Közös erőfeszítések az embercsempészet formáinak azonosítására

Az IAP konferencia negyedik témájához, a büntetőeljárási alternatívák hatása a nemzetközi együttműködésre címűhöz kapcsolódva került sor a már néhány éve működő Embercsempészet Ügyészi Platform (TIPP) keretében a Közös erőfeszítések az embercsempészet formáinak azonosítására című szekció előadásaira, az Argentína Ügyészi Szervezetéből érkező Maria Alejandra Mángano elnökletével, aki az Emberkereskedelmi Ügyekre Szakosodott Ügyészség ügyésze.

Az Emberkereskedelem miatt eljáró ügyészek szekciójában az alábbi szakemberek tartottak előadást:

Mike Chibita, Uganda Ügyészi Szervezetének igazgatója; Sike Albert, bűnmegelőzési szakértő, ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatal (UNODC) Emberkereskedelmi és Embercsempészési Ügyek Osztálya

A 2019 januárjában, Puerto Ricóban, az emberkereskedelem témakörében rendezett IAP-NAAG¹  közös konferencia eredményeire építve az ülés az ügyészek azon együttes erőfeszítéseire fókuszált, amelyek a számos formában előforduló emberkereskedelem felismerését, megelőzését és üldözését célozzák. Minden résztvevő tényként fogadta el, hogy az emberkereskedelem globális probléma, és az ügyészeknek kellően felkészültnek kell lenniük, hogy kezelni tudják ezt a folyamatosan alakuló, fejlődő és bonyolult bűncselekményt, és megelőzzék további sértettek áldozattá válását. A formális és informális hálózatok lényegesek az ügyészek, nyomozók, sértettek, közösségek és kormányközi szervezetek közötti együttműködés erősítéséhez.

Ezen általános megfigyeléseken felül a megbeszélés az alábbiakat emelte ki.

• Az ügyészek kritikus szerepet játszanak annak biztosításában, hogy a sértettek az ilyen ügyek nyomozási és vádemelési ügyészi szakában megfelelő védelemben részesüljenek. Az ügyészeknek számítaniuk kell arra, hogy a sértettek gyakran nem akarnak együttműködni a nyomozások, bűnüldöző eljárások során és az ilyen válasz nem abnormális. Az ügyészek azonban kötelesek az emberkereskedelem elkövetőinek a jogi felelősségre vonását kezdeményezni, és mindig biztosítaniuk kell, hogy az emberi méltóságukat szem előtt tartva, a sértetteket tisztelettel kezeljék.
• Az „áldozatközpontú” megközelítés a legjobb gyakorlatnak számít, mert lényeges, hogy a sértettek be legyenek vonva és ellenőrzést gyakoroljanak a döntések felett az ilyen ügyekben. Továbbra is döntő jelentőségű a sértettek számára, hogy legyen beleszólásuk abba, milyen módon haladjon az ügy, vagy hogy meghatározhassák az ügyben való szerepvállalásuk szintjét – tekintet nélkül arra, hogy az ügyész vagy a nyomozó miként érez ezzel kapcsolatban –, mert az újra áldozattá válást el kell kerülni, tekintetbe véve az általuk már megtapasztalt traumát is. Az ügyészeknek képezniük kell magukat, és olyan fórumokat kell keresniük, mint az IAP vagy más konferenciák. Olyan képzéseket szükséges az ügyészek számára tartani, amelyek biztosítják annak megértését, hogy miként kell kezelni ezeket az ügyeket és a sértetteket kulturális, jogi, társadalmi és igazságügyi nézőpontból. Az ügyészek és nyomozók együttműködő erőfeszítései kulcsfontosságúak a bizonyítékok és határon átnyúló információk összegyűjtésének előmozdításában, miközben segítséget kell nyújtani a sértetteknek, felfedve a legjobb jogi stratégiákat az új problémák kezeléséhez és sikeres gyakorlati megoldások alkalmazásához az ilyen ügyekben végzett mindennapi munkában.
• Az ügyészeknek együtt kell működniük olyan hazai és nemzetközi szervezetekkel, amelyek technikai támogatásra, általános támogatásra, illetve a sértettek részére szolgáltatások nyújtására összpontosítanak. Lépést kell tartani olyan kutatási eredményekkel, mint az Egyesült Államok Belügyminisztériumának emberkereskedelmi ügyekről szóló jelentése és az UNODC emberkereskedelemmel foglalkozó tematikus jelentései.
• A sértettek gyakran a családi nyomás és az emberkereskedőkkel való összejátszás, a lehetőségek hiánya, a bizonytalan otthoni körülmények, a szegénység és az emberkereskedők módszereiben való járatlanság, illetve a rossz emberekbe helyezett bizalom miatt esnek a bűncselekmény áldozatául. Az ügyészeknek együtt kell működniük az NGO-kkal, hogy megelőző kampányok által minimalizálják az ilyen eseteket.

A megbeszélés speciális tárgyalási és bűnüldözési technikákat is feltárt az ilyen ügyekben indult büntetőeljárásra vonatkozóan, valamint regionális tapasztalatokat és szaktudást osztott meg ezekről, továbbá arról, hogy az egyes ügyekben a technikai segítség és támogatás nyújtása érdekében miként működtek együtt a partnerekkel.

A jövőre nézve a megbeszélés az alábbiakat ajánlotta:

• Az emberkereskedelem miatt indult ügyek intézéséhez az ügyészek felkészítése érdekében célzott képzéseket kell tartani.
• Az ügyészek munkáját segítő források elérhetőségét javítani kell az ilyen ügyekben született precedensértékű határozatok, illetve a legjobb gyakorlati útmutatók biztosításával.
• A TIPP – mint a kapcsolatfelvételi adatok és hasznos információk egész éven át tartó terjesztésére alkalmas platform – további támogatását elő kell segíteni.

Egyetértés volt abban, hogy többet kell tenni az emberkereskedelem megállítása érdekében, de a TIPP szerepe továbbra is az lehet, hogy értékes platformot nyújtson az ügyészek globális együttműködése számára. A jövőben tartandó konferenciákon hasznosak lennének olyan gyakorlati jellegű megbeszélések, amelyek speciális ügyek nyújtotta kihívások és sikerek előtérbe helyezésével, továbbá gyakorlati tippek, útmutatók nyújtásával segítenék az emberkereskedelem miatt indult ügyek nyomozását.

Schmidt Gábor, csoportvezető ügyész, Bács-Kiskun Megyei Főügyészség; az ÜOE Nem-zetközi Bizottság volt tagja.