Az emberkereskedelem jelensége a Btk. 192. § alapján

Bevezetés

2020 a Covid-19 vírus mellett az emberkereskedelem elleni fellépés szempontjából is fontos év. A hazai új, három évre szóló stratégia mellett¹ a 2020. évi V. törvény² jelentősen módosította a gyermekvédelmi törvény, a szervezett bűnözés elleni fellépésről szóló törvény, a szabálysértési törvény és a büntető törvénykönyv egyes szakaszait, továbbá az amerikai TIP jelentésben már Tier 2-es csoportba került hazánk.³ 2020 nyarán az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta A gyermekek szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemre irányuló 2020–2025 évekre szóló stratégiáját, valamint 2020. októberben a Bizottság megjelentette a harmadik jelentését az emberkereskedelem európai helyzetéről.⁴ Ugyanakkor éppen a vírus miatt az elkövetés módszerei, a lehetőségek változása is bekövetkezett. A kibertér még nagyobb szerepet kap a szexuális kizsákmányolásban, különösen a gyerekek esetében. A határok lezárásával csökkenést mutat a nemzetközi jelleg.

Problémafelvetés

Véleményem szerint a kizsákmányolás kifejezés jobban kifejezi ezt a jelenséget, mint az emberpiacra utaló (és azóta ettől nehezen elrugaszkodó) emberkereskedelem.⁵ A jelenségen belül a szexuális mellett a munka és az ún. egyéb célú kizsákmányolást különböztetjük meg.⁶

A szexuális kizsákmányolás a legjellemzőbb, a legtöbb hasznot ígérő tevékenység. Az e körbe tartozó cselekményeket több különböző tényállás is büntetni rendeli: az emberkereskedelem (Btk. 192. §), a kerítés (Btk. 200. §), a prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), a kitartottság (Btk. 202. §) a gyermekek esetében ezek mellett a gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §) is.

A hazai helyzet külföldi megítélése

2020-ban Magyarországról az Európai Bizottság, az EBESZ és a GRETA-csoport is kért adatokat, azonban az idei évben az ezekből készült jelentések még nem elérhetők. Ugyanakkor az Egyesült Államok Emberkereskedelem Elleni Hivatala minden évben kiad egy jelentést az emberkereskedelem jelenségével kapcsolatban az egyes országokra vonatkozóan, ez az ún. TIP-riport, amely 2020-ban szintén fontos megállapításokat tesz. Az amerikai megfigyelők véleménye szerint a magyar kormányzat nem teljesíti teljes mértékben az emberkereskedelem felszámolására vonatkozó minimumsztenderdeket amellett, hogy jelentős erőfeszítéseket tesz. Az elmúlt évek eredményei miatt Magyarországot előre sorolták a Tier 2 kategóriába.⁷

2020. október 20-án megjelent az Európai Bizottság harmadik jelentése az emberkereskedelemmel kapcsolatban.⁸ Az EU tagállamok által 2017 és 2018 vonatkozásában bejelentett áldozatok teljes száma – 14 145⁹ – magasabb volt az előző jelentési időszakhoz képest (2015-ben és 2016-ban 13 461 volt a 27 EU tagállamban). Valószínű, hogy az áldozatok valódi száma jelentősen magasabb, mint a bejelentett adatok, tekintettel arra, hogy sok bűncselekmény és még több áldozat felderítetlen marad. Az áldozatok nagy számával összehasonlítva az elkövetők elleni büntetőeljárások és a büntetőítéletek száma továbbra is alacsony a Bizottság véleménye szerint. Az emberkereskedelem áldozatainak közel fele uniós polgár. Az áldozatok belső, a saját tagállamukon belüli kereskedelme/kizsákmányolása továbbra is jelentős, az összes EU-s állampolgárságú áldozat több mint egyharmadát teszik ki.

