A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) átalakította a bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzésére irányuló eljárási cselekmények rendszerét, részben kiemelve ezzel a külön eljárási keretek közül. A Be. a vádemelés előtti eljárás szerves részévé teszi a vagyonvisszaszerzés szabályainak egy részét a gyakorlatban felmerülő, párhuzamos eljárásból fakadó problémák megszüntetése céljából.¹

Az ügyészség és a nyomozó hatóság kötelessége, hogy a bűncselekmény és az elkövető személyének felderítése mellett az eljárás során minden szükséges intézkedést megtegyen az elkobozható vagy a vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében, így a bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése a büntetőeljárások kiemelt feladatát képezi. Azonban a Be. 819. §-a ezt nyomozás hiányában, illetve a nyomozást követően is előírja, de a vagyonvisszaszerzés előkészítésére és teljesítésére a büntetőeljárás nyomozási szakasza a legmegfelelőbb, így a Be. 353–354. §-ai a vagyon-visszaszerzési eljárást a részben eltérő célokat is szem előtt tartva a nyomozásba integrálják.²

A nyomozás során az ügyészség és a nyomozó hatóság maga is teljesítheti a vagyonvisszaszerzéssel összefüggő feladatokat. Abban az esetben, ha az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon saját feladatkörben történő felderítése nehézséggel járna, vagy az a nyomozás lényeges elhúzódását eredményezné; vagy az ügy összetettsége, illetve egyéb körülményei indokolják, akkor az ügyészség és nyomozó hatóság megkeresheti a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervét.³

A megkereső nyomozó hatóság vagy ügyészség iránymutatásai szerint folytatja le az eljárását a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve.⁴  Ebben az esetben a vagyonvisszaszerzési eljárást folytató szerv és az alapnyomozást folytató szerv között szoros információcsere, napi szintű együttműködés szükséges, mivel ennek hiányában felderítési és bizonyítási nehézségeket okozhatnak.⁵

Mind a vagyon-visszaszerzési egység, mind az alapnyomozást folytató szerv által beszerzett adatok, információk kölcsönösen segíthetik a nyomozás sikerét.⁶

A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervének eljáró tagja az elkobozható vagy vagyonelkobzás alá eső dolog vagy vagyon felderítése és biztosítása érdekében eljárási cselekményeket végezhet, amelyek során köteles a nyomozás érdekeire figyelemmel eljárni, azonban kezdeményezheti a megkeresőnél az általa célszerűnek tartott eljárási cselekmény elvégzését is.⁷

A Be. a vádemelés előtt olyan vagyon-visszaszerzési tevékenységet szabályoz, amely egyetlen, és nem két eljárásban jelenik meg, amely keretében a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szerve az eljárása során lefoglalt bizonyítási eszközt és a keletkezett iratokat haladéktalanul átadja a megkeresőnek, továbbá minden olyan adatot megismerhet, amely az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolognak vagy vagyonnak a felderítése és biztosítása érdekében szükséges.⁸

A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése során fontos szerepet képvisel a kényszerintézkedések végrehajtása.⁹  Azonban ehhez szükséges az illegális jövedelmek felkutatása és a tudományos-technikai fejlődés nyomon követése. Ebben nagy szerepet képvisel a pénzügyi profilalkotás, amelyhez szükséges az e-nyomozás adatgyűjtési forrásainak feltérképezése, megismerése és teljes mértékben történő feldolgozása.

A bűncselekményből származó jövedelmek

felkutatása és biztosítása

A társadalomra legveszélyesebb normasértések elkövetőinek felelősségre vonása a büntetőjog sajátos hatáskörébe tartozik.¹⁰

A bűnözés elleni hatékony fellépés eszköze a bűnös úton (a bűncselekmények elkövetéséből) szerzett javak elvonása, illetve a vagyongyarapodás megakadályozása, mivel ennek hiányában nagyobb az esély újabb bűncselekmények megvalósítására.¹¹  A bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb javak felkutatása, azonosítása és a vagyonbiztosítás érdekében teendő feladatokról szóló 20/2018. (V. 31.) ORFK utasítás alapján a vagyont generáló bűncselekménnyel összefüggésben indult előkészítő eljárás és nyomozás során intézkedni kell az elkövető, illetve a bűncselekményből származó vagyonnal gazdagodó más természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vagyoni helyzetére és jövedelmére vonatkozó adatok beszerzéséről. A vagyonelemek feltérképezését két időpontig el kell elvégezni: a bűncselekmény elkövetésének időpontjáig, vagy a Btk. 74/A. §-ában meghatározott időszak kezdetéig visszamenően. Ha gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben követték el, a vagyonkutatást ki kell terjeszteni a bűnszervezet fennállásának teljes időtartamára, illetőleg adott elkövetőre vonatkozóan arra az időszakra, amíg a bűnszervezet tagja volt. Az eljárást folytató hatóságnak fel kell térképeznie a gyanúsított kapcsolatrendszerét, bűnügyi előéletét is annak érdekében, hogy a vagyona elrejtésében, kezelésében esetlegesen közreműködő személy kiléte, együttműködésük módja, továbbá a leplezett vagyonelem megismerhetővé váljon, és a bűnös eredete, valamint a leplezés ténye bizonyítható legyen. A vagyonkutatás során szükséges az egyes felderített vagyonelemek vonatkozásában a megszerzésükkel, átruházásukkal kapcsolatos tárgyi és személyi bizonyítékok beszerzése is.¹²

Ha a vagyonkutatás során megállapítást nyer, hogy a bűncselekményből származó vagyon külföldön lelhető fel, a vagyonkutatást végző nyomozó hatóság írásban megkeresi a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatalát (a továbbiakban: KR NNI VVH), amely közvetlenül kapcsolatot tart az Európai Unió más országainak vagyon-visszaszerzési hivatalaival. A rendőrség területi nyomozó hatóságainak vagyon-visszaszerzési referenssel kell rendelkezniük, aki közvetlen kapcsolatot tart a KR NNI VVH-val, továbbá a helyi nyomozó hatóságok munkatársaival, valamint tevékenységüket segíti, összehangolja. A vagyont generáló bűncselekmény gyanúja miatt folytatott nyomozásban a nyomozás bármilyen jellegű lezárását megelőzően egy adatlapot szükséges kitölteni a Robotzsaru rendszerben, ezen túl a területi nyomozó hatóságoknak minden olyan ügyben jelentést kell készíteniük, amelyben a vagyonvisszaszerzés tekintetében releváns új tendencia, vagyonrejtési technika vagy a gyakorlattól eltérő jelenség került látókörébe, és ezt a jelentést a KR NNI VVH részére meg kell küldeni.¹³

A bűnös úton szerzett vagyon elvonását célzó kényszerintézkedésekkel összefüggő ügyészi feladatokról szóló 2/2015. (VI. 30.) LÜ h. körlevél is előírja, hogy kivétel nélkül minden büntetőügyben vizsgálni kell a bűnös vagyon elvonásának szükségességét, és kiemeli a vagyon biztosítását célzó kényszerintézkedések jelentőségét, amelynek a mellőzésére csak a törvényi feltételek hiányában kerülhet sor. Elsőként a lefoglalás alkalmazásának vizsgálatát emeli ki, majd a bűncselekménnyel érintett vagyonelem zár alá vételének lehetőségét. Kondorosi András helyesen szögezi le értekezésében, hogy „a zár alá vétel ebből fakadóan csak szubszidiárius jelleggel, tehát akkor kerülhet alkalmazásra, ha a lefoglalás a törvény erejénél fogva kizárt. Ezen előírás minden szempontból helyeselhető, hiszen a lefoglalt vagyonelem a hatóság őrzésébe kerül, a zár alá vett vagyon azonban nem, utóbbi kapcsán ebből fakadóan előállhat, hogy a hatósági kényszerintézkedés alkalmazása ellenére sem lesz majd fellelhető a vagyon vagy annak egyes elemei [például a Btk. 287.§ (1) bekezdés b) pontja vagy (2) bekezdése szerinti zártörés bűncselekményének megvalósítása miatt a zár alá vett vagyonelemek vonatkozásában]. Mindig azt a kényszerintézkedést helyes és célszerű tehát előnyben részesíteni, amelyből az államnak a vagyonelkobzásra vonatkozó igénye nagyobb eséllyel lesz kielégíthető, ez pedig jelen esetben valóban a lefoglalás, nem pedig a zár alá vétel. A pénz vonatkozásában alkalmazható lefoglalás esetén először a számlavagyon kapcsán szükséges intézkedni, a készpénz lefoglalása a körlevél értelmében csak ezután következhet”¹⁴ . Amennyiben a kényszerintézkedés bevezetésének szükségessége felmerül, a körlevél alapján haladéktalanul meg kell kezdeni a bűnös úton szerzett vagyon felkutatását. Azonban ez a feladat nem merülhet ki az ingatlan- és gépjármű-nyilvántartások adatainak ellenőrzésében, minden eszközzel meg kell kísérelni a bűncselekménnyel szerzett javak útjának nyomon követését, amely újabb bűncselekmények és bűnkapcsolatok felderítéséhez is vezethet, továbbá a pénzmosás megvalósulását is vizsgálni kell.¹⁵

A bűncselekményből eredő vagyon visszaszerzése érdekében (jogszabályban meghatározott esetekben) közös nyomozó csoport hozható létre. A nyomozó hatóságnak nyomozási tervet kell készítenie, ha közös nyomozó csoportot hoznak létre, vagy bonyolult ténybeli és jogi megítélésű ügyben, illetve a nyomozó hatóság arra felhatalmazott vezetőjének döntése alapján. A nyomozási tervnek tartalmaznia kell a vagyonvisszaszerzés érdekében tervezett intézkedéseket, eljárási cselekményeket.¹⁶  A nyomozás végén összefoglaló jelentést kell készíteni, amelyben rögzíteni kell, hogy történt-e intézkedés vagyonbiztosításra, illetőleg egyértelműen utalni kell a vagyonkutatás hiányának okára.¹⁷

Kényszerintézkedések a vagyonvisszaszerzés érdekében

A kényszerintézkedések körében két csoportot különböztetünk meg: a személyi szabadságot érintő és a vagyont érintő kényszerintézkedéseket. A vagyont érintő kényszerintézkedések körébe tartozik a kutatás; a motozás; a lefoglalás; a zár alá vétel és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele.¹⁸  Ha a vagyont érintő kényszerintézkedés során jelentőséggel bír, hogy a bizonyítási eszköz honnan vagy milyen állapotban került elő, akkor a szemlére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.¹⁹

Zár alá vétel

A zár alá vételt el lehet rendelni a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében, amennyiben megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják. Két lehetőség mellett azonban van egy kötelező eset is: ha az ügyben ingatlan elkobzásának van helye.

A biztosítás a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel. Zár alá vétel rendelhető el a dologra; a számlapénzre és az elektronikus pénzre; a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszközre; bármely más vagyoni értékű jogra, vagy bármely más vagyoni jellegű követelésre.²⁰

A vádemelés előtt az ügyészség és a nyomozó hatóság is elrendelheti a zár alá vételt, ha a zár alá vétel tárgyának értéke a százmillió forintot nem haladja meg.

Kutatás, motozás

Ha megalapozottan feltételezhető, hogy az elkobzás a vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vezet, akkor kutatás rendelhető el, amely a vagyont érintő kényszerintézkedések körében jelentős szerepet képvisel. A kutatás tartása a vagyonelvonás érdekében a bankszámlára, bankkártyákra, széfre, vagyoni értékű jogra utaló adatokra, a zálogfiók-papírokra, egyéb vagyonelemek felkutatására, valamint az infokommunikációs eszközök (telefon, számítógép) tartalmának az ellenőrzésére irányulhat, mint például e-mail fiók, jegyzetek, egyéb digitálisan rögzített adatok. Az átvizsgálás, mentés, rögzítés, törölt fájlok leválogatása, mentése, lefoglalás stb. érdekében célszerű szaktanácsadó vagy informatikai szakértő igénybevétele.

Továbbá a vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából motozás rendelhető el, amely kiterjed a személy ruházatának és testének átvizsgálására, illetve a motozás alá vont személynél található bármely dolog is átvizsgálható.

Lefoglalás

A lefoglalás céljai között szerepel az elkobozható dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében, amely a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza. Lefoglalás elrendelhető az ingó dologra, a számlapénzre, az elektronikus pénzre vagy az elektronikus adatra. A megváltás mint új jogintézmény megjelenik a lefoglalásnál is, azonban kizárólag akkor van rá lehetőség, ha a dolog lefoglalására vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor, és annak kiadása iránt megalapozott igényt nem jelentettek be. Az, akitől a dolgot lefoglalták, indítványozhatja a dolog megváltásának elfogadását.²¹  A megváltás során szakértőt nem kell kirendelni, a dolog becsült értékét állapíthatja meg nyomozás során az ügyészség, a vádemelést követően pedig a bíróság.²²

A Be. új jogintézményei

A Be. reformja bevezette „A zár alá vett vagyon megváltásának” új jogintézményét. Az új jogintézmény lehetővé teszi, hogy a zár alá vett vagyont megválthassa az, aki a zár alá vétel elrendelésekor jogosult volt a vagyon felett rendelkezni, azzal a feltétellel, hogy a zár alá vételt vagyonelkobzás biztosítása érdekében rendelték el, és a zár alá vett vagyon rendelkezésre bocsátása iránt megalapozott igényt nem jelentettek be. A megváltás elfogadásáról a vádemelés előtt az ügyészség, azt követően a bíróság határoz, és a megváltás összegeként az ügyészségnek, illetve a bíróságnak a vagyon becsült értékét kell megállapítania. A megváltás során kifizetett összeg a zár alá vett vagyon helyébe fog lépni, és a vagyonelkobzást a vagyon helyébe lépő összegre kell elrendelni.²³  A jogalkotó célja a megváltással, hogy a vagyoni kielégítést szolgáló vagyontárgyak időközben ne veszítsenek az értékükből.

A törvény egyik újítása, hogy a zár alá vétel kiterjedhet olyan vagyonra is, amely nem képezheti vagyonelkobzás tárgyát, ha a zár alá vétel e vagyon megőrzését szolgálja, és a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyontól történő elkülönítése időigényes. A törvény újításként megteremti az úgynevezett „kevert dolgok” zár alá vételének lehetőségét a vagyonelkobzás alá nem eső elemek megőrzése céljából.²⁴  Ha a terhelt bűncselekményből származó vagyona helyébe más vagyontárgyak léptek, de ugyanebben az időszakban örökölt egy jelentősebb összeget, akkor tisztázni kell, hogy melyik származik bűncselekményből és melyik törvényes úton. Ennek tisztázására legfeljebb 3 hónap áll a hatóság rendelkezésére.²⁵

A vagyon biztosításának új jogintézménye az elektronikus pénz (a virtuális vagyoni elemek) lefoglalása és zár alá vétele. A fizetési műveletek megfigyelése kiterjed az elektronikus pénzre is. A Be. 216. § (1) bekezdése szerint a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével elrendelheti, hogy a szolgáltató meghatározott időszakban a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat rögzítsen és őrizzen meg, illetve azokat az elrendelőnek továbbítsa. Ha az elrendelő megállapítja, hogy a fizetési művelettel érintett elektronikus pénz tekintetében a zár alá vétel elrendelésének feltételei fennállnak, elrendeli a zár alá vételt.²⁶

A Be. újdonságai körébe tartozik még a vagyoni érdekelt fogalmának bevezetése. A vagyoni érdekelt „az a természetes vagy nem természetes személy, aki vagy amely

1. elkobozható vagy lefoglalt dolog tulajdonosa, vagy arra nézve a tulajdonjog valamely tulajdonosi részjogosítványával rendelkezik,
2. olyan vagyonnal rendelkezni jogosult, amelyre vagyonelkobzás rendelhető el, vagy
3. olyan elektronikus adattal rendelkezésre jogosult, amelynek végleges hozzáférhetetlenné tétele rendelhető el.”²⁷

Pénzügyi profilalkotás

A vagyonelemek feltérképezésekor figyelembe kell venni az elkövetőhöz és közvetlen környezetéhez köthető vagyontárgyakat; valamint az érintett személyek jövedelmi viszonyait, életmódját, pénzügyi befektetéseiket és megtakarításaikat. Ezen kívül figyelembe kell venni az információtechnológiai eszközök (pl. okoseszközök) és a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket. Fel kell tárni az elkövető kapcsolatrendszerét, hogy kik azok a személyek, akik a vagyona elrejtésében közreműködhetnek, illetve a leplezett vagyonelem megismerésében segítségül lehetnek. Elengedhetetlen a felderített vagyonelemek átruházásával kapcsolatos személyi és tárgyi bizonyítékok beszerzése is. A vagyonelemek feltárásakor intézkedni kell a kényszerintézkedések végrehajtására.

Napjainkban a digitalizációnak köszönhetően egyre nagyobb teret kap a pénzügyi profilalkotás, amely legtöbbször elektronikusan rögzített hiteles és nem hiteles adatbázisokra épül.

Az adatok beszerzésekor jelentőséggel bír az adatbázisokra épülő ún. e-nyomozási (alapját képező raszter nyomozási) ismeretek és módszerek alkalmazása. „Az e-nyomozás azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság a közvetlenül vagy a közvetetten elérhető adatbázisokból kér információt a felderítés és a bizonyítás érdekében, amelynek alkalmával taktikai ajánlásokat alkalmaz a nyomozás sikeressége érdekében. A közvetlenül elérhető nyilvántartások olyan nyilvántartások, melyekbe a nyomozó hatóság tagjai belépési jogosultsággal rendelkezhetnek, és a rendszerbe bármikor lehetséges a belépés anélkül, hogy megkereséssel kellene fordulni a nyilvántartást létrehozó – természetes vagy jogi – személyhez. A közvetetten elérhető nyilvántartások olyan adatbázisok, melyekhez a nyomozó hatóság (rendőrség) tagjai nem rendelkeznek belépési jogosultsággal, így külső megkeresés útján érhetik el az adatbázisban rögzített információkat.”²⁸

Az e-nyomozás a pénzügyi profilalkotás (a vagyonvisszaszerzés) tekintetében elősegíti

• a bűncselekményből származó vagyon felkutatását (az illegális vagyonelem megszerzésének bizonyítását),
• a vagyonelrejtés és a vagyonkimentés tekintetében elősegíti a verziók felállítását vagy a felállított verziók ellenőrzését.

Ezért az e-nyomozás fogalmát ajánlott kiegészíteni „a bűncselekményből származó vagyon felkutatásával”, amelynek értelmében az e-nyomozás kiegészített, átfogó fogalma tehát a következő: Az e-nyomozás azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság a közvetlenül vagy a közvetetten elérhető adatbázisokból kér információt a felderítés és a bizonyítás érdekében, valamint a bűncselekményből származó vagyon felkutatása érdekében, amelynek alkalmával taktikai ajánlásokat alkalmaz a nyomozás sikeressége érdekében.

Az e-nyomozás részét képezi a nyílt forrású információszerzés (Open Source Intelligence, továbbiakban OSINT), amely a bűnüldöző hatóságoknak nélkülözhetetlen eszközévé vált, azonban az így beszerzett adatok nem minden esetben tekinthetők közhitelesnek. Az OSINT olyan információgyűjtő eljárás, amelynek során a nyilvánosan elérhető forrásokból az információkat felkutatják, elemzik, értékelik és felhasználják egy adott cél érdekében, azonban nem egyenlő az internetről szerzett információgyűjtéssel, mivel a hagyományos (nyomtatott és elektronikus) média, könyvtárak anyagai, tanulmányok vagy a nyilvános konferenciák előadásai is részét képezhették a nyílt forrású információgyűjtésnek.²⁹

Az OSINT során számos releváns adatot bárki elérhet az interneten keresztül. Elmondhatjuk, hogy digitális társadalomban élünk, ahol a mindennapok során számtalan digitális adatot, nyomot hagyunk magunk után. „Egy amerikai tanulmány szerint már 2012-ben is naponta 2,5 milliárd gigabyte (GB) adat keletkezett. Az információ keletkezése soha nem látott módon gyorsul; 2020-ra az előrejelzések szerint minden másodpercben, személyenként 1,7 megabyte adat-mennyiséget állítunk majd elő a Földön.”³⁰

Az e-nyomozás adatgyűjtési forrásainak tekinthetők az alábbi nyilvántartások:

Net-Zsaru; Takarnet nyilvántartás; személyi és lakcím-nyilvántartás; hazai és nemzetközi céginformációs, idegenrendészeti nyilvántartás; körözési nyilvántartás; bűnügyi nyilvántartási rendszer; fegyvernyilvántartás; tagállamok nyilvántartásai (segítséget nyújthat a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ megkeresése); gépjármű-nyilvántartás, Magyar Autóklub Oldtimer Szekció (természetes vagy jogi személy rendelkezik-e muzeális minősítésű járművel); továbbá zálogfiókok; követeléskezelők; Exclusive Cash Kft.; Intercash Zrt.; pénzintézetek (GIRO-megkeresés); életbiztosítók; befektetési társaságok; nyugdíjpénztár; Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő; Nemzeti Adó- és Vámhivatal; Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztály (családfakutatás); Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztály; Magyar Posta Zrt. Nemzetközi Pénzforgalmi Elszámolási Osztály; Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály Hajóüzem Biztonsági és Regiszteri Osztály; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légügyi Hivatal Légialkalmassági és Dokumentációs Osztály; Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal; közműszolgáltatók; Egészségbiztosítási Pénztár és a Közjegyzői nyilvántartás, amelyek adatot szolgáltathatnak a bűnös vagyonelem felderítésében és biztosításában.

A pénzintézetektől kérhető információ segítheti a bűnös vagyonelem felderítését, amely során az érintett személyről az alábbi adatok szerezhetők be:

• rendelkezik-e simple/simple pay szolgáltatással, milyen profillal rendelkezik, milyen szolgáltatásokat vett igénybe, illetve milyen adatokat (elérhetőséget) adott meg;
• milyen internetbank- és mobilbank-szolgáltatásokat vett igénybe;
• történt-e telefonos bankszolgáltatás-használat, amennyiben igen, milyen szolgáltatást vett igénybe;
• rendelkezik-e számlával (befektetési, pénz-, deviza-, értékpapírszámlával, hitelkártyával, nyereménybetétkönyvvel stb.), amennyiben igen, úgy annak igénylésekor milyen címet adott meg elérhetőségeként;
• mely gazdasági társaságok számlái felett jogosult rendelkezni;
• nem számlavezetőként, hanem meghatalmazottként jogosult-e más természetes személy vagy jogi személy bankszámlája felett rendelkezni;
• rendelkezik-e vagy rendelkezett-e széffel, illetve jogosult-e más személy széféhez hozzáférni;
• amennyiben nevezett személy rendelkezik a pénzintézetnél folyószámlával, úgy ahhoz kapcsolódó készpénzt helyettesítő fizetési eszköz használatának helyszínére és időpontjára vonatkozóan adat kérhető;
• nevezett személy bankkártyáról töltött-e fel telefonszámot, illetve rendelkezik-e SMS-szolgáltatással, amennyiben igen, milyen számra történt a feltöltés, valamint milyen számra érkezik a szolgáltatás.³¹

A pénzügyi folyamatok lebonyolításában egyre népszerűbb a mobilfizetés, amelyhez egy applikáció letöltése szükséges. A regisztrációhoz szükség van Facebook, Google fiókra vagy e-mail címre. Továbbá a felhasználó hozzájárulhat különböző adatainak összekötéséhez és a profilja alapján személyre szóló ajánlatok, kedvezmények küldéséhez (profilozás). Az applikációval gyorsan, sorban állás nélkül az alábbi szolgáltatások vehetőek igénybe³² :

• parkolás és autópálya-matrica vásárlás;
• mobilfizetés;
• mozi-, színház- és fesztiváljegy-vásárlás;
• BKK mobiljegy vásárlás;
• csekkbefizetés;
• kuponok, hűségkártyák, kedvezményes jegyek igénylése;
• ételrendelés.

Ezzel az applikációval a pénzküldés is leegyszerűsödik, mivel elegendő a kedvezményezett neve; e-mail címe vagy a bankkártya száma, és a pénz a regisztrált bankkártyára megérkezik. A digitális technikai eszközök (applikációk) használata, illetve az így létrejött pénzügyi profilalkotás a vagyonvissza-szerzés alapját fogja képezni a jövőben. Számos előnyt jelent az alkalmazás használata során keletkezett adatok beszerzése, mivel hozzájárulhat

• a regisztráló Facebook, Google fiókjának vagy e-mail címének a megismeréséhez,
• a pénzmozgásának megismeréséhez,
• az érintett személy kapcsolatainak feltérképezéséhez,
• a használatában lévő tárgyak felkutatásához és telefonszámának megállapításához,
• az érintett által látogatott helyek megismeréséhez,
• az érintett személy pozíciójának meghatározásához.

A hatóságnak az applikáció használata során a szolgáltató által készített profilt is célszerű bekérni a megkeresés során, amely újabb verziók felállítását teszi lehetővé. Összegezve megállapítható, hogy a mobilfizetési lehetőség számos nyomozási cselekmény foganatosításában, illetve a leplezett eszközök bevezetésében nyújthat segítséget, amely a bűncselekményből származó vagyon felderítésében elengedhetetlen eszköz lesz a jövőben.

Számos applikációt a vásárlás megkönnyebbítése céljából hoztak létre. Ezek három funkcióból állnak:

• a termékek vonalkódjának leolvasása, így nyomon követhető az okos-telefonnal vásárlás;
• a leolvasott termék bevásárlókocsiba helyezése;
• a fizetés az önkiszolgáló kasszánál, a vásárlás végét jelző összesítő vonalkód leolvasása, fizetés.

A hatóság a vagyonvisszaszerzés során az applikációt működtető távközlési és internet-(web)szolgáltatók megkeresésével információt szerezhet az érintett személy által használt telefonszámról; a vásárlás helyéről, idejéről, illetve a vásárolt termékekről. A vásárlás időpontjának és helyének meghatározása további lehetőséget nyújthat a kamerafelvételek megtekintéséhez; a kapcsolatrendszer feltérképezéséhez (az érintett személy kikkel volt jelen, milyen gépkocsival érkezett); a mobil eszköz földrajzi koordinációjának meghatározásához. Amennyiben az érintett személy társaságában lévő személyek személyazonossága ismeretlen, a beazonosításban segítségül szolgálhat a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Arcképfelismerő Elemző Osztály megkeresése, amelynek fő tevékenységi körébe tartozik a hatósági felkérések alapján végzett arcképelemzési tevékenység.

A vagyonelvonásra irányuló eljárás

A vagyonelvonásra irányuló eljárások körébe tartozik a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárás.

A Be. 819. § (1) bekezdése szerint „vagyonelvonásra irányuló eljárásnak van helye, ha

a) nyomozás nem indult,

b) a büntetőeljárást megszüntették, vagy

c) a büntetőeljárást azért függesztették fel, mert

ca) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik,

cb) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt, vagy

cc) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,

és elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele, vagy a lefoglalt dolog állami tulajdonba vétele szükséges.”

A vagyonkutatás a Be. 820. §-a szerint a vagyonelvonásra irányuló eljárások sajátos módszere, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendelhet el, amely a bűncselekménnyel összefüggő vagyon, dolog, adat felkutatását vagy a lefoglalt dologra vonatkozó tulajdonjog tisztázását és a vagyon, dolog, adat bíróság döntéséhez szükséges biztosítását jelöli ki.³⁴  Ez a fajta információáramlási folyamat digitális tudást is igényel, illetve a kriminalisztikai gondolkodás egyik fő elemének, a fantáziának a meglétét is.

A jövőben a pénzügyi profilalkotás folyamata az 5G megjelenésével még jobban felgyorsul, hiszen elmondható, hogy a cselekmények valós időben zajlanak majd. Ezáltal az e-nyomozás adta lehetőségek is jelentősen fel fognak gyorsulni. A vagyonvisszaszerzés során a megkeresésre adott válasz megérkezése nem vehet igénybe napokat, mivel ha így történik, akkor az adat a megérkezésekor valószínűleg már nem fog relevanciával bírni.

A pénzügyi profilalkotás területén nagy áttörést jelent az információáramlásban és az adatelemző és -értékelő munkában a mesterséges intelligencia megjelenése és használata. A mester intelligencia adta lehetőséggel persze a bűnözők élnek, aminek a megismeréséhez szintén mesterséges intelligenciát kell majd igénybe venni. Az emberi jelenlétnek mint irányító tényezőnek a mesterséges intelligencia alkalmazásánál mindig jelen kell lennie, hiszen a végső döntést mindig az embernek kell meghoznia.

Nyitrai Endre PhD, egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Forenzikus Tudományok Tanszék