Nemzetközi együttműködés korrupciós ügyekben különböző jogrendszerek között

A konferencia fő témája a nemzetközi együttműködés, amely az igazságszolgáltatási szervek számára széles eszköztárat biztosít, ezek között jó és kevésbé jó alkalmazást kínálók egyaránt előfordulnak.

Tagadhatatlan, hogy a bűnüldözés, a nyomozás és a helyreállító igazságszolgáltatás elengedhetetlen eleme a nemzetközi bűnügyi együttműködés.

Anglia (Egyesült Királyság) számára is rendkívül fontos a bűnügyek nemzetközi vonásainak felismerése, az ahhoz igazodó jó megoldások, tapasztalatok összegzése, hasznosítása.

Az előadó utalt arra, hogy 2018-ban az Egyesült Királyság kormányának becslése szerint a súlyos és a szervezetten elkövetett bűncselekmények évente legalább 37 milliárd angol font (GBP) kárt okoztak.

E körbe olyan gazdasági bűncselekmények tartoznak, mint

• a pénzmosás,
• a csalás,
• a korrupció,
• a kiberbűncselekmény,
• az embercsempészés,
• a drog- és fegyvercsempészet, valamint
• a gyermekek szexuális kizsákmányolása.

Legmeghatározóbb ezek közül a csalás, amely 2018-ban a bűncselekmények harmadát tette ki és a második legjellemzőbb jogsértés volt.

A csalások legalább 84 %-a kibertérben valósult meg, vagyis nagy eséllyel nemzetközi elemet is tartalmazott.

A pénzmosások a készpénzes csalásoktól a komplex pénzügyi rendszerek használatán keresztül a csúcstechnológiás pénzmosásig terjednek.

Az Egyesült Királyságban a Nemzeti Bűnüldöző Hatóság (National Crime Agency, NCA) kimutatta, hogy a súlyos és szervezett bűncselekmények többsége nemzetközi vonással bír. A szervezett bűnelkövetői csoportok célpontja ugyanis az illegális áruforgalom, a kiszolgáltatott emberek kihasználása, az angliai polgárokat és gazdasági társaságokat sértő csalások elkövetése.

Az előadó rámutatott arra, hogy ezen jogsértő cselekményeket nemcsak Angliában követik el, hanem a tengerentúlról is, így mindannyian ugyanazokkal a kihívásokkal nézünk szembe.

Az Európai Unió tagállamaival való együttműködés során pedig még színesebb a paletta, hiszen van közöttük, ahol az angolszász, vagy a kontinentális jogrendszer, vagy épp ezek ötvözete érvényesül.

Angliában és Walesben az egyik leghangsúlyosabb különbség az ügyész szerepében, hogy az ügyészség és a nyomozó hatóság független egymástól. Bár a nyomozások kezdetén az ügyész tanáccsal segítheti a nyomozó hatóságot, de nem adhat utasítást konkrét nyomozati cselekményre, nem irányíthatja a nyomozást és nincs jogköre házkutatás engedélyezésére.

A vádemeléskor az ügyész az ügyészi törvény (Code for Crown Prosecutors) két alapvető előírását vizsgálja, mérlegeli, elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre a sikeres vádemeléshez, s a vádemelés a köz érdekében áll-e.

Ez azt jelenti, hogy az ügyésznek mérlegelési joga van a vádemelés kérdésében, amely rugalmassá teszi a rendszert. A rugalmasság és a vádemelés közérdekűségének tesztje lehetővé teszi az ügyész számára a vádemelés alternatíváinak alkalmazását, amit elterelésnek hívunk. Ilyen elterelés a feltételes ügyészi felfüggesztés, a feltételes pénzbírság, vagy kisebb súlyú bűncselekményeknél a megrovás.

Ezek a jogintézmények sok esetben hatékonyan szolgálják a visszaesés, az ismételt bűnelkövetés visszaszorítását. Ugyanakkor a vádemelés elmaradása maga után vonja a nemzetközi együttműködés elmaradását is, amely a kontinentális rendszerben nem fordulhat elő.

Angliában és Walesben az ügyészeknek fontos szerepük van a nemzetközi bűnügyi együttműködés eszközeinek megválasztásában, ami intenzív kapcsolatot igényel és eredményez.

Az előadó felsorolta a leggyakrabban igénybevett nemzetközi együttműködési formákat:

• kiadatás,
• vagyonvisszaszerzés,
• Interpol figyelmeztető jelzések alkalmazása,
• európai elfogatóparancs.

Az ügyészség speciális szervezeti egysége, az ún. Kiadatási ügyek részlege intézi Angliában és Walesben a fogvatartott terheltek kiadatását a külföldi hatóságok részére, amelynek eredményeként évente 1000 fő kiadatására kerül sor.

Évi több mint 250 nemzetközi jogsegély kibocsátása révén az ügyészség szorosan együttműködik a nyomozó hatósággal.

Az Egyesült Királyságba érkező mintegy 7000 jogsegélykérelmet nem az ügyészség, hanem a Belügyminisztérium (Home Office) kezeli.

A bűnügyi együttműködés ügyészi kapcsolatrendszer kiépítését igényli, amit jól példáz, hogy az Egyesült Királyság nemcsak Európa, hanem a Közel-Kelet, Afrika és az Amerikai Egyesült Államok ügyészeivel is kapcsolatban áll.

A Brexit ellenére az angol ügyészség széles körű nemzetközi kapcsolatépítésre törekszik a jövőben is.

Az előadó vázolt néhány sikeres ügyet, amelyben a nemzetközi bűnügyi együttműködésnek kiemelkedő szerepe volt:

A Pakisztánnal való együttműködés évekig kihívásokkal volt teli, azonban áttörés következett be. Mohammed Shahid kiadatása igazi sikertörténet, mert az elmúlt 10 évben ez a második. Mohammed Shahid 2002-ben Észak-Angliában Huddersfieldben Molotov-koktélt dobott egy családi házra, mellyel nyolc ember halálát okozta. 2003-ban Pakisztánba menekült, de az angol és a pakisztáni hatóságok intenzív együttműködésének és a Pakisztánba delegált angol bűnügyi tanácsadó közreműködésének köszönhetően Shahidot kiadták a pakisztáni hatóságok és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték az Egyesült Királyságban.

Egy EU-s államból érkezett jogsegélykérelemre 1 millió euró zárolására került sor egy angol bankszámlán, majd a jogsegély teljesítésében közreműködő hatóságoknak a „befagyasztási parancs” végrehajtása érdekében tett lépései eredményeként ezt az összeget a költségvetésbe önként befizették.

Terrorizmussal érintett ügyben is sor került eredményes nemzetközi együttműködésre. Anis Abid Sardar angol állampolgárságú terheltet életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték 2015-ben emberölés és időzített bombával Irakban elkövetett terrorcselekmény miatt, amelynek során egy amerikai katona életét vesztette és több személy súlyosan megsérült.

Az előadó ezt követően a nemzetközi együttműködés összetettebb kihívásait elemezte, többek között az emberi jogok tiszteletben tartását, az adatvédelmet, a vádemelés alternatíváit és ezeknek a gyakorlatba történő átültetését.

Az emberi jogok érvényesítéseként az Egyesült Királyságban megkövetelik a bíróságok annak vizsgálatát, hogy az az ország, ahová kiadják az érintett terheltet, mennyiben tartja tiszteletben az emberi jogokat, milyen jogintézmények szolgálják az emberi jogok érvényesítését.

Bár ez késleltetheti az eljárást, mégis szükséges ahhoz, hogy olyan nemzetközi együttműködés épüljön ki, amely tiszteletben tartja az elítéltek és a gyanúsítottak emberi jogait.

A kritikák ellenére Angliában és Walesben a börtönfeltételek megfelelnek az emberi jogi elvárásoknak, több kiadatási ügyben a körözött személyekkel szemben emiatt sikeresen lehetett a büntetőeljárást lefolytatni.

Az EU-nak magas elvárásai, előírásai vannak az adatvédelemmel kapcsolatban. Az Egyesült Királyság számára előnyös, hogy néhány tagállammal zökkenőmentes adatcserét tud bonyolítani. A Brexit után vélhetően a bűnüldözési adatcsere nehezítettebbé válik. De ismert, hogy az elkövetők az adatvédelmi szabályok kijátszásával a magánélethez fűződő jogra hivatkozással leplezik cselekményüket és ezzel hátráltatják a nyomozást és a vádemelést.

Az előadó álláspontja szerint biztosítani kell, hogy jól kezeljük és jól adjuk át a személyes adatokat, bürokráciamentesen és a szabályok helyes értelmezésével kerülni kell és meg kell akadályozni a törvénytelen adatcserét.

E kérdés megvitatása azért is fontos, hogy a bűnelkövetők ne tudják kihasználni a jogszabályok, az emberi jog és az adatvédelmi szabályok eltéréseit arra, hogy kivonják magukat az igazságszolgáltatás hatálya alól.

A vádemelés alternatívái gátló tényezőként is jelentkezhetnek például akkor, ha több ország folytat nyomozást ugyanabban az ügyben, és az egyik ország joghatósága megszünteti az eljárást pl. az elkövető valamely mentessége miatt, s ez megakadályozza a másik ország joghatóságait az eljárás folytatásában.

1999 óta a kölcsönös elismerés sokkal inkább a sarokköve volt az EU-val való nemzetközi együttműködésnek az Egyesült Királyság részéről, semmint a jog-harmonizáció.

Az előadó reményét fejezte ki az iránt, hogy a Brexit után az Egyesült Királyság fenn tudja tartani az EU-val kialakított jó kapcsolatát.

Előnyös néhány területen a kidolgozott szabályokon alapuló nemzetközi rendszer (Rules Based International System, RBIS) mint például a Budapesti Egyezményhez történő csatlakozás, amely nagyban segíti a telekommunikációs adatokhoz való hozzáférést.

Az együttműködés sikerességének zálogaként az előadó a rugalmasságot, az ügyészi szervek közötti közvetlen és gyors, rugalmas kommunikációt tekinti, s az ezt lehetővé tévő szervezetek sorában említette az Ügyészek Nemzetközi Egyesületét (IAP), a Nemzetközösségi Hálózatot (Commonwealth Network), az Európai Igazságügyi Hálózatot (EJN), de megemlítette még a sikeres együttműködés példájaként a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (IOC) is.

Pocsai Edit, megyei főügyész, Hajdú-Bihar Megye; IAP szenátor, az IAP Végrehajtó Bizottság tagja (2016-2019)