A legfőbb ügyész 2020. évi tudományos pályázati felhívása
Szerző(k): Ügyészi Hírek
Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére.
A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató. A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint:
- az általános tagozatra minden ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott;
- az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és alügyész;
- a joghallgatói tagozatra egyetemi osztatlan képzésben jogi tanulmányt folytató – hallgatói jogviszonyban álló – egyetemi hallgató.
Minden pályázó csak egy, magyar nyelvű tanulmányt nyújthat be, akár önállóan, akár társszerzőként pályázik. A többes pályázatok kizárásra kerülnek. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet, irodalomjegyzékkel, lábjegyzetekkel, mellékletekkel együtt. Végjegyzet használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően. A pályaműben hivatkozni kell a felhasznált forrásokra, és irodalomjegyzékkel kell ellátni. Az internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát. A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.
Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani:
| Büntetőjogi terület | |
| Büntető anyagi jog | |
| 1. | A bűncselekményegység megítélése a jogirodalomban és a joggyakorlatban |
| 2. | A beszámítási képesség értékelésével kapcsolatos kompetenciakérdések |
| 3. | A kényszerítéssel elkövetett bűncselekmények elhatárolásának gyakorlati problémái. A kényszerítés mint önálló bűncselekmény |
| 4. | Jogos védelem az EBH2017. B.10. és EBH2018. B.11. számú elvi bírósági határozatok tükrében |
| 5. | A végszükség megítélése a joggyakorlatban |
| 6. | A büntethetőség elévülésének megállapításával kapcsolatos jogértelmezési kérdések |
| 7. | A tevékeny megbánás alkalmazásának gyakorlata; a sértettek által elfogadott jóvátételek jellege |
| 8. | A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés emberi jogi és büntetőjogi kérdései, a büntetés gyakorlatban felmerülő dilemmái |
| 9. | Az életfogytig tartó szabadságvesztés nemzetközi szabályozása |
| 10. | A sportrendezvények látogatásától eltiltás nemzetközi gyakorlata |
| 11. | A bűncselekményből származó vagyoni előny lefölözése. A vagyonelkobzás |
| 12. | A XXI. századi büntetőjog speciális szankciója: az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele |
| 13. | A kényszergyógykezelés aktuális büntetőjogi és gyakorlati kérdései |
| 14. | A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések gyakorlati problémái |
| 15. | Fiatalkorúság a büntetőjogban. A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi szabályozás története, a büntethetőségi korhatár megítélésének változása és a hatályos szabályozás a nemzeti jogban |
| 16. | Az iskolai kortárserőszak büntetőjogi és kriminológiai vonzatai Magyar-országon |
| 17. | A kiskorú sértett sérelmére elkövetett élet és testi épség elleni cselekmények megítélésének változásai a büntető anyagi jogban |
| 18. | Bűncselekmények a közösségi oldalakon |
| 19. | Az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűncselekmények |
| 20. | Az új típusú kábítószerek és a jogalkalmazás |
| 21. | A kábítószer-fogyasztás büntetőjogi értékelésének változásai |
| 22. | Az emberkereskedelem elhatárolási kérdései |
| 23. | A szexuális erőszak minősített esetei, különös tekintettel a 19/2017. (VII. 18.) AB határozatra |
| 24. | A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak elhatárolása; a szexuális kényszerítés erőszakkal történő elkövetése |
| 25. | A gyermekpornográfia bűncselekményének elkövetési magatartásai, az internet útján történő elkövetés minősítése és gyakorlati problémái |
| 26. | Az önhiba elméleti és gyakorlati megítélése a tartási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény esetén |
| 27. | A kiskorú veszélyeztetése bűntettének elkövetési fordulatai és bizonyítási problémái |
| 28. | A kapcsolati erőszak és a kapcsolatban élők között megvalósuló egyéb bűncselekmények elhatárolási problémái |
| 29. | A közösség tagja elleni erőszak dogmatikai kérdései |
| 30. | A magánélet büntetőjogi védelme |
| 31. | A társadalomra veszélyesség megítélése a véleménynyilvánítás szabadságának tükrében |
| 32. | Az internet és a szólásszabadság. Véleménynyilvánítással összefüggő bűncselekmények az interneten. Minősítési kérdések, gyakorlati problémák |
| 33. | A zaklatás büntetőjogi kérdései |
| 34. | A közszereplők becsületének büntetőjogi védelme |
| 35. | A közlekedési norma védelmi célja. A rizikó-összefüggés a közlekedési bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban |
| 36. | Ok-okozati összefüggés a közlekedési bűncselekmények körében |
| 37. | A közúti veszélyeztetés bűntette az ítélkezési gyakorlat tükrében |
| 38. | A megtévesztő sebesség megállapításának feltételei a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége esetén |
| 39. | Az ittas, illetve bódult állapotban elkövetett közlekedési bűncselekmények büntetőjogi és kriminológiai jellemzői |
| 40. | A környezet büntetőjogi védelmének aktuális kérdései |
| 41. | A korrupciós bűncselekmények elhatárolási kérdései a befolyás vásárlása hatálybalépésének tükrében |
| 42. | A hivatali bűncselekmények bizonyítási nehézségei a katonai büntetőeljárásban |
| 43. | A befolyással üzérkedés |
| 44. | A terrorcselekménnyel fenyegetés jogértelmezési kérdései, elhatárolása a közveszéllyel fenyegetéstől |
| 45. | A terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntetőjogi szabályozás |
| 46. | A garázdaság tényállásának jogalkalmazási problémái |
| 47. | Az illegális migráció a nemzetközi jog és az alkotmányos büntetőjog tükrében |
| 48. | Bűnözés és illegális migráció. Milyen hatások tapasztalhatók a magyar bűnözés terjedelmében, struktúrájában? |
| 49. | Az embercsempészés törvényi tényállásának dogmatikai és bizonyítási problémái. A bűncselekmény és az illegális migráció összefüggései |
| 50. | Bizonyítási nehézségek és elhatárolási kérdések a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények körében |
| 51. | A megsemmisítésre szánt dologra elkövetett vagyon elleni bűncselekmények értelmezési és bizonyítási kérdései |
| 52. | A pazarló gazdálkodás megítélése a büntetőjogban |
| 53. | A vagyoni hátrány értelmezése, megítélése a hűtlen kezelés miatt indult eljárásokban |
| 54. | A hűtlen kezelés és a „sajátjakénti rendelkezéssel” elkövetett sikkasztás elhatárolása |
| 55. | A színlelt gazdasági tevékenységgel elkövetett bűncselekmények köre |
| 56. | A gazdasági csalás a gyakorlatban |
| 57. | Az uzsora elleni fellépés büntetőjogi eszközei |
| 58. | A szerzői jogi jogsértések aktuális büntetőjogi kérdései |
| 59. | A költségvetési csalás elméleti és gyakorlati kérdései |
| 60. | A pénzmosás dogmatikai kérdései. Új bűnözési trendek, a pénzügyi ügynöki tevékenység értékelése a joggyakorlatban |
| 61. | Az önkormányzati vagyon kezelésével összefüggő bűncselekmények jogalkalmazási kérdései |
| 62. | A gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények dogmatikai problémái és a bizonyítás nehézségei |
| 63. | Az információs rendszer által elkövethető bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazási kérdések |
| 64. | Csalás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás az interneten. Elhatárolási kérdések, a bizonyítás nehézségei, gyakorlati problémák |
| 65. | „Személyazonosság lopás”, avagy az internetes regisztrációk és azokon belül kezelt adatok jogosulatlan felhasználása – minősítési kérdések, gyakorlati problémák |
| 66. | Készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel és elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggésben elkövetett bűncselekmények az interneten. Minősítési kérdések, a bizonyítás nehézségei, gyakorlati problémák |
| 67. | A kiberbűnözés elleni küzdelem kihívásai napjainkban |
| 68. | Dark Web – rejtőzködő bűnözés az internet sötét oldalán |
| 69. | A mesterséges intelligencia, a robotika és a büntetőjog |
| 70. | A bűnszervezet fogalmának változása |
| 71. | Az erőszakos elkövetés értelmezési kérdései a joggyakorlatban |
| 72. | A büntetőjogi kár meghatározásának problémái |
| 73. | A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetés megítélése, bizonyításának gyakorlati kérdései |
| 74. | A „rendszeresség” fogalma és tartalma az egyes bűncselekmények joggyakorlatában (kuruzslás, kapcsolati erőszak, zaklatás stb.) |
| Büntetőeljárási jog | |
| 75. | Alapvető rendelkezések az új büntetőeljárási törvényben |
| 76. | Az önvádra kötelezés tilalmának jelentősége és érvényesítési nehézségei a büntetőeljárásban |
| 77. | Fegyveregyenlőség a büntetőeljárásban |
| 78. | A bíró kizárása az alkotmánybírósági határozatok tükrében |
| 79. | A terhelt közreműködési és jelenléti kötelezettsége a büntetőeljárás során |
| 80. | A védő kirendelésének és helyettesítésének szabályai a gyakorlatban |
| 81. | A büntetőeljárási cselekvőképesség |
| 82. | Az eljárásban részt vevő személyek jelenléti jogának változása |
| 83. | A különleges bánásmódot igénylő személyek jogai, a sértetti érdekek fokozott védelme |
| 84. | Nyilvánosság a büntetőeljárás különböző szakaszaiban |
| 85. | Telekommunikációs eszköz használata a büntetőeljárásban |
| 86. | Elektronikus kapcsolattartás vagy elektronikus ügyintézés? Elektronikus okiratok és ügyiratok a büntetőeljárásban |
| 87. | Az ügyészségi Elektronikus Ügyintézési Modul (EMi) alkalmazása és tapasztalatai az ügyészi gyakorlatban |
| 88. | A büntetőeljárásban közreműködő szervezetek tevékenységmérésének hatásai a statisztikai adatszolgáltatás pontosságára és hitelességére |
| 89. | A bűnügyi nyilvántartási rendszer és alrendszerei mint lehetséges statisztikai adatforrások |
| 90. | Informatikai eszközök és módszerek alkalmazása és alkalmazhatósága a nyomozás felügyeleti tevékenység és az ügyészségi nyomozás során |
| 91. | Szakértői bizonyítás. Magánszakértői vélemény a jogalkalmazás tükrében |
| 92. | A bizonyítás mellőzésének lehetőségei, korlátai és kockázatai az új büntetőeljárási törvényben |
| 93. | A kényszerintézkedések új megközelítése |
| 94. | Távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet. A kényszerintézkedés nemének megválasztása |
| 95. | Az óvadék új szerepe a büntetőeljárásban |
| 96. | A letartóztatás alternatívái, figyelemmel a szabad mozgáshoz való jogra |
| 97. | A bűncselekményből származó vagyoni előny biztosítását célzó kényszerintézkedések és azok gyakorlata. A vagyonelkobzás és a polgári jogi igény viszonya a kényszerintézkedések alkalmazásának tükrében |
| 98. | A lefoglalással és annak megszüntetésével kapcsolatos gyakorlati kérdések, problémák |
| 99. | Az elektronikus pénz lefoglalásának problémái |
| 100. | Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel alkalmazásának, végrehajtásának tapasztalatai |
| 101. | Az elektronikus adatokra vonatkozó kényszerintézkedések szabályozása és jogalkalmazási kérdései |
| 102. | A hatékony büntetőeljárás eszközei a nyomozás irányítása során |
| 103. | A nyomozás során hozott határozatok hivatalbóli felülvizsgálatának régi-új szabályai |
| 104. | Szűkül vagy bővül a nyomozás során igénybe vehető jogorvoslati lehetőség az új szabályozásban? |
| 105. | A polgári jogi igény érvényesítése |
| 106. | A magánindítvány főbb jellemzői, a sértetti nyilatkozatok magánindítványként való értékelése |
| 107. | A gyanú gyanúja, avagy előkészítő eljárás az új büntetőeljárási törvényben |
| 108. | Ügyészi felügyelet és irányítás – a nyomozás befejezettségének a kérdése, figyelemmel a Be. 352. §-ában írtakra |
| 109. | Osztott nyomozás – ügyészi felügyelet és irányítás lehetőségei az új büntetőeljárási törvényben |
| 110. | Az ügyész felelőssége a nyomozás gyorsításában |
| 111. | A túlbizonyítás elkerülése a büntetőeljárásban |
| 112. | Az előkészületi bűncselekmények nyomozásának kérdései |
| 113. | A leplezett eszközök alkalmazása során beszerzett bizonyítékok felhasználásának lehetőségei és határai, összevetve az 1998. évi XIX. törvényben írtakkal |
| 114. | Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök |
| 115. | Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök |
| 116. | A tettazonosság és annak jelentősége a büntetőeljárásban |
| 117. | A bizonyosság fejlődése és jelentősége a büntetőeljárásban, a vádemeléshez szükséges bizonyosság megítélése |
| 118. | Az ügyész mint közvádló szerepének változása |
| 119. | A terhelttel kötött konszenzuális megállapodások a vádemelés előtt és után |
| 120. | Formális és informális egyezség az új büntetőeljárási törvényben |
| 121. | A közvetítői eljárás megváltozott szabályai |
| 122. | A közvetítői eljárásra utalás gyakorlati tapasztalatai a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárásokban |
| 123. | A feltételes ügyészi felfüggesztés. A diverzió új szabályai a büntetőeljárásban |
| 124. | A vádemelés mint utolsó eszköz. Alternatívák a bírósági út elkerülésére |
| 125. | A kötelezővé tett előkészítő ülésben rejlő lehetőségek az új büntető-eljárási törvényben |