Az emberkereskedelem áldozatainak állampolgársága szerinti az első öt uniós tagállam az abszolút számok alapján 2017–2018-ban Románia, Magyarország, Franciaország, Hollandia és Bulgária voltak. Az első két helyen a 2015–16-os adatokhoz képest nem történt változás.¹⁰

Kutatások az OKRI-ban

Rendkívül fontos, hogy az emberkereskedelemmel kapcsolatban minél több kutatás készüljön a megelőzés, a felderítés és az ellene történő fellépés előmozdítása érdekében. A sztereotípiák helyett a kutatási adatokon alapuló vélemények megfogalmazása ugyanakkor nemcsak magyar hiányosság.¹¹

Az Országos Kriminológiai Intézet 2020-ban ünnepli fennállásának 60. születésnapját. Az elmúlt hat évtizedben Kránitz Mariann¹², Fehér Lenke¹³ és Tamási Erzsébet¹⁴ folytatott szexuális kizsákmányolással, emberkereskedelemmel és prostitúcióval kapcsolatos kutatásokat és publikáltak fontos összefüggéseket, jellemzőket a jelenséggel kapcsolatban.

A fent említett kutatókat követően a 2015-ben végzett kutatás a 2013. július elsején megújult emberkereskedelem tényállás első tapasztalatait vizsgálta.¹⁵ Akkor az emberkereskedelemmel kapcsolatos büntetőügyek esetében az elhúzódó nyomozati és bírósági szakasz különösen gyakran fordult elő az ügyészek gyakorlata alapján (már ahol egyáltalán ilyen minősítéssel indult az eljárás), annak összetettsége miatt. A határon átnyúló, sok esetben magyar bűnözői csoportok által külföldön megvalósított emberkereskedelemmel kapcsolatos eljárásokban némileg több ügy állt rendelkezésre, ezek azonban jellemzően a külföldi hatóságok megkeresését követően indultak el hazánkban. Ezek az ún. joint investigation teamek (JIT), azaz közös nyomozócsoportok vagy jogsegélykérelmek keretében zajlottak. Az új Btk. hatálybalépését követően 2015-ben még nem beszélhettünk az emberkereskedelem tényállásával kapcsolatban kialakult egységes joggyakorlatról. Az ügyészi kerekasztal-beszélgetésen¹⁶ résztvevők óvatosan nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy miért van kevés ügy náluk: a felderítés, valamint a bizonyítás nehézsége is szerepet játszott ebben. Az ügyészek a minősítés során a jól bizonyítható, „jól bevált” tényállásokat (pl. kerítést, kitartottságot) alkalmazták, mint a(z akkor még) nehezen megfogható emberkereskedelmet.

A 2019-ben Deres Petronellával közösen végzett kutatás a kizsákmányolás értelmezésére fókuszált.¹⁷ A több, különböző módszer alkalmazása mellett az ügyészségi házi iratok elemzése kiemelendő. Az emberkereskedelem jelenségének vizsgálata iratelemzéssel, ilyen nagyságú mintán 2019 előtt nem történt az új tényállás 2013. július elsejei hatálybalépése óta.¹⁸

2020-ban újabb iratok bekérésére és elemzésére került sor. Az emberkereskedelem tényállását tartalmazó ügyekben szinte csak szexuális célú kizsákmányolással találkozhattunk.¹⁹ A 2020-ben vizsgált tíz irat alapján a tavalyi megállapításaink validálására került sor.²⁰ Ezek az ügyek, hasonlóan a 2019-ben vizsgált Btk. 192. § alapján indítottakhoz, csak szexuális célú kizsákmányolást tartalmaznak, az idei évben kényszermunka-ügyek bekérésére nem került sor.²¹

24 elkövető 34 nő sértett sérelmére valósított meg ezekben az iratokban emberkereskedelem bűntettét, a sértettek többsége 18 év alatti.

A 2020-ban vizsgált iratokban 2017 a legjellemzőbb elkövetési idő, de négy esetben több évig zajlottak ezek a cselekmények. Ezekben az ügyekben az internetes felületen való hirdetés a legjellemzőbb, a sértettekről készült fotók felhasználásával.

A 2019-es és a 2020-as vizsgálatok 1) a nemzetközi jelleget; 2) az elkövetői kört; 3) a sértettek, a segítő szervezetek, az OKIT szerepét; illetve 4) a bűnszervezet kérdését tekintve fogalmaztak meg új szempontokat is.

Nemzetközi – határon át nyúló ügyek

„R. J. és M. I. 2017. június 23. napjától őrizetbe vételükig magas kereseti lehetőség ígéretével fiatal magyar állampolgárságú nőket bírtak rá arra, hogy külföldön, elsősorban Svájcban prostitúciós munkát végezzenek.”

A 2019-ben és 2020-ban lefolytatott vizsgálatok némileg árnyalták a hazai emberkereskedelemről alkotott képet. A legfőbb üzenet abban fogalmazható meg, hogy ezen ügyek nemcsak határon átnyúlóan valósulnak meg. Ezek a kizsákmányolás jelenségébe tartozó cselekmények magyar elkövető által, magyar sértett sérelmére Magyarországon is jelentős számban előfordulnak.²²

Az ENYÜBS adatai szerint 2018. második félévétől 2020. november végéig a regisztrált emberkereskedelem bűncselekmények száma 83 volt, amelyből 45-öt külföldön, 38-at Magyarországon valósítottak meg.

2020-ban a határon átnyúló jelleg csupán a szabolcsi és az egyik borsodi iratban, összesen két ügyben jelent meg, amelyekben négy elkövető 16 sértett sérelmére valósított meg emberkereskedelmet.

A sértettek kizsákmányolása céljából, előnyszerzés végett, több, szerény vagy súlyosan nélkülöző anyagi viszonyok között élő, kilátástalan helyzetben lévő sértett kiszolgáltatott helyzetével visszaélve fiatal nőket toborzott, szervezett be szexmunkára, szervezte és irányította a prostitúciós tevékenységüket Magyarországon, illetve Svájcban, Németországban és Ausztriában az egyik elkövető. A férfi saját gépkocsijával szállította a sértetteket, őket fotózásra, fodrászhoz vitte, valamint a kevésbé jól kereső helyekről a jobb kilátásokat ígérőkre. Napi szinten ellenőrizte személyesen, illetve telefonon a sértetteket az ügyfélforgalmukról, a napi bevételükről, amelynek egy részét elvette, abból fedezte életvitelét, luxus kategóriájú, nagy értékű autóit. A sértettek egy részét kéthetes terminusban dolgoztatta: két hét munka után hazamehettek „pihenni”.

Elkövetői oldal

Az elkövetők között a nők aránya jelentősnek mondható: ez az ENYÜBS 2018-as adataiban is már jelzésértékű volt. A 2019-es adatok alapján már az emberkereskedelem tényállást elkövetők egyharmada nő, az összbűnözésen belüli 17 százalékhoz képest.

2020 novemberében az online elérhető Bűnügyi Statisztikai Rendszer (BSR) adatbázisa alapján 2018. második felétől a lekérés idejéig összesen 216 emberkereskedelem bűncselekményt követtek el.²³ Az elkövetők nem szerinti megoszlása is elérhető, a női elkövetők aránya ez alapján még magasabb (42% nő, 58% férfi).

A feldolgozott iratokban sem csak férfi elkövetőkkel találkozunk: a nők is kivették ezekben az ügyekben a részüket. A 2020-ban vizsgált tíz iratban összesen 24 elkövető volt, csupán egyben volt egy férfi elkövető egyedül, a többiben mindenhol volt nő is. Négy iratban az elsőrendű vádlottak nők voltak, öt iratban másod- vagy harmadrendű vádlottak.

Volt olyan ügy is, amelyben az elsőrendű vádlott nő volt az egész bűncselekmény kitalálója, a sértettek bántalmazója. Azokban az iratokban, ahol másod- vagy harmadrendű vádlott volt nő, a vádlott-társsal élettársi kapcsolatban élt és gyakran maga is prostitúciós tevékenységet végez, de volt, ahol a másodrendű vádlott ismeretségi köréből kívánták toborozni a külföldi munkavégzésre a sértetteket, esetleg a sértettekről fotókat készítettek, a szexuális szolgáltatásokat hirdető internetes portálokra regisztrálták őket.

Az Europol 2018-ban megjelent helyzetjelentése szerint „e jelenség egyik legkomolyabb aspektusa a szülők szerepe. Az Europol rendszeresen kap információkat, amelyek azokról a gyermekekről szólnak, akiket a szüleik eladtak a bűnszervezeteknek, mivel a bűnözők kihasználják a családok szegénységét. Más esetekben a szülők maguk is részt vesznek az emberkereskedelemben és saját gyermekeik kizsákmányolásában.”²⁴

A szülő jelenléte a hazai ügyekben is felmerült, vizsgáltunk egy olyan iratot, amelyben a 13 éves sértettet saját apja „adta el” a másodrendű vádlottnak. A sértett a szüleitől kiszolgáltatott helyzetben volt életkoránál, családi helyzeténél, gyenge intellektusánál, valamint az elsőrendű vádlott által rá gyakorolt pszichés és fizikai agressziójánál fogva.²⁵ Elsőrendű vádlott e körülményeket kihasználva gyakorolt nyomást a sértettre, és kényszerítette arra, hogy a másodrendű vádlottal annak lakására elmenjen, és ott az ő szexuális igényeit kielégítse. Elsőrendű vádlottat cselekményében az előnyszerzés motiválta, a sértett rendelkezésre bocsátásáért (átadás) anyagi ellenszolgáltatást kapott (eladás). Ennél az esetnél megemlítendő, hogy a bíróság az ügyészi indítványhoz képest megállapította a Btk. 192. § (6) bekezdés b) pontja szerinti minősítő körülményt is, amely szerint súlyosabban minősül a cselekmény abban az esetben, ha az emberkereskedelem súlyos hátrányt okoz.²⁶ A bírói indokolás szerint, noha a prostitúció gyakori velejárója az emberkereskedelemnek, az összefüggés nem tekinthető szükségképpeninek vagy általánosnak. Ennek megfelelően külön értékelendőek azok a következmények, amelyek a személyi szabadság tényállásszerű megsértésén – és az ezzel szükségképpen együtt járó hátrány okozásán – túlmutatnak. Súlyos hátrányként elsősorban az életminőséget jelentősen befolyásoló, hosszabb távra kiható káros következmények minősülnek. E körbe tartozik az alapvető jogok, mint például a szexuális önrendelkezés durva megsértése, a sértett prostituálása. Ugyanilyen súlyos hátrányként értékelendő a cselekmény következményeként kialakuló súlyos pszichés trauma, amely gyermekkorú sértett esetében a személyiségfejlődés szükségképpeni zavarát eredményezi, és szinte minden 18 év alatti sértett esetében fennáll.

Modus operandi

Megtévesztéssel, erőszak és fenyegetés nélkül is képesek sértetteket behálózni az elkövetők.

„Munkát kereső sértetteknek valaki azt állította, hogy ismer egy nőt Győrben, akinél mosogatni, takarítani kellene. Másnap, amikor fehérneműs képeket készítettek róluk, szembesültek azzal, hogy nekik prostitúciós tevékenységet kell folytatniuk. Ezt követően el akartak menni vásárolni, azonban nem engedték el őket, bezárták az ajtót és eltették a kulcsot. Délután a kiskorú sértett látta, hogy a kulcs a zárban van és akkor mindketten kiszaladtak a lakásból és segítséget kértek.”²⁷

A 2020-ban vizsgált ügyek egy részében felmerült az is, hogy a sértettek a vádlottak által meghatározott „tartozásaik” visszafizetése miatt dolgoztak. Ezeket a kintlévőségeket és a bevételeket a vádlottak gondosan vezették, amely segítséget nyújtott végül a nyomozó hatóságnak.

Továbbá az elkövetők a kapcsolattartást felügyelték, a sértettek SIM kártyáit elvették, a lakásban IP kamerát helyeztek el, amely folyamatosan rögzítette a lakásban történteket és a telefonjaikra továbbította azt.

A sértettekről

A sértettek egy része ezekben az ügyekben rendkívül alacsony intellektusú, könnyen megvezethető, érzelmileg (is) deprivált személy. Sőt volt, aki „enyhe fokban gyengeelméjű, személyiségzavarban szenvedő, az életkorának (20 év) megfelelő szintnél jelentősen magasabb mértékben befolyásolható, sodorható, csábítható személyiségű sértett, aki 6-7 éves kora óta pszichiátriai kezelés alatt áll, öngyilkossági kísérletei is voltak.”²⁸

A sértettek korosztályukból is adódóan különleges bánásmódot igényeltek, ennek megállapítása meg is történt a 2020-ban vizsgált iratokban.

A sértettek olyan információkkal rendelkeznek, amelyek sok esetben máshogy nem vagy csak nehezen szerezhetők meg, azonban nem mindig együttműködőek a hatóságokkal. Az együttműködés hiánya sokszor a bizalmatlanságra vezethető vissza: a sértett kora, a vele történtek, a múltja, a rossz tapasztalatok mind közrejátszanak ebben.

Az eljáró hatóságok tagjainak a bizalmi légkör kialakítása mellett számba kell vennie, hogy a sértett nem lesz az eljárásban „jelen”: megromlott egészségi és mentális állapota miatt, esetleg új életet kezdett, külföldön folytatja tovább a tevékenységét, elszökik, tartózkodási helye ismeretlen lesz, számára nem fontos az eljárás kimenetele.

Azokat a sértetteket is meg kell említeni, akik a csábító ígéretek ellenére, a kiszolgáltatott helyzetükben sem vállalták ezeket a tevékenységeket.

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT)²⁹,

a segítő szervezetek megjelenése

A 2020-ban vizsgált iratokban – a 2019-es tapasztalathoz hasonlóan – az áldozatsegítés szintén alig jelent meg sajnálatos módon, holott ezekben az ügyekben is jellemző volt az, hogy a sértettnek szüksége lett volna a fizikai mellett pszichológusi segítségre, támogatásra is.

A sértettek ezen kizsákmányolói cselekményeket követően rendkívül rossz mentális és fizikai állapotba kerülnek. Emellett a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem közötti hasonlóságokat itt is említeni kell.³⁰

A tanulmányozott ügyekben, bár a sértett segítségkérésével indult meg az eljárás, nem feltétlenül ők fordultak a rendőrséghez, de segítséget ők kértek, ők jelezték, hogy helyzetük kilátástalan és egyedül ebből nem tudnak kijutni.

A segítő szervezetek jelenléte ezekben az iratokban elenyésző volt, csupán egy ügyben szerepelt az OKIT, amelynek a segítségével a sértett (több alkalommal is) védett szállást kapott.

Bűnszervezeti minősítés

Noha a kizsákmányolást sok esetben többen, esetleg feladatmegosztásokkal (egy utaztató, szállást fenntartó stb.), hierarchikusan felépített csoportokban követik el, a bűnszervezeti minősítés kevés feldolgozott iratban fordult elő.³¹

A 2019-ben regisztrált ügyekben, amelyeket bekértünk 2020-ban, csupán egy iratban szerepelt bűnszervezetben történő elkövetés, a többi esetben társtettesség, illetve önálló tettesség volt.

Az emberkereskedelmes ügyekben vizsgálni kell többek között, hogy a csoporton belüli kapcsolattartás rejtett módon történik-e, kódolt nyelv használatára sor kerül-e, a bűncselekmények eredményét elfedő és felderítését akadályozó intézkedések az elkövetők részéről történtek-e. A bűnszervezetben történő elkövetés bizonyítására jól használhatók a leplezett eszközök, és olyan körülményekből (is) vonható következtetés a szervezett elkövetésre, amelyek a bűncselekmény elkövetéséhez nem tartoznak szorosan.³²

Zárszó

Az iratelemzés-módszernek vannak korlátai, ugyanakkor kiindulási pontként alkalmasak arra, hogy egy előremutató diskurzus kezdődjön az emberkereskedelemről.

A sértett kiszolgáltatott helyzetének, valamint a reális választási lehetőségének a vizsgálata okozta a legnagyobb nehézséget a jogalkalmazóknak a kutatásaink alapján. Ez az, amely a leginkább szükségessé tette a jogalkalmazó paragrafusokon túlmutató „érzékenységét”, hogy a sértetti pozícióba belelátva át tudja érezni ezt a kiszolgáltatott helyzetet. Ez nyilvánvalóan nem a szokványos rendőri, ügyészi munka része, ezért is szükségesek az érzékenyítő tréningek, a szemléletformálás, a segítő szervezetek munkájának, tapasztalatainak megismerése.³³

A gyermekotthonok, lakásotthonok falai között zajló kizsákmányolás, az onnan elszökő fiatalok, illetve általában véve a 18 év alatti sértettek esetében az önkéntesség kérdése mutatkozott további olyan, az ügyek megítélése szempontjából fontos tényezőnek, amely sok esetben iránymutatást igényelt.

2020. október 14–15-én egy online konferencián³⁴ elhangzott, hogy a 2020-as pandémia az országok lezárásával ugyan a nemzetközi, határon átnyúló emberkereskedelmet is megállította, azonban a kiszolgáltatottak még kiszolgáltatottabbá váltak és a gyermek sértettek még inkább sérülékennyé váltak, és ennek legnagyobb nyertesei a dark webes felhasználók. A kibertér még nagyobb szerepet kapott a szexuális kizsákmányolás tekintetében, különösen a gyermekek sérelmére, amely további, új kihívást jelent.

A 2020-ban lefolytatott vizsgálat azt erősítette meg, hogy a nemzetközi jelleg mellett a hazai megjelenési formákra is ügyelnünk kell. Az azokkal az ügyekkel foglalkozó rendőrökkel, ügyészekkel és bírákkal is meg kell ismertetni a jelenség összetettségét. 2019-hez képest már érzékelhető változás látszódik, éppen a 2018-as legfőbb ügyészségi iránymutatás³⁵ hatására már szemléletváltozás tapasztalható. Ez várhatóan a nemzetközi testületek véleményében is tükröződni fog.

De szólni kell arról is, hogy a jogalkotó jobbító, a nemzetközi elvárásoknak megfelelni kívánó szándéka ellenére a 2020. júliusban hatályba lépő módosítások a jogalkalmazók számára nem könnyítették meg a helyzetet: sok esetben a bizonyítási teher növekedése éppen kontraproduktív lehet.³⁶ A kizsákmányolás értelmezése, a helyes gyakorlat kialakítása, a nem emberkereskedelemnek minősített ügyek helyes irányba terelése az említett 2018. októberi legfőbb ügyészségi iránymutatással megtörtént, amelynek hatása a bíróságokon 2020-ban már érezhető. Mire a Kúria végzései³⁷ is felsorakoztak e mellé, a jogalkotó megváltoztatta a tényállást. A Kúria elnöke az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat elemzésére 2020 elején joggyakorlat-elemző csoportot állított fel³⁸, amelynek jelentése várhatóan 2021. második felében már elérhető lesz és az egységes gyakorlat (a Btk. 192. § adekvát alkalmazásának) kialakításához nagyban hozzájárul majd.

Windt Szandra PhD, tudományos főmunkatárs, Országos Kriminológiai Intézet