„Aki még nincs 18 éves, az tabu” Egy gyermekprostitúcióról tartott kerekasztal-beszélgetés összegzése

 „Nem törvényszerű, hogy valaki az legyen.

Dönthetne másképp is. Szerencsére nem sokkal találkozunk.

De vannak, ott vannak minden faluban,

és abban a rétegben,

akiknek a lehetőségei a legkevesebbek.

Ezért érzem úgy, hogy ők a nyomor áldozatai.

A kilátástalanságé. A reménytelenségé.

És bevonzza a lányokat a könnyű pénz ígérete,

a pillanatnyi örömé, mikor megkapják.

Mert van, akinek ennyi öröm már épp elég.

Mert más öröm vagy vágy megtapasztalásából

addigi életében kevés jutott neki. Túl kevés.”¹

A gyermekek (18 év alattiak) szexuális kizsákmányolása²  szomorúan aktuális téma: egyes adatok szerint minden ötödik gyermek (18 év alatti személy) szexuális kizsákmányolás áldozatává vált Európában.³  A gyermekprostitúció kriminológiai, szociológiai jellemzői című, az Országos Kriminológiai Intézetben folyó kétéves kutatás a 2020–21-es évben zajlik, ennek keretében 2021. október 8-án kerekasztal-beszélgetést szerveztünk.

A kutatás aktualitása

A 2019-es évben emberkereskedelem témában folytatott kutatás egyik megállapítása az volt⁴ , hogy az emberkereskedelem jelensége némileg eltér a Btk. 192. §-ától, a jelenség tágabban értelmezendő, magában foglalja a gyermekprostitúció kihasználását, a kerítést, a prostitúció elősegítését, a kitartottságot többek között. A 18 év alatti sértettek esetében mindenképpen szükséges a Btk. 203. §-ában megfogalmazott tényállás (a gyermekprostitúció kihasználása) miatt indult eljárások elemzése.

Fontos megemlíteni, hogy 2020 februárjában hatályba lépett az emberkereskedelem elleni stratégia⁵ , valamint a 2020. évi V. törvény⁶ , amely jelentősen módosította mind a büntető törvénykönyvet (Btk.), mind a szabálysértési törvényt (Szabs. tv.).

A kutatási téma kiválasztását és annak megkezdését követően, 2020 nyarán jelent meg az éves amerikai TIP-jelentés⁷ . Ebben Magyarország újra a Tier 2-es csoportba került, amely a korábbi évek munkájának eredménye. Az amerikai megfigyelők a jelentésben kiemelik, hogy „a [Btk.] 203. § értelmében bűncselekmény a »gyermekprostitúció« vagy »a gyermekkel való szexuális cselekményért ellenszolgáltatás nyújtása«, és ezért három évig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható, amely nem volt kellően szigorú”, 2020. június 30-áig. Az e tényállás alapján kiszabhatott büntetések mértéke csak akkor emelkedett, ha egy személy „részben vagy egészben kitartatja magát” egy ilyen gyermek kizsákmányolásából, vagy bordélyházat tart fenn vagy üzemeltet a gyermek ilyen célú kizsákmányolása céljából.

A 203. § alapján nem hoztak ítéletet sem 2018-ban, sem 2019-ben, sem 2020-ban⁸ ; az amerikai megfigyelők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a hatóságok következetesen nem alkalmazták megfelelő módon a Btk. 203. §-át.

2021. október 8-án a témában tartott megbeszélésen az OKRI-ban vendégeink voltak a Belügyminisztériumból, a Fővárosi Törvényszékről, az Országos Rendőr-főkapitányságról, a Legfőbb Ügyészségről, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Osztályról és az EMMI Rákospalotai Javítóintézete és Központi Speciális Gyermekotthonából.

A megbeszélésen több témakört is körüljártunk és nyilvánvalóan további hasonló alkalmakra van szükség ahhoz, hogy a gyermekprostitúció mélyebb okait és a rá adható adekvát válaszokat feltárjuk.

A rendezvényt megelőző nap, október 7-e az állami gondoskodásban élők napja. 2021-ben kb. 23 000 gyermek él állami gondoskodásban: akikből 7000 gyerekotthonban, a többiek nevelőszülőknél. A gyermekotthonok érintettsége nem véletlen, hiszen a rendszerben súlyos problémákkal küzdő gyerekek vannak, és felülreprezentált a gyermekprostitúcióban érintett gyermekek aránya.

Megelőzés

A gyerekotthonoknak, de a gyermekotthonban élőknek (is) rendkívül fontos a megelőzés, a figyelemfelkeltés⁹ , a rendőrség ki is veszi ebből a részét, és láthatóan a gyermekvédelem oldaláról is megfogalmazódott már az igény az együttműködés erősítésére. Ebben szerepet játszhat az is, hogy mind a gyermekvédelem, mind a rendőrség rendelkezik információval a gyermekprostitúcióban érintettekkel kapcsolatban, azonban ezek sok esetben nem találkoznak egymással a közös cél (értsd a gyermekek védelmének prioritása) ellenére sem. Ez azonban rendkívül fontos, és ez rendszerszintű feladat.

Szemléletváltozás

A jogalkalmazói oldalról az elmúlt években a szemléletváltozáshoz több dolog is hozzájárult, amelyek 2021 végére már számokban kimutatható eredményekben mutatkoznak. A Legfőbb Ügyészség két iránymutatása említendő elsőként: a 2018 októberében kiadott KSB 3771/2018/5-I. – NF. 3889/2014/11-es számú, amelyben az emberkereskedelem esetében a kizsákmányolás és a kiszolgáltatott helyzet értelmezése, a kerítés bűncselekményétől való elhatárolása olvasható, valamint a 2019 májusában készült úgynevezett kiegészítő iránymutatás (KSB 3771/2018/45-II. – NF. 3889/2014/17-II.) az emberkereskedelem bűntette sértettjeinek azonosításával, valamint annak kiemelésével kapcsolatban.

Jelentős lépés volt 2019-ben, hogy az ORFK Bűnügyi Osztályán, valamint az összes rendőr-főkapitányságon is emberkereskedelem elleni szakvonalvezetőt neveztek ki. Emellett egy 2020. július elsején hatályba lépett új jogintézmény a közrendvédelmi szakterületen dolgozó rendőrök számára is adott új feladatot az emberkereskedelemmel kapcsolatban. Emiatt az ő képzésük, érzékenyítésük, a jelenség összetettségével kapcsolatos ismereteik bővítése rendkívül fontos.

2019 őszétől 2021 őszéig a Belügyminisztérium összesen hét szemléletformáló tréninget szervezett rendőrök, ügyészek, bírák részvételével, amelyek hatása szintén számottevő.¹⁰

2020 elején a Kúria elnöke felállította Az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat nevű joggyakorlat-elemző csoportot¹¹ , amelynek jelentése 2022 tavaszán várható és amely segítséget jelent majd a bíráknak a fennálló jogértelmezési kérdésekben.

Kiemelendő, hogy 2018-ban a gyermekvédelemben dolgozók számára elkészült egy tananyag Gyermekprostitúció és gyermekkereskedelem címmel.¹²  Ennek elsajátítása minden gyerekvédelemi szakellátásban dolgozó számára kötelező, a képzési rendszer része, várhatóan az alapellátásban dolgozóknak is szintén kötelező lesz. A képzés a gyermekvédelem területén hozzájárult egy szemléletváltáshoz, amely különösen akkor érzékelhető, ha az ezen a területen készült korábbi ombudsmani jelentéshez¹³  hasonlítjuk. Emellett fontos lépés volt annak megfogalmazása is a gyermekvédelemben dolgozók számára, hogy ha valaki 18 éves kor alattit kihasznál, vagy valaki ezt a tevékenységet bármilyen módon segíti, abban az esetben a gyermekkorú részéről semmiféle önkéntesség nincs, azaz: aki még nincs 18 éves, az tabu. Tabu annak is, aki a gyermeket ellenszolgáltatás, vagy annak ígérése fejében kihasználja, és annak is, aki ebben közreműködik.

Kortársak: áldozatok és elkövetők (is)?

A gondozási helyről történő szökéseket a gyermekek gyámjainak jelenteniük kell. Arról a gyermekről, aki elhagyja az intézményt és 24 órán belül nem tér vissza, kötelezően jelezni kell a rendőrségen egy körözési adatlapon, amelyen veszélyeztetettséggel kapcsolatos információkat is rögzíteni kell. A szökés ideje alatt elkövetővé válásról a rendőrségnek inkább van tudomása, az áldozat jó esetben az intézetbe való visszatérésekor a gyámjának számol be a vele történtekről. A kutatás során feldolgozott ügyekben a szökések ideje alatt áldozattá (és néha elkövetővé) vált gyermekek is jelen voltak.

Néhány esetben azonban nem egyszerű az elhatárolás az ilyen jellegű ügyekben, hogy ki az elkövető és ki az áldozat, amely a jogalkalmazók számára feladja a leckét.

Az ügyészi tapasztalatok alapján az ilyen ügyekben rendkívül elhúzódó eljárások a jellemzők a bizonyítási nehézségek miatt, hiszen a személyi bizonyításon van a hangsúly. Az eljárási szereplők viszont néha nagyon nehezen elérhetők, a kihallgatásaik során nagyon bizonytalanok az emlékeik, vagy pedig nagyon eltérően nyilatkoznak.

A legtöbb bűncselekmény esetében jellemzően van sértetti vallomás, ezekben az ügyekben viszont szinte senkinek nem áll érdekében nyilatkozni, sokszor még a sértettnek sem – pont az anyagi vagy érzelmi függésből adódó kiszolgáltatottság miatt nem fognak a gyermekkorú sértettek ezekről beszélni.

A tapasztalat alapján 12–15 év közöttiek a sértettek, és 16–18 év között már inkább elkövetők. Speciális a helyzet akkor, ha egy fiatal lány két eljárásban is érintett: az egyikben a terhelti, a másikban a sértetti oldalon, amely az ő számára különösen nehezen értelmezhető szituáció.

Fiú sértettek

A gyermekprostitúció kihasználása miatt indult ügyek vizsgálata során voltak fiú sértettek is. A homoszexualitással vagy a fiúk prostituálódásával kapcsolatban a szemérmesség, a tabusítás a jellemző attitűd.

A fiúk bevonódásának megítélésével, annak megelőzésével kapcsolatban a gyermekvédelemben is sok a teendő: azaz, ha van erről információja, akkor a lányokéhoz hasonló módon kell jelzőrendszeri tagként eljárniuk.

Az általános védelmi intézkedésről

2020-ban a témánk szempontjából rendkívül fontos előrelépés történt: hosszú évek után a szabálysértési törvény büntethetőséget kizáró okként kezeli azt, amikor a szexuális szolgáltatásra felajánlkozó személy a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

A 18 év alatti gyermek – a korábbi szabályozástól eltérően – nem vonható eljárás alá szabálysértés elkövetőjeként, hanem emberkereskedelem feltételezett áldozataként kell kezelni, akit védelme érdekében a rendőrség a kijelölt speciális gyermekotthonban helyez el, illetve a korábban már ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett kiskorút speciális gyermekotthonba szállítja. A jogszabályváltozás egyértelművé teszi a védelem szükségességét nemcsak a büntetőeljárásban az áldozat speciális szükségleteihez igazodó különleges bánásmódhoz kapcsolódó intézkedések alkalmazásával, hanem mint az emberkereskedelem feltételezett áldozata vonatkozásában is.

A feltételezett áldozat védelme érdekében végrehajtandó intézkedés nem pusztán a kiskorú elhelyezésének kötelezettségét jelenti: annak megállapítása vagy kizárása is a rendőrség feladata, hogy a gyermek sérelmére követtek-e el jogsértést.¹⁴

Az általános védelmi intézkedés bevezetése után, a gyermek speciális gyermekotthonba helyezését követően, a kiskorú helyzetéhez, egyedi igényeihez igazodó, eredményes védelmi-segítő intézkedések végrehajtásával a rendőrség mellett a gyámhatóságok és a kiskorút ellátó gyermekvédelmi intézmények feladatköre is bővült (a 2020. évi V. törvény 3. §-a alapján a Gyvt. X. fejezet 76/B. §).¹⁵  2020. október 28-án, a Nemzeti Koordinációs Mechanizmus és NGO Kerekasztal online ülésén az EMMI képviselője arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az általános védelmi intézkedés gyakorlatának kialakítása érdekében egy szakmaközi munkacsoportot hoztak létre, valamint arról is, hogy az ülés idejéig egy esetben fordult elő védelmi intézkedés a bevezetése óta.¹⁶  Ez a munkacsoport azonban 2021 tavasza óta már nem működik, azonban a beszélgetésen elhangzott, hogy a bevezetés óta kb. 10 esetben (akik között volt fiú is) került sor ennek a jogintézménynek az alkalmazására. Ugyanakkor az előzetes várakozásokhoz képest ez a szám alacsonynak mondható, annak ellenére is, hogy az általános védelmi intézkedés alkalmazásának mindennapivá válása kis időt igényel.

Emellett a Covid19-pandémia¹⁷  is hozzájárulhatott a csekély számhoz: az utcai prostitúció visszaszorulása, továbbá annak ismertté válása, hogy ezen intézkedés hatályba lépett a büntetési tételek emelkedésével együtt.

Pandémia

A megbeszélésen elkerülhetetlen volt, hogy ne érintsük a 2020. március óta életünket jelentős módon befolyásoló Covid19-pandémiát és annak hatásait.

A gyerekotthonokban az első zárást követően¹⁸  a szökések számának emelkedésével kalkuláltak, ugyanakkor inkább az volt a tapasztalat, hogy nem volt nagyon lehetőség hova menni, emiatt inkább bent maradtak a gondozottak. Ezzel egy időben a gyermekek szexuális kizsákmányolása az online térre helyeződött át. A gyermekprostitúció kibertérben történő térnyerése az utóbbi évek digitális devianciáinak jelentős része, amely a világjárvány idején még inkább megerősödött a nemzetközi tapasztalatok alapján is.¹⁹

Az elmúlt másfél évben a határon átnyúló jelleg a kiskorúak sértetté válása esetén visszaszorulóban van.

Szomorú tény volt ugyanakkor az is, hogy 2020 és 2021 tavaszán, az iskolák bezárásával a jelzőrendszer egyik nagyon fontos tagja kiesett, és ez hozzájárult a jelzések csökkenéséhez, elmaradásához.

Bár a megbeszélés apropóját adó kutatásban rendkívül magas volt a gyermekotthonban élők, vagy legalábbis az alap- és szakellátás látókörébe került gyermekek száma, korántsem mondhatjuk, hogy csak az ő esetükben merül fel a prostitúció jelensége, azonban most főleg ez képezte a diskurzus tárgyát, célul tűzve ki a párbeszéd tovább folytatását és a szakmaközi együttműködés erősítését.

Windt Szandra PhD, tudományos főmunkatárs, főtanácsos, Országos Kriminológiai Intézet. A rendezvény és a róla szóló beszámoló a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült.