Kommunikációs hálózat a csalás ellen

Bevezetés

Egykori sajtószóvivőként és a nemzetközi ügyintézéssel is foglalkozó ügyészként egy olyan hálózatról szeretnék néhány gondolatot megosztani, ami két terület – egyrészt a kommunikáció, a sajtó képviselőivel való kapcsolattartás, másrészt a nemzetközi ügyintézés – metszéspontjában, határmezsgyéjén helyezkedik el. Ez a hálózat az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Csalás Elleni Kommunikációs Hálózata (angolul: OLAF Anti Fraud Communicators’ Network, rövidítve: OAFCN).

2017 óta vagyok a hazai ügyészségi tagja e hálózatnak és indokoltnak tartom a tevékenységét, az általa képviselt hozzáadott értéket e rövid dolgozatban összegezni, ugyanis más európai uniós hálózatokkal, ügynökségekkel ellentétben e hálózat léte és tevékenysége a hazai ügyészségi berkekben kevéssé ismert.

Az OAFCN bemutatása, feladatai

Az OAFCN a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó kommunikátorok egyedülálló, Európán átívelő hálózata. Az OAFCN az OLAF kezdeményezésére 2001-ben jött létre, így több mint 20 éves múltra tekint vissza. Az OAFCN egy olyan információs és kommunikációs hálózat, amely szoros kapcsolatot teremt az OLAF szóvivője és a kommunikációs egységének vezetője, valamint az Európai Unió tagállamaiban tevékenykedő, az OLAF-fal együttműködő nemzeti hatóságok (például vámhatóságok, rendőrségek, pénzügyi nyomozó hatóságok, csalás elleni koordinációs szolgálatok, ügyészségek) kommunikációért és PR tevékenységért felelős szóvivői és munkatársai között. ¹

Az OAFCN céljai

• A csalás megelőzése és megakadályozása állandó párbeszéd, megerősített együttműködés és közös kommunikációs kezdeményezések révén, amiben a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó valamennyi európai szerv kommunikátorai részt vesznek. Az OAFCN tagjai – amennyire ez jogilag és működési szempontból lehetséges – folyamatosan tájékoztatják egymást, tanulnak egymás legjobb gyakorlataiból a csalás elleni kérdésekkel kapcsolatos kommunikációs és médiatevékenységek terén. A hálózat jelentős hozzáadott értéket biztosít a kommunikátorok saját területükön végzett munkájához.
• Az Európai Unió polgárai és a média figyelmének felkeltése az OLAF és partnerei által az uniós tagállamokban kifejtett azon tevékenységre, erőfeszítésekre, amelyekkel az uniós költségvetést az azt károsító csalásokkal szemben védik és ez által az uniós polgárok pénzügyi érdekeit is védelmezik. A nyilvánosság tájékoztatása révén az OAFCN kommunikációs tevékenységeinek célja a csalás és a korrupció elleni küzdelem erősítése az egész Európai Unióban. ²

Az OAFCN tevékenységi területei

• Információcsere a csalás elleni küzdelemmel kapcsolatos érdekeltségi kérdésekben.
• Egymás kommunikációs anyagainak terjesztése a közös érdeklődésre számot tartó témákban.
• Az érdeklődő újságírók átirányítása az érintett uniós ország vagy szerv sajtóirodájához.
• Közös sajtóközlemények és kommunikációs anyagok előkészítése.
• Közös tájékoztató rendezvények szervezése (pl. sajtókonferenciák vagy tájékoztatók közös vámügyi műveletekről, igazságügyi eredményekről és egyéb kezdeményezésekről).

A tagok naprakész tájékoztatása érdekében az OAFCN rendszeres üléseket és konferenciákat tart a koordináció és a csalás elleni kommunikációval kapcsolatos legjobb gyakorlatok cseréje céljából. Ezenkívül az OAFCN kétévente képzési szemináriumokat tart tagjai számára.

Az OAFCN-ülések fontosabb témái

Az OAFCN tevékenységében a legfontosabb események – a konkrét témákra célzott szemináriumok mellett – az éves találkozók. E rendezvényeken nyílik igazán lehetőség az egyes tagállamok képviselőinek az információcserére, a kommunikációs tapasztalatok egymással való megosztására.

Minden éves találkozónak – amelyet általában az év elején, januárban vagy februárban rendeznek meg – állandó témája a megelőző év akciótervének, eredményeinek bemutatása, és az adott év tervezett tevékenységeinek ismertetése, megvitatása, az év akciótervének megtárgyalása és elfogadása. Ezen kívül az éves találkozókon felmerülnek olyan „sarokpontok”, témák is, amelyek köré a találkozó prezentációi szerveződnek. Az éves találkozókat – mindezzel megadva a rendezvény „rangját” is – az OLAF főigazgatója szokta megnyitni, aki általában beszámol az előző évben végzett jelentősebb OLAF-vizsgálatokról, a tagállamoknak küldött igazságügyi ajánlásokkal befejezett ügyekről.

A részvételemmel zajlott éves találkozók legfontosabb témái az alábbiak voltak.

2017. évben a találkozó központi témája a tagállamok által végrehajtott csalás elleni kommunikációs intézkedések és kampányok voltak. A csalás elleni („anti fraud”) intézkedések kapcsán a konferencia résztvevői hangsúlyozták, hogy nagyon fontosak az EU-alapokat érintő visszaéléseket felderítő nyomozások, büntetőeljárások, de az is kiemelkedő jelentőségű, hogy ezeknek legyen nyoma a nyilvánosságban, azaz akár a nyomozásokat, akár a megelőző jellegű kampányokat, a nyomozási érdeket nem veszélyeztetve, a sajtó elé kell tárni.

Az ez évi konferencián jelenlévő tagállami ügyészeknek lehetőségük nyílt bemutatni az ügyészségi kommunikáció irányát, fejleményeit is. Ennek során Magyarország képviseletében részletesen bemutattam a hazai ügyészségi kommunikáció szervezeti felépítését és jellegét, külön kitérve a proaktív kommunikáció előnyeire, az ügyészségi kommunikáció terén 2012 óta bekövetkezett mennyiségi növekedésére és minőségi javulására. Rajtam kívül Csehország, illetve Litvánia ügyészségeinek képviselői is felszólaltak, melynek során élénk vita bontakozott ki azon kérdésben, hogy az ügyészségeknek kell-e használniuk hivatalos kommunikációjuk során a közösségi média egyes forrásait. Ezzel kapcsolatban Litvánia képviselője kiemelte, hogy hazája ügyészségének hivatalos oldala van a Facebook-on és hangsúlyozta, hogy rendkívül pozitívak a tapasztalataik. Ezzel szemben Csehország képviselője a hagyományos ügyészségi kommunikáció mellett szólalt fel. A többségi vélemény az ügyészség közösségi médiás szerepvállalása mellett tört lándzsát, ami megfelel a hazai ügyészségi kommunikáció fejlődési irányának is, hiszen 2020 ősze óta Magyarország Ügyészsége „sui iuris” jelen van a közösségi médiában, aktívan és rendkívül eredményesen használja ki a Facebook, a YouTube és a Twitter alkalmazások által nyújtott kommunikációs lehetőségeket.

Az éves találkozó egyik színfoltja volt a hollandiai vámhatóság képviselőjének előadása, aki egy konkrét eset kapcsán a válságkommunikáció fontosságáról és hatékonyságáról beszélt. Előadásának alapja egy 2015–2016-ban folytatott büntetőeljárás volt, melynek során kokaincsempészet miatt két holland vámtisztviselő letartóztatására is sor került. E nyomozás – amely alapjaiban érintette a holland vámszervek iránt táplált társadalmi bizalmat – egy több millió eurós hasznot realizáló nemzetközi drogkartell felszámolását eredményezte és nagy médiaérdeklődés övezte. Kezdetben a holland vámtisztviselők érintettsége miatt rendkívül negatív reakciók érték a holland vámhatóságot, majd megfelelően végrehajtott válságkommunikációs intézkedésekkel sikerült helyreállítani a bizalmat, melynek központi eleme volt az átláthatóság erősítése és a szervezet egészét érintően a korrupciós vádak visszautasítása.

A 2018. évi találkozó egyik fő témája a hamis, valótlan tartalmú hírek („fake news”) problémája, ez ellen folytatott harc eszközei voltak. Az Európai Bizottság képviselőjének és egy politikai folyóirat egyik újságírójának előadásain kívül rendkívül érdekes prezentációt tartott az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége (European Union Agency for Cybersecurity) egyik képviselője, aki kifejezetten az oroszországi „fake news” elleni uniós küzdelem bemutatásáról szólt. (Az előadásnak a mai napig tartó szomorú aktualitást ad az orosz-ukrán háború, ami a harctereken kívül a kommunikációs térben is zajlik.) Az előadó részletesen kitért az orosz internetes „hadviselés” módszereire, hátterére, továbbá konkrét dezinformációs kampányokat is bemutatott. Ezzel kapcsolatos gyakorlati példa volt a Hollandiában élő „ukrán terroristák” fenyegető videójaként elhíresült történet, amely szerint Hollandiában élő, ukrán származású „terroristák” egy olyan fenyegető videót tettek közzé az interneten, amely szerint merényleteket hajtanak végre, ha Hollandia nem szavazza meg Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződést. E videó kapcsán az előadó arról számolt be, hogy álláspontjuk szerint a videó hamis, azt valójában „színészek” közreműködésével Oroszországban forgatták.

A témával kapcsolatos előadások kitértek az ún „deepfake” jelenség veszélyeire is, ami olyan, mesterséges intelligencia programok által gyártott vagy manipulált hang-, illetve videóanyagokat jelent, amikor a rendkívül élethű benyomást keltő felvételeken a nyilatkozó alany szájába olyan gondolatokat, kijelentéseket adnak, amelyek a részéről a valóságban nem hangzottak el. Nem szükséges külön hangsúlyozni, hogy a politika világában (például választási kampányok során) ilyen hamisított felvételeknek mekkora szerepük lehet a közvélemény befolyásolásában.

2020-ban (az azt megelőző évben külföldi kiküldetés miatt nem vehettem részt az éves találkozón) az Európai Ügyészség (European Public Prosecutor’s Office, EPPO) jövőbeli feladatainak, hatáskörének bemutatása, az EPPO és a többi uniós szerv (különösen az OLAF és az Eurojust) közötti együttműködés lehetőségeinek vázolása volt a találkozó egyik központi témája. Ezen kívül az Eurojust kommunikációval foglalkozó szervezeti egységének (Corporate Communications Unit) vezetője beszámolt az Eurojust kommunikációját érintő nagyszabású változásokról. Bemutatta az Eurojust új kommunikációs stratégiáját, a szervezet megújult vizuális identitását, arculatát és kitért arra is, hogy az Eurojust kiemelt figyelmet fordít a közösségi médiában (Twitter, LinkedIn) folytatott kommunikációra, a jelentősebb koordinációs központok, közös akciók és egyéb eredmények hatékony bemutatására.

Gondolatébresztő előadást tartott ebben az évben az Europol képviselője, aki azt mutatta be, hogy az Europol miként használja a közösségi médiát gyermekpornográfiával kapcsolatos bűnesetek elkövetőinek felderítésére. Konkrét példaként mutatott olyan, az Europol Facebook oldalán közzétett bejegyzéseket, amikor például egy bűncselekményben érintett gyermek által viselt felsőt vagy elkövetési helyszínként egy hotelszobát posztoltak a közösségi médiában, majd a rövidesen érkező hozzászólások segítségével használható információkat, nyomokat kaptak a bűncselekmények felderítéséhez. Előadásában kitért az általuk a közösségi médiában üzemeltetett, „EU Most Wanted” nevű oldalra is, ahol Európa legkeresettebb bűnözőinek fényképeit és adatait osztják meg és sok segítséget kapnak a közösségi média fogyasztóitól az elkövetők felderítéséhez.

Az év egyik aktuális problémája volt az ún. Brexitre, az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésére, az ezzel kapcsolatos jogi problémák kezelésére való felkészülés. Erre csatlakozva a dániai vámhatóság képviselője azt a kommunikációs kampányt mutatta be, amelyet a dán vámhatóság a dániai magánszemélyek és cégek Brexitre való felkészítése érdekében folytatott. Az előadásnak különös aktualitást adott, hogy annak elhangzásakor már csak egy hét volt vissza az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséig.

A 2021-ben tartott éves találkozó a koronavírus-világjárvány által indokolttá tett lezárások és korlátozások miatt videokonferencia formájában már az online térben zajlott, ami miatt sajnos a konkrét ügyekben folytatott nemzetközi együttműködést hatékonyabbá tenni képes, személyes eszmecserére nem volt lehetőség. A találkozón az OLAF kommunikációs csapatának egyik képviselője tartott érdekes előadást a pandémia gazdasági következményei miatt az Európai Helyreállítási Terv keretében bevezetett Helyreállítási és Ellenállóképesség Növelési Eszközről (Recovery and Resilience Facility, RRF), ennek kapcsán az OLAF jövendő szerepéről. Az előadás kitért az RRF lényegére, az elérni kívánt célokra és a támogatások összegére. Az OLAF szerepe a világjárvány okozta gazdasági válság leküzdése végett a tagállamoknak nyújtott támogatásokkal kapcsolatban a tagállami felhasználási tervek, belső ellenőrzési rendszerek revíziójára, vizsgálatára fog kiterjedni annak megelőzése érdekében, hogy jogosulatlanul vagy céltól eltérően vegyenek igénybe uniós pénzügyi támogatásokat. Csalás esetén pedig megteszik a szükséges lépéseket a támogatások visszafizetése érdekében.

A 2022 januárjában megtartott éves találkozót is online formában rendezték meg a koronavírus-világjárvány által indokolt megszorítások miatt. Ennek során – immár a működés megkezdését követően, gyakorlati tapasztalatok birtokában – ismét sor került az Európai Ügyészség tevékenységének bemutatására, de ez alkalommal a szervezet kommunikációs tevékenységén volt a hangsúly. A konferencia fontos része volt az Europol szóvivőjének előadása, aki az ún. „Sentinel” (őrszem) műveletet mutatta be, ami egy a COVID19-pandémia hatásai miatt nyújtott uniós helyreállítási alapokat érintő bűnügyről, az ebben elért sikerekről szólt. A konferencia további aktuális témája volt a Helyreállítási és Ellenállóképesség Növelési Eszköz. Ennek keretében az OLAF képviselője számolt be a szervezet feladatairól az egyes tagállamok helyreállítási terveinek ellenőrzése kapcsán. Az Európai Bizottság képviselője az RRF kapcsán egy olyan eredményjelzőtábla-alkalmazás (scoreboard) kifejlesztéséről tartott előadást, amelynek segítségével az átláthatóságot fokozva az Európai Unió polgárai és az Európai Parlament releváns információkat kaphatnak magának az eszköznek a lényegéről, illetve az egyes tagállamok helyreállítási terveinek végrehajtásáról, az eszköz keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatások felhasználásáról. Az RRF-ről tartott prezentációk foglalkoztak az eszközt érintő, illetve a tagállami helyreállítási tervek végrehajtása során felmerülő kommunikációs feladatokkal is.

Összegzés

A fentiekben írtak megfelelően rávilágítanak arra, hogy a hálózat tevékenysége, céljai – az ügyészség tevékenységének represszív, az elkövetett jogsértésekre reagáló jellegétől eltérően – elsősorban megelőző jellegű, illetve felvilágosító kommunikációs kampányok terén a tagállami hatóságok kommunikációjának összehangolásában, a hasznosítható tapasztalatok és legjobb gyakorlatok megosztásában ragadhatók meg.

Ugyanakkor az elsősorban a vádemelések és más ügyészi intézkedések bemutatására koncentráló hazai ügyészségi kommunikációnak is egyre jelentősebb részét képezi – különösen a közösségi média egyes platformjainak meghódítása óta – a közvélemény ismereteinek bővítését, az ügyészség tevékenységének bemutatását, illetve a bűnmegelőzést célzó kommunikációs anyagok közzététele. Ezt is tekintetbe véve egyértelmű, hogy az OAFCN tevékenységében való hazai ügyészségi szerepvállalás releváns hozzáadott értékkel bír a tagállami kommunikációs gyakorlatok megismerése, a tagállamok vámhatósági és igazságügyi kommunikációja további fejlődési irányainak nyomon követése terén.

Befejezésként szeretném kifejezni azon reményemet, hogy a koronavírus következményeinek legyőzése után a hálózat működése, az éves találkozók megrendezése visszatér majd a „normális kerékvágásba” és nem fog áldozatul esni az orosz-ukrán háború gazdasági hatásainak, a fegyveres konfliktus által generált válságnak sem.

Schmidt Gábor, kirendelt csoportvezető ügyész, Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya