra alkalmas egészséges hús eljuttatása egy másik országba.

Románia az 1/2005²⁸  rendeletben meghatározott követelményeket alkalmazza az állatok utazás előtti, alatti és utáni ellenőrzésére. Az indulás helyén a hatósági állatorvos ellenőrzi a feltételeket és kitölti az egyedi ellenőrző listát, amely igazolja az egészségügyi állapotot is. Az ellenőrző listákat központi szinten hozzák létre, és az egységes ellenőrzési módot hivatottak biztosítani minden ellenőr számára. Ezeket minden megyébe eljuttatják, és az NSVFSA honlapján is megtalálhatók.

Az állatok szállítására szolgáló létesítményekre, konténerekre és járművekre vonatkozó rendelkezéseket szintén az 1/2005. számú rendelet tartalmazza.

Egyes speciális körülmények között (extrém hőség/hideg időjárás, mások) célzott ellenőrzéseket hajtanak végre, főként a határkilépési pontok mellett, hogy betartják-e a elrendelt korlátozásokat.

Hosszú távú, tengeri utak esetén az állatok exportját a Midia Constanţa kilépési ponton keresztül végzik. Az esetleges exportproblémákat a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatán keresztül jelentik a küldő országnak. Románia főként Izrael államtól kapott ilyen jellegű bejelentést, amely az állatok kevés mozgási területét és az elégtelen alommal kapcsolatos problémákat jelezte.²⁹

Egyéb szabályozások

A román jog egyik különlegessége, hogy számos jogi rendeletben, szabályozásban találunk különféle információkat egy témán belül. Ilyen például az állatok szállítása amelyet egy törvény és további három rendelet határoz meg.

A kísérleti vagy tudományos célokra használt állatok védelme, amely jelen cikkben nem kerül további elemzés tárgyává, a román jogban egy törvénybe van belefoglalva³⁰ . Itt az állatok jóllétét és a veszélyeztetett fajok fennmaradását helyezi előtérbe a jogszöveg, ezért bizonyos tiltásokat állít fel különféle veszélyeztetett fajok felhasználásánál és a vadon élő állatokon való kísérletezésnél. Célja, hogy az állatokkal való kísérletezés csak megalapozott esetekben történjen és túlnyomórészt olyan állatokon, amik erre a célra voltak nevelve.³¹  A jogszabály csak különleges esetekben enged ettől eltérést.³²

A jogszabályi sokaságból kiemelve egy érdekességet és újdonságot említünk, a tavalyi évben elfogadott törvényalkotási projektet, amely a csincsilla kereskedelmi tenyésztését és eutanáziáját kívánja betiltani.³³  A Humane Society International 2021 októberében készült jelentése³⁴  adta az alapot a kezdeményezésre, mivel ezeken a farmokon feltételezték az állatkínzást. A jelentésben az állatok szaporodási szokásainak figyelmen kívül hagyását és a külön ketrecekben való tartásuk mellett a leölési folyamatok nem megfelelő módozatát hozták bizonyítékul.

Utolsó példaként szeretnénk megemlíteni az állatok rituális leölésére (kosher) megfogalmazott jogalkotási projekt kezdeményezését, amely a kóser hús előállítását hivatott jogszabály alá vonni.³⁵  A román jogalkotási projektkezdeményezés nagyjából egy évvel azután született, hogy az Európai Unió Bírósága egy belga ügyben³⁶  megtiltotta mind a muzulmán, mind a zsidó hagyományos állatvágási módszereket. Ezekkel szöges ellentétben áll ez a jogalkotási kezdeményezés, amely veszélybe sodorhatja az állatok kínzásmentes leölésével kapcsolatos szabályokat.

Zárógondolatok

A cikk célja egy rövid, számos jogi aktusra utaló, érdekességekkel teletűzdelt, általános állatvédelmi kép megteremtése volt, érintve a legnagyobb állatvédelmi problémákat, de figyelve a jó és innovatív megoldásokra is.

Ilyen eredményként tudható be a 2022-es törvénymódosítás is, amelynek hátterében különböző állatvédelmi szervezetek álltak, vagy másik példaként említhetjük a csincsillafarmok lehetséges bezárását is.

Az egyik felismerhető probléma az állatok védelmében és jóllétük biztosításában a mostani jogállás szerint a tárgyként való besorolásuk, amely meggátolja a jogalkotót, hogy szélesebb körű védelmet biztosítson számukra.

Mint ahogy a román realitás mutatja, a számos jogi aktus, amelyek az állatokkal foglalkoznak, csak részben tartalmaz az állatok jóllétére alkalmazandó szabályokat, ezek elsődlegesen az emberek jólétét és egészségét kívánják szavatolni.

Ilyen példa lehet a medvetámadások elleni félelem szülte 81/2021-es sürgősségi kormányrendeletet is, amely – igaz, extrém esetekben – megengedi akár az állat kilövését is. A román jogszabályhely ezzel kapcsolatosan folyamatos változásban van. A parlament már tett kísérletet az aktus alkalmazhatóságának kiszélesítésére lakott területen kívüli medvejárásokra is, amely további problémákat és akár visszaéléseket is vonhatna maga után. A vad városi területen való kilövése mint megoldás, veszélyes lehet a helyi lakosságra.

A román jogalkotás tehát elágazó és néhol abúzus eszközévé is válhat. Viszont meg kell említeni a pozitívumot is, mivel számos problémára és aspektusra részletbe menően kitér, és reméljük, idővel további állatjólléti szabályokkal bővül.

Szekeres Ágota, PhD hallgató, Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Dok-tori Iskola; junior gyakornok, Közép-európai Akadémia