Pirotechnika a stadionokban

Vókó Györgyre és Mészáros Ádámra emlékezünk, az OKRI két emblematikus személyére. Már túl vagyunk a megdöbbenésen, tudomásul kell vennünk, hogy nem tudunk változtatni a megváltoztathatatlanon, ők már máshol járnak, számunkra a méltó megemlékezés maradt. Mindketten maradandót alkottak, de nemcsak nívós műveik, emlékezetes előadásaik révén; személyük szívünkben és lelkünkben tovább él.

Most a Pirotechnika a stadionokban című rövid tanulmánnyal emlékezem kedves kollégáimra, akik nemcsak közeli munkatársaim voltak, de akikkel közös kutatásokat is folytattunk.

Az OKRI-ban az elmúlt évek során több kutatás és szakmai rendezvény is foglalkozott a sportbiztonság kérdéseivel, emellett az intézet e területen gyakorlati szerepet is vállal a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottságban a Legfőbb Ügyészség képviselőjeként – amelyet az ORFK működtet –, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: MLSZ) Biztonsági Bizottságában.

Aki látott már komolyabb futballmérkőzést, bizonyára találkozott egyes szurkolók, főként az ultrák részéről az ún. „pirózással”, azaz pirotechnikai eszközök használatával is. Nemcsak a pályán folyik versengés a csapatok között, hanem a szurkolói csoportok között is. Ennek egyik formája a minél színesebb, látványosabb pirózás, amely nemcsak a jelenlévőknek szól, hanem a jelenlegi kommunikációs technológia alkalmazásával szinte azonnal felkerül a világhálóra, ahol például az ultras-tifo és hasonló oldalak előszeretettel propagálják ezeket az akciókat, esetenként rangsorolva is azokat. A Ferencváros–Újpest-derbik mindig előkelő helyen szerepelnek.¹

A FIFA és az UEFA fegyelmi szabályzata szerint a szövetségek és a klubok felelősek minden helytelen viselkedésért a mérkőzések megszervezésével kapcsolatban, ideértve the lighting of fireworks or any other objects, tehát tűzijátékok vagy más tárgyak begyújtását is; az MLSZ szabályai ugyancsak tiltják a pirotechnikai eszközök nézők általi használatát.

Ugyanakkor mindenképpen meg kell említeni azt a kettős beszédet, kettős megnyilvánulást, amely nagyon sokszor tapasztalható a klubok részéről.

Míg ugyanis hivatalosan tiltják a pirotechnikai eszközök használatát, a klubot bemutató, népszerűsítő anyagokban a szurkolótáborok gyakran éppen pirózás közben láthatók.²

Ugyanez figyelhető meg a média részéről is, mivel nem ritkán elismerően számolnak be a szurkolók pirózásáról. Például néhány nappal ezelőtt az alábbi szöveget lehetett olvasni a Nemzeti Sport honlapján az Eintracht Frankfurt–West Ham United Európa-Liga elődöntő mérkőzést követően: „A Frankfurt szimpatizánsai már az összecsapás előtt kitettek magukért – nem csupán hangos énekléssel, hanem görögtűz segítségével látványosan is buzdította a szurkolótábor a csapat játékosait.”³

A pirózás kétség kívül gyakran látványosnak és hangulatot fokozónak tűnik, azonban valójában rendkívüli biztonsági kockázatokat rejt magában. Ennek okait és a pirotechnikai eszközök jogellenes használata elleni szigorú fellépés indokait igyekszem a következőkben bemutatni.

Az utóbbi években – főként a hatékonyabb, egyértelműbb jogi szabályozásnak és versenyszervezésnek, valamint a szakszerűbb hatósági fellépésnek köszönhetően hazánkban sokat javult a sportrendezvények biztonsági helyzete, amely – a nagyfokú nyilvánosság miatt is – fontos társadalmi érdek. Az új, integrált megközelítésű biztonsági filozófia biztonság–biztosítás–szolgáltatás hármas rendszerében a stadionbiztonság, a megelőzés, a kommunikáció, valamint a személy- és vagyonvédelemhez nélkülözhetetlen infrastrukturális feltételek megteremtése vált a stratégia elvárásai szerint szükségessé. Ugyanakkor a pirotechnikai eszközök jogellenes használata az a terület, ahol mindmáig nem sikerült érdemi előrelépést elérni és hathatós, eredményes prevenciót alkalmazni, az egyes klubokra kirótt, esetenként milliós nagyságrendű büntetések ellenére sem.

A pirotechnikai eszközök egészségügyi és biztonsági kockázatai

Minden pirotechnikai eszköz működésének alapja, hogy a benne lévő kemikáliákat égési melléktermékké alakítják és ezzel gázt, hőt, fényt, hangot vagy ezek kombinációját hozzák létre.

Szükséges hangsúlyozni, hogy a pirotechnikai eszközök „normális” működés esetén is potenciális veszélyeket hordoznak, ezek az eszközök sem meghibásodás-mentesek, mely esetekben „abnormálisan” működnek. A szabványoknak megfelelő pirotechnikai eszközökön mindig feltüntetik az úgynevezett „biztonsági távolságot”, ami mindenképpen nagyobb, mint a zsúfolt stadionokban ren-delkezésre álló távolság. Éppen ezért a gyártók nem tartják biztonságosnak a pirotechnikai eszközök szurkolókkal teli lelátókon való használatát.

Ismertetem azokat a legfontosabb egészségügyi és biztonsági kockázatokat, amelyek a felhasználókra, valamint legalább ennyire vagy még inkább a stadionokban tartózkodó más személyekre jelenthetnek veszélyt:

• Égési sérülés bőr- és testszövetnél: A pirotechnikai eszközök magas hőmérsékleten égnek (körülbelül 700 és 2500°C között), és könnyen égési sérülést okoznak annak, aki a pirotechnikai lánggal közvetlen kontaktusba kerül, vagy annak közvetlen közelében tartózkodik. A pirotechnikai csillagok (pl. fáklyák) égéskor szinte hozzáragadnak a bőrhöz, de rövid ideig tartó érintkezés esetén is komoly sérülést okozhatnak. Ráadásul a közvetlen kontaktus égési melléktermékekkel szennyezheti be a sebet, ami komplikálja a gyógyulást.
• Égés ruházatnál: A magas hőmérséklet miatt nagyon valószínű, hogy a szintetikus anyagból készült ruházat megolvad és/vagy meggyullad. Ez súlyos, kiterjedt égési sérülésekhez vezethet, ha a ruházatot nem sikerül gyorsan eltávolítani és/vagy a tüzet eloltani.
• Szerkezeti elemek égése: A magas hőmérséklet miatt meggyulladhatnak a szerkezeti elemek, például ülések, szemetestartályok, gázpalackok.
• A füst akut és krónikus toxikus hatásokat is kiválthat: A legtöbb pirotechnikai eszköz füstöt bocsát ki, mely nemfém és fémoxidokat, valamint fémsókat tartalmaz. Ezek a legtöbb esetben nem kifejezetten toxikusak, de súlyosbíthatják a meglévő légúti problémákat.
• A látás és a hallás károsodása is bekövetkezhet, főként a robbanóhatást kiváltó eszközök közvetlen közelében tartózkodóknál. Az ilyen termékek használatakor általában legalább 25 méteres távolságot kellene tartani az emberektől.
• Végül arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tömegben elindított, illetve ott személyi sérülést vagy szerkezeti kárt okozó pirotechnikai eszköz pánikot válthat ki.

Minden pirotechnikai eszköznek van egy úgynevezett biztonsági távolsága, ami mindenképpen nagyobb, mint egy zsúfolt lelátón rendelkezésre álló tér. Következésképpen a stadionok szurkolói területein egyik pirotechnikai eszköz használata sem biztonságos.

Bár a bekövetkezett sérüléseket a szurkolók alapvetően igyekeznek a hatóságok elől eltitkolni, néhány eset mégis napvilágra kerül.

Így például szomorú esemény történt 2018. május 27-én a Ferencváros–Diósgyőr NB I-es mérkőzésen, amikor egy 35 éves férfi átadott a hatéves fiának egy pirotechnikai eszközt (az első híradások szerint egy hanggránátot, de feltehetően inkább egy ún. stroboszkópot), amely felrobbant a gyermek kezében. A szerkezet a kisfiúnak súlyos sérülést okozott, a mentők kórházba vitték. Az apa – aki fiataloktól vásárolta a tiltott pirotechnikai eszközt – azt hitte, hogy az csak füstöt bocsát majd ki. A történtek miatt a rendőrség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt indított büntetőeljárást.⁴

A pirotechnikai eszközök sportrendezvényeken történő jogellenes használata – eseti kivételektől eltekintve – kifejezetten a labdarúgó sportrendezvényekre jellemző. Figyelemmel arra, hogy sérülés veszélyével járhat, a sportrendezvényeken történő, az előírásoknak nem megfelelő alkalmazásuk az élet- és vagyonbiztonságot súlyosan veszélyeztetheti.

A Szabálysértési törvény⁵  182. §-ában meghatározott polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés elkövetése miatt a rendőrségi szabálysértési hatóságok járnak el, emellett helyszíni bírságot a közterület-felügyelő és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is kiszabhat. A jogsértéseket jellemzően a stadiont övező közterületeken, a beléptetés során, illetve a mérkőzések nézőterein – helyszíni észlelés, illetve kamerafelvétel alapján – sikerül felderíteni. Ezen túl, a sportrendezvényen pirotechnikai termékekkel kapcsolatosan más szabálysértések (rendzavarás, garázdaság) is megvalósulhatnak, amelyek esetében a rendőrség előkészítő eljárást folytat le, a joghátrányt pedig az illetékes bíróság állapítja meg. A Szabs. tv. 19. § (1) bekezdése szerint a sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt az eljárás alá vont személy kitiltható bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről, valamint bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezett sportesemény helyszínéül szolgáló sportlétesítményből. A szabálysértési hatóságok az eljárások során többségében pénzbírságot szabnak ki, emellett indokolt esetben élnek a kitiltás alkalmazásával is. Figyelmeztetést jellemzően fiatalkorú személyekkel szemben alkalmaznak.

Az ultra szurkolói csoportok véleménye szerint viszont a pirózás a szurkolói kultúra részét képezi, amely jobb és élénkebb hangulatot teremt, így tudják kimutatni csapatuk iránti szenvedélyüket és támogatásukat. Úgy vélik, hogy a szervezett szurkolói csoportok tagjai a megfelelő eszközöket teljesen veszélymentesen tudják használni; nem betiltani, hanem bizonyos feltételek mellett engedélyezni kellene a pirotechnika alkalmazását, ezért a jogi szabályozás újragondolását javasolják.

Az UEFA 2017-ben széles körű szakmai egyeztetés keretében – nemzetközi szakértők és a szurkolói csoportok ernyőszervezeteinek bevonásával – megvizsgálta a pirotechnikai eszközök biztonságos felhasználásának lehetőségeit. Megállapítást nyert, hogy a pirotechnikai eszközök zsúfolt környezetben, így a stadionok lelátóin való használata súlyos – rövid és hosszú távú – egészségügyi és biztonsági kockázatokat jelent. Az MLSZ hasonlóan széles körű egyeztetést folytatott le a Szurkolói Iroda megkeresését követően, a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel és a Pirotechnikusok Érdekvédelmi Szervezetével együttműködve. E konzultációs folyamat eredménye szerint a pirotechnikai eszközök összetétele, feketelőpor-tartalma, a felhasználás sajátosságai, továbbá a szurkolói csoportok érdekei miatt nem lehetséges olyan felhasználási környezet létrehozása és termékkör kialakítása, amely a szurkolói igényeket és a biztonsági követelményeket is teljesíteni tudná.

Kutatásunk folyamán az általunk feltett kérdésekre prevenciós szempontból az egyik legnagyobb és a pirotechnikai eszközök szurkolók általi használatával leginkább érintett hazai klub a következő javaslatokat fogalmazta meg:

• Felvilágosítás és állandó emlékeztetés. Ez azt jelenti, szükséges tudatosítani, hogy ezek tiltott magatartások, amelyekkel a vétkes szurkoló saját csapatát és szurkolótársait hozza hátrányba.
• A párbeszéd a szurkolói csoportokkal azt a célt érheti el, hogy szervezetten ne használjanak ilyen eszközöket, továbbá ők is lépjenek fel az ilyen elkövetők ellen, ne bátorítsák őket.
• Gondos átvizsgálás a beléptetés során, amellyel megelőzhető az eszközök bevitele. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy több esetben erős gyanú merült fel arra nézve, hogy a szurkolók nem a beléptetés során vitték be a stadionba a tiltott eszközöket, hanem a csapathoz tartozó vagy a vendéglátást végző személyek nyújtottak ahhoz segítséget.
• Lehetőség szerint a vétkes szurkoló kiemelése, rendőrségnek átadása, illetve beazonosítása. Ez három okból fontos: egyrészt kétséget kizáró azonosítást tesz lehetővé, másrészt alapot teremt szabálysértési, esetleg büntetőeljárás megindítására, harmadrészt mindenki számára jól láthatóan demonstrálja, hogy a vétkes ellen gyors eljárás indul, és ilyen esetekben azonnali beavatkozásra lehet számítani. Ha nem történik kiemelés, akkor a kamerás beazonosításnak kell hatékonyan működnie.
• Végül fontos a következetes szankcionálás. Ez a klubok részéről lehet sportjogi és polgári jogi hátrányos következmény is. A sportrendezvényen történő részvételből való kizárás a klubok részéről a gyakorlatban általában 12 hónapi időtartamra történik, amelynek elkerülhetetlensége visszatartó erővel hathat. Polgári jogi szempontból a szövetségek által kiszabott pénzbüntetés vétkes szurkolókra való áthárításáról lehet szó, amelyre például az adott klubnál jogerős ítélet alapján két esetben, egy-egy millió forint összegben került sor eddig.

Mindazonáltal elgondolkodtató egyes klubok azon álláspontja, amely szerint elvi aggályaikat is többször megfogalmazták a kollektívnek tartott büntetések (pl. zárt kapus mérkőzések elrendelése) miatt, különösen akkor, ha a vétkes elkövető beazonosítható és szankcionálható.

Nagy László Tibor PhD, osztályvezető, tudományos főmunkatárs, főtanácsos, Országos Krimino-lógiai Intézet. A tanulmány a „Bűnözéskutatás Európa közepén” címmel Vókó György és Mészá-ros Ádám emlékére az Országos Kriminológiai Intézetben 2022. május 11-én rendezett konferencián tartott előadás szerkesztett változata.