Tárgyalótermi mosolyogtatók a jogi humorzsákból

A Jog és Humor témakörén belül, a 2003-as első, a 2010-es második és a 2017-es harmadik köteteimet követően, a most megjelent negyedik könyvem, Jogi humorzsák címen az elmúlt öt év tárgyalótermi, ügyvédi, nyomozási, jogoktatási és világjárási gyűjtéseket tartalmazza.

Köszönhetem ezt – saját gyűjtésem mellett – azon lelkes olvasóimnak, figyelmes jogalkalmazóknak (bíróknak, ügyészeknek, ügyvédeknek, rendőr- és vámnyomozóknak, büntetés-végrehajtási dolgozóknak, egyetemi oktatóknak, jurátusoknak), akik éles szemmel járva fedezték fel az élet apró örömfakasztó morzsáit, és voltak olyan kedvesek, hogy meg is küldték számomra.

Bízom benne, hogy ez a – külön ügyészeknek – válogatott tárgyalótermi humorcsokor segíteni fogja az ügyész kollégákat (is) a mindennapi nehézségek elviselésében, az optimista, vidám lelkű (Covid-)túlélésben, a napi rutin és szürkeség színesítésében.

Tárgyalótermi rövid párbeszédek

Bíró: Mit tud a vádlottról?

Tanú: Két vadházasságából két vad gyereke született.

Bíró a tanúhoz: Megértette a tanú figyelmeztetéseket?

Tanú: Mindent megértettem tisztelt bírónő, de lenne egy kérésem.

Bíró: Mi lenne az?

Tanú: Kérem, hogy úgy hallgasson ki, és nagyon kérem, hogy csakis úgy tegyen fel kérdéseket, mindenképpen úgy, hogy véletlenül se legyek gyanúsított.

Bíró: Mit tud az elkövetőről elmondani?

Sértett: Ő a legerősebb a faluban. Akit ő betakar, annak vége. Ugyanis sírásó.

Bíró: Milyen volt a bűntársa felkészültsége, tudása?

Vádlott: Hát, nem vitte sírba a nagy titkot, az biztos.

A bíró cégekről kérdezi a vádlottat: Ismeri a Grint?

Vádlott: Nem.

Bíró: Ismeri az Icubét?

Vádlott: Akkor inkább a Grint.

Bíró: Mi lesz a Covidja után?

Vádlott: Úgy berúgok, mint tegnap.

Bíró a vádlotthoz 2022-ben: Covid elleni védekezése van?

Vádlott: Oltott vagyok, mint a mész.

Bíró: Szokott ideges lenni?

Vádlott: Csak ha felidegelnek.

Bíró: Milyen állapotban van a nagybátyja?

Tanú férfi: A nagybátyámnak nagyon jó libidója van. Bár a felesége nem tetszik nekem.

Bíró: Nehéz elnyerni a maga szimpátiáját.

Tanú férfi: Például a bíró úr tetszik. Ne tessék félreérteni, nős vagyok.

Bíró: Mit mondott az alkoholista feleségének?

Tanú: Mondtam, hogy ne hagyja a polcon a pénzt, mert nem gyerekcsákókat fog belőle csinálni a férje.

Bíró: Mi a véleménye a vádiratról?

Vádlott: Anyukám mondása jut eszembe róla: minden rosszban van valami pocsék.

Bíró a sértetthez: Hogyan jellemezné a vádlottat?

Sértett tanú: Teljesen kiszámíthatatlan. Nem is bipoláris, hanem már tripoláris.

Bíró: Mit tudnak mondani a vádlottról?

Első tanú: Sötét, mint a belső zseb.

Másik tanú: Inkább ék volt az ajtó alatt.

Bíró: Adjon kérem az elkövetőről személyleírást!

Tanú: Nagy darab, kövér, kigyúrt, kopasz. Pont úgy nézett ki, mint a bíró úr.

Bíró: Miért volt korábban büntetve?

Vádlott: Garázdaság kísértése miatt.

A garázdasággal vádolt terhelt leejti a kabátját a tárgyalóteremben, zavartan utána nyúl.

Bíró: Nyugalom, a kabátelejtést nem minősítjük garázdaságnak!

Bíró: Mit ivott?

Vádlott: 4 deci felest.

Bíró: Hol lakik?

Vádlott: Kadarkúton. A pontos címet nem tudom, de odatalálok.

Bírói kíváncsiság

Bíró: Miért volt büntetve?

Vádlott: Erőszakos kéregetésért.

Bíró: Az mit jelent konkrétan és valójában?

Vádlott: Valójában rablást tisztelt bíró úr.

Játékos bíró a vádlotthoz

Kéri a következő kérdést, vagy megáll három évnél?

Bíró: Miért van magán bilincs?

Vádlott: Mert rám rakták.

Bíró az egyik vádlotthoz: Maga hol állt a cselekmény idején?

– Hol itt, hol ott.

Bíró a másik vádlotthoz: És maga?

– Én vele szemben.

Sokadszori tárgyalási halasztás után az elnök:

A bíróság a következő tárgyaláson halotti anyakönyvi kivonaton kívül más kimentési okot nem fogad el.

Bíró a vádlotthoz: Felesége van?

– Most nincs, de több volt.

– Gyereke van?

– 10.

– És mihez ért még?

A vádlott élettársának vallomása a bíróságon:

Élettársam személyleírása: hosszú, csontos arcú, vállig érő hajú, 175 cm magas, körszakállas. A Csiszár Jenőre hasonlít.

Bíró a vádlotthoz

– Édesanyja neve?

Hosszas gondolkodás után a vádlott: Anyu.

– Családi állapota?

– Elég jó.

Hamis tanúskodás

Bíró a tanúhoz:

– Tudja, mi jár azért, ha hamisan tanúskodik?

Tanú: Persze, hogy tudom, tisztelt bíró úr, egy új Mercedest ígértek érte.

Betörés modus operandija

Bíró a vádlotthoz: Úgy zajlott a betörés, ahogyan azt az ügyész úr előadta?

Vádlott: Hát, nem pontosan, de az ő módszere sem rossz.

Bíró a vádlotthoz

– És mi van a fogával?

Vádlott: Büszke vagyok rájuk. Mindegyik a saját fogam, tisztelt bírónő. Kifizettem az összeset.

Kopasz férfi bíró kérdése az amputált lábú vádlotthoz:

– Miért nem használ műlábat?

Vádlott: Én sem mondanám a bíró úrnak, hogy hordjon parókát.

Róka-ügy

Vádlotti elbeszélés: Egy róka sétált el a tanú mögött a pécsi Bazilika előtti fasornál.

Bíró: Értem, biztos azért hívják Sétatérnek.

Nyilatkozat

Bíró a tanúhoz: Kérdésem, hogy a személyi körülményeiről nyilatkozik-e?

Tanú: Hát, cukros vagyok.¹

Tárgyalótermi anekdoták

Nyári hőség

Egy forró nyári napon az egyik Zala megyei bíróságon az elnök úr egyezséget ajánl a megjelent felperesi jogi képviselő ügyvéd úrnak. Tekintsünk el a talár viselésétől! Rendben. Mindketten leveszik a hosszú, fekete köpenyt.

Késve érkezik az alperes képviselője, rohan befelé, húzza a talárját az ügyvéd úr. Az elnök neki is egyezséget ajánl, ő azonban nem veti le, mert egy erősen izzadt, sóvirágos fekete pólóban jelent meg.

Mindkét jogi képviselő hosszan mondogatja érveit. Ezt követően a bíró meghozza az alperest marasztaló ítéletét. Indokolásul kijelenti: Régen hallottam ennyi sületlenséget, mars ki!

Kitámolyognak a képviselők, alperesi ügyvéd megszólal. Ezért fel fogom jelenteni a bírót.

– Kinél? – kérdi a felperesi ügyvéd.

– A bíróság elnökénél.

– Az nem fog menni, ő ugyanis a bíróság elnöke…

Juhászok apasági pere

A 80-as években három szellemi javakban kevésbé módos juhász testvér hancúrozott egy falubéli lánnyal, aki annak rendje módja szerint terhes lett. Az apaság megállapítása iránti per végén a bíró kihirdette az ítéletet a megkapott orvosi szakvélemény alapján:

I. helyezett: K. János 97,8%-os valószínűséggel.

II. helyezett: K. István 96 %-os valószínűséggel.

III. helyezett: K. József 94,5 %-os valószínűséggel.

Izgató szövegelés

A 80-as évek elején állam elleni izgatással vádolták meg a Tökölről éppen kiszabadult terheltet, mert egy pest megyei falusi kocsmában azt harsogta: „Vesszenek a kommunisták!”

A tárgyaláson azzal védekezett, hogy félreértették szavait, ő ugyanis azt mondta, hogy: „Vesszenek a komponisták!”

Bíró a vádlotthoz: Mondjon egy komponistát, akire gondolt.

Néma csend volt a válasz. Miután a terhelt nem tudott ilyet megnevezni, a bíróság hat hónap szabadságvesztést szabott ki.

Mentességi értelmezés

Bírói kérdés szemérem elleni erőszak miatti büntetőügyben, ahol a nagybácsi a vádlott, az unokahúg a sértett és a nagynéni a kihallgatandó tanú.

Bíró: Kíván élni a mentességével?

Tanú: Nem értem.

A jegyzőkönyvvezető megmagyarázza neki. Elmondhatja, amit a nyomozáson mondott, ha nem él a mentességével.

Tanú: Ha rossz lesz neki, akkor elmondom.

Helycserés védekezés

A testvérek helycserés védekezéssel próbálkoznak egy ittas állapotban elkövetett halálos közlekedési balesetnél a 90-es évek végén. Ám egy tanú látja az emeletes ház ablakából, hogy ki esett ki a vezetőülésből és ki az anyósülésből.

Bírói kérdés ezek után a tagadó vádlotthoz: Ön a jobb első ablakon esett ki?

Vádlott: Állítom, igen határozottan.

Bíró: Akkor maga a halott.

A felelős

Az egyik eldurvult 1994-es pesti focimeccs után a lovas rendőrök oszlatni kezdték az összeverekedő szurkolókat. A büntetőügyben tanúként hallgatta ki a bíróság a rendőrök parancsnokát.

Bíró: Ön szerint ki a felelős a verekedésért?

Rendőr tanú: A ló.

Mindent a bűnmegelőzés érdekében

Nemrégiben történt, hogy a vádlott a kihallgatásakor beismerte a terhére rótt bűncselekményt, mire a bíró, még az ítélete előtt, megígértette vele, hogy többet nem fog bűncselekményt elkövetni. A párbeszéd a következőképpen zajlott:

Bíró: De akkor megígéri, hogy többé nem fog ilyet csinálni, ugye?

Vádlott: De, fogok!

Bíró: De nem fog ilyet csinálni, mert nem lehet ilyet csinálni!

Vádlott: De, fogok!

Bíró: De nem fog ilyet csinálni, mert nem akar ide járni a bíróságra, ugye?

A vádlott elgondolkodik, és a következőt válaszolja: De, akkor is fogok!

A bíró ebben a pillanatban feladta, meghozta az ítéletét. A megbánó magatartás, mint enyhítő körülmény, nem szerepelt az ítélet indokolásában…

Hamis rágalmazás

A tárgyalóteremben a vádlott kihallgatásával végzett a bíróság, majd elkezdték kihallgatni a tanúkat. Az egyik tanú következetesen terhelő vallomást tett a vádlottra. A vádlott a tanú előadását hallva folyamatosan mocorgott, grimaszokat vágott, látszott rajta, hogy hamarosan felüvölt a szunnyadó oroszlán. A tanú előadása közben a vádlott felpattant, majd a bíró felé kiabált:

Vádlott: A tanú hazudik és fel fogom őt jelenteni hamis rágalmazásért.

Bíró: Azt akarja mondani, hogy amit a tanú állít, az az igazság?

Széljárás

Bíró: Hallgatjuk a védekezését.

A súlyos testi sértéssel vádolt, a nővérével egy lakásban élő férfi terhelt vallomása: Hazamentem, és azt vettem észre, hogy a nővéremnek széljárása van. Mondtam neki, hogy hagyja abba, vagy menjen ki a vécére, de nem tette ezt. Továbbra is folytatta a széljárást. Én ismét rászóltam, de akkor sem hagyta abba. Mondtam neki, hogy akkor menjen ki az udvarra és ott legyen széljárása, de erre sem volt hajlandó, ezért én kénytelen voltam megütni.²

Tikkasztó meleg

Nemrégiben egy különösen meleg nyári napon, közvetlenül az ítélkezési szünet előtt a délután egy órára kitűzött tárgyalásra a pécsi bíró úr jó negyedórás késéssel érkezett. Csapzottan foglalt helyet a pulpituson azzal a felkiáltással, hogy: ez a meleg nem fehér embernek való! Ezt meghallva az afrikai származású védő is felsóhajtott: Nekem sem!

Kávés ismerkedés

Többvádlottas, sorozat vagyon elleni bűncselekményes ügy volt a ’80-as években.

A XIII. r. férfi vádlottat – többek között – azzal vádolták, hogy különböző üzletekből nagy mennyiségű kávét tulajdonított el. A XVI. r. vádlott a barátnője volt, akit orgazdasággal vádoltak, pincérként dolgozott, ő szerezte meg a kávét.

Bíró: Hogyan került kávés kapcsolatba a XIII. r. vádlottal?

XVI. r. vádlott: Egyik este a presszóban megkérdezte tőlem, hogy zárás után megvárhat-e. Majd felmentünk a lakásába, ahol szeretkeztünk.

Tanács

A vádlott a pécsi éjszakai élet, a vásárok, piacok egyik ismert alakja volt. Azzal vádolták a ’90-es évek elején, hogy – a Búza téri piacon – a sértettől zsebtolvajlás útján eltulajdonított egy aranygyűrűt. A tárgyaláson a vádlott azzal védekezett, hogy ő meg akarta venni a gyűrűt, de a sértett kevesellte az árat, ezért a vita hevében megütötte a sértettet, majd elvette tőle a gyűrűt.

Bíró: Vigyázzon, most éppen egy jóval súlyosabban büntetendő cselekményt ismert el. Vádlott: Bíró úr, mit tanácsol, melyiket ismerjem be?

A tyúkok szerepe

Pálinkás György LB bíró az „éjjel elkövetett magánlaksértésről”:

„Az éjszaka fogalma némiképp relatív. Faluhelyen már kilenc órától kezdődik, mert ott sokan a tyúkokkal fekszenek. Igaz, ez nagyvárosokban is gyakran előfordul, de ott ezt másképp hívják.”

Értelmezés

A bíró – a szemmel láthatóan kissé ittas állapotban lévő – tanúhoz az alábbi kérdést intézi, miután látja, hogy vele a kommunikáció kezd „ellehetetlenülni”: – Egyáltalán érti maga, mit kérdezek?

Tanú: Bíró úr, én jelenleg azt sem tudom, hogy itt vagyok-e.

 

Rövidítés

A polgári perben az alperest szembesítik a felperessel (ingatlan birtoklás) és elhúzódik a tárgyalás. Már minden rosszat előadtak, a bírónő még meg akarja hallgatni az alperest is, pedig már délután négy is elmúlt.

Bírónő: Legyen szíves, mondja el saját szavaival, hogy a személyes találkozások hogyan zajlottak le felperessel és milyen hangulatú megbeszélések voltak. Nagyon kérem, ha lehetséges, az előzményekre tekintettel fogja rövidre előadását.

Alperes: Tisztelt bírónő! Röviden, hm tömören… mindent, ami történt…

Bírónő: Igen, kérem!

Alperes: Röviden? Hát, nem lettünk barátok.

Balesetleírás

A balesetben érintett sértett bácsi vall a szekerével történtekről.

Bíró: Meddig világított a lámpa?

Tanú: A lámpa itt a kezem körül jól világít, ahol a bíróság ül, ott kezdődik a sötétség.

Egyetemlegesség

Bíró az ítéletet ismerteti, melynek végén kihirdeti: …és egyetemlegesen kötelezi a vádlottakat a felmerült 40 000 forint megfizetésére.

A 80 vádlott egyike a hátsó sorokból jelentkezik és kérdezi: Mindent értek, tisztelt bíróság, csak azt nem, miért kell nekem egyetemet végezni!?

Aki a virágot szereti…

Bíró: Személyi körülményeiről nyilatkozik?

Vádlott: (nem szól semmit)

Ügyvéd: A bíró úr kérdezi, hogy nyilatkozik-e a személyi körülményeiről?

Vádlott: (nem szól semmit)

Bíró: Nyilatkozik vagy nem? És merre néz?

Vádlott: Bocsánatot kérek, de az a fikusz a sarokban igazi? (A. M.)

Lehallgatás

Tárgyaláson telefonos lehallgatási anyag lejátszása folyik, ezt hallják a résztvevők:

„– Rád íratom az X6-ost, na, elhiszed végre, hogy szeretlek?!

– Akkor el.”

I. rendű vádlott közbeszól: Hát, csak úgy elmondanám azért, hogy nem íratta rám.

II. rendű vádlott: De nem is hitted el! (A. M.)

Családszeretet

Tárgyaláson két ellenérdekű haragos család tanúkénti kihallgatására kerül sor.

Bíró: I. rendű vádlottnak van mondanivalója II. rendű részére? Vagy miért sóhajtozik?

I. rendű vádlott: Jaj, hát csak, mert itt vannak a családjaink, megy az utálat, de mi szeretjük egymást és olyanok vagyunk, mint a Capulet meg a Rigoletto. (A. M.)

Nehéz nap

Reggel óta tartó tárgyaláson 15:55-kor az utolsó tanú kihallgatása kezdődne, minden résztvevő a végkimerülés határán. A 85 éves hölgy bottal jár, a terem közepére percek alatt ér be.

Bíró: Özvegy XY-né?

Tanú: (letámasztja a botját, nem reagál)

Bíró: Ön özvegy XY-né?

Tanú: (csak sóhajt, semmi más reakció)

Bíró: Khm, az Ön neve XY-né?

Tanú: Kérem?

Ügyvéd: Egek!

Ügyész: Istenem!

Bíró: Uram, segíts! (A. M.)

Útiköltség

Bíró a tanúhoz: Köszönjük, igazolásra, útiköltség térítésre van-e szüksége?

Tanú: Igazolásra, köszönöm.

Vádlott: Lehet útiköltséget kérni?

Bíró: Tanúnak, igen.

Vádlott: Nekem nem lehet?

Bíró: De lehet.

Vádlott: Csak nem kapok, igaz?

Bíró: Látja, megy magának az eljárásjog! (A. M.)

Meglepetés a tárgyaláson

Bíró: Az utolsó szó jogán kíván elmondani valamit?

Vádlott: Hát… hát azt, hogy nagyon sajnálom, hogy elkövettem ezt a bűncselekményt, ostobaság volt tőlem, hülyeség, nagyon bánom.

Bíró: (néz maga elé…)

Ügyész: (néz csodálkozva maga elé…)

Bíró, odafordulva a döbbenettől tátott szájjal ülő védőhöz: Ügyvédnő, eddig nem tagadta végig a cselekményt a védence?

Ügyvéd: Kérem a bizonyítási eljárást újra megnyitni.

Vádlott: Ja, rosszat mondtam? Mégse bánjam meg? Gondoltam, most már mindegy.

Ügyvéd: Kérek előtte 10 perc szünetet konzultációra. Meg hogy bevegyek egy fájdalomcsillapítót… (A. M.)

Dombóvári részvétel

III. rendű vádlott: Teljesen kizárt, hogy én ott lettem volna, az életben nem jártam még Dombóváron, a közelében sem, nem voltam velük!

Bíró: Akkor hogy magyarázza, hogy a közúti felvételeken a bűncselekményben részt vevő gépjárműben tartózkodik ön is?

Vádlott: Háhh!!! Nem látszódhatok a fotókon, mert én hátul ültem! Nem húz be!

Ügyvéd: Gyors közbeszólással emlékeztetném az ügyfelemet, hogy többször is próbáltam lebeszélni a vallomástételről.

Vádlott: Most miért?

Ügyvéd: Semmi… Folytassa! (A. M.)

A soros ügyész esetei 1.

Rendszeresen előfordul, hogy az ügyészségre érkező panaszosok nem tudják megnevezni, hogy a soros ügyészt keresik. Ilyeneket mondanak például:

„A rendőrségről küldtek, és a sorsi ügyészt keresem.”

„A rendőrségről küldtek, és a sörös ügyészt keresem.”

„A rendőrségről küldtek, és a seres ügyészt keresem.”

„A rendőrségről küldtek, és a somos ügyészt keresem.”

A soros ügyész esetei 2.

Az ügyészségi fogadónapon ilyeneket mondtak a panaszosok:

„Ő nem érdemelte meg azt, hogy velem így beszéljen!”

„A pici gyerek különös körülmények között született orvosi műhibából.”

„Mit gondol, ha én hülye lennék, lehettem volna a TSZ-ben függetlenített magtáros?!”

„Ügyvédnek mondta magát, de azt nem tudom, jogász volt-e?”

„Angyalom, én aztat kérem, hogy jól szívassák meg őket!”

Öt év

1990-es években történt Győrben. A bírónő kihirdette a bíróság ítéletét.

Bíró: Öt év börtön.

Vádlott: Öt év?! Hát mi vagyok én, teknősbéka? A bírónő azt hiszi, hogy kétszáz évig élek?³

Hígulás

A Zanusek nevű vádlott nem jelent meg a sokvádlottas tárgyaláson a 2000-es évek elején, nélküle kezdte el a bíróság. Kb. fél órája tartott a tárgyalás, amikor kopogás és köszönés nélkül bejött egy szemmel láthatóan zavarodott, kócos ember, és leült az első sorba.

A bíró felemelte a szemöldökét, és hangosan rákiáltott a figurára, hogy: Maga meg kicsoda?

Vádlott: Zanusek.

Bíró: Zanusek, maga ivott?

Vádlott: Nem tisztelt bíró úr, csak hígítóztam.⁴

A kft. ügyvezető

Egy pécsi bírónő sokvádlottas ügyben tárgyal a 2000-es évek elején. Telefonokat vásároltak részletre a vádlottak, hamis munkáltatói igazolások segítségével. A vádlottak kihallgatása után jönnek a tanúk.

Bírónő: O. Sándor is jöjjön be a tárgyalóterembe!

A tárgyalás elején a számbavételnél még nem volt ott mindenki, a nap folyamán sorrendben hívogatta őket a bíróság.

Bejön a kb. 18 éves O. Sándor. Minden vádlott néz, hogy ez kicsoda. Adatok ellenőrizve, a bírónő kérdi: Fenntartja-e azt, amit a nyomozás során elmondott?

O. Sándor: Fenntartom.

A bírónő elkezdi ismertetni a vallomást: A 12 éve alapított kft.-m autókereskedelemmel foglalkozik… Na, itt a bírónő megállt egy pillanatra, más mindenki kerek szemmel figyelt.

O. Sándor: Nekem nincs is kft.-m!

Ezt tisztázandó kiderült, hogy O. Sándor a folyosón várakozott, apukáját kísérte a bíróságra, aki vádlott volt egy másik tárgyalóteremben, és az a tárgyalás még nem kezdődött el.

O. Sándor meghallotta, hogy „O. Sándor jöjjön be a tárgyalóba!”, mire ő jogkövető állampolgárként bement, és azonnal fenntartotta az egyébként nem is általa tett tanúvallomást. (O. P.)

Piros harisnya

Az Országos Kriminológiai Intézetben történt valamelyik év április elsején. Az egyik kutató odament a titkárságvezető hölgyhöz és azt mondta neki, hogy most telefonáltak a Legfőbb Ügyészségről, mert új öltözködési szabályzat lép életbe, amiről értesíteni kell a kollégákat, és kérte, hogy jegyezze fel. Ő elő is vett egy papírt és írni kezdte, amit diktált neki a kolléga: „A férfiak ezentúl csak sötét színű nadrágban és világos színű ingben lehetnek, a hölgyek pedig kizárólag világos színű blúzban és sötét szoknyában. Nadrágban csak külön vezetői engedéllyel.” A kolléganő bőszen jegyzetelt, bár némi csodálkozás tükröződött az arcán, amikor azzal folytatta a diktáló, hogy: „A hölgyeknek minden esetben kötelező piros neccharisnyát hordaniuk.” Fennakadt a jegyzetelő szeme, de akkor már a diktáló se bírta ki nevetés nélkül, és megkérdezte tőle, hogy tudja-e milyen („bolond”) nap van, amit ugye egy titkárságvezetőnek illene tudni… (N. L. T.)

Az utolsó szó jogán a vádlottak ezeket mondták

„Mindegy milyen büntetést kapok, csak föl ne függesszenek!”

„Feltettem magamnak a kérdést: öngyilkos legyek, vagy szembenézzek a törvénnyel? Úgy döntöttem, az utóbbit választom. Az öngyilkosságtól visszarettentem, mert nem éreztem magam olyan mérvű bűnösnek.”

„Tisztelt Bíróság! Humanikus és felületes ítéletet kívánok magamnak!”

„Őszinte beismerést teszek. Nem én voltam!”

„Nem kívánok vallomást tenni. Kétszer tettem őszinte vallomást, mindkétszer házasság lett a vége.”

„Amit el akartam mondani, azt a védőm elmondta, amit nem kellett volna, azt meg az ügyész.”

„Tisztelt Törvényszék! Önök előtt áll az a vádlott, akit csak percek választanak el a felmentő ítélettől.”⁵

„Talán az is enyhítő körülmény lehet, hogy egy ügyésznél is kertészkedtem.”

Fenyvesi Csaba, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszék