Ügyészek lapja
tudományos-szakmai folyóirat

A legfőbb ügyész 2022. évi tudományos pályázati felhívása


Szerző(k): Ügyészi Hírek

Magyarország legfőbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére.

A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklődő joghallgató és fiatal jogász. A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint:

  • az általános tagozatra minden ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott;
  • az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és jogi szakvizsgával nem rendelkező 30 év alatti diplomás jogász;
  • a joghallgatói tagozatra egyetemi osztatlan képzésben jogi tanulmányt folytató – hallgatói jogviszonyban álló – egyetemi hallgató.

Minden pályázó csak egy, magyar nyelvű tanulmányt nyújthat be, akár önállóan, akár társszerzőként pályázik. A többes pályázatok kizárásra kerülnek. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet, irodalomjegyzékkel, lábjegyzetekkel, mellékletekkel együtt. Végjegyzet használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően. A pályaműben hivatkozni kell a felhasznált forrásokra, és irodalomjegyzékkel kell ellátni. Az internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát. A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.

Pályamunkát az alábbi témakörökben lehet benyújtani:

Büntetőjogi terület

Büntető anyagi jog

  1. A büntetőjog célja, feladatai
  2. A társadalomra veszélyesség és az anyagi jogellenesség
  3. A tényállásszerűség és a (büntető) jogellenesség viszonya
  4. A bűncselekményegység megítélése a jogirodalomban és a joggyakorlatban
  5. A hanyag gondatlanság mércéi a bírói gyakorlatban
  6. Az elvárhatóság vizsgálata konkrét büntetőügyekben
  7. Egyes bűncselekmények előkészületének értelmezési problémái
  8. Az előkészületi cselekmények rendszere a Büntető Törvénykönyvben
  9. Bűnpártolás/pénzmosás/orgazdaság újraszabályozva – várható értelmezési problémák
  10. Vagyoni hátrány számítása az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekményénél
  11. Belátási képesség és beszámítási képesség a 14. életévüket be nem töltött személyek bűnelkövetésénél
  12. A beszámítási képesség értékelésével kapcsolatos kompetenciakérdések
  13. A kényszerítéssel elkövetett bűncselekmények elhatárolásának gyakorlati problémái. A kényszerítés mint önálló bűncselekmény
  14. Jogos védelem az EBH2017. B. 10. és EBH2018. B. 11. számú elvi bírósági határozatok tükrében
  15. A végszükség megítélése a joggyakorlatban
  16. A büntethetőség elévülésének megállapításával kapcsolatos jogértelmezési kérdések
  17. A tevékeny megbánás alkalmazásának gyakorlata; a sértettek által elfogadott jóvátételek jellege
  18. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés emberi jogi és büntetőjogi kérdései, a büntetés gyakorlatban felmerülő dilemmái
  19. Az életfogytig tartó szabadságvesztés nemzetközi szabályozása
  20. A sportrendezvények látogatásától eltiltás nemzetközi gyakorlata
  21. A bűncselekményből származó vagyoni előny lefölözése. A vagyon-elkobzás
  22. A XXI. századi büntetőjog speciális szankciója az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
  23. A kényszergyógykezelés aktuális büntetőjogi és gyakorlati kérdései
  24. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések gyakorlati problémái
  25. Az összbüntetés jelene és jövője
  26. Fiatalkorúság a büntetőjogban. A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi szabályozás története, a büntethetőségi korhatár megítélésének változása és a hatályos szabályozás a nemzeti jogban
  27. Az iskolai kortárserőszak büntetőjogi és kriminológiai vonzatai Magyarországon
  28. Bűncselekmények a közösségi oldalakon
  29. Az emberölések alakulásának nemzetközi tendenciái és annak okai
  30. A kiskorú sértett sérelmére elkövetett élet és testi épség elleni cselekmények megítélésének változásai a büntető anyagi jogban
  31. Az egészségügyi beavatkozás és a kutatás rendje elleni bűn-cselekmények
  32. Az új típusú kábítószerek és a jogalkalmazás
  33. A kábítószer-fogyasztás büntetőjogi értékelésének változásai
  34. Az emberkereskedelem és kényszermunka tényállásának új jogalkalmazói gyakorlata
  35. A szexuális erőszak minősített esetei, különös tekintettel a 19/2017. (VII. 18.) AB határozatra
  36. A szexuális kényszerítés és a szexuális erőszak elhatárolása, a szexuális kényszerítés erőszakkal történő elkövetése
  37. A gyermekpornográfia bűncselekményének elkövetési magatartásai, az internet útján történő elkövetés minősítése és gyakorlati problémái
  38. A kiskorúak sérelmére megvalósított szexuális bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépés büntetőjogi eszközei
  39. A kiskorú veszélyeztetése bűntettének elkövetési fordulatai és bizonyítási problémái
  40. Az önhiba elméleti és gyakorlati megítélése a tartási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény esetén
  41. A gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi dokumentumai és hatásuk a magyar büntető jogrend szabályozására és működésére
  42. Büntetőjogi beavatkozás kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása esetén
  43. A veszélyeztetési eredmény értelmezése a kiskorú veszélyeztetése törvényi tényállásban
  44. A kapcsolati erőszak és a hozzátartozók között megvalósuló egyéb bűncselekmények rendbelisége, illetve minősítési, elhatárolási, halmazati kérdései
  45. A közösség tagja elleni erőszak dogmatikai kérdései
  46. A magánélet büntetőjogi védelme
  47. A társadalomra veszélyesség megítélése a véleménynyilvánítás szabadságának tükrében
  48. Az internet és a szólásszabadság. Véleménynyilvánítással összefüggő bűncselekmények az interneten. Minősítési kérdések, gyakorlati problémák
  1. Az online zaklatás mint büntetőjogi probléma
  2. A közszereplők becsületének büntetőjogi védelme
  3. A közlekedési norma védelmi célja. A rizikó-összefüggés a közlekedési bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásokban
  4. Ok-okozati összefüggés a közlekedési bűncselekmények körében
  5. A közúti veszélyeztetés bűntette az ítélkezési gyakorlat tükrében
  6. A büntetőfékezés útján elkövetett közúti veszélyeztetés elbírálási gyakorlata
  7. A megtévesztő sebesség megállapításának feltételei a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége esetén
  8. Az ittas, illetve bódult állapotban elkövetett közlekedési bűncselekmények büntetőjogi és kriminológiai jellemzői
  9. Az új típusú közlekedési eszközök (elektromos roller, segway, hover-board stb.) vezetésével megvalósuló közlekedési események jogalkalmazói megítélése
  10. A környezetkárosítás tipikus formái, a bűncselekmény dogmatikai kérdései
  11. A természetkárosítás megítélése, a természetvédelemmel kapcsolatos hazai és nemzetközi jogszabályok és szerződések szerepe a büntetőjog alkalmazása során
  12. A korrupciós cselekmények megítélése a hazai és a nemzetközi jogszabályokban, illetve a joggyakorlatban
  13. A korrupciós bűncselekmények elhatárolási kérdései a befolyás vásárlása hatálybalépésének tükrében
  14. A hivatali bűncselekmények bizonyítási nehézségei a katonai büntetőeljárásban
  15. A befolyással üzérkedés
  16. A terrorcselekménnyel fenyegetés jogértelmezési kérdései, elhatárolása a közveszéllyel fenyegetéstől
  17. A terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos büntetőjogi szabályozás
  18. A közösség elleni uszítás dogmatikai problémái, különös tekintettel az uszítás fogalmának tisztázására
  19. A rémhírterjesztés és a járványügyi szabályszegés tényállása a pandémia tükrében
  20. A rémhírterjesztés módosított tényállásának érvényesülése a gyakorlatban
  21. A garázdaság tényállásának jogalkalmazási problémái
  22. Az illegális migráció a nemzetközi jog és az alkotmányos büntetőjog tükrében
  23. Bűnözés és illegális migráció. Milyen hatások tapasztalhatók a magyar bűnözés terjedelmében, struktúrájában?
  24. Az emberkereskedelem új tényállásának dogmatikai kérdései
  25. Az embercsempészés törvényi tényállásának dogmatikai és bizonyítási problémái. A bűncselekmény és az illegális migráció összefüggései
  26. A járványügyi szabályszegés vétségének (Btk. 361. §) jogalkalmazási és dogmatikai kérdései
  27. Bizonyítási nehézségek és elhatárolási kérdések a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények körében
  28. A megsemmisítésre szánt dologra elkövetett vagyon elleni bűncselekmények értelmezési és bizonyítási kérdései
  29. A pazarló gazdálkodás megítélése a büntetőjogban
  30. A vagyoni hátrány értelmezése, megítélése a hűtlen kezelés miatt indult eljárásokban
  31. A hűtlen kezelés és a „sajátjakénti rendelkezéssel” elkövetett sikkasztás elhatárolása
  32. A színlelt gazdasági tevékenységgel elkövetett bűncselekmények köre
  33. A gazdasági csalás a gyakorlatban
  34. Az uzsora elleni fellépés büntetőjogi eszközei
  35. A szerzői jogi jogsértések aktuális büntetőjogi kérdései
  36. A költségvetési csalás elméleti és gyakorlati kérdései
  37. A pénzmosás dogmatikai kérdései. Új bűnözési trendek, a pénzügyi ügynöki tevékenység értékelése a joggyakorlatban
  38. Az önkormányzati vagyon kezelésével összefüggő bűncselekmények jogalkalmazási kérdései
  39. A gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények dogmatikai problémái és a bizonyítás nehézségei
  40. Az információs rendszer által elkövethető bűncselekményekkel kapcsolatos jogalkalmazási kérdések
  41. Csalás és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás az interneten. Elhatárolási kérdések, a bizonyítás nehézségei, gyakorlati problémák
  42. „Személyazonosság lopás”, avagy az internetes regisztrációk és azokon belül kezelt adatok jogosulatlan felhasználása – minősítési kérdések, gyakorlati problémák
  43. Készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel és elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközökkel összefüggésben elkövetett bűncselekmények az interneten. Minősítési kérdések, a bizonyítás nehézségei, gyakorlati problémák
  44. A kiberbűnözés elleni küzdelem kihívásai napjainkban
  45. Dark Web – rejtőzködő bűnözés az internet sötét oldalán
  46. A mesterséges intelligencia, a robotika és a büntetőjog
  47. A bűnszervezet fogalmának változása
  48. Az erőszakos elkövetés értelmezési kérdései a joggyakorlatban
  49. A büntetőjogi kár meghatározásának problémái
  50. A védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot, valamint a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetés megítélése, bizonyításának gyakorlati kérdései
  51. A „rendszeresség” fogalma és tartalma az egyes bűncselekmények joggyakorlatában (kuruzslás, kapcsolati erőszak, zaklatás stb.)
  52. A koronavírus járvány kihívásai a büntetőjog terén

Büntetőeljárási jog

  • Alapvető rendelkezések a büntetőeljárási törvényben
  1. Az önvádra kötelezés tilalmának jelentősége és érvényesítési nehézségei a büntetőeljárásban
  2. Fegyveregyenlőség a büntetőeljárásban
  3. A bíró kizárása az alkotmánybírósági határozatok tükrében
  4. A terhelt közreműködési és jelenléti kötelezettsége a büntetőeljárás során
  5. A védő kirendelésének és helyettesítésének szabályai a gyakorlatban
  6. A büntetőeljárási cselekvőképesség
  7. Az eljárásban részt vevő személyek jelenléti jogának változása
  8. A különleges bánásmódot igénylő személyek jogai, a sértetti érdekek fokozott védelme
  9. Nyilvánosság a büntetőeljárás különböző szakaszaiban
  10. Telekommunikációs eszköz használata a büntetőeljárásban
  11. Elektronikus kapcsolattartás vagy elektronikus ügyintézés? Elektronikus okiratok és ügyiratok a büntetőeljárásban
  12. A büntetőeljárásban közreműködő szervezetek tevékenységmérésének hatásai a statisztikai adatszolgáltatás pontosságára és hitelességére
  13. A bűnügyi nyilvántartási rendszer és alrendszerei mint lehetséges statisztikai adatforrások
  14. Informatikai eszközök és módszerek alkalmazása és alkalmazhatósága a vizsgálati szakban és az ügyészségi nyomozás során
  15. A digitális nyomok hasznosulása a büntetőeljárásban
  16. Szakértői bizonyítás. Magánszakértői vélemény a jogalkalmazás tükrében
  1. A bizonyítás mellőzésének lehetőségei, korlátai és kockázatai a büntetőeljárási törvényben
  2. A kényszerintézkedések új megközelítése
  3. Távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet. A kényszerintézkedés nemének megválasztása
  4. Az óvadék szerepe a büntetőeljárásban
  5. A letartóztatás alternatívái, figyelemmel a szabad mozgáshoz való jogra
  6. A bűncselekményből származó vagyoni előny biztosítását célzó kényszerintézkedések és azok gyakorlata. A vagyonelkobzás és a polgári jogi igény viszonya a kényszerintézkedések alkalmazásának tükrében
  7. A lefoglalással és annak megszüntetésével kapcsolatos gyakorlati kérdések, problémák
  8. A kriptovaluták és hasonló virtuális vagyonelemek lefoglalásának problémái
  9. Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által elrendelt zár alá vétel alkalmazásának, végrehajtásának tapasztalatai
  10. Az elektronikus adatokra vonatkozó kényszerintézkedések szabályozása és jogalkalmazási kérdései
  11. A hatékony büntetőeljárás eszközei a nyomozás irányítása során
  12. A nyomozás során hozott határozatok hivatalbóli felülvizsgálatának régi-új szabályai
  13. Szűkül vagy bővül a nyomozás során igénybe vehető jogorvoslati lehetőség az új szabályozásban?
  14. A polgári jogi igény érvényesítése
  15. A magánindítvány főbb jellemzői, a sértetti nyilatkozatok magánindítványként való értékelése
  16. A gyanú gyanúja, avagy előkészítő eljárás a büntetőeljárási törvényben
  17. Ügyészségi felügyelet és irányítás – a nyomozás befejezettségének a kérdése, figyelemmel a Be. 352. §-ában írtakra
  18. Osztott nyomozás – ügyészségi felügyelet és irányítás lehetőségei a büntetőeljárási törvényben
  19. Az ügyész felelőssége a nyomozás gyorsításában
  20. A túlbizonyítás elkerülése a büntetőeljárásban
  21. Az előkészületi bűncselekmények nyomozásának kérdései
  22. A leplezett eszközök alkalmazása során beszerzett bizonyítékok felhasználásának lehetőségei és határai, összevetve az 1998. évi XIX. törvényben írtakkal
  23. Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök
  24. Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök
  25. A tettazonosság és annak jelentősége a büntetőeljárásban
  26. A bizonyosság fejlődése és jelentősége a büntetőeljárásban, a vádemeléshez szükséges bizonyosság megítélése
  27. Az ügyészség szerepe a bűncselekmények által védendő jogtárgyak oltalmában. Régi és új ügyész, avagy az új Be. szemléletformáló hatásai (egyezségkötés vs. vádalku, eljárást gyorsító lehetőségek)
  28. Az ügyészség mint közvádló szerepének változása
  29. A terhelttel kötött konszenzuális megállapodások a vádemelés előtt és után
  30. Formális és informális egyezség a büntetőeljárási törvényben
  31. A közvetítői eljárás alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok
  32. A közvetítői eljárásra utalás gyakorlati tapasztalatai a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult büntetőeljárásokban
  33. A feltételes ügyészi felfüggesztés. A diverzió szabályai a büntetőeljárásban
  34. A vádemelés mint utolsó eszköz. Alternatívák a bírósági út elkerülésére
  35. A kötelezővé tett előkészítő ülésben rejlő lehetőségek a büntetőeljárási törvényben
  36. A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás lehetőségei, figyelemmel a beismeréshez nem kötött és a beismeréshez kötött alkalmazás differenciált szabályozására
  37. A bizonyítás a büntetőeljárás bírósági szakában
  38. Kihallgatható-e tanúként hivatali vesztegetés bűntette miatti eljárásban az „alapügyben” eljárt védőügyvéd? A Be. 170. § (1) bekezdés a) pontjának értelmezése a nyomozási alkut kötött védő eljárásjogi szerepét illetően
  39. A bírói tanácskozás és szavazás titoktartási kötelezettsége alóli felmentés jogosultja a Be. 173. §-ának értelmezésében
  40. A szexuális bűncselekmények bizonyítási nehézségei
  41. A kapcsolati erőszak bizonyítása a gyakorlatban, a titokban rögzített hangfelvétel mint bizonyítási eszköz jogi megítélése
  42. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény nyomozásának, bizonyításának tapasztalatai
  43. A korrupciós bűncselekmények felderítésének nehézségei
  44. A költségvetési csalás kapcsán megjelenő új bűnözési trendek, és a visszaszorításuk érdekében alkalmazott eljárások során felmerülő bizonyítási problémák
  45. A nemzetközi árufogalomhoz kapcsolódó költségvetési csalások felderítésének és bizonyításának sajátosságai
  46. Az interneten elkövetett gyűlölet-bűncselekmények nyomozási nehézségei
  1. A határokon átnyúló informatikai bűncselekmények felderítése és bizonyítási problémái
  2. A minősítő körülmények kétszeres értékelésének tilalma a változó ítélkezési gyakorlatban
  3. A külföldi, tagállami ítélet res iudicata hatása
  4. A határozatok jogerejének és véglegességének problémái a gyakorlatban
  5. A megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség hiányának elhatárolása, következményei
  6. Ügyészségi mozgástér a másodfokú eljárásban folytatott bizonyítás során
  7. A fellebbezések korlátai, a felülbírálat terjedelme
  8. A perújítási eljárás sajátosságai
  9. Kitől származik a perújítási indítvány? A perbeli legitimáció vizsgálata a perújítási indítványok elbírálásakor
  10. Perújítási eljárások halmozódása miatt felmerülő problémák
  11. A határidők jelentősége az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban
  12. A tizennyolcadik életévet be nem töltött személyekkel kapcsolatos bizonyítás rendszere
  13. A bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltött, de a tizennegyedik életévét be nem töltött fiatalkorú elleni büntetőeljárás sajátosságai, gyakorlati kérdések, problémák
  14. A katonai büntetőeljárás szabályozása a rendszerváltástól a 2017. évi XC. törvényig
  15. A parancsnoki nyomozás felügyeletének és irányításának kérdései, a katonai vétségek fegyelmi jogkörben történő elbírálásának gyakorlata
  16. A büntetőeljárást gyorsító eszközök alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai
  17. A beismerő terhelt bíróság elé állítása kontra egyezség kötése
  18. A vádlott távollétében folytatott eljárások
  19. A migrációra vonatkozó különös büntetőeljárásjogi szabályok elemzése
  20. A vagyonvisszaszerzés lehetőségei a büntetőeljárásban
  21. A vagyonvisszaszerzés aktuális hazai, illetve nemzetközi (gyakorlati) kérdései
  22. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, a sértetti reparáció hatékony formái
  23. A pótmagánvád a büntetőeljárásban; ezzel összefüggésben a feljelentést elutasító, az eljárást megszüntető határozatok megalapozottsága
  24. A mesterséges intelligencia hatása a tisztességes eljáráshoz való jogra: a mesterséges intelligencia körébe vonható jogi döntések köre, az algoritmusok átláthatósága és a fegyverek egyenlőségének elve
  25. Mesterséges intelligencia igazságszolgáltatási szerepkörben: az észtországi és az amerikai „robotbíró”
  26. A pandémia alatti rendkívüli jogrend hatása a büntetőeljárásokra
  27. Az ügyészség eljárása a veszélyhelyzetben. A veszélyhelyzeti jogszabályok alkalmazásának tapasztalatai, tanulságai
  28. A járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel született büntetőeljárásjogi szabályok érvényesülése a gyakorlatban

Európai és nemzetközi büntetőjog

  1. Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek büntető anyagi jogi védelme
  2. Az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott büntetőjogi tárgyú ítéletek hatása a nemzeti jogrendszerekre és a nemzeti jogalkotásra
  3. A kölcsönös elismerés elvén alapuló uniós kerethatározatok és irányelvek szerepe, gyakorlati alkalmazásuk problémái
  4. A 10 éves Stockholmi Program célkitűzései és azok megvalósulása
  5. Az Európai Ügyészség szerepe és működése az Európai Unióban
  6. Az Európai Ügyészség és a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamok
  7. Az Európai Ügyészség és az Eurojust kapcsolata
  8. Az igazságügyi bűnügyi együttműködés új formáinak alkalmazása a gyakorlatban
  9. Az egyes nemzeti jogrendszerek szervezeti, eljárásjogi és anyagi jogi eltérésének hatása a jogsegélyek végrehajtására a nemzetközi bűnügyi együttműködés során
  10. A bűnügyi együttműködés eszközei a BREXIT után
  11. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a közös nyomozócsoportok tevékenysége tükrében
  12. Eljárási jogsegély kontra közös nyomozócsoport
  13. Vagyonvisszaszerzés a pénzmosás bűncselekménye kapcsán az EU-ban
  14. Az Eurojust és más uniós szervek szerepe az Európai Unió költségvetését sértő bűncselekmények elleni fellépés területén, és az együttműködés fejlesztésének lehetőségei
  15. A vagyonvisszaszerzés a nemzetközi bűnügyi együttműködésben
  16. Terrorizmus elleni harc: trendek, az online terrorista tartalmak és azok hozzáférhetetlenné tétele
  17. A nemzetközi bűnügyi együttműködés aktuális kérdései, problémái
  18. Nemzetközi bűnügyi együttműködés a kiberbűnözés területén
  19. Az e-evidence-re/digitális bizonyítékokra vonatkozó új szabályozás az Európai Unióban: adatvédelem, emberi jogok, az USA „Felhő törvénye”
  20. Az európai bűnügyi együttműködés az informatikai bűnözés vonatkozásában, különös tekintettel a kriptovaluták és a deep web segítségével elkövetett bűncselekményekre
  21. A fiatalkorúakra vonatkozó büntető anyagi jogi és eljárásjogi szabályok nemzetközi dokumentumoknak való megfelelősége
  22. Magyar állampolgárok által külföldön elkövetett bűncselekmények joghatósági kérdései
  23. A kriptovaluták és hasonló virtuális vagyonelemek kapcsán alkalmazható bűnügyi együttműködési eszközök és nyomozási technikák
  24. Az Európai Nyomozási Határozat a kölcsönös elismerés elve tükrében
  25. Az Aranyosi-ítélet: az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása és a magyarországi börtönviszonyok
  26. A digitális adatok beszerzése a büntetőeljárásban és az önkéntes hozzájárulás
  27. Büntetőjogi felelősség és EU-jog
  28. Joghatósági összeütközések megelőzése és rendezése, különös tekintettel a kiberbűncselekményekre
  29. Transznacionális ne bis in idem és a külföldi ítélet érvénye
  30. A joghatóság jelentősége az európai egységes igazságügyi térségben
  31. Jogi terminológia és az EU másodlagos jogforrásainak különböző nyelvi változataiból fakadó eltérések
  32. Szuverenitás és szubszidiaritás az európai büntetőjog kapcsán
  33. A locus regit actum, forum regit actum és a határokon átívelő bűncselekmények
  34. Az ügyészség a nemzetközi térben
  35. Igazságügyi diplomácia
  36. A jogi szaknyelv eltérései az angolszász és az euro-angol jogi terminológiában
  37. Az Európai Unió Bíróságának precedensei – a ratio decidendi és az obiter dictum
  38. A pedofil bűncselekmények büntetései az egyes országokban – nemzetközi összehasonlító jogi kitekintés
  39. A pedofil bűncselekmények elkövetőivel szemben alkalmazott kémiai/sebészeti kasztráció: büntetés vagy kezelés?

Közjogi terület

Büntetés-végrehajtási jog

  1. A reintegrációs őrizet elrendelésével és megszüntetésével kapcsolatos jogalkalmazási problémák a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában
  2. A büntetés-végrehajtás jogállami garanciarendszere hazánkban
  3. Jogalkalmazási problémák és végrehajtási nehézségek a közérdekű munka büntetéssel összefüggésben
  4. Quo vadis javítóintézeti nevelés?
  5. A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtásának speciális jellemzői
  6. Nehézségek a foglalkozástól eltiltás végrehajtásában
  7. A CPT magyarországi látogatásai és azok hatása a honi jogalkotásra és jogalkalmazásra
  8. Az ügyészi törvényességi felügyelet helye és szerepe a büntetés-végrehajtás jogállamiságának biztosításában
  9. Reintegráció a Bv. Kódexben
  10. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Magyarországot érintő legfontosabb döntései és azok hatása
  11. A feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos büntetés-végrehajtási bírói eljárás főbb kérdései
  12. Az önhiba fogalmának értelmezése a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban
  13. A fogvatartottal való bánásmód törvényességének összetevői és ezek hatályosulása a magyar büntetés-végrehajtásban

Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége

  1. A polgári eljárások elektronizációja – az ügyészi elektronikus kommunikáció elmélete és gyakorlata a közérdekvédelmi szakterületen
  2. Az elektronikus ügyintézés garanciái
  3. Az ügyész eljárásjogi helyzete a polgári peres és nemperes eljárásokban, szabályozástörténeti előzmények és a hatályos szabályozás
  4. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatályosulásának gyakorlati tapasztalatai, a 2021. évi módosulás okai, a bevezetett módosítások a gyakorlatban
  5. A harmadik személy nevében történő perlés dogmatikai problémái
  6. Ügyészi feladatok a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény hatálya alá tartozó egyes nemperes eljárásokban
  7. A cselekvőképességet érintő gondnokság elrendelésének szükségessége a hatályos szabályok alapján, a járásbíróságok és a törvényszékek által mérlegelt szempontok, a Kúria ítélkezési gyakorlata
  8. A családi alapítvány. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozása; kitekintés az európai szabályozási modellekre
  9. A szerződés érvénytelensége, az érvénytelenség jogkövetkezményei a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, a hatálybalépés óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai
  10. A szülői felügyelet szabályozása, a gyakorlat által felvetett jogalkalmazási problémák, lehetséges megoldások
  11. Az általános szerződési feltételek és az azokkal kapcsolatos perek anyagi jogi és perjogi gyakorlata a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépését követően indult eljárásokban
  12. A Ptké. 53/A. §-a szerinti közérdekű keresetindítás elméleti problémái
  13. A termőföld tulajdonjogának megszerzésére irányuló jogszabályi korlátok kijátszásának megakadályozását célzó ügyészi eszközök
  14. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ügyészi eszközök
  15. A közlekedési szabályszegések miatti szabálysértési és közigazgatási szankciók alkalmazásának gyakorlati kérdései
  16. A gyermekvédelmi jogszabályok érvényesülésének problémái, a jelzőrendszer működésére vonatkozó tapasztalatok
  17. A közigazgatási hatósági döntések törvényességi ellenőrzésével kapcsolatos ügyészi jogkör
  18. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok
  19. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény kapcsolódási pontjai, a gyakorlat által felvetett problémák
  20. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján indított keresetindítás elméleti problémái
  21. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján indult állatvédelmi tárgyú keresetek tapasztalatai

Az ügyészi szervezetet érintő peres és nemperes eljárások

  1. A korlátozott precedensrendszer bevezetése a magyar jogrendszerbe
  2. A közéleti szereplő személyiségi jogának védelme
  3. A sérelemdíj megítélésének gyakorlati kérdései
  4. A büntetőügyekben hozott ügyészi döntések polgári bíróság által történő felülvizsgálatának terjedelme az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben

A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó vagy az ügyészség érdeklődésére számot tartó témakörben is beadható pályázat.

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet e pályázat beküldési határidejét megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázatra, illetve szakdolgozatként, évfolyamdolgozatként vagy más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból (ide értve a munkaidőben, munkaköri feladatként készült tanulmányt is), továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Pályadíjak

Valamennyi tagozaton – külön a büntetőjogi, külön a közjogi témákban – egységesen:

1–1 első díj 400 000 – 400 000 Ft
1–1 második díj 300 000 – 300 000 Ft
1–1 harmadik díj 200 000 – 200 000 Ft

adható ki.

A kiemelkedő pályamunkák szerzői ezen túlmenően külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya címére (1372 Budapest, Pf. 438).

Postára adási határidő:

  1. március 1.

A pályázatokat egy nagyméretű borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE 2022”. A borítékban el kell helyezni a pályázatot egy – tűzött vagy bekötött – példányban. Mellékelni kell egy kisméretű lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét, valamint fel kell tüntetni a fentieken kívül

  • ügyészségi szolgálati viszonyban álló esetében beosztását, szolgálati helyét;
  • fiatal jogász esetében születési dátumát, jogi diplomájának dátumát és munkahelyét;
  • joghallgató esetében oktatási intézményét, mellékelve a hallgatói jogviszony igazolást.

A beküldött tanulmány külső borítóján fel kell tüntetni:

  • a jeligét;
  • a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
  • a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi);
  • azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik.

A pályázaton más, a szerző kilétére utaló adat nem szerepelhet. Amennyiben a pályázó dolgozatát – önellenőrzés céljából – plágiumkereső alkalmazásba tölti fel, a szerző neveként ott is a választott jeligét és az évszámot kell feltüntetni.

A mellékelt kisméretű boríték felzetén jól olvashatóan rögzíteni kell:

  • a jeligét;
  • a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói);
  • a terület megjelölését (büntetőjogi, közjogi);
  • azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, továbbá
  • nyilatkozatot, hogy a szerző eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, a pályázó azonosításához.

A postai benyújtás mellett a dolgozatot RTF- vagy PDF-formátumban fel kell tölteni a Legfőbb Ügyészség által biztosított elektronikus felületre is (www.kozmapalyazat.ugyeszseg.hu), ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül. A pályázó a pályamű beküldésével tudomásul veszi, hogy dolgozatát a bírálat során elektronikus plágiumkeresésnek vetik alá, és ennek érdekében megismerhető adatbázisba töltik fel.

Amennyiben a pályázó nem, vagy tévesen jelölte meg a téma sorszámát, a kiíró dönt a besorolásról (egyes témaköröket a kiíró a benyújtott pályázat által tárgyalt területnek megfelelően össze is vonhat).

A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói jogviszony tekintetében a 2022. március 1. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni.

Az írásműveket az adott területek kiemelkedő szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével Bíráló Bizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére.

A Bíráló Bizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzőket azonosítja.

A pályadíjak kiosztására 2022 júniusában, az Ügyészség Napja alkalmából rendezendő ünnepségen kerül sor.

A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl. a lektori vélemény megismerésére, továbbképzési pontok bejegyzésére) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az érdeklődők azokba – a szerzők hozzájárulásával, a díjkiosztás után 2 évig – a Legfőbb Ügyészség könyvtárában betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerző neve, elérhetősége is nyilvánosságra hozható.

A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: az Ügyészségi Közlöny és az ügyészség hivatalos honlapja (www.ugyeszseg.hu).

A Kozma Sándor Tudományos Pályázat lebonyolítása során az adatkezelő a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztálya. Címe: 1055 Budapest, Markó utca 16.; telefon: 06-1-354-5566, 06-1-354-5654; e-mail: tko.szemtovig@mku.hu.

A pályázó a pályázat benyújtásával tudomásul veszi az ügyészség adatkezelési tájékoztatójában foglaltakat:

http://ugyeszseg.hu/kozerdeku-adatok/adatkezelesi-tajekoztato/.

Közzétéve itt: 2021. évi 4. lapszám, Egyéb | Tagged


Your browser does not support the canvas element.