| 126. | A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás új lehetőségei, figyelemmel a beismeréshez nem kötött és a beismeréshez kötött alkalmazás differenciált szabályozására |
| 127. | A bizonyítás a büntetőeljárás bírósági szakában |
| 128. | Kihallgatható-e tanúként hivatali vesztegetés bűntette miatti eljárásban az „alapügyben” eljárt védőügyvéd? A Be. 170. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése a nyomozási alkut kötött védő eljárásjogi szerepét illetően |
| 129. | A bírói tanácskozás és szavazás titoktartási kötelezettsége alóli felmentés jogosultja a Be. 173. §-ának értelmezésében |
| 130. | A szexuális bűncselekmények bizonyítási nehézségei |
| 131. | A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény nyomozásának, bizonyításának tapasztalatai |
| 132. | A korrupciós bűncselekmények felderítésének nehézségei |
| 133. | A költségvetési csalás kapcsán megjelenő új bűnözési trendek, és a visszaszorításuk érdekében alkalmazott eljárások során felmerülő bizonyítási problémák |
| 134. | Az interneten elkövetett gyűlölet-bűncselekmények nyomozási nehézségei |
| 135. | A határokon átnyúló informatikai bűncselekmények felderítése és bizonyítási problémái |
| 136. | A minősítő körülmények kétszeres értékelésének tilalma a változó ítélkezési gyakorlatban |
| 137. | A külföldi ítélet érvényének elismerésével kapcsolatos jogalkalmazási problémák |
| 138. | A határozatok jogerejének és véglegességének problémái a gyakorlatban |
| 139. | A megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség hiányának elhatárolása, következményei |
| 140. | Ügyészi mozgástér a másodfokú eljárásban folytatott bizonyítás során |
| 141. | A fellebbezések korlátai, a felülbírálat terjedelme |
| 142. | A perújítási eljárás sajátosságai |
| 143. | Kitől származik a perújítási indítvány? A perbeli legitimáció vizsgálata a perújítási indítványok elbírálásakor |
| 144. | Perújítási eljárások halmozódása miatt felmerülő problémák |
| 145. | A határidők jelentősége az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban |
| 146. | A tizennyolcadik életévet be nem töltött személyekkel kapcsolatos bizonyítás rendszere |
| 147. | A bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú elleni büntetőeljárás sajátosságai, gyakorlati kérdések, problémák |
| 148. | A katonai büntetőeljárás szabályozása a rendszerváltástól a 2017. évi XC. törvényig |
| 149. | A parancsnoki nyomozás felügyeletének és irányításának kérdései, a katonai vétségek fegyelmi jogkörben történő elbírálásának gyakorlata |
| 150. | A büntetőeljárást gyorsító eszközök alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai |
| 151. | A beismerő terhelt bíróság elé állítása kontra egyezség kötése |
| 152. | A vádlott távollétében folytatott eljárások |
| 153. | A migrációra vonatkozó különös büntető eljárásjogi szabályok elemzése |
| 154. | A vagyonvisszaszerzés lehetőségei a büntetőeljárásban |
| 155. | A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, a sértetti reparáció hatékony formái |
| 156. | A pótmagánvád a büntetőeljárásban; ezzel összefüggésben a feljelentést elutasító, a nyomozást megszüntető határozatok megalapozottsága |
| Európai és nemzetközi büntetőjog | |
| 157. | Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntető anyagi jogi védelme |
| 158. | Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott büntetőjogi tárgyú ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra |
| 159. | A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok és irányelvek szerepe, gyakorlati alkalmazásuk problémái |
| 160. | A 10 éves Stockholmi Program célkitűzései és azok megvalósulása |
| 161. | Az Európai Ügyészség szerepe és várható működése az Európai Unióban |
| 162. | Az igazságügyi bűnügyi együttműködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban |
| 163. | Az egyes nemzeti jogrendszerek szervezeti, eljárásjogi és anyagi jogi eltérésének hatása a jogsegélyek végrehajtására a nemzetközi bűnügyi együttműködés során |
| 164. | Nemzetközi bűnügyi együttműködés a közös nyomozó csoportok tevékenysége tükrében |
| 165. | A vagyonmegosztás jelene és jövője a nemzetközi bűnügyi együttműködésben |
| 166. | Az Eurojust és más uniós szervek szerepe az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekmények elleni fellépés területén, és az együttműködés fejlesztésének lehetőségei |
| 167. | A vagyonvisszaszerzés a nemzetközi bűnügyi együttműködésben |
| 168. | A nemzetközi bűnügyi együttműködés aktuális kérdései, problémái |
| 169. | Nemzetközi bűnügyi együttműködés a kiberbűnözés területén |
| 170. | Az európai bűnügyi együttműködés az informatikai bűnözés vonatkozásában, különös tekintettel a kriptovaluták és a deep web segítségével elkövetett bűncselekményekre |
| 171. | A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi és eljárásjogi szabályok nemzetközi dokumentumoknak való megfelelősége |
| 172. | Magyar állampolgárok által külföldön elkövetett bűncselekmények joghatósági kérdései |
| 173. | A bitcoin kapcsán alkalmazható bűnügyi együttműködési eszközök és nyomozási technikák |
| 174. | Az Európai Nyomozási Határozat a kölcsönös elismerés elve tükrében |
| 175. | A digitális adatok beszerzése a büntetőeljárásban és az önkéntes hozzájárulás |
| Közjogi terület | |
| Büntetés-végrehajtási jog | |
| 176. | A reintegrációs őrizet alkalmazásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban |
| 177. | A közérdekű munka végrehajtását gátló tényezők, valamint azok leküzdésének ügyészi és egyéb eszközei |
| 178. | Rend, biztonság és törvényesség biztosítása a hazai bv. intézetekben |
| 179. | A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának elméleti és gyakorlati kérdései |
| 180. | A büntetés-végrehajtási mediáció jelenlegi gyakorlata és alkalmazásának perspektívái |
| 181. | Az Emberi Jogok Európai Bíróságának hazánkat érintő legfontosabb döntései |
| 182. | Az ügyészi törvényességi felügyelet helye és szerepe a büntetés-végrehajtást övező jogállami garanciák között |
| 183. | A büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának kezelése
Magyarországon |
| 184. | A Bv. Kódex által szabályozott reintegrációs intézmények alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai |
| 185. | Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményekkel kapcsolatos jogalkalmazási problémák és azok megoldásai |
| 186. | A CPT magyarországi látogatásai során tett megállapításai és azok hatása a hazai jogalkotásra |
| 187. | A javítóintézeti nevelés múltja, jelene és jövője |
| 188. | Az ún. egyes jogoktól megfosztó büntetések végrehajtásának nehézségei a gyakorlatban |
| Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége | |
| 189. | A polgári eljárások elektronizációja – az ügyészi elektronikus kommunikáció elmélete és gyakorlata a közérdekvédelmi szakterületen |
| 190. | Az elektronikus ügyintézés garanciái |
| 191. | Az ügyész eljárásjogi helyzete a polgári peres és nemperes eljárásokban (a hatályos szabályozás) |
| 192. | A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény hatályosulása – a peres és nemperes eljárások megindításának gyakorlati tapasztalatai |
| 193. | A harmadik személy nevében történő perlés dogmatikai problémái |
| 194. | Ügyészi feladatok a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény hatálya alá tartozó egyes nemperes eljárásokban |
| 195. | A cselekvőképességet érintő gondnokság elrendelésének szükségessége a hatályos szabályok alapján, a járásbíróságok és a törvényszékek által mérlegelt szempontok, a Kúria ítélkezési gyakorlata |
| 196. | A szülői felügyelet szabályozása |
| 197. | A Ptké. 53/A. §-a szerinti közérdekű keresetindítás elméleti problémái |
| 198. | A termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogszabályi korlátok kijátszásának megakadályozását célzó ügyészi eszközök |
| 199. | A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyészi eszközök |
| 200. | A közlekedési szabályszegések miatti szabálysértési és közigazgatási szankciók alkalmazásának gyakorlati kérdései |
| 201. | A gyermekvédelmi jogszabályok érvényesülésének problémái, a jelzőrendszer működésére vonatkozó tapasztalatok |
| 202. | A közigazgatási hatósági döntések törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos ügyészi jogkör |
| 203. | Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok |
| 204. | A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján történő keresetindítás elméleti problémái |
| 205. | Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján indult állatvédelmi tárgyú keresetek tapasztalatai |
| 206. | Az európai adatvédelmi rendelet és az online közösségi platformok adatvédelmének harmonizálása |
Az ügyészi szervezetet érintő peres és nemperes eljárások
| 207. | A közéleti szereplő személyiségi jogának védelme |
| 208. | A jogi személy személyhez fűződő jogának védelme |
| 209. | A személyiségi jogvédelem objektív eszközei |
| 210. | A sérelemdíj megítélésének gyakorlati kérdései |
| 211. | A büntetőügyekben hozott ügyészi döntések polgári bíróság által történő felülvizsgálatának terjedelme az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben |
A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat.
Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet e pályázat beküldési határidejét megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázatra, illetve szakdolgozatként, évfolyamdolgozatként vagy más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból (ide értve a munkaidőben, munkaköri feladatként készült tanulmányt is), továbbá közzététel, megjelentetés céljából.
Pályadíjak
Valamennyi tagozaton – külön a büntetőjogi, külön a közjogi témákban – egységesen:
| 1–1 első díj | 300 000 – 300 000 Ft |
| 1–1 második díj | 200 000 – 200 000 Ft |
| 1–1 harmadik díj | 150 000 – 150 000 Ft |
adható ki.
A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.
Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf. 438).
Postára adási határidő:
- március 1.
A pályázatokat egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE 2020”. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két – tűzött vagy bekötött – példányban. Mellékelni kell egy kisméretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, beosztását, szolgálati helyét, illetve az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot és a hallgatói jogviszony-igazolást.
Mindkét beküldött tanulmányi példány külső borítóján fel kell tüntetni:
- a jeligét;
- a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
- a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi);
- azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik.
A pályázaton más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet.
A mellékelt kisméretű boríték felzetén jól olvashatóan rögzíteni kell:
- a jeligét;
- a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
- a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi);
- azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, továbbá
- nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, a pályázó azonosításához.
A postai benyújtás mellett a dolgozatot RTF- vagy PDF-formátumban fel kell tölteni a Legfőbb Ügyészség által biztosított elektronikus felületre is (www.kozmapalyazat.ugyeszseg.hu), ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül. A pályázó a pályamű beküldésével tudomásul veszi, hogy dolgozatát a bírálat során elektronikus plágiumkeresésnek vetik alá, és ennek érdekében megismerhető adatbázisba töltik fel.
Amennyiben a pályázó nem, vagy tévesen jelölte meg a téma sorszámát, a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelően össze is vonhat).
A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói jogviszony tekintetében a 2020. március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.
Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.
A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja.
A pályadíjak kiosztására 2020 júniusában, az Ügyészség Napja alkalmából rendezendő ünnepségen kerül sor.
A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (például a lektori vélemény megismerésére, továbbképzési pontok bejegyzésére) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az érdeklődők azokba – a díjkiosztás után két évig – a Legfőbb Ügyészség könyvtárában betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható.
A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny és az ügyészség hivatalos honlapja (www.ugyeszseg.hu).
A Kozma Sándor Tudományos Pályázat lebonyolítása során az adatkezelő a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya. Címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.; telefon: 061-354-5653, 061-354-5654; e-mail: tko.szemtovig@mku.hu.
A pályázó a pályázat benyújtásával tudomásul veszi az ügyészség adatkezelési tájékoztatójában foglaltakat:
http://ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/adatkezelesi-tajekoztato/